oligaliga,

„Nem egészen. Az utcabeliek dönthetnek úgy, hogy a gerincet kiépítik az utcában. Ha nem járul hozzá mindenki, akkor így jártak.”

Tehát ha jól értelek, kiépítik a gerincet a nem befizetők előtt is, átadják az önkormányzatnak, és majd AZ szed pénzt a később bekötőktől.

Akkor nem értem, miért írtad ezt : „Azért a vezetékszakaszért nem, csak ha víziözmű-társulat építtette.”

Kihagyott vezetékszakasz nélkül nem működik a rendszer. Ott kifolyik a kaki, nem? Akkor azt is ki kell építeniük.

Az egyetlen megoldás, ami a lakóknak is megfelelhetne az lenne, ha az önkormányzat pénzért venné át a hálózatot, és azon részek, ahol nem fizetett be a telektulajdonos, azon részek után fizetne a többi tulajdonosnak. Aztán ha ráköt, visszajön az is az önkorinak.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Kicsit kusza ez a dolog nekem. Szóval ha a beruházásban résztvevő lakók alapítanak egy víziközmű társulatot és a társulat végezteti a kivitelezés, akkor kérhet a társulat a későbbiekben a rákötni szándékozóktól hozzájárulást?

Az összeesküvés elméletek nem szakterületem, innentől inkább kiszállok.

De hidd el van akiről tutira tudom hogy nem fizetett.

köszi utolsó:
"A korábbi beruházás keretében - az utcai szennyvíz gerincvezetékkel együtt - az Ön ingatlanán a
telekhatáron belül 1,0 m-re kiépítették a házi bekötővezetéket.
"

Egy nagy rendszerszintű csalással állhatok szemben, nade hogy bizonyítom?

Másnem azt mondják hogy beépítették Ők csak ellopták... kiásták csövestől mindenestől.

Ezhttps://www.alfoldviz.hu/media/docs/lakossagi_muszaki_eloirasok.pdf
ezeknek-meg fogalmuk sincs hova kell a csonkot tenni...

Lagopagosz

A csonkot nem a telken belülre teszik, az a rész kerítésen kívül kell legyen. Az csak a lehetőség, amire később rá kell kötni.

„Nem, akihez raktak tuti nem fizette be,”

Én nem merném ilyen magabiztosan kijelenteni ezt, még a szomszédaimról sem.

Nem, akihez raktak tuti nem fizette be, pláne az nem amelyik elhagyatott volt mert szocpolcsalásos viszi a bank típusú ház. Villany sincs, nemhogy csatornát fizessenek.

Csatornával sok csalás volt. Gyanítom az unió fele kiszámláztak minden ingatlant, valójában viszont csak oda raktak le csonkot ahol volt lakó, függetlenül attól hogy kifizette-e vagy sem.

Amíg a gravitációs csonkot nem érte meg kihagyni, addig az átemelős részt amely sokkal drágább tokkal-vonóval kihagyták, teljes útbontás kell a bekötéséhez.

Csak jogilag érdekes hogy ahova raktak gravitációs csonkot, oda nem tudnak felmutatni egy aláírást, semmit hogy oda ki és milyen jogcímen engedte be őket.
Egyáltalán bemehetnek egy üres telekre dolgozni ha nincs kerítés?
Gyakorlatilag bementek.
Tulajdonos meg nem vitatja mert neki mindegy, a bank úgyis viszi... de viszont a kivitelezőnek nem mindegy mert ha nincs miből behajtani akkor egyszerűbb ha oda se rakja.

Szóval vannak ilyen visszásságok de utólag ezeket hogyan lehetne bizonyítani?

„Vízi közmű társulatként elvileg minden telekhez kellett volna rakniuk...”

Haladunk.

A különbség oka lehet az, hogy az az ingatlan, amelyhez raktak csonkot, befizette a társulatnak a hozzájárulást (vagy máshogy behajtották), a másik nem.

Aki befizette a hozzájárulást, és a leendő belső hálózata magasabban lesz, mint a gerinc, annak gravitációs lesz a bekötése. Akinek alacsonyabban, annak saját pénzből kell az átemelőt kiépítenie és üzemeltetésre átadni a szolgáltatónak.

Akinek nincs kiépítve még a bekötés sem, annak később sokkal-sokkal többe fog kerülni az építés, mint a többi tulajdonosnak.

Vegyes a rendszer, nyomott és gravitációs is van egy utcán belül is akár.

Nade a jogi kérdés az az hogy két elhagyatott ház közül hogy lehet hogy az egyiknek raknak bekötőcsonkot, a másiknak nem?

Vízi közmű társulatként elvileg minden telekhez kellett volna rakniuk...

drbjozsef

Nem egészen. Az utcabeliek dönthetnek úgy, hogy a gerincet kiépítik az utcában. Ha nem járul hozzá mindenki, akkor így jártak. Ha víziözmű-társulatként csinálják, akkor szedhetnek hozzájárulást, anélkül nem engedik a rákötést. Az építtetők ezután a víziközművet átadják az önkormányzatnak, mert nem lehet magántulajdonban. Az önkormánmyzat vagy fizet, vagy nem (megállapodás kérdése). Aki akar, ráköt. DE! Aki később jön, annak is fizetnie kell a bekötővezeték kiépítését (ha eredetileg anélkül építettek), ami szennyvíznél nem kevés.

oligaliga,

Ezt hogy érted? Építenek egy csatornát, de a közepe hiányzik, mert az ott lakó nem akar beszállni? Vagy azt a részt kifizeti az önkormányzat/vízmű?
Nekem egyik se tűnik életszerűnek.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Azért a vezetékszakaszért nem, csak ha víziözmű-társulat építtette.

„Amit kifzetettek, azt átadjátok az Önkormányzatnak, onnantól nincs dolgotok vele. Aki később akar rákötni, annak ugyanúgy fizetnie kell a saját részét.”
De milyen saját részét fizeti? A komplett csatornát az utolsó "szögig" nekünk kell kifizetni. Tehát ha ezért bárki egy forintot is kérhet az a lakóközösség.

A kérdezőnek igen. És a válasz releváns.

„Hogy vezettek el gravitációs csonkot, ha átemelőt raktak a többi ingatlanba? Nyomott vagy gravitációs a rendszer?”

És ez jogi probléma?!

Lagopagosz

Hogy vezettek el gravitációs csonkot, ha átemelőt raktak a többi ingatlanba? Nyomott vagy gravitációs a rendszer?

Pali79

„De mi van akkor ha évekkel később akar majd rákötni? Mi kifizettük az ő részét is köszöni szépen? Vagy a vízművek majd tőle is pénzt kér, hogy a "mi csatornánkra" ráköthessen?”

Amit kifzetettek, azt átadjátok az Önkormányzatnak, onnantól nincs dolgotok vele. Aki később akar rákötni, annak ugyanúgy fizetnie kell a saját részét.

Évekkel ezelőtt csatornázták a falut.

Ahol laktak a házban de se szerződést se semmit nem kötöttek oda kötelezően berakták az átemelőt és a szivattyút mondván majd ráterhelik a házra az árát mert kötelező.

Ahol nem laktak, elhagyatott házak voltak, oda nem raktak be átemelőt.

Most ha már kötelező volt akkor milyen jogon válogattak hogy van akire ráterheljük van akire nem?

Akire ráterhelik Ő joggal hápoghat hogy másra miért nem?

Aki meg utólag drágábban kötheti be is joggal moroghat.
Akkor hogy is van ez?
Most utólag egy ilyen ház vásárlásakor sokszorosát akarják elkérni a bekötéséért mint az eredeti ár.

A gravitációs csonkot bekötötték az elhagyatott házakhoz is, ott valahogy nem volt kérdés hogy mégis milyen jogon mennek be? :-)

Tisztelt fórumtársak!

Nemrég vásároltam egy telket Tököl településen. Már a vásárláskor tájékoztatott az eladó, hogy a meglévő csatornára nem lehet rákötni, mert a vízmű szerint túlterhelt és ennek lesz kb. 1,5millió költsége. Ennek tudatában vásároltam meg. Ez egy új parcellázású rész, ahol új házak épülnek a közeljövőben. Össze is fogtunk újdonsült telektulajdonosok és elkezdtük az ügyintézést, terveztetést, tavasszal talán indulhat a kivitelezés. Ha elkészült a csatorna azt át kell adni az önkormányzatnak, aki majd továbbadja a vízműveknek üzemeltetésre ha minden igaz. Még ezt is lenyeljük, máshol is sokat kell fizetni a rákötésért. A bajunk azzal van, hogy nem minden érintett telektulajdonos kíván részt venni a beruházásban, így az egy telekre jutó költség nyilván több lesz. De mi van akkor ha évekkel később akar majd rákötni? Mi kifizettük az ő részét is köszöni szépen? Vagy a vízművek majd tőle is pénzt kér, hogy a "mi csatornánkra" ráköthessen? A telektulajdonosok részéről az lenne az elfogadható megoldás, hogy ha valami módon a beruházásban résztvevők hozzájárulása kelljen ahhoz, hogy rá lehessen kötni és a költségek rá eső részét mindenki megfizesse előbb vagy kamatokkal együtt utóbb.
Ebben kérnék tanácsot esetleg jogi képviselőt akit megbizhatnánk ezzel az üggyel.

Hát, mivel én minden rendelkezésre álló lehetőséget megpróbáltam, ezért a témaindító helyzetét teljesen meg tudom érteni. Azért írtam, mert rögtön az én helyzetemet láttam benne, és azt, hogy az általa kapott tanácsok mind a törvényes lehetőségeket említik. Persze ez természetes, hiszen ez egy jogi fórum. Azonban vannak olyan joginak látszó helyzetek, ahol a jog egyszerűen nem működik. Alapvetően minden résztvevő magasról sz@rik a jogra. Beleértve a hatóságokat is, illetve azokat is, akik ugyanígy ismerik az egészet, nekik sincsen pl. egy számlájuk sem, de mivel lett csatornájuk, inkább nem bolygatják. Ezekben az esetekben egyszerűen a jogi intézmények nem működnek. Erre pedig jogi tanácsot nem is lehet adni.Illetve lehet, csak nem fognak működni.

Kedves gylab!

Tanácsot is kérsz vagy csak leírtad a történetet és van-e erőd harcolni? Ami veled ( az ott lakókkal ) történt teljesen törvénytelen. Abban biztos lehetsz, hogy talajterhelési díj fizetését nem kérhetik tőletek.

Sajnos a kérdezőnek nem tudok segíteni, de el tudom képzelni a mi csatornázásunk alapján, hogy gyakorlatilag megoldhatatlan bármit is intézni. Nálunk olyan csonkokat alakítottak ki, amikre konkrétan nem lehet rákötni. Mármint műszakilag, most a részletekbe nem megyek bele. Csak annyit kértem, hogy nézzük meg, mi van a tervben (mivel a mostani megvalósítás üt minden szabványt), erre az volt a hivatalos válaszuk, hogy terv nincsen, mert nem kötelező készíteni. Kérdeztem, az engedélyhez nem kell tán? A válasz, hogy nem kell engedély sem. Na akkor ezzel vitatkozzak. Kértem válaszuk jegyzőkönybe vételét, megtették. Tehát van róla hivatalos, pöcsétes, iktatott papírom, hogy nálunk a falu csatornaberuházása engedély és tervek nélkül készült. Amúgy meg nálunk úgy oldották meg, hogy egy cég csinálta a gerincet is, illetve az egyéni bekötéseket is. Válaszuk: nem kötjük rá, mert valaki elb@asztam a csonkot.
Persze a talajterhelési díjat kirótták.
Mivel a csatornára beszedték a fejenként 285e forintot, feljelentést tettem csalás gyanúja miatt. Persze ehhez az is kellett, hogy ne tudjanak róla egy elszámolást adni, hogy legalább náluk van a pénz (átutalással fizettem, számlát nem küldte soha, csak egy ú.n. egyenleg értesítőt, ami szerint eddig befizetett összeg 0 Ft). A nyomozást lezárták azzal az indoklással, hogy a pénzt nem a csatornára fizettem a csatornázó cég számlájára, hanem azért, mert az önkormányzat hozott egy rendeletet, hogy fizetni kell. Így semmi kötelezettségük sincsen, sem csatorna, sem elszámolás a pénzzel.
Ha esetleg valaki ez alapján úgy gondolja, hogy tán valami összefonódás van az önkormányzat és a csatornás cég között, az pont jól teszi. A polgármester a csatornás társaság elnöke.
Tehát ez nem patthelyzet, hanem mattot kaptam. Pénzemet buktam, csatornám soha nem lesz.

Ezek alapján sejtem, a kérdezőnél sincsen semmi gond a tervvel vagy az engedéllyel, mert az egyszerűen nincs is. Így meg pont annyit tud elérni az ügyben, mint én a sajátomban. Semmit.

F.Laca

„Az anyósomnál pl. - a "hátsó szomszédok mind az ő vízaknájában kötnek be (még az ő vízórája előtt) a központi vízhálózatra, így aztán persze logikusan nem kellett 2x párhuzamosan végigásni a terepet!”

Ezt ikermérőnek hívják, amelyhez egyrészt nagy valószínűséggel anyósod engedélye is szükséges volt, másrészt megfelelő méretű vízóra-akna. Ha bármelyik hibádzik, akkor ugrott a lehetőség. Sőt mivel ez az akna ugyebár telken belül van, így ezt egy későbbi tulajdonos az anyósod házát megvásárolva is kérheti, hogy mindenki saját maga oldja meg külön aknában, mert teszem azt ő át akarja a telkét alakítani - pl. a telken belül más elrendezésben új épületet szeretne felhúzni - és a továbbiakban nem járul hozzá, hogy az ő aknájából legyenek lekötve.

Kedves F. Laca!

Nem mondom, hogy nincs igazad, de a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 76. § (1) bekezdés alapján:

a víziközmű-törzshálózat mentén fekvő ingatlanok bekötését külön-külön bekötő vezetékekkel kell megvalósítani.

Vannak kivételek.... de ez az alapszabály.

Kedves Gyuri49!

Meg kellene értened már amit írtam. Addig nem vagy kötelezhető a rákötésre még a telkeden belül egy méterre nincs bent a bekötővezeték.

Ott a bizonyíték a kezedben a " címzetes főjegyző " által megírt "levél". Ezt azért írta Neked mert a 2013. évi LXXXIX. számú törvény 11.§. /1/ bekezdésben foglaltak szerint csak azt terheli a talajterhelési díjfizetési kötelezettség aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá. Ezzel elismerte egyben azt is, hogy műszakilag nem áll rendelkezésedre a csatorna mert,ha az lenne bizony behajtották volna rajtad a talajterhelési díjat.