komposzt - Komposzttároló

Köszönöm a tájékoztatást. Én a komposztáló tulajdonosa vagyok és a szomszédban most épül egy 4 családos társasház. A komposztálóm jelemleg 1 méterre van a kerítéstől és csak kerti szerves hulladék van benne (főként fű, levelek, hullott gyümölcs) és minten újabb töltés esetén tömörítem és tetejét zárom. Az oldala természetesen lyukas. Tömörítés után egy-két nap lehet szagot érezni, de ez minimális. Székesfehérvár más területén hallottam olyan önkormányzati rendeletről, ami 5 méterben szabja meg a távolságot.

Kedves Att Hunter!

A kérdéseddel kapcsolatban 3 jogszabályt is tudnék idézni:

1. A a termelésnövelő anyagoról szóló 8/2001.(I.26.) FVM r.-et. E r. szerint a termelés növelő anyagok (ilyen a komposzt, a műtrágya stb.) raktározására szolgáló tároló kizárólag olyan helyen létesíthető, ahol a talajvíz az év egyetlen szakaszában sem emelkedik a tárolószint fölé, és a csapadékvíz elvezetése biztosított oly módon, hogy a tárolt készítménnyel ne érintkezzen.

2. A másik rendelet a levegővédelemről szóló 21/2001.(II.14.) Korm. r. Eszerint a bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz a környezetbe kerüljön: az ezzel kapcsolatos részletes szabályokat a környezetvédelemi hatóság állapítja meg. Ezzel kapcsolatban a R. 1.sz. melléklete is tartalmaz szabályokat, meghatározza emellett a levegőszennezésel kapcsolatos bírságokösszegét is. Mint azonban a rendelet melléklketében foglaltakból ez sejthető, e jogszabály inkább az ipari mértékű bűzvédelemmel kapcsolatos.  

3. A harmadik a Te esetedben alkalmazandó szabály, a Ptk. 100.§-a: 'A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokta így különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.' A Ptk. itt eléggé általánosan fogalmaz, a szükségtelen zavarás itt nyilvánvalóan a szag-(bűz)hatás. Az, hogy ez mikor lépi át a már megengedhetetlen mértéket több szempont kérdése:
a) egyrészt a települési környezet fonos: egy falusias kistelepülésen, ahol szokásos és megengedett az állattartás természetes, hogy a tartott állatok, növények ürüléke szükségszerűen és elkerülhetetlenül bizonyos mértékű  szaghatással jár, ez persze nem jelenti azt, hogy ez a végtelenségig tolerálandó. Egy város lakótelepén, kertvárosi környezetben ezzel szemben már a kisebb mértékű bűz sem tolerálható.
b) a másik fontos kérdés az, hogy annak, aki a komposztot tárolja, milyen gazdasági érdeke fűződik ehhez, pl. kenyérkeresés végett, vagy pusztán 'hobbi'-ból, saját rózsakertjének feljavítása miatt teszi ezt.
Persze lehet, hogy vannak még egyéb közigazgatási, ill. önkormányzati rendeletek szabályok ezzel kapcsolatban, de polgári jogi szempontból ezek mellékesek: a a polgári bíróság a kérdést az alapján ítéli meg, hogy megsértették-e e  a szomszédjogi szabályokat vagy sem iiletve, hogy a szomszédot zavarja-e a szaghatás ingatlanának rendeltetésszerű használatában. Ha megsértették akkor a jegyzőtől államigazgatási után birtokvédelmet lehet kérni egy éven belül, (mégpedig ebben az esteben a határidőt a bűzhatás megszűnésétől kell számítani), vagy ha ez a határidő már letelt a  birtok háborítatlanságát védő pert lehet indítani és a keresetben  kérelemben kérni a zavaró magatartástól való eltiltást, ha ez nem lehetséges akkor az ingatlan értékcsökkenésének és emellett az egyéb felmerült károk megtérítését.    
Hogy a kérdésedre eme rövid 'litánia' után válaszoljak: szerintem nincs meghatározva pontosan hány méterre kell lennie a komposzttárolónak, a lényeg az, hogy az ne zavarja szükségtelen mértékben a szomszédot.
Apropó: Te milyen oldalon vagy érintett: Tied a komposzttároló vagy a szomszédé?

Milyen messze kell építeni a komposzttárolót a szonszéd telkétől?
Kérem aki tudja, válaszolja meg.