Fórum közigazgatási jog régebbi elöl     új hozzászólás


Hatóságok jogköre

szivas # e-mail 2014.12.31. 22:48

Mailtem

szivas # e-mail 2014.12.31. 09:05

Ezt most kinek mondod?
Igen, látom, tudom, mégpedig töled; eleget magyaráztad. A kérdésem arra vonatkozott, hogy szerinted ehhez képest az ellenfél mit tud fölhozni a mentségére, és minek ehhez bíróság?

megnéznéd még a 0:45-kor írt kérdéseket is?

Tényleg itt akarunk maradni ezekkel a specifikus kérdésekkel, ami csak kettönket érdekel?

Immaculata (törölt felhasználó) #   2014.12.31. 08:46

egy viziközmü társulat magánvezetéket épített

CSak egy ingatlanon belül létesített vizilétesítmény lehet magántulajdonban.
Több ingatlanon áthúzódó ívóvízvezeték-rendszer nem lehet magántulajdonban. Akkor is és most is át kellett adni az állam, jelenleg önkormányzat tulajdonába. Te is jól tudod, hogy elképzelhetetlen az ivóvíz továbbszolgáltatása egyik telekről a másikra. A törvény is szabályozza, és a vízmű is eszerint engedélyezi egyik telekről a másikra az ivóvíz szolgáltatást. Itt szépen ellenük lehet fordítani, hogy ez nem egy egyszerű szomszédjogi vízszolgalom.

szivas # e-mail 2014.12.31. 08:11

Asszem ott tartok, hogy nem látom a fától az erdöt, pedig az baljós kiindulási alap egy perben: nem tudom elképzelni az ellenfél érveit, pedig az nagyon rossz ómen, mert eddig mindig úgy jártam el, hogy szinte betüröl-betüre végigmentem az érvelésen és logika, vagy paragrafusok segítségével megcáfoltam.
De most nem látok semmilyen valóban nyomós bizonyítékot; mely esetben nem viziközmü ez a mütárgy? Elképzelhetö, hogy

  • egy viziközmü társulat magánvezetéket épített?
  • elképzelhetö, hogy a hatóságok engedélyezték és mindmáig türték egy magánvezeték müködését egy nyolc telken végigvonuló láncszerü konstrukcióban, anélkül, hogy valaha tisztázták volna, hogy itt ki kinek ad szolgalmi jogot, ki az uralkodó, ki a szolgáló telek?

Mikor pedig tudjuk, hogy szolgalmi jog csak közvetlen szomszédnak adható, a DRV szigorúan tiltja, hogy a törzshálózat és a vízvételi hely között egynél több ingatlan legyen, mellékvízmérös konstrukciót pedig csak azonos helyrajzi számon lehet létesíteni?

  • elképzelhetö, hogy az 50 év alatt bekövetkezett jogszabályi változások folytán a mütárgy mintegy automatikusan magánvezetékké vált, holott nem annak készült? (Tudod: kompnak indult, de végül nem komplett:DD)
szivas # e-mail 2014.12.31. 00:45

"a vezeték tulajdonjogának megállapítása nem szakkérdés, hanem jogkérdés”"
ez nagyon érdekes, amit írsz, ill. hogy azonos premisszákból különféle konkluziókat vonunk le:
igen, én is ezt mondom, hogy ez jogkérdés; éppen ezért nem kellene hozzá szerintem szakértö, meg bíróság, meg ezek, csak el kellene olvasni valakinek a törvényi hátteret és megvizsgálni a rendelkezésre álló dokumentációt. Szerintem erre a kormányhivatal törvényességi felügyelete tökéletese alkalmas. A 2011-es önkorm. törv. rendkívül széles jogkörrel ruházza föl öket, pl. kötelezhetik az önkormányzatot információ szolgáltatásra (biztos vagyok benne, hogy náluk föllelhetö a Törpe Vízmü teljes dokumentációja, de ahhoz, hogy kiadják, hatóságnak kell utasítani öket), kötelességszegési , söt akár törvényszéki eljárást kezdeményezhetnek ellenük stb. Csak meg kéne lennie a politikai akaratnak...
A keresetlevél már készül, majd elküldöm.

(Appropo, hogyan kerülünk már megint ide, ahol ennek az ügynek a csöppet sem közérdekü részletei a kutyát sem érdeklik?)

Szerintem, ha egyedüli felperes vagy, akkor alperesként be kell vonnod a perbe nemcsak az önkormányzatot, és a vízműveket, hanem minden olyan tulajdonost, aki érintett a vezetékben.
ezt mire alapozod? és a "kellt" hogy érted? Úgy, hogy kötelezö, vagy úgy, hogy tanácsolod?
Én nem látom, hogy ennek mi értelme lenne, meg azt se, hogy formailag hogy menne végbe ez a mutatvány. A kereset ugyanis úgy kezdödik, hogy én xy, z és k képviseletében kérem a t. Bíróságot, hogy kötelezze b-t erre, c-t meg amarra. Hogy kerülnek a képbe a többi tulajdonosok? Pláne alperesként? Öket mire kötelezze a bíróság?

És ezeket az apróságokat még megnéznéd?

  • ha nekem kell lépnem, akkor mikor? Föl fognak szólítani a bíróságok, hogy nyilatkozzak, vagy csak egyszerüen kitüzik a következö tárgyalást? Érdemes tehát még a szünetelés határidejének lejárta elött önszántamból nyilatkozni, vagy várjam meg, hogy míg megkérdeznek?
  • egyáltalán van ilyen, hogy szünetelésböl felfüggesztésbe megy át egy ügy?
  • létezik valami jogi lehetöség az összefüggö eljárások összevonására, a bíróságok együttmüködésére? lehet esetleg gyorsított, tárgyalás nélküli ejárást kérni a már folyó másik két eljárásra való tekintettel?
Immaculata (törölt felhasználó) #   2014.12.30. 20:30

Hát ez az, hogy a vezeték tulajdonjogának megállapítása nem szakkérdés, hanem jogkérdés. Ezért nem alkalmasak a szakhatóságok ennek eldöntésére.
A keresetlevelet jól kell megírni, hogy kitűnjön belőle, hogy ezt ki hozta létre, milyen célból, mi a rendeltetése, mi a törvényi megalapozottsága.

A másik két per felfüggesztését neked kell kérned külön-külön mindkét bíróságtól, indokolva, hogy miért előzetesen eldöntendő kérdés ennek a mostani pernek az eredménye. Min fog változtatni, ha a bíróság így, vagy úgy dönt a tulajdoni kérdésben.

Szerintem, ha egyedüli felperes vagy, akkor alperesként be kell vonnod a perbe nemcsak az önkormányzatot, és a vízműveket, hanem minden olyan tulajdonost, aki érintett a vezetékben.

szivas # e-mail 2014.12.30. 11:22

Köszönöm a választ.
Nem akarom életben tartani a pereket, de ha megszünnek, akkor jogcím és víz nélkül maradunk abban a legrosszabb esetben, ha ez a megállapítási per sikertelenül végzödik.

Nagyon valószínütlen viszont, hogy megszünnek, ill. lehetetlen; fölhívtam telefonon a felperest és megkérdeztem, hogy mi a szándéka: ahogy annak idején megállapodtunk, kivárja a szünet határidejét abban a reményben, hogy addig dülöre jutok, de ha nem, szeretné lezárni az ügyet. Nekem teljesen érthetö az álláspontja. A szolgalmi ügyet szeretné megkerülni, a másikat meg minél kisebb kárral megúszni.

Én nem értem, mit akarsz evvel a pertársasággal: elvi kérdésröl van szó; ha egyetlen panaszos van, azt ugyanúgy ki kell vizsgálni, mintha húsz lenne. Tudtommal Magyarországon nincs ilyen "gyüjtöjog", vagy minek hívják ezt, (egyébként nálunk sincs)amikor sokan összefognak és beperelnek egy nagy gyógyszerkonszernt meg ilyesmi.
Egyébként épp a Te érvelésed folytán én komolyan nem értem, hogy mi itt még a vita tárgya? Mitöl ennyire vitás még mindig ez a kérdés?

De mindegy; térjünk akkor rá az eljárásjogra, ha van még türelmed. Mi a helyes stratégia?
Az a nagy baj, hogy szakértöt fognak kirendelni. annak az árából meg három csövet lehet építeni.

Immaculata (törölt felhasználó) #   2014.12.29. 20:06

:) Igen. A probléma kezdetén a pertársaság még egyben volt, nem voltak érdekellentétek, viszont mindenképpen meg akartalak kímélni azoktól a rossz lépésektől, amik a két perhez vezettek. Akkor hittem abban, hogy egyetlen lépésként a bíróság állapítsa meg a vezeték tulajdonosát.

A hatóság ténymegállapító döntéseket hoz, vitás, jogi vonatkozású eldöntendő kérdésekben egyedül bíróság hozhat döntést. Egyszerűen azért, mert erre törvény csak a bíróságot hatalmazza fel, hatóságot nem.

Mielőtt az eljárásjogi kérdésekre rátérnénk, csak megkérdezem, hogy miért nem jó neked, ha a perek a szünetelés folytán megszűnnek. Miért akarod életben tartani őket?

szivas # e-mail 2014.12.29. 09:58

Na mégegyszer!
nagyon megkérném, hogy valaki hozzáértö válaszolja meg ezeket az egyszerü eljárásjogi kérdéseket, mert nagyon szorít a határidö, és ha nincs más hátra, még ezévben be kell nyújtanom az újabb keresetet!
- kinek és mire hivatkozva van lehetösége folyó eljárás felfüggesztésének kérvényezésére? (az ügyek jelenleg saját kérésemre fél-fél éve szünetelnek

(a birtokvédelmi ügyben alperes, a szolgalmiban felperes vagyok)

- ha nekem kell lépnem, akkor mikor? Föl fognak szólítani a bíróságok, hogy nyilatkozzak, vagy csak egyszerüen kitüzik a következö tárgyalást? Érdemes tehát még a szünetelés határidejének lejárta elött önszántamból nyilatkozni, vagy várjam meg, hogy míg megkérdeznek?

  • egyáltalán van ilyen, hogy szünetelésböl felfüggesztésbe megy át egy ügy?
    • létezik valami jogi lehetöség az összefüggö eljárások összevonására, a bíróságok együttmüködésére? lehet esetleg gyorsított, tárgyalás nélküli ejárást kérni a már folyó másik két eljárásra való tekintettel?
  • van valamiféle törvényes lehetöségem az említett szakhatóságokat állásfoglalásra kényszeríteni ahelyett hogy nyolcvan perben rágódnánk ugyanazon?
szivas # e-mail 2014.12.28. 22:04

Nem elöször ejtesz a 22-es csapdájába.
Eddig hosszan bizonygattad, (Tulajdonképpen egészen az elejétöl fogva) hogy csakis a bíróság. heroikus eröfeszítéssel kikerested nekem az összes idevonatkozó paragrafust, aminek alapján fehéren-feketén bebizonyítható, hogy a mütárgy viziközmü. Úgy tünik azt is normálisnak tarotd, hogy ez a sok semmirekellö hatóság jogkör hiányára hivatkozva mind kihátrál az ügyböl, tehát nem marad más hátra, mint a bíróság. Most meg abba gabalyodsz bele, hogy egyedül vagyok. na és? életemben elöször örülök neki, hogy ezt a sok idiótát nem kell magammal vonszolni. évek óta próbálsz rábeszélni erre a perre avval, hogy ez csak egy megállapítási ügy és easy go. akkor most mi a gond?

Térjünk már vissza ezekre az eljárásjogi kérdésekre, oszt hagy essek túl ezen a kereseten! Nagyon komolyan tartok töle viszont, hogy a bíróság legelsö dolga lesz szakértöt kirendelni. mennyivel egyszerübb lenne, ha a szakhatóságok szakértenének! Tényleg nem lehet öket rákényszeríteni valahogy?

Lehetséges különben, hogy úgy ezév októberétöl decemberig nem kaptál meg egy csomo mailt?

Szerinted kié különben ez a vezeték?

Immaculata (törölt felhasználó) #   2014.12.28. 15:53

te még mindig fözöl?
:) Mára most fejeztem be.

Azt akartam írni, hogy egyedül nem pereskedhetsz, a ne után nem lett volna szabad vesszőt tennem, csak a hatásszünet miatt tettem, de helytelenül.

szivas # e-mail 2014.12.28. 15:41

jó fözést és köszönöm a választ (itt nálunk már elmúlt karácsony; te még mindig fözöl?)
Esetleg félre figyelmedben még azért szemügyre vehetnéd ezeket az eljárásjogi kérdéseket, mert ezekröl halvány fogalmam sincs.

Ne, menj!” Ezt nem értem, hogy mire vonatkozik, hogy mit tegyek, vagy ne tegyek?

Az önkormányzat kényszerítésének egyetlen módja az, ha bebizonyosodik, hogy ö a hunyó és muszáj neki.

Szerencsére ebben az eljárásban egyáltalán nem releváns, hogy egyedül vagyok. nem is lehetek másképp, mert a törpevízmü ügyröl senki másnak nincs halvány fogalma se, nemhogy rendelkezésére álló perdöntö dokumentumok.
A szolgáló telek rég beletörödött, hogy átvonulunk a kertjén, ettöl kezdve meg az egyetlen érdeke, hogy eközben minél kevesebb kárt okozzunk neki, amivel teljesen egyetértek. Az elsö uralkodó telek meg kinyalhatja.

Immaculata (törölt felhasználó) #   2014.12.28. 08:12

Miért miért miért kell nekem már megint bíróság?

Ne, menj!
Egyedül maradtál a kéréseddel. A szolgáló telek ellenezni fogja, az első uralkodó telek kiszállt a buliból, a többiek nem elégségesek hozzá.

Azon érdemes elgondolkodni, hogy az önkormányzatot milyen módon lehet rákényszeríteni arra, hogy kiépítse a gerincvezetéket. De most karácsony van, sütés-főzés közben ránézek a laptopra, de a karácsonyra vagyok hangolódva.

szivas # e-mail 2014.12.27. 23:41

Na jó, hagyjuk a filozófiai magaslatokat, úgy látszik az ügyet itt úgy se tudjuk megoldani. Ezenkívül meg itt ugye közigazgatási topcban vagyunk, maradjunk hát a közigazgatási kérdéseknél.
(Ha valakinek az ügy érdmére vonatkozóan volna mégis észrevétele, azt ennek ellenére meghálálnám; a vitaindítóban idézett topicban várom szeretettel.)

Koncentráljunk tehát a 3. kérdésre, a perindítás részleteire:

  • kinek és mire hivatkozva van lehetösége a másik két, már folyó eljárás felfüggesztésének kérvényezésére?

(a birtokvédelmi ügyben alperes, a szolgalmiban felperes vagyok)

  • ha nekem kell lépnem, akkor mikor? Föl fognak szólítani a bíróságok, hogy nyilatkozzak, vagy csak egyszerüen kitüzik a következö tárgyalást? Érdemes tehát még a szünetelés határidejének lejárta elött önszántamból nyilatkozni, vagy várjam meg, hogy míg megkérdeznek?
  • egyáltalán van ilyen, hogy szünetelésböl felfüggesztésbe megy át egy ügy?
  • létezik valami jogi lehetöség az összefüggö eljárások összevonására, a bíróságok együttmüködésére? lehet esetleg gyorsított, tárgyalás nélküli ejárást kérni a már folyó másik két eljárásra való tekintettel?

És végül: van valamiféle törvényes lehetöségem az említett szakhatóságokat állásfoglalásra kényszeríteni ahelyett hogy nyolcvan perben rágódnánk ugyanazon?

szivas # e-mail 2014.12.27. 23:25

Miért miért miért kell nekem már megint bíróság?
A bíróság nem ért semmihez, mert 10-kor Mari néni válását tárgyalja, 11-kor Pista bácsi hócipöjét és a kettö közé esetleg beszúrja a mi bonyolult vízügyünket. A bíróság nem ír, nem olvas és nem gondolkozik, csak tárgyal, kérdez, esetleg gyenge próbálkozással békéltet, mindenekelött pedig szakértöt rendel ki, mert nem érthet mindenhez.
Amikor pedig ott vannak a direkt erre a kérdésre specializálódott szakhatóságok, némelyik országos jogkörrel! Igen, felügyeleti jogkört kellen ellátniuk, de akkor miért nem teszik?A MEKH a közmüvekre vonatkozó kérdésekben, a törvényességi föfelügyelet meg törvényességi kérdésekben. Ott van minden leírva a törvényekben meg az ügy dokumentumaiban. Ha keresztre feszítenek se tudok többet mondani egy tárgyaláson se. A törvényességi föfelügyelet hivatalosan fölszólíthatja az önkormányzatot a Törpevízmü társulat dokumentációjának kiszolgáltatására. Ha nem teszi, elmarasztalhatja, söt törvényszéki eljárást kezdeményezhet ellene. Ha én beperlem az Önkormányzatot, akkor megint elküldik majd Terikét a titkárságról, akit ilyenkor szoktak, neki meg fogalma se lesz, hogy valaha is létezett ilyen intézmény.
Nem jó!

Lepista nuda # e-mail 2014.12.27. 13:57

Nem. Egy idöre elvesztettem a jelszavamat, de aztán meglett. Ezek is haladhatnának itt a korral; egy csomó alapvetö funkció hiányzik. A törlés-módosítás lehetösége az egyik. A keresöfunkció meg az értesítés lehetöségének a hiánya a másik.

50 év óta megváltoztak a viszonyok és az érdekek. Haladni kellene a fejlődéssel.
Az állam ivóvíz vezeték megépítésére elkülönítetten ad pénzt az önkormányzatoknak. Ezt kellene erőltetni, hogy az önkormányzat építse ki a törzshálózatot.

Szerintem meglepöen keveset változtak.
Közvetlenül nem tudom eröltetni; mindent visszautasítanak. Csak közvetve tudom kényszeríteni öket pl. azzal, hogy kénytelenek elismerni, hogy övék a vezeték, és jobban járnak ha újat építenek mintha ezt a kétes konstrukciót fönntartják. De még én is örülhetek, ha ezt megérem, nemhogy édesanyám.

Neked is jobb, ha tárgyaláson folyik az ügyed, mintha a bíróság iratok alapján döntene.
Nem jobb. Elöször is minden alkalommal Magyarországra kell utaznom, másodszor is emiatt hónapokig-félévekig áll az ügy két tárgyalás között, harmadszor is szóban messze nem vagyok olyan fölkészült, mint írásban, amikor mindennek nyugodtan utána tudok nézni-gondolni.
Eddig egyik tárgyalásból se jött ki semmi hasznavehetö eredmény. Minden apróság miatt állandóan elhalasztják, de egy évben kettönél több tárgyalást nem tüznek ki.

De mégis: szerintetek KIÉ EZ A VEZETÉK?
Ezzel a kérdéssel pontosan ott tartok, mint a legelején, mikor megnyitottam azt a csatlakozó hálózatos topicot. Ott többen azt mondták, hogy rosszul értelmezem az akkor még érvényben levö 38/1995 rendeletet. De soha senki nem mondta meg hogyan lenne helyesen.

Immaculata (törölt felhasználó) #   2014.12.27. 10:53

A hatóságok leginkább felügyeleti jogkört látnak el. A bíróságok vitás jogkérdésekben döntenek.
Neked is jobb, ha tárgyaláson folyik az ügyed, mintha a bíróság iratok alapján döntene.
Birtokvédelmet birtokos, vagy tulajdonos kaphat. Ha kiderül, hogy az önkormányzat a tulajdonos, a szolgáltató pedig a vezeték karbantartója, birtokosa, akkor ő kaphat birtokvédelmet.
Új szolgalom alapítására jogot, szomszédjog alapján is adhat a hatóság, vagy a bíróság.

50 év óta megváltoztak a viszonyok és az érdekek. Haladni kellene a fejlődéssel.

Az állam ivóvíz vezeték megépítésére elkülönítetten ad pénzt az önkormányzatoknak. Ezt kellene erőltetni, hogy az önkormányzat építse ki a törzshálózatot.

Immaculata (törölt felhasználó) #   2014.12.27. 10:21

Nem zavar, ha két néven kérdezel.

Lepista nuda # e-mail 2014.12.27. 09:43

Köszönöm a választ!
1-2 nekem nem világos, hogy ha ezekre az ügyekre szakosodott hatóságok léteznek, miért kell ehhez bíróság, pláne magyar bíróság, akik fokozott elöszeretettel tárgyalnak, ahelyett, hogy a jogszabályokat olvasnák és írásban intéznék az ügyeket. Még egyetlen olyan tárgyaláson se vettem részt, aminek a legcsekélyebb értelme lett volna.
3 Az sem világos, hogy ebböl a szempontból miért tartod különbözönek a két folyó pert; miért lehet szolgalmi jogot jobban vagy kevésbé adni, mint birtokvédelmet, mindaddig míg a mütárgy tulajdonjoga tisztázatlan?
4. A viziközmü társaság egy bonyolult dolog, ami jelenlegi elképzelésem szerint akkoriban az egész falut behálózta, mert már akkoriban is ezen a módon kényszerítették a telektulajdonosokat, hogy saját költségükön építsenek a falunak vízvezetékhálózatot. A Társaság dokumentációjához én azonban nem tudok hozzájutni, viszont a kormányhivatal törvényességi föfelügyelete remekül kikényszeríthetné a kiadását, amint arra 2011-es új önkorm. törvény szó szerint kitér. De nem teszi.
A társaság egyetlen általam ismert életben levö tagja az édesanyám ezért én nem tudom kieszközölni, hogy mindnyájan perben álljanak. Gondolom lehetett néhány száz tagja.
A szolgáló telek tulajdonosának teljesen mindegy, hogy hátul hány telek lóg még a vezetéken; ö csak EGYNEK szolgáltat; a másodiknak. Éppen ezért életszerütlen a kormányhivatal másodfokú végzése, attól a szolgáló teleknek nem lesz jobb, csak annak rosszabb, aki ettöl víz nélkül marad.
Egyetértö pertársaságot én nem tudok létrehozni, mert a különbözö tulajdonosoknak különbözöek az érdekei.
Delegálni az ügyet szintén nem tudom, mert nincsen jelenleg élö ember, aki nálamnál jobban ismerné.
A problémám az, hogy a közigazgatási jogban súlyos hiányosságaim vannak, és nem tudom, kinek mire van jogcíme, mit mikor milyen formában és kitöl lehet kérvényezni vagy követelni. Ezért fordultam ehhez a topichoz.
Köszönöm a segítséget!

Immaculata (törölt felhasználó) #   2014.12.26. 18:31

1-2. bíróság állapítja meg.
3. A másik két eljárás felfüggesztését akkor lehet kérni, ha a per eldöntéséhez a 3. per előzetes elbírálása függ. A közig. perben új szolgalmi jog iránti kérelem indult, mely eldönthető anélkül, hogy a 3. perben a bíróság döntene a tulajdoni kérdésről. A másik per (a jegyző határozatának megváltoztatása) felfüggesztésének lenne értelme, mert érdemi kihatása van a 3. perre.
4. Ebben a perben a víziközmű társaság minden tagjának, vagy jogutódjának perben kell állnia, vagy felperesi, vagy alperesi pozícióban.
Az első szolgáló telek tulajdonosának nem érdeke, hogy ez a vezetékrendszer fennmaradjon. Ha már mindenképpen szolgáltatnia kell vizet, akkor az az érdeke, hogy csak a közvetlen szomszédos telkekre kelljen.
Ott van még a 2. és a 3. szolgáló telek tulajdonosa, akiknek szintén nem ismerjük a szándékát.
Összegezve, csak egyetértő pertársaság esetén lehet ezt végigvinni.
Érdemes jogi képviselőt felkérni az ügyben. A te meghallgatásodra nem lesz szükség, azonban az összes olyan félnek, aki ebben a víziközmű társaságban annó részt vett, annak szükség lesz a meghallgatására.

szivas # e-mail 2014.12.26. 16:42

erre esetleg ránézne valaki? Köszönöm!

Gitta01 #   2014.12.26. 09:16

Államkincstártól elutasító határozatot kaptam 2.fokon,munkaügyi bírósághoz fordultam keresettel,több mint 6O napja nem kaptam választ.
Kérdésem:Milyen határidön belül köteles a bíróság válaszolni a keresetemre?
Köszönettel:Gitta

szivas # e-mail 2014.12.24. 12:45

Egy rémesen elmérgesedett, három éve folyó saga közigazgatási jogi vonatkozásának megvilágításához kérném a segítségeteket.
Az ügy maga most kevéssé érdekes, de amennyiben valakit érdekelnének a részletek, külön topicban itt taglaltam öket, ott azonban sajnos nem kaptam választ:
http://www.jogiforum.hu/forum/32/33611
Egy 60-as években, egy víziközmü társaság által létesített ivóvízvezetékröl van szó. A vezeték láncszerüen nyolc telken vonult keresztül, mert az utcájukban nem volt és máig sincs ivóvíz törzshálózat, ezért a vízvezetés csak a párhuzamos utcából volt lehetséges. A kivitelezök a mütárgy elkészültével annak kezelöi jogát az akkor érvényes, ám a maiakkal tökéletesen harmonizáló törvények nevében a vízmüvekre ruházták át, majd külön nyilatkozat keretében szolgalmi jogot is biztosítottak neki, ami azonban valamiért nem került telekkönyvi bejegyzésre.
A nyolc közül csak az elsö telek fekszik a törzshálózat mentén. Ez a telek késöbb tulajdonosváltás kapcsán levált a vezetékröl és saját bekötést létesített.
Az eredeti csö azonban továbbra is ezen az ingatlanon vezet keresztül. Ez a szakasz 2011-ben meghibásodott, ám az új tulajdonos megtagadta a javíttatást. A telektulajdonosok emiatt intézkedésre szólították föl a helyi önkormányzatot, majd a szolgátatót is, ám felelösségüket, illetékességüket mindketten tagadják.
különbözö hatóságok elött folyó rengeteg küzdelem után az ügyet jelenleg két bíróság is tárgyalja, egy szolgalmi jogi, ill. birtokvédelmi ügyben.

Kérésemre azonban jelenleg mindkét eljárás szünetel, mert a vezeték tulajdonjogával kapcsolatban alapvetö kételyeim merültek föl, és okafogyott a tulajdonosok szolgalmi ill. birtokvédelmi jogának tárgyalása, míg alapvetöen nem tisztázódik, hogy kié ez a vezeték tulajdonképpen. Szerintetek?

Az ügyben egy harmadik per indítását elkerülendö, fölkerestem elöször a magyer Energetikai és Közmüellenörzési Hivatal víziközmü osztályát, majd az illetékes kormányhivatal törvényességi föfelügyeletét, de gey-egy féléves aktatologatás után mindketten tagadják az illetékességüket. De vajon joguk van-e ehhez?
A szolgáltató és az önkorm. egybehangzó véleménye szerint a mütárgy csatlakozó vezeték, és ilyen módon a magánhálózat része, szerintem pedig viziközmü, mert víziközmü társulat létesítette, és ilyen formában nyolc telken láncszerüen végigvonulva magánvezeték építését sem akkoriban sem ma nem engedélyezték volna.

A probléma az, hogy a hatóságok addig húzták az idöt, míg a féléves szüneteltetés határideje a napokban lejár. Ha a perek megszünnek, a lakók végképp víz nélkül maradnak, ha viszont újraindulnak, valószínü, hogy valamiképp megállapítják a tulajdonjogukat, ami minden ezután következö eljárásban veszélyes precedensként fog szolgálni.
Kérdéseim:

  1. Kié a vezeték?
  2. Kinek a hatásköre ezt megállapítani?
  3. Ha valóban kénytelen lennék egy 3. pert is elindítani, hogyan lehet elérni, hogy az elsö kettöben addig ne szülessék ítélet? Lehet valamiképpen gyorsított eljárást kérni, vagy valamiféle együttmüködést a különféle ügyek között?
  4. Lehetséges ma egy bírósági ügy külföldröl, elektronikus úton történö levezénylése?

Köszönöm a türelmet és a válaszokat!