Az 1. § (1) kifejezetten elrendeli, hogy egyáltalán alkalmazni kell. A 2. § (1) pedig felsorolja a kivételeket.
(A zárójeles megjegyzésemet pedig ezek szerint nem értetted. Nem baj, van ezzel így más is sokszor.)
Ha a Ptk, vagy a vhr tartalmaz rendelkezést az eljárási költségekről, illetőleg az ügyintézési határidő be nem tartásából eredő jogkövetkezményekről, akkor a Ket-et nem kell alkalmazni az 1 § (1) bek szerint.
(Hogy is mernék én mezei halandó feltételezésekbe bocsátkozni, hogy egy jogalkotó elfeledkezik-e egyes jogszabályokról, vagy azok összhangjáról. ;) Az én jogalkalmazó feladataim a jog alkalmazásában megrekednek, nem feladatom a jogalkotó szándékainak megfejtése.)
Mellesleg a Ket eljárási határidőkre, valamint az eljárási költségekre vonatkozó részei már alapból a törvény részei voltak, így egy 2009-es kormányrendelettől elvárható lett volna annak ismerete. Már pedig ezek közül egyik sem lett kivonva a birtokvédelmi eljárás alkalmazandó szabályai alól. Ebből a megközelítésből indokolatlan is lenne az ügyfélre nézve kedvező változás "tévedésből" történő hatályban tartását feltételezni. ;)
Ja, poén leesett... ;)
A 33/A. § számozás nem éppen arra utal, hogy ez a szakasz már eredetileg is benne lett volna a Ket.-ben.
A kodifikátorokról nyugodtan feltételezheted a legrosszabbat. És akkor lehet, hogy még azon is túl fognak tenni. (Ha pedig a gombnyomogató, fogalmatlan képviselőt értjük jogalkotón, akkor egészen biztos, hogy a legvadabb elképzeléseiden is könnyedén túltesz.)
Hát, azt látom, hogy nagyon otthon vagytok a témában:-)))
Még egy kérdés: az rendben, hogyha én bizonyítani akarom a birtoksértést, becsatolom a bizonyítékaimat, és ezt a jegyző megküldi az ellenérdekelt félnek.
De mi történik akkor, ha a jegyző hivatalból bekér "jogsegély" keretében bizonyos dokumentumokat az önkormányzat más egységeitől, pl. zajmérési eredményt az ellenérdekelt fél kérésére az X osztélytól, vagy rendőrségi intézkedésről szóló levelet a rendőrségtől. Ezeket nekem nem köteles ugyanúgy megküldeni a jegyző????
Még egy kérdés: az rendben, hogyha én bizonyítani akarom a birtoksértést, becsatolom a bizonyítékaimat, és ezt a jegyző megküldi az ellenérdekelt félnek.
De mi történik akkor, ha a jegyző hivatalból bekér „jogsegély“ keretében bizonyos dokumentumokat az önkormányzat más egységeitől, pl. zajmérési eredményt az ellenérdekelt fél kérésére az X osztélytól, vagy rendőrségi intézkedésről szóló levelet a rendőrségtől. Ezeket nekem nem köteles ugyanúgy megküldeni a jegyző????
A jegyző nem küld senkinek semmit, de mint ügyfélnek neked is van iratbetekintési jogod. ;)
kbs
Bár a 33/A valóban a Ket későbbi módosítására utaló jelként értékelhető, azonban igazságtalanok lennénk egy jogalkotóval szemben, ha egy 2009. okt 1-ével hatályba lépő (de már előtte egy évvel megalkotott és közzétett - ritka csoda ez a mai jogalkotási metódusok között ;)) szöveget ne vett volna figyelembe egy 2009. október 16-án közzétett kormányrendelet esetében.
Különben is kodifikátorokról vagy jót, vagy semmit... hiszen ez utóbbi, mely a tényleges értéküket mutatja. ;)
Ott a pont.
Tisztelt Szakértők!
Segítséget szeretnék kérni. A férjem fuvarozó, alvállalkozója egy kft-nek. A Kft. tartozik egy szállítmányozási cégnek, ennek fejében vállalta, hogy fuvarokat végez el a szállítmányozási cégnek. A férjem a saját kamionjával ment egy ilyen fuvart elvégezni, egy napig váratták a parkolóban, hogy még nem érkezett meg az áruja, aztán másnap sem kapott árut, ehelyett elállták a kamionja útját és nem engedték elmenni. Arra hivatkozott a cégvezető, hogy ez zálogjog alapján történő lefoglalás, a tartozás fejében, menjen el, visszakapja a kamiont, ha a kft. kifizeti a tartozását. A férjem hiába mondta, hogy ez az ő kamionja, nem a kft-é, ez nem érdekelte a cégvezetőt. Mentünk a rendőrségre, ott azt mondták, ez a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvita. Így van? Ezt közigazgatási úton kell elintézni, nem lopásról van itt szó?
Ez nem birtokvita. De valóban polgári jogi jellegű. (A büntető vonatkozása jármű önkényes elvétele lehetne esetleg.)
Most egy darabig a férjed fizetett szabadságon lesz. A szállítmányozó cég fogja fizetni.
Köszönöm szépen a segítséget, akkor nem kérünk birtokvédelmet.
Ha nem is fizetett szabadságon, de az állásidőből származó kárt (plusz az elmaradt hasznot) kamatostul meg kell fizetnie a szállítmányozó cégnek. Maga a tényállás szerintem is bűncselekmény lehet akár kényszerítés és jármű önkényes elvétele halmazatban.