Világesze Jogi Egyeteme - Mindennapok Gyakorlata Szak

Fórum → segítségkérés
régebbi elöl     új hozzászólás

Ernő # 2003.11.12. 14:21

Sziasztok!
Nem tudja véletlenül valaki a következőkre a választ?
Ha jól tudom, ha az alperes az első tárgyaláson v. előtte (polgári per) elismeri a tartozását, akkor a perköltségben nem marasztalható. A kérdés a következő: a beszámítási kifogás érdemi nyilatkozatnak számít-e (úgy gondolom, hogy igen)? Ha igen, akkor pl. ha elismerem a tartozásomat a felperes felé, de beszámítási kifogással élek, ebben az esetben a perköltség az ítélet függvénye-e? A példa konkrét, de pusztán elméleti (még nem történt meg, de bármikor kaphatom a keresetet).

világesze # 2003.07.15. 18:31

the big cat írta - 2003.07.15 20:04
„Pontosan az a válasz. ”

No, milyen jó tanítvány vagyok :).

Világesze, akinek problémája akadt a jog útvesztõiben

the big cat # 2003.07.15. 18:04

Pontosan az a válasz. Nyilván a bíró az egyéb bizonyítékokból megpróbálja kideríteni melyik a valós verzió. Bizonyára igazságügyi szakértők véleményét is figyelembe veszi. Ebben nincs semmi új. Bizonyítékokat mindig is hamisítottak.

világesze # 2003.07.15. 17:14

the big cat írta - 2003.07.15 15:49
„Számít, pont annyit amennyit atöbbi bizonyíték. Magyarországon a bizonyítékok között nincs rangsor, és nincs arányosság. A bíró szabadon mérlegelhet.”

Na de ha vitatjuk a levél tartalmát? 'Való világból' származó egyértelmu bizonyíték nincs, esetleg két levelezo program, egyiknek a 'sent items' másiknak az 'inbox' mappájában egy-egy hasonló levél. Mit lehet ilyenkor csinálni? Vagy erre is az a válasz, hogy 'a bíróság szabad mérlegelés elve szerint eldöntheti, hogy mit tekint bizonyítottnak'?

Danke

Világesze, akinek problémája akadt a jog útvesztõiben

the big cat # 2003.07.15. 13:49

Számít, pont annyit amennyit atöbbi bizonyíték. Magyarországon a bizonyítékok között nincs rangsor, és nincs arányosság. A bíró szabadon mérlegelhet.

világesze # 2003.07.14. 20:48

Sziasztok, mostani kérdésem elektronikus levelezéssel kapcsolatos.

Email-en vagy szóban kötött -  legyen akármilyen részletes is - megállapodás számít-e valamit egy bíróság elott, ha utólag a felek vitatják annak tartalmát?

Például egy szoftver részletes tervét a megrendelo e-mail-en küldi el a gyártónak, aki azt legyártja. Késobb vitatják, hogy mi is szerepelt abban a részletes tervben.

Köszi

Világesze, akinek problémája akadt a jog útvesztõiben

the big cat # 2003.07.12. 04:58

Más jogsértésnek, ha egyéb jogág említi. Pl. ha Ptk. említi a tényállást, akkor polgári jogi jogsértés, ha az Art. akkor adójogi jogsértés, és így tovább...

Pl. jogellenes károkozás szankciója kártérítés.

világesze # 2003.07.11. 23:16

Kösz.

Ha szabálysértés az a cselekmény, ami az sztv-ben van leírva és buncselekmény az, ami a btk-ban, akkor minek számít egy egyéb törvény megszegése olyan cselekménnyel, ami sem az sztv-ben, sem a btk-ban nincs benne?

Világesze, akinek problémája akadt a jog útvesztõiben

the big cat # 2003.07.10. 04:51

Nem olyan nehéz ilyen cselekményt produkálni. a legtöbb életviszonyt a jog egyéltalán nem említi, másokat ugyan említ, de nem szankcinál, még másokat szankcionál, de nem aszabálysértési vagy a büntetőjog eszközeivel. valójában csak a különböző lehetséges cselekmények egészen pici hányadát említi a  szabálysértési vagy büntetőjog.

Ha nincs tényállás nincs búncselekmény. Büntetőjogi alapelv. Nullum crimen sine lege.

világesze # 2003.07.09. 20:20

Köszi.
Visszaolvastam amit eddig összehoztunk, kicsit csapongok a témák közt.

Most az fúrja az oldalamat, ha egy cselekmény nincs valamelyik törvényben (mondjuk Btk, Sztv, vagy ezekhez kapcsolódó rendeletek)definiálva, akkor legyen annak bármily káros hatása, az nem büntetheto?
Gondolom igen nehéz ilyen cselekményt találni, de mint tudjuk, az élet produkálja a legfurcsább helyzeteket.
Köszi.

Világesze, akinek problémája akadt a jog útvesztõiben

the big cat # 2003.07.06. 14:47

Igen, beidézik, de ha nincs a két ország között jogsegélyegyezmény, akkor elővezettetni nem tudják.

De tanuvallomását megteheti külföldön is, külföldi hatóság előtt, ha erre az egyezméynek vagy a kölcsönösség lehetőséget ad, vagy akár ha önként vállalja ezt. És az írásoso vallomást csatolják be bizonyítékként.

világesze # 2003.07.05. 13:46

Köszi.

Visszatérve a tanú-témára:
Mi történik, ha Magyarországi ügyhöz az egyetlen tanúm külföldi? Legyen mondjuk portugál. Azt is beidézik egy magyar bíróság tárgyalására? Lehet azt bármire is kötelezni? Mi ilyenkor a gyarkolat?

Világesze, akinek problémája akadt a jog útvesztõiben

Dr.Süti # 2003.07.05. 08:46

világesze írta - 2003.07.2 1:32
„Sziasztok, az egyik témánál (banki kölcsön) felvetült a végrehajtás során történo lefoglalás. Melyik tv/rend. szabályozza részletesen ezt a kérdéskört?

Köszi.”

hello!

1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról

Dr.Süti

the big cat # 2003.07.04. 07:09

Nincs, hiszen a perek tárgya nem csak érték lehet.

Ésszerűségi kérdés.

világesze # 2003.07.04. 06:16

Köszi.

Az érdekelne még, hogy van-e a polgári pereknek alsó értékhatára. Beperelhetek-e valakit 65 Ft+kamataira? Van elvi akadálya? Gyakorlati akadálya?

Világesze, akinek problémája akadt a jog útvesztõiben

the big cat # 2003.07.02. 04:39

A pótmagánvádló a sértett lehet, abban az esetben ha az ügyész úgy ítéli meg hivatalból ő nem emel vádat, mert abizonyítékok elégtelenek. Ebben az esetben a sértett magánváddal élhet.

világesze # 2003.07.01. 23:46

Ja, és azt legyen szíves valaki érthetoen elmondani, hogy mi lesz az a 'pótmagánvádló'?

Telebeszélte vele a fejemet a rádió. Persze úgy, hogy se füle, se farka nem volt a dolognak, csak 'ez korszakváltás lesz', 'nagyon fontos lépés' és hasonlókra tellett...
A rádió nevét hadd ne írjam meg.
Köszi

Világesze, akinek problémája akadt a jog útvesztõiben

világesze # 2003.07.01. 23:32

Sziasztok, az egyik témánál (banki kölcsön) felvetült a végrehajtás során történo lefoglalás. Melyik tv/rend. szabályozza részletesen ezt a kérdéskört?

Köszi.

Világesze, akinek problémája akadt a jog útvesztõiben

évi # 2003.06.20. 07:22

világesze írta - 2003.06.19 13:43
„Köszönöm, külön glória jár neked az alaposságért.”

Pedig nem is voltam elég alapos. az kimaradt, hogy

  • a tanu korábban tett vallomását nem lehet felolvasni, ha a tárgyaláson a vallomástételt jogosan megtagadja,
  • ha felolvassák a vallomását, az ügyész/vádlott/védő kérésére akkor is ki kell hallgatni
  • a hozzátartozó minden esetben megtagadhatja a vallomást.

Azt hiszem, így már tényleg teljes.

világesze # 2003.06.19. 11:43

Köszönöm, külön glória jár neked az alaposságért.

Világesze, akinek problémája akadt a jog útvesztõiben

évi # 2003.06.19. 09:37

világesze írta - 2003.06.12 7:43
„Jó reggelt mindenkinek.

A tanúskodás módjáról szeretnék érdeklodni.

1. Lehet bünteto vagy polgári ügyben (vagy akárhol máshol hatóság elott) oly módon tanúskodni, hogy a tanú egyértelmuen leírja az általa tanúsítani kívánt tényállást, majd aláírja, az ügyész/vádlott/fel-/alperes pedig akkor lobogtatja azt a papírt, amikor szüksége van rá? Ez így teljes értéku vallomás?
Ha igen, milyen formai követelményei vannak ennek?

2. Kötelezo-e tanúskodni? Tudom, hogy végso esetben azt is mondhatja, a tanú hogy nem látott semmit, elméleti szinten érdekel.

Elnevezésekrol:
3. Büntetoeljárás a vádlott ellen folyik, de akkor mi folyik a 'terhelt' ellen?

Köszönöm a segítséget.”

Kedves Világesze!

1.Büntetőeljárásban fő szabály szerint a tanut a tárgyaláson ki kell hallgatni.El lehet tekinteni a tanu kihallgatásától,és a korábbi vallomását vagy az általa leírt ,aláírt vallomást fel lehet olvasni,ha a tanuvallomást megtagadja vagy valamilyen okból nem lehet kihallgatni.
A tanu által leírt vallomásból ki kell tünnie,hogy a hamis tanuvallomás következményeivel tisztában volt.

2.A tanu köteles tanuskodni, és köteles igazat mondani( különben a hamis tanuzás büncselekményét valósítja meg ).Speciális estekben megtagadhatja a vallomást,így:

  • hozzátartozó,ha magát vagy hozzátartozóját büncselekmény elkövetésével vádolná,
  • ügyvéd,arra a tényre nézve amelyről mint ügyvéd szerzett tudomást,
  • aki foglalkozásánál, közmegbizatásánál fogva titoktartásra köteles(pl.orvos)
  • akit az államtitok-tartási kötelezettsége alól nem mentettek fel,stb.

3. A büntetőeljárás a terhelt ellen folyik, akit a nyomozati szakaszban gyanusítottnak, a bírósági szakban vádlottnak,majd a jogerős elítélés után elítéltnek hívnak.l

világesze # 2003.06.19. 09:21

Valaki legyen olyan jó, és válaszolja meg a jún. 12-i kérdést! Köszi

Világesze, akinek problémája akadt a jog útvesztõiben

világesze # 2003.06.12. 05:44

Hopp, a 2. pontban egy vesszovel több van...

Világesze, akinek problémája akadt a jog útvesztõiben

világesze # 2003.06.12. 05:43

Jó reggelt mindenkinek.

A tanúskodás módjáról szeretnék érdeklodni.

1. Lehet bünteto vagy polgári ügyben (vagy akárhol máshol hatóság elott) oly módon tanúskodni, hogy a tanú egyértelmuen leírja az általa tanúsítani kívánt tényállást, majd aláírja, az ügyész/vádlott/fel-/alperes pedig akkor lobogtatja azt a papírt, amikor szüksége van rá? Ez így teljes értéku vallomás?
Ha igen, milyen formai követelményei vannak ennek?

2. Kötelezo-e tanúskodni? Tudom, hogy végso esetben azt is mondhatja, a tanú hogy nem látott semmit, elméleti szinten érdekel.

Elnevezésekrol:
3. Büntetoeljárás a vádlott ellen folyik, de akkor mi folyik a 'terhelt' ellen?

Köszönöm a segítséget.

Világesze, akinek problémája akadt a jog útvesztõiben

világesze # 2003.06.06. 20:13

'Pl. gyorshajtásnál a kilométeróra. '

Most esett le, hogy mi is a vicc, pedig már két órája elolvastam a választ :) !!!!!!

Az egészben az a durva, hogy értelmezésemben ez az a jelentés, amit a tv.szöveg valójában hordoz...

Valahol azt is olvastam, hogy a jogszabályok értelmezésekor a szavaknak a jogszabály keletkezésekor értendo jelentését kell érteni...

Na, abbahagyom a monologizálást.

Világesze, akinek problémája akadt a jog útvesztõiben