Világesze Jogi Egyeteme II. - Második félév a Mindennapok Gyakorlata Szakon

Fórum → segítségkérés
újabb elöl     új hozzászólás

világesze # 2003.07.16. 20:35

Tisztelt Egybegyultek!

Mindenek elott köszönöm azok segítségét, akik nélkül az I. rész nem lépte volna át a 50. hozzászólásos álomhatárt.

Mivel az 50. válasz után a rendszer új oldalt kezd, kicsit komplikált lett volna ott folytatni.

Így aztán itt folytatom.
__________________________
Ma két kérdést szeretnék feltenni:

1. Hol tilos fényképezni? A kérdés nem általánosan értendo, inkább úgy, hogy nagy raktáráruház megtilthatja-e, hogy bent fényképeket készítsek?
Függetlenül attól, hogy a igen vagy nem, elveheti-e a biztonsági or a fényépezogépemet, vagy annak tekercsét?

2. Gyakran hirdetnek leárazott, minoségi hibás termékek akcióját. A pult fölé ki van téve, hogy e termékek vásárlásának esetében nem áll módukban cserélni, vagy pénzt visszafizetni.
Ezt ok döntik el? Nem a Ptk? Vagy kivételt tehet a Ptk alapján az eladó, ha kelloen felhívta a vásárló figyelmét?

Köszönöm

Világesze, akinek problémája akadt a jog útvesztõiben

világesze # 2003.07.18. 16:24

Nehezet kérdeztem, vagy rámuntatok?

Világesze, akinek problémája akadt a jog útvesztõiben

világesze # 2003.07.24. 18:39

Sziasztok.
Tudom, hogy elég jó helyzetben vagyok a fórumlátogató laikusok közül azzal, hogy csak a kíváncsiságomat csillapítandó kérdezgetek, de légyszi, ha valaki tud, válaszoljon már!
Köszi!

Világesze, akinek problémája akadt a jog útvesztõiben

világesze # 2003.07.26. 06:28

Jóreggelt, újat szeretnék kérdezni.

Befolyásolja-e egy szerzodés érvényességét, ha annak szövegét hordozó papír(t)

  1. ronda, mondjuk le van öntve kávéval
  2. kicsit tépett
  3. apró darabokra tépték?

Semmis-e a szerzodés, ha azt a felek (egyetértésben) összetépték?

Köszi

Világesze, akinek problémája akadt a jog útvesztõiben

Béres-Deák Attila # 2003.07.26. 12:45

Nem. A szerződés érvényessége nem függ attól, hogy a papír milyen állapotú.

attika

világesze # 2003.07.26. 15:07

Tehát szerzodést nem úgy érvénytelenítünk, hogy alaposan összetépjük, hanem írunk egy szerzodést arról, hogy az elozo szerzodés érvényét veszti?
Vagy hogyan?

Világesze, akinek problémája akadt a jog útvesztõiben

kungus # 2003.07.26. 16:28

Szerintem mint hivatásos laikus szerint:

Ha jogszabály nem rendel a szerzödéshez írásbeli alakot, akkor gondolom a szerzödés ugyanúgy megmarad, csak a pontos tartalmának egy 'bizonyítéka' semmisül meg. Pl. ha eladtad a macskádat, akkor azt már eladtad, nem követelheted csak úgy vissza, föleg ha érdektelen tanúk is látták. Ha mások is tudtak az adásvételröl, de a macskád paramétereit nem ismerték, akkor lehet hogy a vevö a saját öreg elmebeteg macskájával fog nálad reklamálni, hogy rejtett hibája van.

Kötelezöen írásbeli alakú szerzödésnél ... hát ... pl. ingatlan-adásvétel esetén asszem a földhivatal is kap példányt. De ha nagyon befolyásos vagy, és azt is köbmikronos kockákra darabolod, majd keverötárcsás mosógéppel átrendezed, és rántottát sütsz belöle, amit megetetsz a 'vissz*reklamált' elmebeteg macskával, akkor még mindig ott van a földhivatali bejegyzés...

De szerintem túl általános a kérdésed, fenetuggya.

világesze # 2003.07.26. 17:16

'vevö a saját öreg elmebeteg macskájával fog nálad reklamálni, hogy rejtett hibája van'
:) Autókereskedo vagy, mint hivatásos laikus?

'csak a pontos tartalmának egy 'bizonyítéka' semmisül meg.' Én is erre gondoltam, arra, hogy valójában a szerzodés mint kötelezo erovel bíró izé*, valójában elválik az azt rögzíto papírtól.

*bocs, nem találtam rá jobb fogalmat:)

Kérdéseim tényleg meglehetosen általánosak, ez például onnan merült fel, hogy jelen voltam, amikor távoli ismerosöm - mindkét fél egyetértésével - így szüntetett meg szerzodést.
Igaz, hogy a tárgya nem egy nagy érték, de én itt nem saját jelen problémáimra keresem a választ, hanem a jövore nézve nem szeretnék egészen tájékozatlan maradni.

Jogi tanácsot meg nem olyanoktól szeretnék kérni, akiknek minden jogi ismeretük a bkv ellenoröktol és Microsoft programok 'Elfogadom a szerzodési feltételeket' gombjairól származik. Ezért írkálok ide. Jónéhányszor hasznát vettem már.

A témanyitó kérdés pedig bevásárlás során merült fel bennem - de ez gondolom érzodik.

'Hadd kérdezzen a gyerek, abból tanul.' :)

Világesze, akinek problémája akadt a jog útvesztõiben

kungus # 2003.07.26. 21:00

Magam is szoktam hasonlókat kérdezni, ami értelmes kérdés lehet, de amire a normális embert nem feltétlenül viszi rá a napi észjárása. Éljen a laterális gondolkodás :)

A példából nem derült ki, hogy felbontás (aláírás idejéig visszamenöleges) vagy megszüntetés (jövöre vonatkozó) akart lenni, de az a részletektöl függöen mindegy is lehet.

A Ptk szerint: 'Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a szerzödés érvényességét megszabott alakhoz köti, az ilyen alakban kötött szerzödés megszüntetése vagy felbontása is csak a megszabott alakban érvényes. A szerzödésnek a megszabott alak mellözésével történt megszüntetése vagy felbontása is érvényes, ha az annak megfelelö tényleges állapot a felek egyezö akaratából létrejött.'

Ha a szerzödésnek nincs kötelezö alakja, akkor elvileg szóban vagy akár ráutaló magatartással is fel lehet bontani vagy meg lehet szüntetni, persze egyetértés esetén. Egyoldalúan is lehet megszüntetni, akkor az 'felmondás', ilyenkor a felmondási idö és feltétel a további kérdés.

Vannak feltételek, amikor egy nyilatkozat kapásból semmis, ilyenkor nem kell semmit csinálni, lásd a Ptk-t. Pl. semmis a szerzödés, ha jogszabályba vagy nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik. Semmis az érthetetlen, ellentmondó, jogellenes vagy lehetetlen feltétel (attól még a szerzödés többi része élhet).

kungus # 2003.07.26. 21:06

A fent idézett Ptk-bekezdés nem tér ki esetleg érintett harmadik személy esetére, meg azér tényleg korrektebb lehet a külön írásbeli megállapodás a régi megörzésével együtt, hátha arra valaki késöbb hivatkozni kényszerülne vagy szándékozna. Ha az a lényeg, hogy senki se hivatkozhasson rá, akkor az általad felvetett, és a törvényben nem szereplö megoldás frappáns :) talán kölcsönös ráutaló magatartásnak is megfelel, különösen felbontás esetén, pláne harmadik személy érintettsége híján. Viták persze lehetnek utána.

A papír színe, szaga, alakja, a kávéfoltok megengedett mérete és az összehajtogatás lehetséges iránya ritkán szokott szabályozva lenni. Vita esetén elöny lehet a szép, A4 méretü, szöveggel teljesen kitöltött (hogy ne lehessen hozzá hamisítani semmit), annak megfelelö elhelyezésben keltezett stb lap. Ingatlan-adásvételit pl nem biztos hogy érdemes lenne budipapírra írni, a domborbélyegzö rosszul látszana rajta, meg meglepödhetnének a földhivatalban, vagy véletlenül nem a rendeltetésének megfelelö helyre iktatnák... Kétrétegü esetén további vitákra is lehetöséget adna, hogy ha átütött a tinta, akkor a hátsó réteg az külön példánynak minösül-e.

Remélem, hogy értelmes szöveget sikerült összehoznom :)

the big cat # 2003.07.27. 06:53

A szerződés megszüntetése is szerződés, tehát egyoldalúan nem szüntethető meg (hacsak ez a szerződésben nincs kikötve, vagy jogszabály így nem rendelkezik).

Azzal, hogy én széttépem a szerződést, csak a tartalmának bizonyítása válik nehezebbé, de aszerződés nem szűnik meg.

Ha szerződő felek együttes elhatározással, akarategyezőséggel a szerződést széttépik, és ezt a szerződés megszűnésére utaló magatartásként értelmezik közösen, és a szerződésre nem vonatkozik különön alaki kötelezettség, a szerződés megszűnik.

világesze # 2003.07.27. 15:16

Köszi, értem.

Más téma:
A disznótartásról szóló témánál Lili01 a következot írja az egyik hivatalról:

'Ha 30 napon belül nem hozzák meg a határozatot jogsértés miatt fordulhat még a Megyei Közigazgatási Hivatalhoz.'

És akkor mi lesz, ha a Közig. Hivatalhoz fordul valaki?

Világesze, akinek problémája akadt a jog útvesztõiben

világesze # 2003.07.30. 14:11

Mit jelent pontosan a fizetési meghagyás?

Per elott, amolyan utolsó figyelmeztetésként kérhetem a bíróságot, hogy adjon ki fizetési meghagyást? Mérlegeli a bíróság, hogy jogos-e a követelésem, és csak utána adja ki ezt?

Vagy fiz. megh. nélkül nem lehet pénzbeli kártérítésre perelni valakit?

Kösz

Világesze, akinek problémája akadt a jog útvesztõiben

Leiterjakab # 2003.07.31. 15:56

Kedves Világesze!

A fizetési maghagyás szabályait a Pp. XIX. Fejezetében találod a különleges eljárások között. A Pp. 313.§ sz. a pénz fizetésére vagy ingó dolog kiadására irányuló követelés fizetési maghagyás útján is érvényesíthatő. Kizárólag f.m. útján lehet érvényesíteni az olyan pénzkövetelést, amelynek összege 200.000. Ft.-nál kevesebb, feltéve, hogy van olyan bíróság, amely a f.m. kibocsátására illetékes.
A f.m.-os eljárás egy nemperes eljárás, amellyel a gyakorlat szerint csak pontosan meghatározható összegű követelés érvényesíthető. Ilyenkor nem keresetlevelet kell beadni a bíróságon, hanem egy erre rendszeresített űrlapot. A kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül a bíróság az ellenérdekű fél meghallgatása nélkül fizetési meghagyást bocsát ki, amelyben kötelezi a címzette, hogy 15 napon belül tegyen eleget az abban megjelölt kötelezettségnek.
A fizetési meghagyással szemben a másik fél, ha azzal, nem ért egyet akkor ellentmondással élhet, ami lapján az eljárás perré alakulhat.
Ha viszont a kötelezett(az adós)nem mond ellent, akkor az a jogosultnak előnyös , mert így megkíméli magát egy pertől, a f.m. eljárás, mint láthatod lényegesem rövidebb (feltéve, hogy a kötelezett fizetőkész).
Nagyjából ennyi amit érdemes lehet megemlíteni. Részletes szabályokat lsd. Polgári perrendtartás 313-323.§§
 

Leiterjakab

világesze # 2003.07.31. 20:59

Kedves Leiterjakab, köszi, ilyen szinten voltam rá kíváncsi.

Tehát attól még nem kell megijedni, ha valaki fizetési meghagyással a kezében, azt a saját igazának elismerését bizonyítandó érkezik, mert az nem a bíróság döntését jelenti, pusztán annyit, hogy csípobol nem utasították el keresetét.
Ha viszont megtámadom ellenfelem fizetési meghagyását, akkor a vitás témában én is eloadhatom a magam érveit, és tartunk ahol voltunk: perben vagyunk.

Akkor viszont mi értelme van?
Amolyan végso fenyegetés leendo felperes részérol, hogy mennyire elszánt egy perre, aminek költségeit vesztes fél állja?

Holnap majd amikor eszemnél leszek, megnézem a Pp. hivatkozott részét.

Danke.

Világesze, akinek problémája akadt a jog útvesztõiben

Leiterjakab # 2003.07.31. 21:05

Az előnye az amit próbáltam megfogalmazni a hozzászólásom végén: ha a kötelezett elég korrkt fazon, akkor megkeülhető egy per és ez végsősoron mindkettejüknek jó.

Leiterjakab

the big cat # 2003.08.01. 09:32

A fizetési meghagyásnak az egyébként elismert, de késedelmes követelések behajtásában van nagy szerepe.

Ugyanis a f.m. elleni felszólamlással ugyan a dolog perré alakul, de ott a felszólamlónak kell bizonyítania a követelés jogtalanságát. Ha ezt nem tudja bizonyítani akkor még aperköltséget is viseli, és a kaamtok is sokkal magasabbak leszenk az elhúzódó per miatt.

Ha a bíróság kibocsátotta a fizetési meghagyást, akkor az végrehajtható, tehát az már nem csak fenyegetés. Viszonta fizetés jogcíme továbbra is megtámadható marad, de akkor már ugye visszaköveteleni lehet a beszedett pénzt, tehát a szolgáltatás nyújtója hozzájut a pénzhez.

A kereskedelmi forgalomban viszonylag gyakori, hogy nem fizető adós elismert követelését így érvényesítik, mivel ez jóval olcsóbb és gyorsabb mint a per vagy a felszámolás. Természetesen kétes követelés esetében nem célszerű iylet benyújtani, hiszen az adós úgyis felszólal ellene.

világesze # 2003.08.01. 17:24

Kösz mindkettotöknek.

Hogyan mérlegeli a bíróság egy követelés jogosultságát CSAK az egyik fél szempontjainak ismeretében?

Világesze, akinek problémája akadt a jog útvesztõiben

the big cat # 2003.08.03. 11:30

A fizetési meghagyás esetében a bíróság nem mérlegeli a követelés jogalapját, csak azt viszgálja, hogy az létezik-e és felszólamlottak-e ellene vagy sem. Ha nem, akkor úgy tekinti, hogy a követelés elismert, és kibocsátja a f.m.h.-t.

világesze # 2003.08.04. 09:04

Köszönet, a fizetési meghagyást többé-kevésbé felfogtam.

Most arról szeretnék kérdezni, hogy szerzodo felek egymás közti megállapodása során a feltételek szabásakor 'milyen messzire mehetnek el'?

Mire is gondolok?
1.
Nyereményjátékkal fellendített értékesítésu termék csomagolásán a következo szerepel a feltételek közt:
'Jogi út kizárva.'
Gondolom, a jogok érvényesítését nem lehet kizárni, tehát ez a pont semmis.

2. Adásvételi, utazási, elofizetoi, biztosítási és hasonló, átlagpolgár és egy általában tokeeros vállalat közt létrejövo szerzodésekben szokott ilyesmi szerepelni:
'A nem szabályozott kérdésekben a Ptk. idevágó szabályai az irányadók.'
Hát természetes, hogy azok az irányadók, nem?
'A felek közösen elfogadják a vitás kérdésekben XYZ bíróság illetékességét.'
Ezt talán meghatározhatják a szerzodo felek?

Ez az eladó részérol amolyan 'túlbiztosítás', hogy az egyszeru polgár, mégha teljesen igaza is van valamiben, inkább ne merjen elmenni bíróságra, hiszen 'jogi út kizárva'?
Jelentenek ezek a sorok egyáltalán valamit?

Elore is köszönöm az okosítást.

Világesze, akinek problémája akadt a jog útvesztõiben

Leiterjakab # 2003.08.04. 12:10

Keves Világesze!

Nézd meg a big cat-tal folytatott disputánkat a segítségkérés-internet,szerzödés rovatban; éppen erröl van szó.  Bár a kérdésed nem cak az ÁSZF témakörét, hanem a szerzödés létrejöttével kapcsolatos általános problémákat is érint.
Szerintem big cat-tal hamarosan ezt a kérdésedet is megválaszoljuk.

Üdv,

Leiterjakab

the big cat # 2003.08.05. 07:02
  1. Alapvetően a kötelmi jog szabályai nem kógensek, így azoktól el lehet térni, kivéve, ha az adott tényállás úgy nem rendelkezik, hogy 'attól érvényesen eltérni nem lehet' vagy más egyéb olyan megfogalmazást tartalmaz, amiből egyértelmű, hogy kötelező alkalamazása. A nyereményjátékokra vonatkozó jogérvényesítési lehetőségeket nem ismerem, de az biztos, hogy egy ilyen kötelemből származó minden jogérvényesítési lehetőséget kizárni nem lehet (csak példaként: a jogellenesen okozott kárért viselt felelősséget vagy mondjuk a személyhez fűződő jogok megsértéséből származó igények érvényesítését nem lehet kizárni)
  2. Ide kapcsolódik még az ÁSZF kérdésköre is, amiről megelehtősen terjegősen értekeztünk a Leiterjakab által említett topikban.

A Ptk.-ra való hivatkozás talán feleslegesnek tűnik, de több okból is érdekes lehet. Pl. ha olyan felek között jön létre a szerződés akiknek személyes joga különböző, vagy ha ki akarják zárni, hogy egyéb, az adott életviszonyt akár a jelenben, akár a jövőben szabályozó jogszabály rendelkezéseit vegyék alapul. De általában valóban nincs különös jelentősége.
Az eljáró bíróság illetékeségét a Pp. határozza meg, és lehetőséget ad arra, hogy amennyiben kizárólagos illetékességet a törvény nem ír elő az adott ügyre, úgy alávetéssel meghatározzanak egy tetszés szerinti bíróságot (ami akár választott bíróság is lehet) illetékesnek.

Leiterjakab # 2003.08.05. 07:22

Big cat hozzászólásának végéhez még annyit,hogy föszabály szerint a polgári jogok érvényesítése bírósági útra tartozik,   a Ptk. 7.§ (2) szerint azonban bírósági eljárás helyett a felek választottbírósági eljárást köthetnek ki, ha legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerüen foglalkozó személy, a jogvita e tevékenységével kapcsolatos és a felek az eljárás az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek. Ha a választottbírósági eljárás érdekel szívesen írok neked erröl, kedves Világesze, ha csak magad olvasgatnál, akkor viszont ajánlom a választottbíráskodásról szóló  1994. évi LXXI. tv.-t

Leiterjakab

világesze # 2003.08.05. 18:53

Ezeket így nagyjából - amennyire nekem szükséges - értem, köszi.

Végigolvastam az ÁSZF vitátokat is, elobb-utóbb erre is rákérdeztem volna, hiszen rendszeresen írkál alá az ember utolsó pontjában az ÁSZF elfogadásáról szóló szerzodést. :)

Pl. internet-elofizetés, (mobil)telefon vásárlása, stb. kapcsán elobb-utóbb szembejött volna egy ilyen is.

Azt Big Cat-tel együtt én sem értem, hogy hogyan tekintheto elfogadottnak olyan feltételek sora (ÁSZF), amirol esetleg az egyik (általában kiszolgáltatottab) félnek tudomása sincs...

_____________________

Új témám van, ma vetült fel bennem, az igazi magyar ebben is otthon kell, hogy legyen:

3-4 fos társaság vendégloben étkezik, összesen 15.000 Ft körüli értékben.
Amikor kérnék a számlát, kijönnek a pincérek egy irdatlan, 150.000 Ft-os összegu cetlivel (NEM SZÁMLÁVAL!), és eroszakoskodnak, hogy ki kéne fizetni.
Na, ilyenkor mi a teendo? Kit hívjon az ember? Rendort? Fogyasztóvédelmet?

Világesze, akinek problémája akadt a jog útvesztõiben

the big cat # 2003.08.06. 07:55

Ez alapvetően egy polgárjogi jogvita, így a vevőnek nem kell senkit hívnia, fizet amennyit tisztességesnek tart, aztán a vendéglő, ha gondolja perel, és bizonyítja, hogy a 150000 Ft-os számla értékarányos szolgáltatási díj, te pedig bizonyíthatod, hogy megtévesztés áldozata lettél, továbbá, hogy nem értékarányos a szolgáltatási díj. Emellett eljárást indíthatsz a fogyasztóvédelemnél, és csalás miatt följelentést tehetsz a rendőrségen.

Amennyiben azonban nem engednek távozni, esetleg tettlegességre is vetemednek, rendőrt kell hívni, és feljelentést kell tenni személyi szabadság korlátozása, kényszerítés, önbíráskodás, testi sértés vagy más bűncselekmény miatt, ugyanis a polgári jogi igénye kikényszerítésére a vendéglő nem alkalmazhat erőhatalmat egy ilyen helyzetben. A kivonolú rendőrnek téged kell megvédenie, a polgári jogvitát nem veheti figyelembe intézkedése során, tehát pl. nem kényszeríthet arra, hogy fizess.