Végrehajtás - S.O.S!!! - Nagy bajban vagyok, segítség!!!!

Kedves Antitelentum!

Az elévülés 5 év, de minden eljárási cselekmény azt megszakítja. A fizetési felszólítás, a végrehajtási cselekmény mind megszakító tényező. A tényleges elévülési időt ezért nagyon nehéz kiszámolni. Az elévülés megszakadását követően az elévülés újból kezdődik. Tehát ebben az esetben a  legutolsó eljárási cseleménytől számítódik a legutolsó aktuális elévülési idő.
Végreható fizetési felszólításának dátuma illetve kézhezvétel dátuma + 5 év stb.

Vagyonmegosztási szerződést lehet kötni az lehet érévnyes és hatályos, de a szerződés keltének a végrehajtás megkzdését megelőzően legalább 1/2 évvel korábbinak kell lennie. Ezt a vagyonmegosztási szerződést ki kell egészítenie egy teleles ingó leltárnak. Ezt a szerződést el kell juttani a végrehajtás elrendelő bíróásgnak és a végrehajtónak is azzal a  kérelemmel, hogy kérik ezen vagyontárgyak végrehajtás alóli mentesítését. A bíróság döntése lesz a mérvadó, hogy elfogadja- e a szerződést és a bejelentést vagy sem. Ha APEH indítja a végrehajtást, akkor nincs külön bírósági eljárás, ezért az APEH illetékes osztályának kell megküldeni intézkedés és tudomásulvétel érdekében a szerződést a végrehajtón kívül. A végrehajtóval érdemes személyesen vagy telefonon beszélni, hiszen ő az ügygazda. Ebben az esetben az APEH minősíti a szerződést, remélhetőleg elfogadja és akkor nincs gond.

Sajnálom, hogy eddig Önnek nem válaszoltam, de meleg is van, munka is van. Kérem, hogy intézkedjenek minél előbb, még a végrehajtó további eljárását megelőzően. Az elvülési napokat pedig iratok ismerete nélkül csak Ön tudja kiszámítani.

Üdvözlettel:

Lili

Antitalentum írta - 2003.07.25 20:15
„Vártam válaszát nagyon - hiába.
Ezek után sem tudom elévül-e valaha egy ilyen ügy, vagy sem?
Számít-e a vagyonmegosztási nyilatkozat, vagy sem?
Evvel kapcsolatban felmerült bennem, hogy milyen alapon lehet színlelt szerzodésnek  nyilvánítani egy vagyonmegosztási nyilatkozatot?
A nyilatkozat és a szerződés nem különül el egymástól?
És az utolsó kényes kérdésem az lenne, hogy hogy lehet az, hogy két ügyvéd egybehangzóan az ellenkezőjét javasolja annak, amit Ön?
Félreértés ne essék, én segítséget szeretnék kapni, nem indulatokat szítani!
Üdvözlettel:”

Vártam válaszát nagyon - hiába.
Ezek után sem tudom elévül-e valaha egy ilyen ügy, vagy sem?
Számít-e a vagyonmegosztási nyilatkozat, vagy sem?
Evvel kapcsolatban felmerült bennem, hogy milyen alapon lehet színlelt szerzodésnek  nyilvánítani egy vagyonmegosztási nyilatkozatot?
A nyilatkozat és a szerződés nem különül el egymástól?
És az utolsó kényes kérdésem az lenne, hogy hogy lehet az, hogy két ügyvéd egybehangzóan az ellenkezőjét javasolja annak, amit Ön?
Félreértés ne essék, én segítséget szeretnék kapni, nem indulatokat szítani!
Üdvözlettel:

Kedves Lezla!

A jogi tanácsom,  az Önt érintő végrehajtási kérdésre vonatkozott és nem olyan kérédésekre, amelyeket sajnos ezen az fófurmon nem tudunk megoldani.

Banjogász vagyok elsősorban és sajnos ebben a körben nem csak szerződéseket írok, hanem néha végrehajtásokat is indítok, nem sok örömmel, A végrehjtások megindítása előtt mindíg sokáig próbálok az ügyfélnek segíteni, hogy nem kelljen megindítani a végrehajtást, hanem más módon akár részletekben is törleszteni tudjanak a banknak, ha már anyagi helyzetük megromlott. Tehát válaszom nem elméleti, hanem gyakorlati oldalról közelíti meg a problémát és tapasutalatból beszélek.

Ha Ön annak az ügyvédenk vagy tanácsank hisze és bízik, amelyik azt javasolja, hogy várjanak és a végrehajtó úgysem fogala le semmit, akkor fogják el azt a tanácsot.

Én ha ebben a helyzetben lennék a következőt tenném:

1. Felvenném a kapcsolatot a végrehajtóval és közölném, hogy a lakásban nem lakik az adós és bemutatnám a szerződést vagy bármit - már keverem a sok hozzászólás miatt a jogi helyzetet - ami igazolja, hogy a lefogalaható ingót nem az adós tulajdonai . A végrehajtó foglalhat ugyanis akkor is amikor nem vagyunk otthon rendőri kísérettel és tanúk jelenlétében, majd végrehajtsái igényperrel visszaigényelhetem a vagyontárgykat hosszas bírósgái prcedúrával.
2. A végrehajtón kívül a végrehajtást elrendelő Bíróságot és az APEH-et is értesíteném, hogy a lakásban nem az adós lakik és nem az adós vagyontárgyai vannak az ingatlanban.

Én biztosan nem várnék, hanem cselekednék.

Sok sikert.

Üdvözlettel:

Lili

Lelza írta - 2003.07.25 12:29
„
'Lassan az ember bűnözőnek érzi magát, akik pedig milliókat sikkasztanak, röhögnek a markukba.'

Nekem meséltek egy cégröl, aki több tízmillós (!!!) vagyont mentett ki egyszerű adásvételi szerzödésekkel. Ezután a cég telephelye pontosan egy emeletnyit változott, még az épületet sem hagyták el, csak feljebb költöztek, és adtak maguknak egy új nevet. Az APEH tehetetlen volt, és azok tényleg a markukba röhögtek. Szóval tényleg van ilyen, mi meg a lakás alapvetö berendezéseit próbáljuk meg megtartani.:((((((((((((((( Hát nem nevetséges?

Lelza”

'Lassan az ember bűnözőnek érzi magát, akik pedig milliókat sikkasztanak, röhögnek a markukba.'

Nekem meséltek egy cégröl, aki több tízmillós (!!!) vagyont mentett ki egyszerű adásvételi szerzödésekkel. Ezután a cég telephelye pontosan egy emeletnyit változott, még az épületet sem hagyták el, csak feljebb költöztek, és adtak maguknak egy új nevet. Az APEH tehetetlen volt, és azok tényleg a markukba röhögtek. Szóval tényleg van ilyen, mi meg a lakás alapvetö berendezéseit próbáljuk meg megtartani.:((((((((((((((( Hát nem nevetséges?

Lelza

Kedves mate11!

Köszönöm megnyugtató válaszát!

Lelza

Kedves Lili01!

Mint előző hozzászólásomban is írtam, az ingóságok döntö többségét _nem_ szerzödéssel, hanem vagyonmegosztási nyilatkozattal fogjuk fedezni. Azon kívül egyetlen darab szerződés készül, sajnos ez kivédhetetlen, pontosabban elkerülhetetlen, mivel mint becsületesen adózó emberek, mi nem arra készültünk, hogy jönnek végrehajtani...

Édesapám pont azért van albérletben, mert az anyagi körülményei nem jók, ugyanis ha azok lennének, saját lakásában lakna. Hogy miért nem megy be az APEH-hoz részletfizetési kérelemmel, ezt sajnos nem tudom, de nem hajlandó rá. Namost innentől kezdve nekünk sincs más választásunk, csakhogy védjük magunkat, amennyire tudjuk. Természetesen eszünk ágában sincs még nagyobb bajt hozni a saját fejünkre, de - ismétlem - más választásunk nincs! Illetve dehogynem, az, hogy elviszik mindenünket, de ezt épeszű ember nyilván nem választja! Mi őhelyette nem intézkedhetünk, felülvizsgálatot, részletfizetést nem kérhetünk, fizetni meg nem sajnos nem tudunk.

Akkor, amikor a végrehajtók kint voltak nálunk, nem voltunk otthon, csak utólag találtuk meg az értesítő cetlit az ajtóhoz tűzve, ergo még nem volt módjuk kérni tőlünk bármilyen papírt. Ügyvédi tanácsra a vagyonmegosztási papírt sem, de mást papírt sem küldünk be postán.

Bűncselekményről pedig szó sem lesz, mivel - és ezt is írtam már - nincs fedezetelvonás!!! Azon kívül mi a jó búbánatot akarnának büntetni? Tudtommal szerződést kötni mindenkinek szabad!

A biztonság kedvéért az összes papír a végrehajtók által megadott határidő (augusztus 11.) előtt még egy ügyvédnek meg lesz mutatva, hogy teljesen biztos legyen a dolog.

Lelza

Kedves Lili01!
Érdeklődve, bár kissé megleppetten olvastam végig jogi tanácsait. Nem tudom mennyire elégítette ki az érdeklődőket az Ön válasza, de itt mintha keverednek a jogi fogalmak. Ugye az első válaszában a  fedezet-elvonási szerződésződés, majd később a lekötés fogalma merül fel. Íme akkor az idevonatkozó törvény:

'Aki a gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyont elvonja, és ezzel a tartozás kiegyenlítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűntettet
követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az elkövető nem büntethető, ha a tartozást a vádirat benyújtásáig kiegyenlítik.'

A lényeg tehát, hogy a fedezetelvonás valójában minden esetben a lekötéshez tartozik, ami magánválalkozásnál nem merül (nem is merülhet) fel.

Azután (most már rövidre fogom) arról végképp nincs szó, hogy az Adóhatóság kénye-kedve szerint megsemmisíthetne, módosíthatna szerződéseket! Az oka egyszerű: nem az ő dolga.

Természetesen vagyonmegosztási nyilatkozatot akartam írni, hiszen házassági szerződés lehetne a másik forma.
Elnézést az elírásért, de gondolom ezt a hozzáértők már észrevették.

Kedves Lelza!

'Azt csak azokra vagyok kénytelen kötni, ami láthatóan fiatalabb mint a vagyonmegosztási nyilatkozat dátuma lesz, és már eldobtam róla a számlát.'

Szép menet lesz az apró-cseprőnek tűnő vásárlásról előkeresni a számlát. (Három éves rádiós ébresztőóra, stb.) Szólok majd az érintettnek keresse elő a papírját azoknak a dolgoknak, amit időközben a gyereknek vett.
Tartok tőle, nem lesznek meg.
Lassan az ember bűnözőnek érzi magát, akik pedig milliókat sikkasztanak, röhögnek a markukba.

Sok sikert kívánok az ügy megoldásához.

A vagyon megosztási szerződés valós! Akkor készült, amikor el akartam válni a férjemtől, de tudtuk, hogy ez nem két napos dolog lesz, hiszen gyermekünk is van. Végül szintén gyermekünk miatt hivatalosan a mai napig nem váltunk el. Szó sincsen semmi féle hamisításról! Egyszerűen a munkánk folytán más-más értékü vagyonra tehetünk szert a későbbiekben, és mivel nem vagyunk hívei az ellenségeskedésnek, ezért született akkor (két tanu aláírásával) ez a nyilatkozat. Aki ezt színlelt szerződésnek nyilvánítja, remélem be is tudja azt bizonyítani, négy ember egybehangzó állításával szemben.
Kényszerkijelentést megalázónak tartom a fiam apjával szemben, ezért is kértem  segítségüket.
A végrehajtóval pedig csak egy értesítés erejéig érintkeztem, lakásomban nem jártak, mivel dolgoztam.
Lehet nem fogalmaztam pontosan, de engem még mindíg az érdekelne, ha valaki képtelen kifizetni a tartozását akkor vagy eltünik, vagy a volt családjának esélye sincs a tisztázásra?
Furcsálom azt is, hogy az apeh átminősíthet bármit, amit nem tart valósnak? Akkor minek vontunk bele a magánéleti problémánkba még két embert annakidején?
Az Ön állításával szemben azt az információt kaptam az ügyvédünktől, hogy megnyugodhatok, nem viszik el a bútoromat. Ön szerint ezek után is aggasztó a helyzet?
Válaszát előre is köszönöm.

Kedves Érdekelten!

Az APEH-nek joga van azt a szerződést színlelt szerződnek minősítni amelyet annak tart. Ha már egy szer kint volt a végrehajtó és akkor nem tudták bemutatni a szerződést, vagy a végrehajtó fizetési felszólítására nem tudték megküldeni a szerződést, melyet el kívánnak utólag készíteni, akkor az már színlelt szerződésnek minősíthető.

Ha Lezla édesapja albérletben is van talán nincs olyan rossz anyagi körülmények között, hogy nem folyamodhasson a végrehajtó felé részletfizetési kérelemmel. Ezen kívül, he édesapja nem tartja jogosnak az APEH követelését, akkor miért nem megy be az illetékes APEH kirendeltésgre és rendezi ezt az ügyet ahelyett, hogy utólagosan szerződéseket gyártanának. Én a magam részéről nem tartom jó megoldásnak az utólagos szerződésgyártogatásokat, hiszen büntető feljelentés is lehet a vége és az kinek hiányzik.

Az én véleményem, hogy nem csináljanak nagyobb bajt, mint ami van, inkább próbálják megoldani a helyzetet. A végrehajtás így is úgy is ott fog 'lebegni a fejük felett'. Egyébként az APEH bíróásg előtt is megtámadhatja a szerződést érvénytelenség címén, szerintem nem jó ez senkinek.

Üdvözlettel:

Lili

Lelza írta - 2003.07.24 16:16
„Szia Antitalentum!

Úgy tünik, a madár se jár ilyenkor erre... szóval mint kiderült, az ügyvéd nekünk is vagyonmegosztásit javasolt, amit alighanem véghez is fogunk vinni. (Ebbe állítólag nem lehet belekötni.) Tehát nem szerzödes! Azt csak azokra vagyok kénytelen kötni, ami láthatóan fiatalabb mint a vagyonmegosztási nyilatkozat dátuma lesz, és már eldobtam róla a számlát.

A lekötött vagyon az én tudomásom szerint is csak arra vonatkozik, hogy ha a férjed a saját cégénél ingó vagy ingatlan vagyontárgyat ajánlott fel fedezetként. Ha ilyet nem ajánlott fel, akkor lekötött vagyona nincs, ergo nem lehet fedezetelvonási bűncselekménnyel vádolni sem őt, sem Téged, sem senki mást, mert azok az ingó vagyonok, amiket ilyen vagy olyan módon 'kimentesz' az APEH végrehajtói elől, nem szolgálnak fedezetül semmire!

Üdv
Lelza”

Kedves Érdekelten!

Az APEH-nek joga van azt a szerződést színlelt szerződnek minősítni amelyet annak tart. Ha már egy szer kint volt a végrehajtó és akkor nem tudták bemutatni a szerződést, vagy a végrehajtó fizetési felszólítására nem tudték megküldeni a szerződést, melyet el kívánnak utólag készíteni, akkor az már színlelt szerződésnek minősíthető.

Ha Lezla édesapja albérletben is van talán nincs olyan rossz anyagi körülmények között, hogy nem folyamodhasson a végrehajtó felé részletfizetési kérelemmel. Ezen kívül, he édesapja nem tartja jogosnak az APEH követelését, akkor miért nem megy be az illetékes APEH kirendeltésgre és rendezi ezt az ügyet ahelyett, hogy utólagosan szerződéseket gyártanának. Én a magam részéről nem tartom jó megoldásnak az utólagos szerződésgyártogatásokat, hiszen büntető feljelentés is lehet a vége és az kinek hiányzik.

Az én véleményem, hogy nem csináljanak nagyobb bajt, mint ami van, inkább próbálják megoldani a helyzetet. A végrehajtás így is úgy is ott fog 'lebegni a fejük felett'. Egyébként az APEH bíróásg előtt is megtámadhatja a szerződést érvénytelenség címén, szerintem nem jó ez senkinek.

Üdvözlettel:

Lili

Lelza írta - 2003.07.24 16:16
„Szia Antitalentum!

Úgy tünik, a madár se jár ilyenkor erre... szóval mint kiderült, az ügyvéd nekünk is vagyonmegosztásit javasolt, amit alighanem véghez is fogunk vinni. (Ebbe állítólag nem lehet belekötni.) Tehát nem szerzödes! Azt csak azokra vagyok kénytelen kötni, ami láthatóan fiatalabb mint a vagyonmegosztási nyilatkozat dátuma lesz, és már eldobtam róla a számlát.

A lekötött vagyon az én tudomásom szerint is csak arra vonatkozik, hogy ha a férjed a saját cégénél ingó vagy ingatlan vagyontárgyat ajánlott fel fedezetként. Ha ilyet nem ajánlott fel, akkor lekötött vagyona nincs, ergo nem lehet fedezetelvonási bűncselekménnyel vádolni sem őt, sem Téged, sem senki mást, mert azok az ingó vagyonok, amiket ilyen vagy olyan módon 'kimentesz' az APEH végrehajtói elől, nem szolgálnak fedezetül semmire!

Üdv
Lelza”

Szia Antitalentum!

Úgy tünik, a madár se jár ilyenkor erre... szóval mint kiderült, az ügyvéd nekünk is vagyonmegosztásit javasolt, amit alighanem véghez is fogunk vinni. (Ebbe állítólag nem lehet belekötni.) Tehát nem szerzödes! Azt csak azokra vagyok kénytelen kötni, ami láthatóan fiatalabb mint a vagyonmegosztási nyilatkozat dátuma lesz, és már eldobtam róla a számlát.

A lekötött vagyon az én tudomásom szerint is csak arra vonatkozik, hogy ha a férjed a saját cégénél ingó vagy ingatlan vagyontárgyat ajánlott fel fedezetként. Ha ilyet nem ajánlott fel, akkor lekötött vagyona nincs, ergo nem lehet fedezetelvonási bűncselekménnyel vádolni sem őt, sem Téged, sem senki mást, mert azok az ingó vagyonok, amiket ilyen vagy olyan módon 'kimentesz' az APEH végrehajtói elől, nem szolgálnak fedezetül semmire!

Üdv
Lelza

Kedves Hozzáértők!
Nagy gondban vagyok, mert nekem is ezt javasolta az ügyvéd, és ezek után nem tudom mit tegyek.
A vagyon megosztási szerződés használható-e?
Kérem, fejtsék ki bővebben.
Nekem az ügyvéd lekötött vagyon esetén használta a fedezet elvonási szerződés fogalmat, de a férjem magánvállalkozó volt és az ügyvédünk szerint erre az esetre ez nem vonatkozik. A kényszerkijelentést megértené/megtenné, de ha lehet, elkerülném.

Van ennek a dolognak valami elévülési ideje, és ha igen ez 5-10 év, vagy ennél is több?

Nagyon várom válaszukat.

Kedves Lili!

Válaszát nagyon szépen köszönöm!

Azonban Édesapám ma járt egy ügyvédnél személyesen, aki azt a tanácsot adta, amit én is írtam tegnap: kössünk szerződést x évre visszadatálva, tételesen tüntessünk fel rajta mindent amit lehet, és írassuk alá még két tanúval is, ez esetben 'védve vagyunk', mert hiába jönnek ki, nem vihetnek el semmit, onnantól kezdve csak azt fogják figyelni, hogy Édesapámnak milyen bejelentett jövedelme van, és ha van ilyen (jelenleg nincs) levonnak belőle. Ön azonban azt írja, hogy az APEH ilyen esetben fedezet elvonási szerzödésnek minősítheti azt.

Kérdésem az lenne, hogy erre mi a valós esély? Nem a jogszabály, inkább a gyakorlati kivitelezés érdekel. Úgy értem, milyen alapon vizsgálhat az APEH, hogyan (minek alapján?) nyilváníttathatja semmisnek az adott szerzödést? Csak úgy, mert hatóság???   Megkeresi-e, behívatja-e a tanúkat valamiféle vizsgálatra?
Sajnos Édesapám jelenlegi lakcímét nem tudom, csak azt, hogy albérletben él, ha innen kényszerkijelentjük, papíron hajléktalan lesz.

Kérem, ha tud, válaszoljon a fentiekre mihamarabb! Előre is nagyon köszönöm!

Lelza

Kedves Lelza!

Gondolom a végrehajtó Önnél hagyta a  fizetési felszólítást. azon rajta van a neve telefonszáma. Hívja fel és adja meg édesapja új lakcímét, Ön pedig az Önkormányzatnál kezdje meg édesapja kényszerkijelentési eljárást. Nem szép eljárás egy edesapával szemben, de csak így tudja megúszni a végrehajtást. Persze mindezt édesapja is megteheti önszőántából. Ténylege nem tartom megfelelőenk a bútorokra kötött értékesítési stb. szerződést, mert túl átlátszó, fedezet elvonási szerződésnek (szinlelet szerződés) minősíthető.
Kérjhe meg édesapját, hogy akár jogos akár nem Ö rendezze az APEH felé tartozását és ne hagyja, hogy az Ön összes ingó vagyontárgyát lefoglalják.

Üdvözlettel:

Lili

Lelza írta - 2003.07.20 15:16
„Sürgős segítségre volna szükségem!

Édesapám évekkel ezelőtt megszűnt cége után az APEH többszázezer forintos tb-tartozást akarna behajtani. A tartozás nem jogos, legalábbis tudtunkkal nem, ugyanis az az összeg, amit számon kérnek (az egyik volt alkalmazott tb-je) anno befizetésre került. Viszont ők erről nem tudnak. Édesapám valszeg nem tartotta olyan fontosnak a dolgot, mert évek óta nem tett semmit ezügyben.

Időközben (úgy három és fél éve) Édesapám elköltözött itthonról, de a bejelentett lakcíme a mai napig itt van. Az APEH úgy tűnik megelégelte a dolgot, ugyanis végrehajtót küldött ránk. A teljes összeget nyilván nem tudják nálunk behajtani, hiszen alig vannak ingó tárgyaink (harmincéves bútorok ésatöbbi), és a lakás amiben lakunk, önkormányzati. Mi nyilván nem akarjuk, hogy az ő tartozása miatt a mi összes cuccunkat elvigyék!!
Kérdésem, hogy mit lehet ilyenkor csinálni? Hogy lehet azt bebizonyítani, hogy noha itt van a bejelentett lakcíme, évek óta egy éjszakát se aludt itt? Lehet egyáltalán ilyet csinálni?

Ha idejön a behajtó, akkor én minden egyes ingó vagyonomról (ideértve nemcsak a műszaki cikkeket, de mondjuk a tényleg harmincéves bútoromat) köteles vagyok számlával/szerződéssel igazolni, hogy az enyém, különben elviszik?
Rettenetesen kétségbe vagyok esve, ugyanis _én_ fizetem az adót, és _nekem_ egy fillér tartozásom sincs, de gondolom ez a végrehajtót fikarcnyit se érdekli, az APEH-ről nem is szólva.

Másik fórumban olvastam, hogy az APEH esetleg egy szerződést semmisnek tekinthet, mert joga van rá. Mi van akkor, hogy ha én most kötök akárkivel egy szerződést, hogy a bútort nekem ő x éve eladta, de az APEH ezt semmisnek tekinti? Ugyanis a bútort tényleg használtan vettem, csak épp  köeli rokonomtól, így persze szerződést se kötöttem rá.

Hogy ha esetleg Édesapám fizetési hajlandóságot mutat az APEH felé (tényleg, ez miből áll?), akkor hajlandóak-e arra, hogy a tartozást később, részletekben fizesse be? Vagy ha sikerül kideríteni így utólag, hogy maga a követelés nem jogos, akkor mennyit engednek el a tartozásból?

Ha lehet, valami szakembertől sürgős választ kérnék! Előre is köszönöm!

Lelza”

Sürgős segítségre volna szükségem!

Édesapám évekkel ezelőtt megszűnt cége után az APEH többszázezer forintos tb-tartozást akarna behajtani. A tartozás nem jogos, legalábbis tudtunkkal nem, ugyanis az az összeg, amit számon kérnek (az egyik volt alkalmazott tb-je) anno befizetésre került. Viszont ők erről nem tudnak. Édesapám valszeg nem tartotta olyan fontosnak a dolgot, mert évek óta nem tett semmit ezügyben.

Időközben (úgy három és fél éve) Édesapám elköltözött itthonról, de a bejelentett lakcíme a mai napig itt van. Az APEH úgy tűnik megelégelte a dolgot, ugyanis végrehajtót küldött ránk. A teljes összeget nyilván nem tudják nálunk behajtani, hiszen alig vannak ingó tárgyaink (harmincéves bútorok ésatöbbi), és a lakás amiben lakunk, önkormányzati. Mi nyilván nem akarjuk, hogy az ő tartozása miatt a mi összes cuccunkat elvigyék!!
Kérdésem, hogy mit lehet ilyenkor csinálni? Hogy lehet azt bebizonyítani, hogy noha itt van a bejelentett lakcíme, évek óta egy éjszakát se aludt itt? Lehet egyáltalán ilyet csinálni?

Ha idejön a behajtó, akkor én minden egyes ingó vagyonomról (ideértve nemcsak a műszaki cikkeket, de mondjuk a tényleg harmincéves bútoromat) köteles vagyok számlával/szerződéssel igazolni, hogy az enyém, különben elviszik?
Rettenetesen kétségbe vagyok esve, ugyanis _én_ fizetem az adót, és _nekem_ egy fillér tartozásom sincs, de gondolom ez a végrehajtót fikarcnyit se érdekli, az APEH-ről nem is szólva.

Másik fórumban olvastam, hogy az APEH esetleg egy szerződést semmisnek tekinthet, mert joga van rá. Mi van akkor, hogy ha én most kötök akárkivel egy szerződést, hogy a bútort nekem ő x éve eladta, de az APEH ezt semmisnek tekinti? Ugyanis a bútort tényleg használtan vettem, csak épp  köeli rokonomtól, így persze szerződést se kötöttem rá.

Hogy ha esetleg Édesapám fizetési hajlandóságot mutat az APEH felé (tényleg, ez miből áll?), akkor hajlandóak-e arra, hogy a tartozást később, részletekben fizesse be? Vagy ha sikerül kideríteni így utólag, hogy maga a követelés nem jogos, akkor mennyit engednek el a tartozásból?

Ha lehet, valami szakembertől sürgős választ kérnék! Előre is köszönöm!

Lelza