Munkavállalás, foglalkoztatás - közösségi preferencia


espm # 2004.04.29. 07:05

Hogyan értelmezendö az, hogy a magyar állampolgárt elönyben kell részesíteni a harmadik ország polgárával szemben a munkavállalás megengedésénél harmadik államok polgáraival szemben?
A preferencia csak az összes harmadik állammal mint egységessel szemben, vagy egyes harmadik államokkal szemben is érvényes?

Hogyan összeegyeztethetö a közösségi preferencia elve azzal, ha az EU illetve tagállama egyes harmadik országok polgárainak elönyt, kedvezményt ad az engedélyeztetéskor, vagy teljes mentességet ad nekik az engedélyzetetés alól?

1.

Van egy harmadik ország, amelynek polgárai nemzetközi szerzödés alapján bizonyos esetekben az általános szabályoktól eltérve az általánostól elönyösebben jogosultak a foglalkoztatási illetve munkaengedélyre. Vannak olyan jogcímek amelyek csak rájuk vonatkoznak (Törökország).

2.

Van egy másik harmadik ország, melynek polgárai jelenleg se rossz helyzetben vannak, és 2004. június 1-töl mentesek lesznek az engedélyeztetés alól, kiveszik öket a külföldiek foglalkoztatásáról szóló törvény hatálya alól (Svájc).

3.

Továbbá, van egy abszurd helyzetet Ausztriában: a harmadik államok polgárai

  • ha már van tartós tartózkodási engedélye
  • van 2 év állandó lakcíme Ausztriában
  • EGT polgár házastársa

jogosult a határozatlan idöre szóló letelepedési engedélyre. Ez az engedély jogosít a munkavállalásra is.

(A dolog hátterében az áll, hogy a külföldiek foglalkoztatásáról szóló törvényt módosították, de az idegenrendészeti törvényt nem, és utóbbiban van meghatározva ez a speciális tartós tartózkodási engedély, amelye az elöbbi szerint munkavállalásra jogosít; eddig nem sikerült megtalálnom azt a módosítást, amely kizárná ezt)

Tehát, ha van 4 külföldi, pl. 2 szlovák, akiknél az alábbi fiktív esetben lényegtelen, hogy mennyi ideje tartózkodnak Ausztriában, továbbá van 1 magyar, akinek 2 éve az állandó lakóhelye Ausztriában van, és van 1 orosz, akinek 2 éve az állandó lakóhelye Ausztriában van.

(Az osztrák lakcímbejelentési szabály szerint a külföldi is lakóhelyet jelent be, nem pedig szálláshelyet, mint Magyarországon; tartós tartózkodási szándék esetén magától értetendö, hogy állandó lakóhelyröl van szó, és így azt kell már eleve bejelenteni).

a.)
Az egyik szlovák házasságot köt az oroszzal.
Az orosz (ha a tartózkodása nem veszélyezteti a közrendet és közbiztonságot) a házassági együttélés alapján 05.01-gyel kezdve jogosult az EGT-polgár-családtagjának járó tartós tartózkodási engedélyre (harmadik állam kedvezményezett polgára - EGT), és ha ez megvan neki, rögtön jogosult igényelni a határozatlan idöre szóló tartózkodásra jogosítót. Azzal pedig vállalhat munkát az orosz.
(ha az orosznak már eleve volt tartós tartózkodási engedélye, akkor egyböl igényelheti a határozatlan idöre szólót)

b.)
A másik szlovák házasságot köt a magyarral.
A magyar részére 05.01-töl nem állítanak ki tartózkodási engedélyt, mert EGT polgársága lett, és ezért nem foglalkoznak kérelmével, illetve, mivel már eleve okafogyott, elutasitják azt (a korábban kiállított tartózkodási ill. beutazási engedélyek tárgytalanná válnak, Ausztriában az EGT polgárok részére nem szükséges tartózkodási engedély).
Az általános szabályok érvényesek, nem juthat olyan munkavállalásra jogosító tartózkodási engedélyhez, mint az elözö példában említett orosz.

[az elöbb már egyszer elküldtem, de nem jelent meg a fórumban]