Európai fizetési meghagyás

drbjozsef

Akkor már csak egy mentőkötél lehetséges:

A beidézett ászf részletben szereplő:

Non-exlusive jurisdiction

isti,

Én sajnos nem értek hozzá, de egyrészt a pénzügyi szolgáltatás se nem biztosítás, se nem fogyasztás, se nem munkaügy. Másrészt meg kötöttél egy szerződést, elfogadtad a feltételeket. Igen, a másik fél (állításod szerint) megszegte azt, de ettől az még nem lesz semmis szerintem.

drbjozsef

Nem vagyok jártas jogi ügyekben azért is fordultam ide a tőlem okosabb, jogban járatos fórumozókhoz.

Nyilván nem venném semmibe a Btk-t, de merem remélni, hogy nem csak Magyarországon, hanem mindenhol érvényesül az hogy ha egy alacsonyabb szintű jogszabály, szerződés, ÁSZF magasabb jogszabályokba ütközik, akkor az semmis.

Esetleg ilyen esetben alkalmazható a

44/2001/EK rendelet 13. §-a ?

(13) A biztosítási, fogyasztói és munkaszerződésekkel kapcsolatban a gyengébb felet az érdekeinek megfelelő, az általános szabályoknál kedvezőbb joghatósági szabályokkal kell védelemben részesíteni.

isti1968,

Ha elküldesz valakit az anyjába, ezzel megvalósítva a Btk. becsületsértés tényállását, amiért az illető letépi a heréidet, megvalósítva a Btk. súlyos testi sértés tényállását, akkor Te elfogadnád magyarázatnak azt, hogy előbb te követtél el Btk.-ba ütköző cselekményt, tehát rá már nem vonatkozik az, viszontlátásra?

Tévedsz.

Ez van benne :

These Terms shall be governed by the laws of England & Wales and any claim or dispute under these Terms shall be subject to the non-exclusive jurisdiction of the Courts of England & Wales. For the avoidance of doubt these Terms do not include any alternative dispute resolution procedures as a means of disputing or issuing any claims in relation to these Terms.

De laikus véleményem szerint ha az ÁSZF-ben foglaltakat az egyik fél megsérti, onnantól a másikra nézve sem kötelező jellegű.

Az valóban nincs benne az ÁSZF-ben, hogy a pénzügyi szolgáltató az ügyfél betétjét annak megkérdezése és beleegyezése nélkül átválthatja illetve 3. fél részére bármilyen törvényi felhatalmazás nélkül elküldheti, de bízom benne, hogy a demokrácia egyik őshazájának tekinthető Angliában sem lehet ezt büntetlenül megtenni.

Ha online kötöttél vele szerződést, akkor olvasd el az oldal ÁSZF-jét (vagy ami ott annak megfelel), meg azt a szerződést, amit kötöttél vele. Általában - ha nemzetközi a tevékenységük - szerepel a szerődésben a viták esetére kijelölt bíróság. Csodálkoznék, ha nem a brit lenne az egy brit cég esetén.

Rosszul fogalmaztam, én persze örülök, hogy magyar bíróság tárgyalja az ügyet, csak azt furcsálltam, hogy a magyar bíróságnak van erre jogköre, hogy beidézzen egy külföldi céget.
Az is kérdéses, hogy itt a magyar vagy a brit jogszabályok a mérvadóak ? A szolgáltató londoni bejegyzésű és online kötöttem velük szerződést, ilyen esetben melyik jogrendszert kell alkalmazni ?

„A fura csavar számomra (...) magyar bíróság előtt”
Ha angol bíróság előtt kellene pereskedni, szerintem azt is furcsálnád. Harmadik lehetőség pedig nincs, vagy ha volna, az lenne a legfurcsább. Nem beszélve arról, hogy akkor neked vagy az ügyvédednek kellene utazni, vagy ottan ügyvédet kellene fogadnod. Mit akartál kihozni ebből a "furcsá"-ból?

Pénzügyi elszámolási vitám van egy brit pénzügyi szolgáltatóval és úgy tűnik nem tudunk megegyezni.
A velük szemben álló követelésemet Európai fizetési meghagyás keretében próbálnám érvényesíteni, de ebben a témában elég kevés az infó a neten.

Az e-justice oldalon van egy formanyomtatvány amit ki kell tölteni magyarul és angolul, majd az itt generált PDF-t kell kinyomtatni és elvinni közjegyzőhöz, ha jól értelmezem ?

A közjegyző továbbítja a kötelezett részére a meghagyást, akinek 30 napja van az ellentmondásra.

A fura csavar számomra itt jön, hogy ha a kötelezett ellentmond, akkor a meghagyás perré alakul mégpedig magyar bíróság előtt.

Tehát ha jól értem ez esetben a kötelezett képviselőjének el kell jönnie Magyarországra vagy megbízni egy magyar ügyvédet a képviselettel a per során ?