Szerzői jog és EU-jog fordítása

Kár, hogy erről csak én nem tudtam...

Nem tudsz ezzel kapcsolatban némi bővebb felvilágosítást adni? :-)

Jakab! Az IM már bevonta a hallgatókat. Gyakran keresnek a fordításra asszisztenseket. Végül is ritka a szaknyelvet jól beszélő jogász, ritka a jogvégzett tolmács-fordító. Vagy a "simán" jó jogi fordító. Sok kig. szerv is olcsó munkaerővel fordíttat -franciát erdélyi magyar fordítókkal

Az EuB és az EfB (most találtam ki ezeket a rövidítéséeket:) jogeseteit szerintem (szinte) soha.

Amikor a finnek, svédek csatlakoztak akkor külön kiadásban jelentették meg ezeket a jogeseteket. Magánfordításban itt ott már válogatott jogesetek megjelentek stb.

Szerintem annyira nem is érdemes lefordítani:

1. A németnyelvű Sammlung kb. 3 sort tesz ki polcon és szerintem 100 ezer felett van kb. oldalszámra. Ez iszonyatos terjedelemben, még a jogszabályok fordítását sem tudták elkészíteni, akkor mit kezdenek még kb. 100 E oldallal?
2. A fontosabb jogesetek fordítása kész van, tankönyvek tucatjai idézik a lényegi pontjait ezeknek az ítéleteknek így nem lehet azt mondani, hogy teljesen ismeretlenek lennének.
3. Aki majd az EuB előtt akar pereskeni, meg előzetes döntést kérni, azok a jogászok tudjanak angolul/franciául/németül stb. A bíróság munkanyelve így is a francia.

Mindemellet 2 megoldást tudnék elképzelni:

1. Variáció: Az IM mégis lefordítattja ezeket (évekbe telik ez is). Ennek egyik alternatívája lehetne, - hogy a saját zsebemre csapjak - az, hogy a közösségi jogban jártasabb, nyelveket is jól beszélő joghallgatókat is bevonnának a fordításba, és szerényebb összegekkel vagy valamilyen egyéb jutalommal honorálnák a munkájukat. Ez az Im-nek is jó lenne, mert a piaci ár töredékéért fordíttatná a szövegeket, meg a hallgatónak is mert saját nyelvtudását és közösségi jogi ismeretét fejlesztené stb.
2. Variáció: Egy kiadó, ami piaci alapon működik megjelenteti ezeket a jogeseteket, természetesen jó drágán stb. Mivel nyilván szeretne rájuk szerzői jogvédelmet is kapni - ellenkező esetben agyba-főbe lehetne másolgatni - ezért nem fogja a teljes ítéleteket mgjelentetni [lsd. Szjt. 1. § (4)], hanem csak összefoglalókat készíttet. Azok viszont már önálló szerzői alkotásnak minősülnek. Ez a második verzió előbb utóbb meg fog indulni, ha az IM nem lép semmit.

Ui. Rexor, Te ugye jogász vagy? (már úgyértem nem joghallagtó)

Hát nem tudom, de fordítás ide vagy oda elvileg az uniós jogszabályok nálunk is hatályosak lesznek nálunk május 1-től, hiszen elvileg semmi nem mondja ki, hogy a magyar nyelven történő megjelenés előfeltétele legyen a hatálybalépésnek. Volt mostanában szerncsém néhány uniós szabályhoz, nem lenne túl szerencsés ha joghoz nem értő emberek fordítanák, mert elég borzalmas egynéhány. És ami a legrosszabb önmagában a jogszabály nem nagyon ér sokat a kapcsolódó precedensjog nélkül, amelyek némi értelmet lehelnek a kissé üres paragrafusokba. Arra lennék kiváncsi, hogy a jogesetek ezreit mikor fogják magyarra fordítani.

Ez szinte sejthető volt:

http://www.jogiforum.hu/hirek/10323

Azokhoz tudok csatlakozni, akik szerint formai akadályokon nem lehet átsiklani...

Azt hiszem most még ne máésolgassuk/paste-ezzük ide azokat a jogszabályokat mert van még 6 vizsgám és így nem lenne időm bíróságra szaladgálni...

Örülök, hogy egyet értesz velem Big Cat:-)

Én alapjaiban nem csak a szerzői jogokra való hivatkozást kifogásolom, hanem gyakran a fordítás minőségét is, pláne amikor nem jogászok készítik azt. Kész őrület!!! Hogy jön egy angol vagy mondjuk francia szakos végzettségű ember, hogy jogi szöveget fordítson, persze elhiszem, hogy keni-vágja az idegen-nyelvet, meg tudja használni a terminológiai adatbázist, de akkor sem fogja maradéktalanul érteni, hogy épp mit fordít, mert nem jogász. A jogi szöveg nem népmese, amit saját szájunkíze szerint lehet fordítani bzw. ferdíteni.

Visszatérve az általam felvetett problémára:

A jogi norma szövege nem szerzői mű, hanem autoritás A közhatalom nyelvi megfogalmazódása. Mindenkinek ismernie kell azt, persze ez nem azt jelenti, természetesen, hogy az állam majd mindenkinek küldi a hivatalos lapot, hiszen most se jár alanyi jogon a Magyar Közlöny senkinek. De a joghoz való hozzájutást legalább nem akadályozhatja meg azzal, hogy szerzői jog révén korlátot emel az elé.

Az feltételen elismerést követel, hogy az EU-jogszabályok magyar nyelvű változata 2004. május 1. után nem fog semmiféle jogvédelmet élvezni, hiszen jogszabály szövegről lesz szó, és erre kiterjed a majd a Szjt. 1. § (4) bek.-e.

De a kérdés inkább az, hogy vajon milyen státust élvez most a még nem hatályos normaszöveg, ami azaz a magyar nyelvű, még nem autentikus EU-jogszabály-fordítás...?

Ezzel kapcsolatban a részemről egy analógiát tudnék elképzelni, a következőképpen:

A készülő jogszabály normatervezet vajon szerzői jogvédelme alatt áll-e? Ez fogós kérdés mert a az Szjt. 1. § (4) bek. csak a a már hatályos jogszabályokra vonatkozik, mivel a jogszabály-tervezet, normaszöveg-tervezet az nem rendelkezik, kötelezőerővel, mert nem ment még végig azon az eljáráson, ami révén jogszabállyá válik.

Végig kell gondolnunk azonban, hogy a Szjt. 4. § (1) bek. valóban azért vonja ki a jogszabályt a szerzői jogvédelmem alól, mert az kötelező erővel bír? Azaz valóban ez az ok húzódik meg akkor, amikor a jogszabályt kivonja a tv. a jogvédelem alól?

Érzésem szerint nem a kötelező erő, a normaerő, az ami miatt a jogszabály nem tartozik ide. Az igazi okot inkább abban kell keresnünk, hogy a jogszabály általános és közérdekű mindenkinek érdeke fűződik hozzá, hogy megismerhesse, és ez nem akadályozható meg azzal, hogy azt szerzői jogvédelem alá helyezik, jól is néznénk ki, ha az Országgyűlés 386 képviselőjét szerzői jogok illetnék meg a törvényekre vonatkozóan, a kormányt meg a rendeleteire. Mivel szerintem a jogszabályt ezen általános és közérdekű jellege folytán nem illeti meg a jogvédelem, és nem a kötelezősége miatt, ezért kimondhatjuk, hogy a jogszabályok tervezetét sem illeti meg a jogvédelem, hiszen azok nem kötelezőek még (bár valamikor potenciálisan kötelezővé válhatnak), viszont úgyanúgy közérdekűek és általánosak. Ezért ezeket sem lehet bevonni a szerzői jogvédelem alá. Pl. szerintem az Országgyűlés honalpjár feltett tv.-javaslatokat is már ilyennek tekinthetjük, egy jogszabály már a tervezet korában közérdeklődésre tehet szert, hiszen a jogalkotási folyamatnak nyilvánosan kell lezajlania vagyis a társadalom minden tagja számára biztosítani kell azt, hogy a készülő jogi normát megismerhesse. Ez pedig nem nehezíthető meg vagy nem korlátozható azzal, hogy az szerzői védelem alá kerül, és ekkor majd a T. Ház vagy a szöveget kidolgozó t. képviselő úr fogja adni az engedély, hogy az ő csodás tv.-javaslatát, meg a selejtes módosítóindítványát megismerhessük.

Ha ez a logika támadhatlan (lenne – lehet ezzel kapcsolatban kritikát felhozni), akkor eljutottunk oda, hogy a még nem hatályos jogi norma tervezete nem kerülhet szerzői jogvédelem alá.

Az analógia pedig amit érzésem szerint alkalmazni kell/lehet a következő:

Egyfajta párhuzamot fedezhetünk fel a magyar jogszabály-tervezetek és az EU-jogszabályok elkészült fordításai között: a hasonlóság az, hogy mindkettő még nem hatályos de hatályos lesz. Vagyis előbb-utóbb mindkettő hatályba fog lépni és kötelezőerejű lesz. De mint fentebb kiemeltem nem pusztán a nyers normaerő az ami miatt nem vonható a jogszabály a szerzői védelem körébe, hanem az általánosság és a közérdekűség miatt. Ugyanez állt a tervezet esetében is. És érezésem szerint az EU-jogszabályok magyar fordítása esetén is ugyanezek fennállnak.
Már most elemi érdekünk fűződik ahhoz, hogy megismerhessük, milyen szabályok vonatkoznak majd ránk, amelyek aztán 2004. máj 1.-én hatályba lépnek majd. Hiszen nem aznap kell, hogy kezünkbe vegyük a hivatalos lapot és elolvassuk (ezt persze csak képletesen mondom, hiszen lehetetlen még csak végig lapozni is), hanem már jó előre meg kell, hogy ismerhesse a magyar gazda, meg a vállalkozó, meg az építővállalat, meg az utcaembere, meg akárki hogy neki 2004. máj. 1.-től milyen követelményeknek kell megfelelnie majd. Nem aznap reggel, hanem már most. Ezért az elkészült fordításokat már most szabadon kellene, hogy felhasználhassuk. És ezt nem szabadna megakadályozni a szerzői védelem mögé bújással (elismerve ugyanakkor azt is, hogy a fordítás, mint olyan kaphat szerzői jogvédelmet.

Ez utóbbihoz kapcsolódóan még néhány szó és tényleg befejezem ezt a hozzászólást.

A jogszabályok idegennyelvről történő fordítása: az eredeti nyelű szöveg nem élvez jogvédelmet, pl. a Grundgesetz, Németország alkotmány az jogszabály és így egy könyvkiadó akárhol kiadhatja, úgy, hogy nem kell hozzá engedélyt kérnie senkitől, persze ez a könykiadvány nem is lesz hivatalos-autentikus forrása a szövetségi alkotmánynak. De ha x. lefordítja akkor az érzésem szerint már szerzői alkotás, mert fordításról van szó. És mégis ha az előbb már leírtam, hogy a még nem hatályos EU-jogszabály magyar fordítása miért nem kap jogvédelmet? Hiszen látszólag ugyanarról van szó: 1. Mindkettő jogszabály, 2. mindkettő idegen-nyelvű szöveg fordítása, 3. egyik sem hatályos (per pillanat.). A különbség azonban az, hogy a Grundgesetz, aminek x elkészíti a fordítását az sose lesz kötelező norma, ezért nem számít Magyarországon közérdeklődésre, az EU-jogszabály magyar fordítása viszont néhány hónap múlva kötelező erejű lesz! Ez a nagy különbség és ez az ami miatt nem hasonlítható egymáshoz a két eset.

Na körül belül ennyit tudnék kifejteni, ha arról kellene érvelnem, hogy miért nem kaphat jogvédelmet az EU-jogszabálynak az IM-ben elkészített – úgymond hivatalos - fordítása.

/A fordítások esetlges minőségével pedig most ne foglalkozzunk./

Mivel az EU joga a magyar jog része (lesz) ezért szerzői jogi védelem alatt nem állhat a jogszöveg. Az is világos, hogy csak egyetlen hivatalos fordítás létezhet, és az is viládos, hogy a fordítás autoritása nem lehet más, csak a magyar állam. Az is kézenfekvő, hogy a magyar állam az igazságügyminisztárium nevű szervével fordíttatja le a jogszöveget.

Az igazságügyminisztérium súlyos tévedésben van, ha azt hiszi, hogy a jogszövegek felhasználását megtilthatja, hiszen ezzel gyakorlatilag a jogkereső közönség elé állít akadályt. csakúgy, ahogy a hivatalos közlönyökben megjelenő jogszabályok reprodukálását, vagy bár,mely más felhasználását nem tilthatja meg. Az engedélyezési záradék jogsértő és semmis.

Furcsa lenne, ha a bíróságon bármely résztvevő, előbb az IM-be szaladna engedéylért, majd csak utána hivatkozhatna a jogra.

Ha nem ez az álláspont fog győztesen kikerülni, annak a vége az lesz, hogy mindenki idegen nyelvű szövegekre, vagy azok házilagos fordítására fog hivatkoznia bíróságok előtt, ezzel totális jogalkalmazási káoszt teremtve.

Az az igazság, hogy ez annyira fontos kérdés szerintem, hogy megérné az illetékesek figyelmét felhívni rá.

Esetleg kiprovokálhatnánk egy próbapert, azzal, hogy engedéyl nélkül közlünk itt jogszabályokat az IM fordításában.

Sziasztok!

Épp most láttam az IM Eu-jogi adatbázisában, hogy a következő szöveg jelenik meg "Szerzői jogi információ" cím alatt:

Az adatbázisban található fordítások az Igazságügyi Minisztérium fordítási programja keretében készültek. A fordítások szerzői jogi védelem alatt állnak, ezért az Igazságügyi Minisztérium kifejezett engedélye nélkül nem használhatók fel.

Mit gondoltok ez összeegyeztethető a szerzői jogi tv.-nyel? /Szjt. Bevezető rendelkezései, különös tekintettel a Szjt. 1. § (4)-re/.

Nekem lenne ezzel kapcsolatban némi ellenvetésem...