Európai fizetési meghagyás

Pénzügyi elszámolási vitám van egy brit pénzügyi szolgáltatóval és úgy tűnik nem tudunk megegyezni.
A velük szemben álló követelésemet Európai fizetési meghagyás keretében próbálnám érvényesíteni, de ebben a témában elég kevés az infó a neten.

Az e-justice oldalon van egy formanyomtatvány amit ki kell tölteni magyarul és angolul, majd az itt generált PDF-t kell kinyomtatni és elvinni közjegyzőhöz, ha jól értelmezem ?

A közjegyző továbbítja a kötelezett részére a meghagyást, akinek 30 napja van az ellentmondásra.

A fura csavar számomra itt jön, hogy ha a kötelezett ellentmond, akkor a meghagyás perré alakul mégpedig magyar bíróság előtt.

Tehát ha jól értem ez esetben a kötelezett képviselőjének el kell jönnie Magyarországra vagy megbízni egy magyar ügyvédet a képviselettel a per során ?

„A fura csavar számomra (...) magyar bíróság előtt”
Ha angol bíróság előtt kellene pereskedni, szerintem azt is furcsálnád. Harmadik lehetőség pedig nincs, vagy ha volna, az lenne a legfurcsább. Nem beszélve arról, hogy akkor neked vagy az ügyvédednek kellene utazni, vagy ottan ügyvédet kellene fogadnod. Mit akartál kihozni ebből a "furcsá"-ból?

Rosszul fogalmaztam, én persze örülök, hogy magyar bíróság tárgyalja az ügyet, csak azt furcsálltam, hogy a magyar bíróságnak van erre jogköre, hogy beidézzen egy külföldi céget.
Az is kérdéses, hogy itt a magyar vagy a brit jogszabályok a mérvadóak ? A szolgáltató londoni bejegyzésű és online kötöttem velük szerződést, ilyen esetben melyik jogrendszert kell alkalmazni ?

Ha online kötöttél vele szerződést, akkor olvasd el az oldal ÁSZF-jét (vagy ami ott annak megfelel), meg azt a szerződést, amit kötöttél vele. Általában - ha nemzetközi a tevékenységük - szerepel a szerődésben a viták esetére kijelölt bíróság. Csodálkoznék, ha nem a brit lenne az egy brit cég esetén.

Ez van benne :

These Terms shall be governed by the laws of England & Wales and any claim or dispute under these Terms shall be subject to the non-exclusive jurisdiction of the Courts of England & Wales. For the avoidance of doubt these Terms do not include any alternative dispute resolution procedures as a means of disputing or issuing any claims in relation to these Terms.

De laikus véleményem szerint ha az ÁSZF-ben foglaltakat az egyik fél megsérti, onnantól a másikra nézve sem kötelező jellegű.

Az valóban nincs benne az ÁSZF-ben, hogy a pénzügyi szolgáltató az ügyfél betétjét annak megkérdezése és beleegyezése nélkül átválthatja illetve 3. fél részére bármilyen törvényi felhatalmazás nélkül elküldheti, de bízom benne, hogy a demokrácia egyik őshazájának tekinthető Angliában sem lehet ezt büntetlenül megtenni.

Tévedsz.

isti1968,

Ha elküldesz valakit az anyjába, ezzel megvalósítva a Btk. becsületsértés tényállását, amiért az illető letépi a heréidet, megvalósítva a Btk. súlyos testi sértés tényállását, akkor Te elfogadnád magyarázatnak azt, hogy előbb te követtél el Btk.-ba ütköző cselekményt, tehát rá már nem vonatkozik az, viszontlátásra?

Esetleg ilyen esetben alkalmazható a

44/2001/EK rendelet 13. §-a ?

(13) A biztosítási, fogyasztói és munkaszerződésekkel kapcsolatban a gyengébb felet az érdekeinek megfelelő, az általános szabályoknál kedvezőbb joghatósági szabályokkal kell védelemben részesíteni.

drbjozsef

Nem vagyok jártas jogi ügyekben azért is fordultam ide a tőlem okosabb, jogban járatos fórumozókhoz.

Nyilván nem venném semmibe a Btk-t, de merem remélni, hogy nem csak Magyarországon, hanem mindenhol érvényesül az hogy ha egy alacsonyabb szintű jogszabály, szerződés, ÁSZF magasabb jogszabályokba ütközik, akkor az semmis.

isti,

Én sajnos nem értek hozzá, de egyrészt a pénzügyi szolgáltatás se nem biztosítás, se nem fogyasztás, se nem munkaügy. Másrészt meg kötöttél egy szerződést, elfogadtad a feltételeket. Igen, a másik fél (állításod szerint) megszegte azt, de ettől az még nem lesz semmis szerintem.

drbjozsef

Akkor már csak egy mentőkötél lehetséges:

A beidézett ászf részletben szereplő:

Non-exlusive jurisdiction