Gyámság megszerzése a haszonélvezeti jog felett

Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni egy olyan ügyben, hogy:

Férjemmel és kislányunkkal élünk egy családi házban ide jelentett lakcímmel. Férjem nagymamájáé az egyik fele, és férjem édesapjáé a másik fele amin van egy haszonélvezeti jog a nagymama részére.
Itt következett be az, hogy a nagymama hivatalosan is demens lett és az após kapta a gyámságot felette. A nagymama jelenleg öregek otthonában lakik lakcím szerint is, az após meg a saját házában lakcím szerint is.
Felmerült apósban az, hogy ő megszabja nekünk mit hogyan csinálhatunk ebben a házban vagy nem használhatunk 1-2 szobát és ilyenek. Van erre joga? Mire van így joga neki? Illetve a nagymama haszonélvezeti joga megmaradt vagy az is átszállt apósra, hogy ő intézhet mindent?

Segítsetek kérlek, mert nem lehet élni így!

„Van erre joga? Mire van így joga neki? Illetve a nagymama haszonélvezeti joga megmaradt vagy az is átszállt apósra, hogy ő intézhet mindent?”

Feltehetőleg igen.
Tudni kellene, mire terjed ki a gondnokság.
Ha a haszonélvező demens, akkor valószínűleg teljesen cselekvőképtelen, minden ügyét a gondnoka viszi helyette, a nevében.
Tekintve, hogy a haszonélvező határozhatja meg, ki lakhat az ingatlanban, így most a nevében a gondnoka, így minden bizonnyal igen.
Nemcsak, hogy mit hogyan használhattok, de akár ki is rakhat az utcára, ha akar.

De én úgy tudom, hogy még a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett személy véleményét is ki kell kérnie a gondnoknak egy-egy döntés előtt (feltéve, hogy véleménynyilvánításra képes a gondnokolt). Ez nem így van? A gondnok akár a gondnokolt akaratával ellentétes döntéseket is hozhat?

„Ez nem így van? A gondnok akár a gondnokolt akaratával ellentétes döntéseket is hozhat?”
Nem így van, és ellentétes döntést is hozhat. Általában ezért kell kirendelni.

Azért érted a különbséget a "vélemény" és a "döntés" fogalmak között?

Ha a nagymama demens, akkor igen csekély a belátási képessége a saját ügyeire is, főleg az ingatlanával kapcsolatban.
Ha az a sajnálatos eset áll fent, hogy a nagymama (még ép belátással) azt szerette volna, hogy az unokák ott lakjanak, de a gondnok meg nem, az pech. Megjegyzem, illene feszegetni azt a kérdést is, hogy miért az apósnak kellene gondoznia a nagymamát egyedül, ha az unokák a házában laknak (=jelentős lakhatási támogatásnak felel meg a mai albérletárak mellett) ingyen.

„Ha az a sajnálatos eset áll fent, hogy a nagymama (még ép belátással) azt szerette volna, hogy az unokák ott lakjanak, de a gondnok meg nem, az pech.”

Erre van az előzetes jognyilatkozattétel: meg tudod mondani, hogy a gondnokság alá helyezésed esetén a gondnok hogy intézkedjen, mire fordítsa a vagyonodat, melyik intézetbe ne helyeztessen el semmiképp stb.

P. Imre,

De azért azt te is tudod, hogy az esetek túlnyomó többségében mire eljut a bíróságig az ügy, addigra a gondnokolt (legfőképpen az idős emberek esetében) már olyan nagy a gond, hogy erre sem igen van lehetőség.
Nyilván nem ismerjük az esetedet, de te inkább a kivétel vagy, mint a szabály.

Igen, igaz, sajnos mire felmerül a gondnokság szükségessé, már sok esetben késő a jognyilatkozattétel. Viszont ez már jópár éve létezik, tehát aki úgy érzi, hogy a jövőben kialakulhat olyan betegsége, aminek következtében csökken a belátási képessége, a jognyilatkozattétellel bebiztosíthatja azt, hogy az ő akarata szerint cselekedjen majd a gondnoka.

*mire felmerül a gondnokság szükségessége

P. Imre

„tehát aki úgy érzi, hogy a jövőben kialakulhat olyan betegsége, aminek következtében csökken a belátási képessége.....”

Ajjaj! Te ezt komolyan is gondolod??? :D :D :D

Akkor így : akinek diagnosztizálnak olyan betegséget, amely belátás csökkenéshez vezethet (demencia, Alzheimer, többszöri stroke), vagy akár csak ügyei vitelében korlátozott lehet (mint például valamilyen bénulásos betegség, SM, etc), annak érdemes előre rendelkeznie. Nem minden betegség két óra alatt zajlik le, van ami évek alatt, fokozatosan építi le az embert.

Csak előre ezt nem látja be,utána meg már nem fogja fel.

"miért az apósnak kellene gondoznia a nagymamát egyedül, ha az unokák a házában laknak (=jelentős lakhatási támogatásnak felel meg a mai albérletárak mellett) ingyen."

Ez nagy igazság.

Én csak laikusként kotyogok bele a dolgokba, de voltam hasonló helyzetben. Szintén demens édesanyám gondnoka voltam, a szülői házon (ami akkor 50%-ban anyám tulajdona volt, 25-25%-ban az enyém és testvéremé), ahol a testvéremék laktak, volt édesanyánknak haszonélvezeti joga. A gyámhivatalt előszeretettel szokta érdekelni, hogy a gondnok a gondolkoltja vagyonával miként bánik. Nálunk pl. azt feszegette, hogy miért nem adjuk ki bérbe a használaton kívüli lakrészt, amiből édesanyámnak bevétele származhatna. Végül sikerült meggyőznünk, hogy a szüleim foglalkoztak anno Zimmer Ferivel, de az állandó lakáskiadástól mindig is ódzkodtak, mert könnyű belefutni olyan bérlőbe, aki aztán nem fizet, tartozást halmoz fel, nem lehet kirakni stb, valamint a házon olyan átalakításokat kellene végezni (almérők beszerlése pl.), ami miatt nem biztos, hogy összességében haszon lenne. Nem lehet, hogy a gyámhivatalnak csípi a szemét a szívességi lakáshasználat? Korrekt lenne felajánlani az apósnak valamiféle bérleti díjat ha már ott laktok és végsősoron ő gondoskodik a nagymamáról, a gondnoki teendőket is ő látja el.

A közüzemi dijak mérésének megteremtése valóban költséges,de csak egyszer kell meglépni.

A lakáskiadás viszont közép és hosszutávon jó üzlet. Évi 1.5 millió ft bevétel már jó pénz.

A kiüritési gondokat egy jó bérlőcastinggal meg lehet előzni.
Nekem van olyan lakásom ahol 6 éve lakik a bérlő.

Persze, biztos lehet jól is csinálni, csak hát a gyámhivatal azért megértette, hogy én nem lakom a közelben, aránytalan terhet róna rám ez a történet, illetve ha valamit anyám nem akart volna a büdös életben, ez pont ez. Ezen kívül egy kis idő elteltével látta, hogy minden lépésem a gondnokolt érdekét szolgálja, így nem feszegette tovább a kérdést. Nem volt szüksége anyámnak plusz bevételre, a nyugdíja 80%-án kívül, ami a térítési díjára ment, semmit nem az ő pénzéből álltunk (térítési díj kiegészítés, gyógyszer-pelenka költség, egyéb szükségletek). Intézményi elhelyezés esetében a gyámhivatal az intézményen keresztül is csekkolja a gondnokot, időnként felkeresi írásban az intézményt, hogy számoljon be arról, a gondnok miként látja el gondnoki feladatait.
A gyámhivatal azt sem szereti (különösen örökösjelölt gondnok esetében), ha kb. 0 Ft-ot költenek a gondnokoltra, hadd gyűljön a pénz, amit majd megörökölhetnek. A gyámhivatal fel is világosított minket, hogy milyen lehetőségeink vannak arra az esetre, ha valamire szüksége van a gondnokoltnak, hogyan juthatunk a pénzéhez, illetve a vagyona beterhelhető térítési díj kiegészítésre, ha a nyugdíja nem fedezi. Csak hát mi úgy voltunk vele, hogy velünk is bármi történhet, nem szeretnénk felhasználni a pénzét amíg megtehetjük, hogy kifizessük a szükséges dolgokat számára. Szóval nem egyszerű ez a történet, ki tudja, hogy a vázolt helyzetben a felháborodott menyecske mennyire gondolja úgy, hogy a mama háza, amiben laknal innentől kezdve az övék, és nekik ott bármihez is joguk lenne. :)