Hans Kelsen: Tiszta jogtan

Még a nemzetközi jogról is ír érdekeseket, de engem nem ejtett rabul. Persze, újra kéne olvasni, mert ez kb. 5 éve volt...

Hát ha csak ennyi a lényeg (mármint a joglépcső elmélet) ezt azt hiszem minden jogász ismeri :). Bevallom én Aquinoi Szent Tamáson kívül nem olvastam más "jogbölcselőt".

Ugyan már! /Lárifári:)))/. Van magyar kiadása, sőt, jobb egyetemeken (ELTE, Corvinus KIK) el is olvastatják. Két kiadása van, ezt a címleírásban jelzem.

KELSEN, Hans: Tiszta jogtan. (Ford.: Bibó István) Budapest, 1988. (recte 1989.) Bibó István Szakkollégium; illetve: Budapest, 2001. Rejtjel (Utánnyomás). Szerk., bev.: Varga Csaba; lektorálta, mutatók: Erdélyi Eleonóra. XXII+105 pp.

Én olvastam, nem tartom jó műnek, hibás, konfúzus, de ez a minden jogász Mekkája: -nekünk a Medina a Tripartitum-tehát mindkettőt -aki jogi ember és teheti-életében egyszer olvassa el. Arról ír, hogy van egy hipotetikus alapnorma (hipotetische Grundnorm) az alkotmány felett, de ez baromság. Ír a nemzetközi jog szerepéről is.

P.S.: Szerintem nem nagyon sokan vannak Mo.-n, akik eredetiben megértik Kelsent, igaz, hogy a német nyelvterületen sem:))).

Kedves KBS!

Azt hiszem belátom 5-tel alábbi közlésed...
A pontos címért (kiadó, év) köszönet.
kp2

„Kelsen mint kutató és tanár szigorúan értékmentes, leíró-interpretatív
elméletként művelte a jogtudományt. A megismerés és igazolás (tudományon kívüli
értékelés) problématerületeinek radikális szétválasztásával azonban egyáltalán nem
szigetelődött el a tudományon kívüli gyakorlattól, és nem menekült el a politikaival járó
veszélyektől sem, bár ezt előszeretettel és persze tévesen állítják ellenfelei, különösen
az ún. politikai jogtudomány képviselői.

[...]
A jog általános elméletének végső formába öntése során Kelsen – félreismerhetetlenül
Weber és Husserl tudományfelfogásának szellemében13 – abból indul ki, hogy a
jogtudományi megismerés objektivitása-tárgyszerűsége, a természettudományokhoz mérhető egzaktsága – mint a valódi tudományosságra támasztott igény igazolása és
beváltása – csak akkor biztosítható, ha zárójelbe tesznek és kizárnak minden, a tiszta
jogászi megismerést zavaró transzcendens vonatkozást, azaz radikálisan eltekintenek
a világ metafizikai értelmének vallási vagy szekularizált természetjogi feltételezésétől,
minden tényleges és lehetséges metajurisztikus társadalmi-kulturális – erkölcsi, politikai,
gazdasági, esztétikai, erotikai – összefüggéstől. Eszerint a jogtudományt, hogy
tulajdonképpeni értelemben szellem(társadalom)tudomány lehessen, végérvényesen
meg kell tisztítani egyfelől „minden természettudományi elemtől”, másfelől „minden
politikai ideológiától” (Kelsen 1988, IX), egyszóval minden idegen belső (azaz nem
szellemtudományi) és külső (azaz nem tudományos) értékeléstől.”

by Cs. Kiss Lajos (érzékelhetően marxista értékelés)

Hans Kelsen: A tiszta jogtan és az analitikus jogelmélet. (Ford.: Varga Csaba) In: In: Jog és filozófia. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979. 237- 241. o.

Köszönöm a válaszokat!

A helyzet az, hogy eredetiben nem, ill. csak nagyon lassan menne.
Van hazai kiadása (magyarul)?

S hogy miről ír ...?
Ha erről rónátok pár sort!

KÖszönet.
kp2

A német wikipedia oldalt ajánlom, de ha komolyan érdekel a mü, akkor is németül érdemes olvasni.
... Ha annyira nem fontos, akkor viszont talán ne pazarold rá az idödet. :)

Civilnek nem ajánlom. Vagy csak kisebb adagokban...

Reine Rechtslehre :)

http://de.wikipedia.org/…_Rechtslehre

Ez, vagy hasonló c. mű miről ír? Hol érhető el?
Vagy ez jogismerőknek alap-alap mű? Miről szól?