A szomszéd szemét szúrja a fű meg a gaz

Üdv!

Kertesházban lakunk és elöttünk az utcán a járda mellett szépen kinőtt a fű meg a gaz (jó magasra). A betonköves járda járható és minimális a zöld belógása.
Tegyük fel, hogy parlagfű nincs.
A szomszéd szemét ez szúrja, mert másutt mindenhol szépen le van nyírva és azzal fenyeget, hogy feljelent.
Kérdésem az lenne, hogy sértünk-e valamilyen erre vonatkozó jogszabályt és lenne-e alapja a feljelentésének?

Nem tudom, hogy Magyarországon milyen szabályozás van érvényben, de Ausztriában pl. a tulajdonos oly szinten felel a járdáért, hogy azt köteles télen hó- és jégmentesen tartani. A fűnyírás közterületen ellenben egyértelmüen az önkormányzat feladata. Szerintem Magyarországon is így lehet. Ha közterületen van a fű meg a ga, akkor Neked ehhez semmi közöd. Fel kell hívni az önkormányzatot, hogy nyírják le. Ausztriában általában ilyen bejelentést követően legkésőbb másnap kijönnek. Ha itt nem így van, akkor is az önkormányzat szegi meg kötelezettségét és nem Te.

A hó és jégmentesítés kötelező nálunk is, kártérítési felelőssége mindenképpen van a tulajdonosnak, ha baleset történik amiatt, mert nem hótlanít.

A fűről annyit: mi le szoktuk nyírni a ház előtt a járda mögött a füvet. Csak úgy, igényességből...

Persze ez más kérdés. De végül is nem vagy köteles a közterületet rendbe tartani, vagyis a szomszéd semmire nem fog menni a feljelentésével. Max az önkormányzat ellen fordulhat.

Köszönöm a hozzászólásokat, de ma betelefonáltam az Önkormányzat Közterület felügyeleti csoportjához és egy úr azt mondta, hogy az utcán járda és az út közötti részt nekem kell gondozni, bár nem biztos benne, de vegyük úgy.

Rosszul tudja, a tulajdonos kötelessége rendben tartani.

Katasztrófa, hogy a közigazgatásban dolgozók ennyire nincsenek tisztába a kötelezettségeikkel. Persze, hogy neki jó lenne, hogy ha úgy venéd a dolgokat, ahogy ő mondja, így kényelmesebb meg olcsóbb az önkormányzatnak.

Nekem az tetszik, hogy arra nem veszi a fáradságot, hogy utána nézzen. Mert hogy ő "úgy tudja".

Ez nagyon ismerős:)) Egy példa: bemész az önkormányzathoz, és felvesznek veled egy jegyzőkönyvet, amiben aláirod, hogy tájékoztattak az ügyről, a jogaidról és a kötelességeidről. Ha ezek után megkéred az ügyintézőt, hogy akkor tájékoztasson is, és Te szeretnéd ezt a tájékoztatást magnószalagon rögziteni, hogy tudható legyen később is, hogy pontosan miről is tájékoztatott, az esetek többségében erőteljes kézzel-lábbal ellenkezés lesz a dologból - tájékoztatás helyett. Az eljárás rögzitését minden olyan ügyintéző ellenezni fogja, aki nincs tisztában a jogszabályokkal, mert fél, hogy olyat mond, ami nem ugy van, pedig mindenkinek joga van rögziteni a hivatalban elhangzottakat és szükség esetén a felvételt bizonyitékként felhasználni, akár egy kártéritési perben is.

szerintem nem csak a közigazgatásban lenne kézzel-lábbal ellenkezés ha magnóra szeretné az ember rögzíteni a tájékoztatást azaz az ún. ügyféli kiokítást, hanem érdekesen nézne az ügyvéd ha a jogi tanácsot akarná valaki rögzíteni.
Szerintem a közigazgatásban van annak más módja is hogy bizonyítani lehessen, hogy az ügyintéző az ügyfél tájékoztatási, kiokítási kötelezettségének eleget tett és az hatályos jogszabályokon alapul. Lehet rögzíteni ezeket a jegyzőkönyvben, tájékoztató kiadványokat lehet kérni, stb. A jegyzőkönyv pont az elhangzottak rögzítésére szolgál. Korábban egy kedves ismerősöm került ilyen helyzetbe. A helyi önkormányzatnál az a felvilágosítást kapta az ügyfélszolgálaton - szóban - hogy nem jár neki bizonyos ellátás fajta, ezért és ezért. De ezt csak szóban. Később javasoltam neki hogy ugyanezt az igényét írásban nyújtsa be, ugyanis szerintem jogosult rá. Nehezen de befogadták az igényt. I.fokon elutasították, de II.fokon megnyertük. A korábbi téves gyakorlat pedig a bíróság előtt nem volt bizonyítható mivel az ügyintéző már nyugdíjba ment és nem emlékezett a konkrét ügyre az önkormányzat pedig nem ismert el semmit.

Na látod. Ha magnóra vette volna, most bizonyitható lett volna. Ez kártéritési pereknél - a bizonyithatóság - rendkivül fontos.

Mit jelent, hogy "nehezen fogadták be az igényt"? Ha azt, amire gondolok, akkor ez az eljárás is tetszik... :-))))

azt jelenti hogy ki kellett erőszakolni, hogy írásban felvegyék - mint egy panaszt - milyen ellátásra szeretne igényt jelenteni.
Mire gondoltál?

Arra, hogy közölték, hogy ezt írásban nem lehet beadni és különben is felesleges, mert úgysem jogosult rá.

Ki mit gondol arról > utólagosan hogyan bizonyítható azaz ha az ügyfelet tévesen tájékoztatták és ezért vagyoni hátrány érte?

Ez elég nehéz ügy. Rengeteg mindent hallottam, és tapasztaltam is. Kezdődik azzal, hogy megpróbálják lebeszélni az ügyfelet a kérelem benyujtásáról, illetve nem akarják jegyzőkönyvbe venni a kérelmét. Kb. az ügyfelek 80 százaléka lebeszélhető - tapasztalat.
Ilyet tanuval lehet csak bizonyitani, ha visz magával valakit az illető, vagy magnófelvétellel.

A téves tájékoztatás megint érdekes, mert azt kell bizonyitani, hogy miről nem tájékoztatták, illetve azt, ha tájékoztatták ugyan, de az nem felel meg a valóságnak. Az elsőt a nehezebb bizonyitani, ugyanis a jegyzőkönyvekben csak az szerepel, hogy tájékoztatták a hatályos jogszabályokról. De ez egyrészt nem jelenti azt, hogy tényleg tájékoztatták, tehát felolvasták esetleg és elmagyarázták, hogy mi mit jelent. Ez azért is érdekes, mert ha tényleg tájékoztatnák, akkor egy ügyfél minimum fél nap, ugyanis pl. gyámhivatali eljárásban a gondnok kötelességeiről, vagy a szülői felügyeleti jog tartalmáról, illetve a kapcsolattartásra vonatkozó szabályokról való tájékoztatás igen nagy joganyagot ölelne fel. Azt hiszem az a probléma, hogy nincs is pontosan meghatározva, hogy igazából milyen mértékben kell egy ügyfelet tájékoztatni. Ha belegondoltok arról, hogy a támogatási lehetőségek köre egy helyi rendelet + a szociális törvény nagy része, az is igen nagy joganyag.

Az biztos, hogy egyre inkább elterjed az, hogy a hivatalokat vonják felelősségre, amikor hibát találnak az eljárásukban (és találnak), mivel a hivatal fizetőképes.

Ne felejtsük el azt, hogy akik első körben aki az ügyfélszolgálaton ül és aki meghallgatja az ügyfelet nem a legmagasabb beosztású tisztviselő a hivatalban. Nyilvánvaló, hogy neki is van felettese, és ha valamit elront rajta csattan az ostor. Mindannyian emberek vagyunk és hibázhatunk, nem kell kapásból lökni a választ annak aki az asztal túloldalán ül. Persze ezt is lehet kultúráltan intézni, megmondja a tisztviselő, hogy utánanéz a dolognak, és visszahivja, ez egy elvárható magatartás lenne, ami gyakran tényleg hiányzik. Szerintem mindenkivel előfordul mégha 100 éve van a szakmában akkor is, hogy nem tud valamit biztosan és puskáznia kell.

Amúgy szerintem a ház előtt a füvet a tulajdonos kötelessége nyírni...

Ez igaz, viszont megoldható lenne. Minden ügykörből kellene országosan egységes tájékoztatót csinálni, és az ügyfél kezébe lehetne nyomni. Amit meg nem tartalmaz, mert minden ügy egyedi, vagy nem ért az ügyfél, azt lehetne már csak megkérdezni az ügyintézőtől.

Az új közigazgatási tv. is az ügyfél teljeskörő tájékoztatása irányába mozdul.
A hivatal mindenben tájékozott és az ügyfél az aki hátrányban van vele szemben. Az elektronikus szolgáltatások, és tájékoztatók, a jogi segítségnyújtásról tájékoztatni az ügyfelet, ha jogi képviselet nélkül jár el. stb. Remélem hogy így az ügyfél talán, de csak talán a hátrányához némi előnyt is szerez a hivatallal szemben. Én is úgy érzem, hogy eddig az ügyfélről azt feltételezték, hogy már mindent tud, és csak az eljárás szabályossága érdekében olvasták fel a jogokról való tájékoztatást, de igazán sem idő sem mély szaktudás nem volt arra hogy az ügyfél teljes körűen ki legyen okítva.
Derill!
Annyiszor emlegetted a magnót. A bírói gyakorlat figyelembe veszi-e a magnófelvételt, hitelesnek,stb. milyen súllyal. Ha már hajlandó volt az ügyintéző magnóra beszélni, gondolom nem volt badarság amiket mondott stb. Milyen eredmények vannak ez ügyben?
köszi

Vannak BH-k, ami szerint a birósági eljárásban bizonyitékként akkor is felhasználható a magnófelvétel, ha ahhoz senki sem járult hozzá (nem kell az ügyintéző hozzájárulása, felvehető titokban is). Itt akkor van probléma, ha azt állitja az ügyintéző, hogy hamisitvány. Csakhogy a Pp. szerint annak kell bizonyitania, aki azt állitotta, hogy hamisitvány. Tehát szakértőt kérhet fel, aki megvizsgálja a felvételt, és megállapitja, hogy hamis vagy nem. Nem találkoztam ilyen üggyel, csak olyannal, amiben felhasználták. Hogy a biró milyen mértékben veszi figyelembe, az pedig nyilván a tartalmától függ. Többnyire figyelembeveszik.

Egyébként én ügyintézőként sohasem kifogásoltam, hogy magnófelvétel készüljön. Többnyire utólag közölte az ügyfél, hogy erről most felvétele van, de amiről az ügyfélnek felvétele volt, arról többnyire nekem is volt (egyedül ülök, igy sokszor szükséges, hogy adott esetben bizonyitsam, hogy az ügyfél alaptalanul vádaskodik, ezért a szobámban van magnó, és kétes helyzetben beinditom. Érdekes a hatása. Ügyfél hangnemet vált azonnal, és rögtön lehet vele tárgyalni. Ügyfelek ugyanis sokszor rohannak el vádaskodni a feletteshez azzal az indokkal, hogy az ügyintéző nem ugy beszélt vele, ahogy kellett volna. Ezt vezetőként is tapasztaltam. Amikor rákérdeztem, hogy miért, mit mondott az ügyintéző, akkor persze nem tudta elmondani. Nyilvánvalóan vezetőként pontosan tudtam, hogy melyik ügyintézőmnél áll a dolog, melyiknél nem. Tudtam, hogy melyik ügyintézőm toleránsabb, melyik nem az ügyfel fenyegetőzéseivel szemben. Sokszor jellemző ugyanis, hogy ha jogilag valamit nem lehet, az ügyfél megpróbálja fenyegetőzéssel elérni amit szeretne.

Érdemes lenne a biróságokat ez ügyben megkeresni, és némi birói gyakorlatra is szert tenni. Most nem, mert nincs időm, de majd nyáron utánanézek.

Felvállalni meg nyilván az az ügyintéző meri a magnófelvételt, aki tisztában van azzal, hogy amit mond, az megfelel a jogszabályoknak (tehát ismeri a jogszabályokat is).

Kedves Derill!
Nagyon hasznos ötletet adtál. Most már értem miért ragaszkodsz annyira a magnóhoz. Igaz hogy nekem sem jön le a kezemről a magnó, de még nem gondoltam rá hogy a goromba ügyfélre is gyógyító hatású lehet.
Még azért egy kicsit problémázok ugyan a személyiségi jogok kérdésével, mert ugye a hangot "titokban" felvenni azon túl hogy nem szép dolog, még lehet hogy egy jó kis személyiségi jogi pert is eredményez. Lehet hogy tévedek. (?)
üdvözletem

Ja! Bocs.
Melyik BH-t keressem?

Nem tévedsz.

A magnófelvétel, még ha az érintett fél tudomása/engedélye nélkül is készült, akkor is felhasználható perben. A bíróság elfogadhatja bizonyítékként.

Ez viszont nem zárja ki, hogy az illető utána a személyiségi jogi igényét érvényesítse, és pereljen.

Na igen, de ez esetben, ha csak bizonyitékként használta fel, akkor el is veszti a pert az illető:) Egyébként ráadásul pl. az Áe. alapján dolgozó szerveknél (közigazgatás, illetékhivatal, APEH) lehetőség van a jegyzőkönyvnek hangfelvétel utján történő rögzitésére is, tehát akár fel is vehetnéd az egészet és leirathatnád. Ha az ügyfélnek ez nem tetszik, max nem kéri a jegyzőkönyv felvételét, hanem hazamegy és megirja a kérelmét.

BH 2001. 110 Más nyilatkozatát tartalmazó hangfelvétel akkor is felhasználható a polgári perben bizonyítékként, ha személyhez füződő jogok megsértésével keletkezett, vagy jutott nyilvánosságra.

Köszi Derill, meg fogom nézni a jogtárban.