építményadó

Kedves Garnéla,

Ha egyéni vállalkozó vagy, akkor ezen kívül van bőven adminisztrációs kötelezettséged. Az építményadó ugyanúgy jogszabályon alapszik mint a személyi jövedelemadó és a többi adónem. És igen az egyéni vállakozónak ismernie kell a rá vonatkozó jogszabályokat, ezért célszerű könyvelőt tartani (és neki kötelessége, hogy erről tájékoztasson). Az építményadóval sajnos sok mindent nem tudsz tenni, esetleg méltányosságból kérheted a kamatmentes törlesztést.

És ilyen lehetséges, hogy az önkormányzat minden nemű adómentességi kérelmet és kedvezményt hatályon kívül helyez?Ők adták ki az épület fennmaradási engedélyét, miért nem küldték ki következő évben, hogy fizessek adót?Most 5 évre visszamenőleg, plussz az idei év több, mint félmillió forintot követelnek rajtam.Igen olvastam, hogy nekem kellett volna bevallanom, de komolyan egy vállakozónak kutya kötelessége a törvényeket böngészni, hogy "naprakész legyen"és ne pedig dolgozzon ez idő alatt is???Az ügyintéző hölgy tőlem kérdezte, hogy miért nem küldték Ők eddig ezt nekem???Én tudjam?!A jelenlegi válságos helyzetben én ezt a pénzt nemhogy egyben, de még törlesztve sem tudom kifizetni, mivel 3 kiskorú gyermeket tartok el és nincs annyi munkám, hogy ezt ki tudjam fizetni.Aránytalanul magasnak tartom, hogy egy kisvállalkozó évente 2 havi fizetését egy az egyben az önkormányzatnak tegye le, mint gépjárműadó, háza után fizetendő kommunális adó, vállalkozása után fizetett iparűzési adó és építményadó címén(kb.250.000.-Ft)Hová lehet fordulni ezügyben ingyenes jogorvoslatért illetve kitől lehet segítséget kérni?
Az ügyintéző hölgy azt mondta, hogy fellebezhetek, de akkor biztosan rámverik még a 200.000-500.000-ig terjedő pénzbírságot is plusszban és a kamatokat, mert ez a félmilla még csak az elmaradt adó kamatok nélküli összege.Valóban ennyire kiszolgáltatott helyzetben vagyok?

Félreérted, két különböző dologról van szó. Ettől még kell fizetned építményadót.

A mi önkormányzatunk minden nemű adómentességre és kedvezményre irányuló kérelmet hatályon kívül helyezett.én az 1990.évi C.törvényben találtam:

49. § Ha az önkormányzat:

1. a lakástulajdonra bevezeti az építményadót vagy a kommunális adót, egyidejűleg hatályát veszti a házadó, az út- és közműfejlesztési hozzájárulás,
2. az egyéb nem lakás céljára szolgáló építményre bevezeti az építményadót vagy a kommunális adót, vagy az idegenforgalmi adót, egyidejűleg hatályát veszti a nem lakás céljára szolgáló építmények adója, az út- és közműfejlesztési hozzájárulás és a gyógy- és üdülőhelyi díj,
3. a beépítetlen belterületi földrészletre bevezeti a telekadót, vagy a kommunális adót, egyidejűleg hatályát veszti a telekhasználati- és igénybevételi díj, az út- és közműfejlesztési hozzájárulás, a telekadó és e földrészletek után a magánszemélyek földadó [36/1976. (X. 17.) MT rendelet] kötelezettsége.

itt a b pontban van a közműfejlesztési hozzájárulás és ez a vállalkozó 2006-ban 424.800.-Ft hálózatfejlesztési hozzájárulást fizetett ki az elműnek, amikor teljesen új árambevezetést igényelt a műhelyéhez.Ezért kérdezem.

Nézd meg az önkormányzati rendeletet.

Egyéni vállalkozónál építményadóra vonatkozik arra az évre adómentesség, amelyik évben árambevezetés címén megfizette a hálózatfejlesztési hozzájárulást?

Az építményadót minden esetben az ingatlan tulajdonosa fizeti. Persze annak nincs semmi akadálya, hogy azt ráterhelje a bérlőre.

Tisztelt Szakértők!

Engem az érdekelne, hogy a bérlőt meg lehet e tenni az építményadó fizetőjének, hogy az költségelhető legyen?
Válaszukat kérem küldjék el a gmaxx@freemail.hu-ra.

Köszönettel

Karakó Tibor

Kedves szakértők!

Az építményadóról szóló önkormányzati rendelet szerint a magánszemély tulajdonában lévő lakáscélú ingatlan adómentes, de ha van a házban egy garázs, pince vagy üzlethelyiség akkor az már adózik. Igaz-ez? Engem főleg az érdekel, ha nincs semmilyen üzlethelység csak egy garázs pl. és az nem külön épület a kertben, hanem a ház része. A házat pedig magámszemélyek lakják, semmilyen üzleti tevékenység nincs. Ilyenkor mért kell építményadót fizetni az adott épületrészre?
Esetemben Bp. III. ker., ha ez számít.

Köszi előre is.

Escargot: szerintem rosszul láttad. A törvény szerint a szerzést követő év január 1-től kell az új tulajdonosnak fizetni az építményadót.

mifelénk az fizeti, akinek szeptember elsején a nevén van....augusztusban vettem :S

Kedves Szakértők!

Solymári ingatlant adtunk el(2009.08.01), majd az adásvétel után kaptunk levelet az éves építményadó második felének befizetéséről.
Érdeklődésünkre azt mondták,hogy annak kell az adót egész évben fizetnie,akiknek a nevén az ingatlan szerepel tárgyév január 1.-jén.
Szeretném kérdezni,hogy ez valóban lehetséges lenne????(illetve mitől függ ez,önk. hatáskör,stb)
Köszönöm a segítséget.

Kedves Szakértők!

Solymári ingatlant adtunk el(2009.08.01), majd az adásvétel után kaptunk levelet az éves építményadó második felének befizetéséről.
Érdeklődésünkre azt mondták,hogy annak kell az adót egész évben fizetnie,akiknek a nevén az ingatlan szerepel tárgyév január 1.-jén.
Szeretném kérdezni,hogy ez valóban lehetséges lenne????(illetve mitől függ ez,önk. hatáskör,stb)
Köszönöm a segítséget.

Kedves Szakértők!

Solymári ingatlant adtunk el(2009.08.01), majd az adásvétel után kaptunk levelet az éves építményadó második felének befizetéséről.
Érdeklődésünkre azt mondták,hogy annak kell az adót egész évben fizetnie,akiknek a nevén az ingatlan szerepel tárgyév január 1.-jén.
Szeretném kérdezni,hogy ez valóban lehetséges lenne????(illetve mitől függ ez,önk. hatáskör,stb)
Köszönöm a segítséget.

A XIII. kerületben ez a rész vonatkozik rám:

„2008. január 1-jétől építményadó fizetési kötelezettség alá esnek az alábbiak:”

...
...

„Magánszemély, ha az év első napján a lakás tulajdonosa (vagy a lakást terhelő vagyoni értékű jog jogosultja) és annak egy részében vagy egészében vállalkozási, üzleti célt szolgáló tevékenységet folytatnak.”

A cégem székhelye az édesanyám lakása.

Na de mi számít "vállalkozási, üzleti célt szolgáló tevékenység"nek?

Ezt ki határozza meg?

Annyiban használom székhelynek a lakást, hogy a lépcsőház postaládájából kiveszem a leveleket.
A lakásban iroda, ügyfél- vagy áruforgalom nincs.
Az ügyeket telefonon és laptopon intézem az autóban vagy amerre épp járok... :)

Egyetértek. A keresést úgy értettem, hogy rákeresnek az összes 12. kerületben bejegyzett cégre, és azok székhelye alapján megvan a tulajdoni lap, az alapján pedig a tulajdonos. Macerás, de gyakorlatban nem kivitelezhetetlen.

A székhelyként való bejelentés valóban vitatható, de ők azzal érvelnek, hogy a székhely a Gt. szerint a központi ügyintézés helyszíne, tehát a lakásban ügyet intéznek, tehát azt nem csak lakják stb. stb. Persze eszem ágában sincs ezt a gyakorlatot védeni, csak próbáltam végiggondolni, hogy mivel is lehetne elkerülni az építményadó fizetést ebben az esetben.

Kedves Két Lotti!

Ilyen rendszer valóban van, ilyet én is ismerek. Én csak azt nem tudom, hogy ennek alapján hogy lehet a lakástulajdonosokat megkeresni. (Merthogy ők az adott esetben az adóalanyok, és a cégnyilvántartáson alapuló CD-tárban a lakások, vagyis a székhelyek, telephelyek tulajdonviszonyai tudtommal nem szerepelnek, nem is szerepelhetnek.) Ez - hacsak éppen a polgármesteri hivatalban nem készítik egyszer kézi adatrögzítéssel el - csakis manuálisan kezelhető.

A lényeg persze inkább a rendelet, meg az, hogy bizonyos önkormányzatok hogy értelmezik azt, hogy kizárólag lakásként szolgál-e egy lakóingatlan, meg az, hogy a tényleges lakófunkció (háló, fürdő) alapterülete után is fizetni kell. (Pl. szemben éppen az V. kerülettel.) Ez utóbbi összhangban áll a jogszabályokkal (legfeljebb etikus mivoltán lehet töprengeni...), az viszont kérdéses számomra, hogy a székhelyként való bejelentéstől önmagában elveszti a lakás a "kizárólag lakás célját szolgáló" mivoltát.

Csak egy megjegyzés: létezik ilyen rendszer, 25 ezer forintért bárki hozzájuthat. Nem akarom reklámozni, de van egy ilyen CD-s kiadvány, amit havonta frissítenek, és azon belül bármilyen adatra rá lehet keresni, és szépen kilistázza az összes 12. kerületi székhelyű céget.

Kedves Két Lotti!

Teljesen megértem a kérdésfeltevésben rejlő kétkedést, a válaszom: Biztos nem.
Sőt, nemhogy a megosztást nem engedi meg, de azon lakástulajdonosok is a teljes alapterület után fizetik az adót, ahol a lakás csak székhelyül szolgál, tényleges vállalkozási tevékenység egyáltalán nem folyik. (Hacsak a hivatalos levelek postaládába történő bedobását nem tekintjük annak, még akkor is, ha azt valaki otthon fel sem bontja.)

Tudom, hogy elég hihetetlen, ezért álljon itt az illető önkormányzat hivatalos portáljának egy oldala:

http://www.budapesthegyvidek.hu/phivatal.php?…

Ez csak az ismertető, de a lényeg látszik, vagy akár a rendelet is letölthető.

A kerület egyébként az érintettek számára levélben küldött egy adóbevallási formanyomtatványt. A címadatokat a cégnyilvántartásból tudták meg, hogy azt pontosan hogy egyeztették a tulajdonosi adatokkal, azt nem tudom. (Merthogy olyan rendszer tudtommal nem létezik, amelyben az egyik alapján a másik kereshető, sőt, kétlem, hogy ilyet - adatvédelmi okokból - készíteni lehet.) Elképzelhető, hogy sokat dolgoztak manuálisan...

Azon persze el lehet gondolkodni, hogy a székhelyül való bejelentésel önmagában mennyire elégíti ki a lakás azt a kritériumot, hogy azt nem kizárólag lakás céljára használják. Mindenesetre az "íróasztalsarok" esetére ezek után azt mondhatjuk, hogy az összes többi önkormányzat méltányosságból tekint el a teljes alapterület megadóztatásától.

Kinek mi erről a véleménye?

Kedves csellos,

Nálunk az 5. kerületben meg kellett mondanom, hogy pontosan hány m2-t foglal el az iroda, és mennyit használok lakásnak (mondjuk semennyit sem, de nem is jöttek ellenőrizni!).

Biztos, hogy a 12. kerületi rendelet nem enged megosztást?

Nálunk (egy Pestközeli város) ha jól rémlik, anno 25 év adómentességet kaptunk, most - ha jól tudom - a lakáscélú épületben üzlethelyiségként üzemeltetett rész után kell adót fizetni, a többi után nem.

Két Lotti!

Hogy vidéken mi a helyzet, nem tudom, nyilván többféle variáció él attól függően, melyik önkormányzatról van szó (hátha valaki ismer egy-két példát...).

De ha már felmerült a kérdés, azt tudom, hogy a XII. kerület akkor is fizettet, ha a lakásba bármilyen cég be van jelentve. Az adóalany természetesen ez esetben is a lakás tulajdonosa.
Az adó mértéke pedig kizárólag a (teljes) lakás nagyságától függ. Vagyis ugyanaz az összeg fizetendő, ha valaki egy vállalkozásnak kiadja, esetleg saját cége működik a lakásban, vagy éppen csak egy íróasztalsarkot, vagy még annyit sem használ a cég érdekében a lakásból, úgy, hogy ténylegesen ott lakik a családjával.

Ez is érdekes, nem?

A szabály ugyanis fordított:

minden lakás után kell építmény adót fizetni, kivéve ha azt kizárólag lakás céljára használják. Kerületenként azonban más és más a rendelet, mármint Budapesten, érdemes utánanézni.

A 6. ker. például már akkor is fizettet, ha cég tulajdonában áll a lakás, még akkor is ha cég lakásnak adja ki. Erre még alkotmánybírósági határozatuk is van. Érdekes. Vidéken mi a helyzet? Tud erről valaki valamit?

A mi ingatlanunk berbe van adva egy cegnek es nekunk kellett kifizetni az epitmenyadot az onkormanyzatnak.

és - mivel a rendelet csak a vállalkozót (+egyebeket:jogi szem, stb.) tekinti az adóalanynak - akkor a nem vállalkozó magánszemély, ha tulajdonában nem nem lakás céljára szolgáló épület pl. üzlethelység, műhely nem fizet építményadót, igaz?

a választ előre is köszi

(tehát az ilyen ingatlan után senki sem adózik?)