Kártérítési per a MÁV ellen Illinois - ban

Van e tárgyban egy munka.
Raffai Katalin Edit: A közrendi záradék a magyar bíróigyakorlatban.

Lehet, hogy onnan.

Azt mintha egyszer olvastam volna... Nem. A JK 2007/10. 437-447.: Kalandozások a belföldi közrend fogalmának a magyar jogrendszerben való felbukkanása és jelenléte körül.

Én nem tudom. Nem olvastam ezt a munkát, csak megtaláltam a szakirodalom között, mint e tárgyban egyetlent. Kacsa tudná elmondani, hogy innen idézte-e veretes megállapítását. Szerintem alkalmazzák a bíróságok a k.k-t. Ha nem, akkor mifenét tudott volna írni a szerző egy tanulmányban.

Kedves Dr.Attika,

pontosan mi is az a veretes megállapítás, amit nekem tulajdonítasz?

Tévedés. justizmord írta. Culpa, mea culpa...

Elzézésedet kérem Kacsa1111

Raffai Katalinnak ez az egyik kutatási területe, szóval több tanulmánya is van:

http://www.matarka.hu/talalat.php

Ez a link nem fog működni tehát:

Szerzők: Raffai Katalin
Kalandozások a belföldi közrend fogalmának a magyar jogrendszerben való felbukkanása és jelenléte körül

Jogtudományi közlöny, 2007. (62. évf.) 10. sz. 437-447. old.

2.
Szerzők: Raffai Katalin
A vallásközi kollízió közrendi vonatkozásai – Egy német szövetségi bírósági ítélet margójára

Magyar jog, 2007. (54. évf.) 12. sz. 751-756. old.

3.
Szerzők: Raffai Katalin
A közrend a kereskedelmi választott bíráskodásban

Külgazdaság, 2007. (51. évf.) 1-2. sz. 1-12. old.

4.
Szerzők: Raffai Katalin
Az emberi jogok szerepe a közrend konkretizálásában

Magyar jog, 2007. (54. évf.) 3. sz. 142-151. old.

5.
Szerzők: Raffai Katalin
A közrendi klauzula európaizálódásáról

Jogtudományi közlöny, 2006. (61. évf.) 7-8. sz. 302-306. old.

6.
Szerzők: Raffai Katalin
Sándor Tamás-Vékás Lajos: Nemzetközi adásvétel - A Bécsi Egyezmény kommentárja

Külgazdaság, 2006. (50. évf.) 2. sz. 21. old.

A hatos nem közrend, bocs.

Kedves Dr.Attika,

semmi gond, csak nem értettem...:)

Szerintem két ponton is fennakadna az USA-ítélet belföldi elismerése az Nmtvr. által megkívánt feltételrendszerben, éspedig

1. az Nmtvr. 72. § (1) bek. a) pontja, és
2. ugyanezen bek. c) pontja

tekintetében.

Nézzük fordított sorrendben:

ad b) viszonosság fennállása

A mai magyar nemzetközi polgári eljárási jog viszonossághoz köti a polgári ügyben hozott külföldi határozatok belföldi elismerését, néhány kivételtől eltekintve (ld. Nmtvr. 73. § (2) bek.). A magyar jog ebben a kérdésben a viszonosság „adminisztratív modelljét” alkalmazza – hasonlóan pl. az osztrák joghoz – azaz egy meghatározott állami szervhez (igazságügy-miniszter) telepíti azt a hatáskört, hogy bíróságokra és más jogalkalmazókra nézve kötelező jelleggel kinyilvánítsa a viszonosság fennálltát (Nmtvr. 73. § (1) bek.). Viszonosság pedig az USA vonatkozásában kizárólag a családjogi tartási kötelezettséget érintő határozatok elismerése és végrehajtása tekintetében áll fenn (ld. 8001/2007.(IK.2.) IRM tájékoztató; Igazságügyi Közlöny 2007/2. szám 557. o.).

Mellesleg: ennél tágabb körű, „általános jellegű”, azaz a polgári ügyek teljes spektrumára kiterjedő viszonosság csupán Németország, illetve Olaszország vonatkozásában lett kinyilvánítva, de ezek ma már – miután mindkét ország vonatkozásában immár túlnyomórészt a 44/2001/EK rendelet irányadó – marginális szerepet játszanak.

Így a viszonosság hiánya folytán eleve nem kerülhet sor az USA-beli bíróság kártérítési ügyben hozandó ítéletének végrehajtására, de nézzük még meg az Nmtvr. 72. § (1) bek. a) pontját is:

ad a) indirekt joghatóság megléte

Az Nmtvr. rendszerében még olyan esetekben is, ha a külföldi határozat a 72. § hatálya alá esik (azaz a külföldi bíróság előtti eljárás nem érinti sem a kizárólagos, sem pedig a kizárt magyar joghatóságra vonatkozó esetköröket), vizsgálni kell azt is a belföldi elismerés feltételei között, hogy mennyire szoros kapcsolat fűzte az ügyet a határozatot hozó perbíróság államához, azaz milyen joghatósági okon alapult a külföldi bíróság eljárása.

Ennek a vizsgálatnak az „etalonja” a magyar jog: azaz az elismerésnek feltétele, hogy „az eljárt külföldi bíróság vagy más hatóság joghatósága a magyar törvényben megállapított joghatósági szabályok valamelyike alapján megalapozott” legyen. Márpedig kártérítési ügyben eljáró külföldi bíróság joghatósága aligha lenne megalapozottnak tekinthető magyar szempontból olyan körülmények között, ha mind az alperes székhelye (54. § (1) bek.), mind pedig a károkozó magatartás elkövetési helye, illetve a károsító eredmény bekövetkezésének helye (56/A. § (1) bek.) Magyarországhoz köthető. Hiányzik tehát az USA bíróságának indirekt joghatósága, ami pedig feltétele lenne a belföldi elismerésnek.

Abban az esetben lenne legfeljebb magyar szempontból is megalapozottnak tekinthető az USA-bíróság joghatósága, ha az alperes (MÁV) előtte érdemi nyilatkozatot tenne, perbebocsátkozna (ld. Nmtvr. 62/H. §).

Közömbös tehát nekünk, hogy az USA-beli perbíróság a saját illionisi joghatósági normái alapján rendelkezik-e joghatósággal vagy sem. (Valószínűleg a szélsőségesen kiterjesztett, exorbitáns „doing business” joghatóság alapján állapítanák meg a joghatóságot, amely szerint a legminimálisabb USA-beli üzleti tevékenység is elegendő ahhoz, hogy ott pereljék az alperest, akár egy, az üzleti tevékenységgel semmiféle kapcsolatban nem álló (!) jogviszonyból kifolyólag.)

Teljesen egyetértek egyébként Kacsa1111-gyel, a közrendet illetően. Németországban egy rakás BGH-ítélet mondta ki az amerikai punitive damages ítéletek közrendbe ütközését; szerintem nálunk is keményen felvetné a közrendi aggályt egy ilyen ítélet. Az persze megint más kérdés, hogy a magyar bíróság hajlana-e az Nmtvr. 72. § (2) a). alkalmazására.

„Mellesleg: ennél tágabb körű, „általános jellegű”, azaz a polgári ügyek teljes spektrumára kiterjedő viszonosság csupán Németország, illetve Olaszország vonatkozásában lett kinyilvánítva, de ezek ma már – miután mindkét ország vonatkozásában immár túlnyomórészt a 44/2001/EK rendelet irányadó – marginális szerepet játszanak.”

Ezzel a kijelentéssel két fenntartásom is van. Nem, inkább három. Először, hogy és most sarkosan fogalmazok, senkinek halvány gőze sincs, nem lehet, hogy kivel van és kivel nincs viszonosság. És ez azért durva, mert ez már-már a titkos törvény kategóriájába esik. A ember B emberrel valamilyen relációba, jogviszonyba kerül, és nem tuzdják, milyen törvények vonatkoznak rájuk, mert a törvény titkos, majd ha elennek a bíróságra, akkor a bíró elárulja az éppen aznap éppen rájuk vonatkozó törvényeket. Ez a viszonossági rendszer hasonló. Amíg valaki el nem megy a bíróságra, addig a bíróság nem kérdezi meg a minisztériumot, és addig a minisztérium nem árulja el, hogy van-e viszonosság.

Ne haragudj a profán stílusért, de azt kell mondjam, halvány segéd fogalmam sincs, hogy az általad állított két darab viszonosság milyen messze áll az igazságtól. Hogy az igaz-e, avagy 1000-szeresen nem igaz.

A viszonosság fennállását ma Magyarországon 3 darab személy és egy íróasztalfiók tudja csak pontosan, mindenki más csak blöfföl és találgat. És ez a szituáció durva. Elolvasod a törvényt, elolvasod a CD jogtár minden egyes bájtját, és továbbra is csak nézel magad elé, és halvány segéd fogalmad sincs, hogy akkor most mi is a jogi szabályozás a jelenesetben, mert egy lényegi paramétert nem tudok. Ez jogbizonytalanság.

Második fenntartás. A viszonosság változik napról napra. Nem tudjuk, még ha el is hisszük neked, hogy így meg úgy vannak a mai napon a viszonosságok, bár nagyon komoly fenntartásaim vannak, hiszen te ezt elvileg sem tudhatod, mert ezt csak a minisztérium egy fiókja tudja, ez nem lett publikálva a viág 200 országára lebontva, nem tette közzé a minisztérium, ezt az információt lassan csepegteteti a bíróságok részére, és csak feléjük, és te annyi cseppet nem gyűjthettél össze, hogy átlássad a Föld 200 országára az összes cseppet, hogyakkorcsakkétország. De, mondom de, még ha igaz is lenne, hogy jelen pillanatban két ország, akkor is állandóan változik, ad abszurdum, mire véget ér a per Illinoisban, addigra lehet más a viszonossági reláció.

Harmadik fenntartás. Mindig elsiklunk afelett, hogy az Nmtvr. csak akkor használató, és így Nmtvr. 72. § meg közrend, meg viszonosság, meg ilyenek, ha egyáltalán szabad alkalmazni az Nmtvr-t. Az Nmtvr 2. § kimondja, hogy csak akkor szabad alkalmazni, ha nincs nemzetközi egyezmény, és ez megint egy síkos terület. Csak hágai egyezményekből van vagy 40 darab. Mert ugye azt könnyű tudni, hogy kétoldalú egyezmény USA és Magyarország között van-e, és ha van is valamilyen, az 2-3-nál több nem lehet. De a hágai vagy más ENSZ egyezmények sok oldalúak, és darabszáma rengeteg, és például a hágai valamik azok ilyen nagyon vékony szeleteit ölelik fel a nemzetközi magánjognak, és ha valamelyik vékony szeletbe belesuvasztható majd ez a per, akkor az alapján a több oldalú nemzetközi egyezmény alapján megy majd az ítélet magyarországi végrehajtása, és nem az általános Nmtvr szabályok alapján.

Hága, mint a hágai bíróság is mutatja, központi szerepet próbál elfoglalni a nemzetközi jog alakításában, és olyan egyezményeket hoz tető alá évről évre, amiket az országok széles körben elfogadnak, viszont nem túl szigorú szabályok és nem túl nagy területeit fedik le az életdnek. Ezért is van belőlük ilyen sok. Nagyon végig kélne szőrözni az összes Hágai egyezményt, hogy nem esik-e majd valamelyiknek a hatálya alá az Illinoisi ítélet.

De, visszatérve, ez az összes ország közül csak 2-vel van viszonosság kijelentés is nagyon durva, mert senki sem tudja, hogy igaz-e ez a kijelentés, és senki sem tudja ellenőrizni, és komoly fenntartásaim vannak, hogy te tudhatod-e ezt, van-e esélyed ezt tudni, hiszen a dolgok logikájából adódóan, ezt csak egy minisztériumi asztalfiók tudhatja egyedül, és te azt nem láthattad. Elképzelni sem tudom, hogy te honnan tudhatnád pontosan. Vagy igaz, vagy nem, hogy csak két ország van.

Abbéli érveiddel is vitába szállnék, hogy nincs joghatósága USA-nak. Maga az Nmtvr is számos olyan esetet jelöl meg, ahol a jogosult lakhelyének bírósági is illetékesek. Pl. tartásdíjak. De mások is.

Ha jól sejtem, akkor Illinoisban a per jogalapja nem az elveszett csomagok értékére megy ki, mint páran írkáltak ilyet, hanem a "lelki" és "fizikai" sérülésekre, tehát nem vagyoni kártérítsére. Az elszenvedett szenvedésekre megy ki. És akár életjáradék, vagy más tartásdíjhoz hasonlatos havi apanázst is kérhetnek, aminél a jogosult lakhelyének bírósága még a magyar szabályok szerint is rendelkezik illetékességgel, lásd pl. Nmtvr általános és különös joghatósági fejezeteit.

egyébként továbbra is teljesen abszurdnak tartom a követelést

A követelés logikája ugye az, hogy nekik szenvedésük volt, (mármint a felmenőiknek), és őket megkínozták, Auschwitzban vagy ott ahol, és hogy a kínzásba vasúti kocsikon vitték őket.

Jó jó, de NEM a vasúti kocsikban kínozták meg őket, nem a vasúti kocsi belseje volt a koncentrációs tábor, és a magyar vasutasok nem kínozták őket.

Csak azért kártérítést kérni, mert a kárhoz vezető úton melyik cég szállította...

Ha gyári hibás TV-t vagy gyári hibás autót vásárolok, kártérítés jár a gyártó cégtől, ez evidens. De a szállító cégtől is, amivel a hibás TV-t, vagy hibás autót Magyarországra szállították? Mert azzal a szállítási eszközzel hozták el nekem a kárt?

A táborokba kiutazás előtt gyűjtő helyekre gyűjtötték őket, de már oda is szállították valahogyan. A lovas kocsik tulajdonosaitól is kapnak majd kártérítést, akik a magyar gyűjtő helyekre beszállították őket faluról?

És miért csak az számít, hogy mivel szállították? És ahol szállásolták őket? És a dohány utcai zsinagóga, ahol 2-3 napig is elszállásolták őket kiutazás előtt? Jó, hogy a szállítás M. Kir. Vasutak szuerelvényeivel történt, és a szenvedésbe szállító fizessen, és a szenvedésbe tároló, a gyűjtő hely, a dohány utcai zsinagóga miért nem fizet? Ha a dohány utcai zsinagóga nem tárolja őket, és nem zárja be őket, akkor nem jutottak volna el soha a szenvedésbe.

Ja, hogy a Dohány utcai zsinagóga a német gestapo uralma alatt működött? Hát, a vasút társaság is.

Ha az Nmtvr. 56/A § (3) vesszük alapul, hasonló szituációban eljárhatna a magyar állam, ha tehát a károsultak magyarországon élnének, és külföldi céget perelnének.

Nmtvr. 56/A § (3) Kártérítési járadék megállapítása vagy felemelése iránti perben eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a jogosult lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van.

Ha ebből indulunk ki, akkor tehát teljesül az Nmtvr. 72. § (1) a), és az Illinoisi bíróság sajét magára nézve megállapított joghatósága megalapozott volt.

Nmtvr. 72. § (1) a) Külföldi bíróságnak vagy más hatóságnak a 70. és 71. §-ban nem említett ügyekben hozott határozatát el kell ismerni, ha az eljárt külföldi bíróság vagy más hatóság joghatósága a magyar törvényben megállapított joghatósági szabályok valamelyike alapján megalapozott volt;

Tehát a két érved közül az egyik 100%-osan kilőve, de a másik is egy blöff, hogy 2 országgal van viszonossága Magyarországnak, ezt most nem ismételném meg.

Nem szabad ezt az ügyet félvállról vennie a magyar államnak, és küzdeni kell ellene keményen, nem egy olyan nagy idióta marhaság ez, hogy triviális lenne kivédeni. Védekezni kell keményen Illinoisban is, és utána Magyarországon is a végrehajtás ellen, és NYILVÁNOSSÁG, talán ez a legfontosabb.

Nmtvr 56/A. § (1) Szerződésen kívüli károkozásból eredő jogviták esetében eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a károkozó magatartás elkövetésének helye vagy a károsító eredmény bekövetkezésének helye belföldön van.

Mert ugye azt is mondhatják, hogy már USA-ba megérkezés után jelentkeztek a problémák, a kínzás eredményei, akkor váltakl már munkaképtelenné, akkor kellett már orvoshoz járniuk.

Nmtvr 57. § Olyan alperes ellen, aki belföldön lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkezik, vagyonjogi perekben eljárhat magyar bíróság, ha az alperesnek belföldön végrehajtás alá vonható vagyona van. Az alperes belföldön lévő vagyonának tekintendő az alperest megillető követelés is, ha a követelés adósának lakóhelye belföldön található, vagy a követelést belföldön fekvő dolog biztosítja.

Ha van a MÁV-nak 1 dollár értékű vagyona USA-ban, az elég, ha valaki tartozik a MÁV-nak az USA-ból 1 dollárral, az elég

Szóval ez idáig 3 különböző joghatóságot megalapozó jogszabályhely.