Azt indokoljátok már meg törvényhelyre hivatkozva, hogy a lakásomból kivezető szennyvízvezeték, amely az utcai csatornába viszi a szennyvizemet miért nem minősül mellékgyűjtőnek?
Csatornázás, mit tehetek?
Sorrendben... bentről-kifelé
- a saját szennyvíz vezetékek az ingatlanon belül
- átadási pont (általában a saját telken lévő akna képében)
- bekötő vezeték (a telekről az utcai gerincbe köt be)
a saját vezeték és a közcélú törzshálózat közti szakasz
- közcélú szennyvíz (tipikusan utcai gerinc) vezeték
A közcélú vezetékek rendszere pedig a törzshálózat.
- -
Az önkori a törzshálózatot építi ki az "utcán".
Azaz az utcai gerincet.
Az ingatlan tulajdonos pedig a bekötő vezetéket építi meg.
Tipikusan egy telekhatár közeli akna készül.
Az akna és az utcai gerinc közti szakasz a bekötő vezeték
A gyakorlatban vannak furmányos esetek, de a fogalmak alapján mindig elkülöníthető az a szakasz, ami a "bekötő vezeték"-nek számít.
- -
Zavart az szokott okozni a fejekben,
hogy
az önkori által szervezett csatornázáskor
ÁLTALÁBAN a bekötő vezetéket is
az önkori szervezésben építik ki.
Azzal az ingatlan tulajdonosnak nem kell foglalkozni, csak fizetnie kell érte a többi díj közé csapva és kész.
Ezért az ingatlan tulajdonosban nem tudatosul,
hogy
azt "elvben" ő maga rendeltemeg-terveztette-kivitelezte.
Ahogyan egy utólagos önálló rákötéskor is tenné.
nonolet
Köszönöm, pont erről beszéltem eddig is. És igen, az okoz zavart a fejekben, hogy az egyszeri felhasználó bekötésnek nevezi azt is, ha csak a csonkra köt rá, és azt is, ha a gerincre.
" a lakásomból kivezető szennyvízvezeték amely az utcai csatornába viszi a szennyvizemet miért nem minősül mellékgyűjtőnek?
Mert az MÉG a
- "házi hálózat"
vagy
- a "csatlakozó hálózat" része.
Mivel az "átadási pont" előtt van.
10. házi szennyvízhálózat:
a felhasználási helyen keletkező szennyvíz összegyűjtését szolgáló - az ingatlan alkotórészét képező - vezeték, valamint annak kiegészítő elemei
(így különösen szennyvízmennyiség-mérő, szennyvízminőség-ellenőrző akna, szennyvíz-előkezelő mű),
3. csatlakozó hálózat:
több felhasználási hely szennyvizét a házi szennyvízhálózatból a szennyvíz-bekötővezeték végpontjáig szállító vezeték-hálózat
(csatlakozó szennyvízhálózat), amely az érintett felhasználási helyek szerinti ingatlantulajdonosok közös tulajdonát képezi,
Még mindig nem Írtátok le, hogy a bekötővezeték miért nem mellékgyújtó vezeték......
a saját vezeték és a közcélú törzshálózat közti szakasz
Helyesen...
a saját vezeték és a közcélú törzshálózat gerinc vezetékei közti szakasz
Hogy lehet házi hálózat az utca túl oldaláig vezető vezeték? Akkor nekem nem a szolgáltatási pontig van felelősségem?
Már leírtam: A bekötővezeték a gyűjtő-hálózat (vagyis az éppen ott futó gyűjtővezeték) és a szolgáltatási pont közötti szakasz. Jogszabályt szeretnél? Vksztv. 2.§ 18. pont
Ezt én már leírtam... De mond már meg, hogy a bekötővezeték miért nem gyűjtővezeték, hiszen a szennyvízemet gyűjti be a a fővezetékbe....
"Még mindig nem Írtátok le, hogy a bekötővezeték miért nem mellékgyújtó vezeték......"
Mert nem gyűjt hanem csak beköt a (közcélú) gyűjtőbe.
gyűjtő=gerinc ha úgy jobban érthető
Hisz a gyűjtő szó NYILVÁNVALÓAN azt jelenti
hogy
egynél TÖBB forrásból érkezik bele a cucc.
(konkrétan a sok-sok a gyűjtőre kötött bekötő vezetékből)
Az bekötő vezeték tehát fogalmilag nem lehet gyűjtővezeték.
"Akkor nekem nem a szolgáltatási pontig van felelősségem?"
Inkább az van, hogy:
Nem az utca túloldalán van a szolgáltatási pontod!
Hanem valahol előbb.
A telekhatárodon belül.
nonolet....
Akkor amit leírtál az utcán lévő " gerinc " a gyűjtő ? Ugye ezt írtad?
Akkor mi a mellékgyűjtő az utcámban?
Az a baj, hogy nem értitek van egy szolgáltatási pont. A csatorna esetében ez a telehatáron belül 1 méter. A szolgáltatónak eddig a pontig kell kiépítenie azt a lehetőséget csatornát, hogy a szolgáltatását igénybe vegyem és a telkemen belül rákössek a vezetékre.
Ha ezt a szolgáltatási pontot nem biztosítja számomra, akkor nem kötelezhet senki a rákötésre.
Amit Ti írtok az alapján egy csatornahálózattól 10 kilométeres tanyán lakó embert is kötelezni kellene, hogy kössön rá a falusi gerincre vagy, ha nem akkor fizessen talajterhelési díjat.
Lásd még: mellékutca és főutca ... ezt bizonyára érted.
Ekkor sem a kapubejáró (bekötő) a mellékgyűjtő!
Avagy
Főgyűjtő (főgerinc) ami
az UTCÁKAT/gerinceket/mellékgyűjtőket gyűjti össze.
"A szolgáltatónak eddig a pontig kell kiépítenie azt a lehetőséget csatornát, "
DE a megrendelő megrendelése alapján!!! és költségére.
(bár rezsi csökkentés ebbe nem rég beleszólt)
Azaz nem kell ELŐRE megcsinálni, odakészíteni a telekre.
Kérés nélkül MÁR AKKOR amikor a gerincet megépíti.
Persze SZOKÁS (ésszerűen úgy szervezni, hogy) a gerinccel együtt a bekötéseket is kiépítik, egy utca túrással.
Annak ellenére, hogy ez nem kötelező.
DE ettól még KÉT KÜLÖN dologról és ügymenetről van szó.
Ami az "egyszerre épülés okán" egybemosódik a fejekben...
"Van egy szolgáltatási pont.
ALAPBAN NINCS!!!
Akkor lesz CSAK, amikor bekötsz és szerződést kötsz.
ELŐTTE NINCS!!!!!
Azaz
amíg csak ott van a bekötő cső vége a telkeden,
De arra még nem szerződtél nem kötöttél rá,
akkor MÉG NINCS szolgáltatási pont!
Ha ezt a szolgáltatási pontot nem biztosítja számomra, akkor nem kötelezhet senki a rákötésre.
Ehhh
1.
A törvény KONKRÉT szövegének mondasz ellent.
2.
A szolgáltatási pont NEM a cső elásásával jön létre!
Hanem a szerződés kötéssel és a rákötéssel.
Addig csak a műszaki LEHETŐSÉG van meg
HA OTT VAN MÁR ELŐRE elásva a bekötő cső.
-
HA nincs ott, mert csak az utcai gerinc épült ki.
Akkor a megrendelő majd megrendeli a szolgálató pedig elássa neki a bekötő csövet a pénzért cserébe.
Mivel!!! a gerinc megléte esetén
a bekötés már BIZTOSAN megoldható lépés!
Így csak a MEGRENDELŐN MÚLIK a csatorna használat.
(hisz neki kell megrendelni e bekötést)
Ezért szabható ki a terhelési díj
HA!!!
- a gerinc már üzemel
DE!!!
- a megrendelő nem rendeli meg a bekötést
Holott az törvény erejénél fogva kötelező neki...
Gondolkodj...
Csatornázott utcában van egy NAAAAAGY telek, rajta házzal.
Ami be is van már kötve a csatornába.
Aztán egyszer csak a nagy telekből csinálnak 4 kicsit.
Azaz kell 3 új bekötés
Ekkor szerinted a szolgáltatónak
oda kéne rohanni az utcába és
kérés nélkül elásni a 3 új bekötőt?!
Ugye nem így működik a dolog?
Hanem
A 3 új megrendelő megrendeli, megtervezteti, megépítteti, kifizeti a 3 új bekötő vezetéket
Mert KÖTELEZŐ NEKI ezt tenni!
HA nem ezt teszi, akkor >> terhelési díjat fizet.
Amikor kész a bekötő vezeték, akkor szerződést köt.
Innentől van "szolgáltatási pont" !!!
Aztán ráköti a házát és használja... a csatornát.
Kedves nonolet kezdjük elölről..... kicsit koncentrálva a kérdező által leírtakra is. Megint elmentünk egy általánosságokat taglaló vitába.
A kérdező, ha jól emlékszem azt írta, hogy a csatorna bekötési díját közel 200.000. forintot befizette. Az Önkormányzatnak a csatornázással összefüggő munkákkal kapcsolatosan szerződést kellett kötnie. Ebben a szerződésben pontosan meg kell legyen fogalmazva az, hogy a pénzért mit vállal. A mi falunk esetében a szerződésben az áll, hogy a vállalkozó vállalja, hogy a lakóházakba bevezető vezetékeket az ingatlan határán belül 1 méterre telepíti. Ez a szerződés a polgármesteri hivatalban megtalálható. A hozzájárulás amit a kérdező is befizetett pont erről szól.
Tehát jelen esetben a kérdező a szerződéssel kapcsolatosan kérdéseket tehet fel és számon kérheti, hogy a vállalkozó aki a csatornát kiépítette pontosan mit vállalt. A hozzájárulási díj hidd el, hogy abból áll, hogy az ingatlanra a " csonkot " vagy nevezzük bekötési vezetéknek bevezessék és nem arra, hogy az utcán egy csatorna épüljön.
Ezt a kérdező tudja ellenőrizni.
A kérdezőnek nehezen hiszem el, hogy nem volt vagy nincs terv, az is lehet Őt vezették félre mert a terv és a műszaki átadás nélkül a csatorna üzemeltetése nem lenne lehetséges. Ezért írtam, hogy a terveket és a megvalósulási terveket kérje ki.
Amiről már mi írunk azok olyan dolgok amelyek a való életben elképzelhetőek, de nem a kérdező által előadottak alapján.
Én továbbra is fenttartom, hogy a bekötővezeték a törzshálózat része. Ha nem lenne az szerinted mit gyűjtene az utcai gerinchálózat? Van egy gyűjtővezeték, amelynek nincs mit gyűjtenie mert onnan már nem hálózatnak számít?
A példáddal kapcsolatosan...Pont erről írtam, hogy vannak olyan esetek amikor igen is a bekötés költségeit a kérelmezőnek kell állnia, ha külön csatornát akar magának.... De nem a kérdező esetében.
Akkor koncentráltan....
Amit a szennyvíz bekötésről tudni kell:
A közműves ivóvízellátást és szennyvíz elvezetést a hatályos jogszabályok szabályozzák részletesen.
Ennek értelmében ...
- -
Minden ingatlanhoz külön szennyvíz bekötővezetéket kell létesíteni.
Ettől eltérni csak indokolt műszaki okból lehetséges.
Szomszéd telken keresztül a bekötés csak egyéb, műszakilag és gazdaságilag elfogadható megoldási lehetőség hiányában, szolgalmi jog bejegyzést követően végezhető el.
A helyi önkormányzat jegyzője a szomszédos telek tulajdonosát - egyéb megoldási lehetőség hiányában - a szennyvízcsatorna elhelyezésének tűrésére kötelezheti.
- -
Amennyiben ingatlanának bekötővezetéke NEM!!! a szennyvízelvezető törzshálózattal együtt épült ki,
szaktervezői jogosultsággal rendelkező mérnökkel tervet kell készíttetnie a bekötésről
A tervet engedélyeztetésre be kell nyújtani.
Ezután történhet meg a törzshálózatra való közműrákötés, melyet csak szakkivitelező végezhet el.
- -
A házi szennyvízvezeték és a tisztítóidom összekötése,
azaz
a közcsatornára rákötés csak az üzemeltető jelenlétében történhet meg.
A szennyvíz bekötés átvétele, csak ezután lehetséges.
Kedves nonolet!
Ezt írtad:
„.." A házi szennyvízvezeték és a tisztítóidom összekötése,azaz a közcsatornára rákötés csak az üzemeltető jelenlétében történhet meg...”"
Meg tudnád jelölni, hogy pontosan hol van az a tisztitóóidom?
"A hozzájárulási díj hidd el, hogy abból áll, hogy az ingatlanra a " csonkot " vagy nevezzük bekötési vezetéknek bevezessék és nem arra, hogy az utcán egy csatorna épüljön."
NEM hiszem, el mert a mi most kiépülő 31 bekötéses utcánkban SEM így van.
Az önkori CSAK a főutcai gerincet építi meg és az átemelőt.
A mellék utcai gerinceket és a bekötéseket pedig a 31 ingatlan 4 csoportban saját szervezésben intézi.
(egy társasház építő cég 2 telekre 2x60lakással, az egyik mellék utca, a másik mellékutca és a főutcaiak)
Mindez kökeményen a pénzről szól!
Az önkori szervezésében minden egyben alapon bekötésenként 1,4 millió lenne a buli.
(a 60 lakásosnak is és nekem is)
A 4 felé bontott saját szervezésben viszont az én utcámban és így nekem is csak 320 eFt lesz a bekötés.
Azért nem mindegy az az 1,08 millió Ft!
Persze a szolgálattó nehezen ment bele ebbe a megoldásba.
(majdnem 1 évig vitázott-okoskodott...)
Mert így ugrik az "önkoris megrendelés felára" és súlyos milliók nem kerülnek a szolgáltató kaszájába.
Hisz mi piaci áron építtetjük :-)
Nem a mutyi áron!
- -
Az önkoris szervezés sajnos ~2,5X drágább lett volna, kompletten, mint a magán szervezések.
Más kérdés, hogy 31 telek sem jutott dűlőre egymással.
(jó magyar módi szerint)
Ezért lett végül 4 "magán" beruházó csapat.
...és igen végül majd októberben mindent
ingyen adunk át tulajdonba+üzemeltetésre :-(
"hol van az a tisztitóóidom?"
Ahová tervezték és megépült.
Nálam pl. 6 méterre a mostani utcai kerítéstől a kertemben lesz.
Azaz ott lesz a szolgáltatási pontom.
(mivel a rendezési terv szerint egyszer majd 5 métert lekell adnom utcának telekből vagy lejegyzi majd a város erőből)
Tehát a tisztitóidomod az általad leírtak alapján idézem:
„..."Nálam pl. 6 méterre a mostani utcai kerítéstől a kertemben lesz...”"
Akkor az általad leírtak szerint ( idézlek ismét ):
..." A házi szennyvízvezeték és a tisztítóidom összekötése,azaz a közcsatornára rákötés csak az üzemeltető jelenlétében történhet meg.."
Tehát a telkeden belül kötöttél rá a közcsatornára ugye?
Már amit leírtál az alapján....
Vadsuhanc
Szerintem abban a tévhitben vagy,
hogy
közművet csak az önköri és szolgálató építhet.
De ez nem igaz.
Mert "bárki" építhet, csak aztán át kell adni ... amikor kész.