Fórum segítségkérés régebbi elöl     új hozzászólás


Gyed, Gyes

monoszkop #   2020.09.18. 13:43

A GYED-GYES kérdéseket javasolt a munkajog topicban feltenni, mivel egyrészt a társadalombiztosítás a munkajog családjának a része, másrészt pedig a tb szakemberek elsősorban azt figyelik, azaz onnan várható hamarabb válasz.

sztoka04 # e-mail 2020.09.18. 09:41

Tisztelt Szakérto!

Mint vállalkozó szeretném igénybe venni nagyszuloként a GYED-et, sajnos mindenki mást mond (konyvelo, hivatal), így nem tudom, hogy a vállalkozásom maradhat, másodállásként szerepel-e? Fel kell esetleg fuggesztenem? Illetve hová mit kell jelentenem?

Hálás koszonet

Pehoka # e-mail 2020.09.16. 10:55

Tisztel Szakértő!

Az ellátásokra való jogosultságokkal kapcsolatban szeretnék kérdezni.
Gyermekvállalás előtt állunk, viszont szeretnék munkahelyet váltani.A mostani állás szerint minden ellátásra jogosult lennék, de mi a helyzet akkor ha megszakad a munkaviszonyom.

Válaszát előre is köszönöm!!!

Barbara0722 # e-mail 2020.09.07. 23:25

Tisztelt Szakértő Úr/Hölgy!

A következő kérdéssel fordulnék Önhöz .
Milyen szabályozás vonatkozik arra a helyzetre, amikor egy GYED-en lévő édesanya, ennek időtartama alatt külföldön tartózkodik ( nem végleges letelepedés szándékával) az ott munkát vállaló férjével és gyermekével?

Válaszát előre is köszönöm!

Üdvözlettel, Barbara

Domi93 # e-mail 2020.09.05. 19:05

Kedves Szakértő!
Az alábbi kérdéssel fordulnék Önhöz. Magyar állampolgár vagyok, rendelkeznek állandó magyar lakcímmel. 2015 óta Németországban dolgozok, ez idő alatt a külföldi betegbiztosító által Magyarországon is tudtam egészségügyi ellátásban részesülni. Jelenleg kisbabát várok és ez év őszén haza költözünk Magyarországra. A külföldi munkaviszony lejárta után, otthoni munkáltató hiányában tudomásom szerint a munkaügyi hivatalnál kell magamat regisztrálnom. Magyarországon szeretnék szülni, ezáltal mindennemű juttatást ott igénybe venni. A kérdésem a CSED és az azt követő GYED várható összegét illetően lenne, hogy csak az alanyi jogon megjáró minimális összegre leszek jogosult, vagy a Magyarországi minimálbért veszik alapul vagy esetleg a külföldi jövedelmemet?
Válaszát előre is köszönöm!

Jusztasz #   2020.09.04. 09:25

Kitti904 2020.09.02. 13:49

Üdvözlöm!

Engem az érdekelne hogy van egy gyermekem akivel gyeden vagyok de várandós is vagyok és gyed lassan le jár és után kérném az állományba való visszavételemet gyes mellet de ahogy vissza vesznek azon a napon el mennék Táppénzre is a terhesség miatt, és az lenne a kérdésem hogy lehet e egy időben menni mindkettőre az az hogy vissza vegyen állományba gyes mellet például 09.10 napon és ezen a napon táppénzre is menni?

Válaszát várom!

Üdvözlettel Kitti.

Elvileg igen, azonban célszerű egy-két napra munkába állni, vagy egy-két nap szabadságot kivenni és csak aztán keresőképtelen állományba kerülni...

Jusztasz #   2020.09.04. 09:22

Yogi 1988 2020.09.03. 10:46

Üdvözlöm!
Most igényeltem apa ként a GYED extrát , visszamenőleg hat hónapra is beleértve.
Az lenne a kérdésem , hogy ennek az elbírálása is 8nap lenne?
Illetve a 6hónapi GYES-t , amit a párom kapott, azt lemondtuk , és csatoltuk a kérelemhez. Ha jól értesültem, akkor ezt az összeget lefogják vonni a GYED ből ? Ha sikeres az elbírálat után , mennyi időre számítsunk amikor kiutalják az elmaradt 6havi GYED et?
Segítségüket előre is köszönöm!

Igen, főszabály szerint 8 nap.

Az ezzel kapcsolatos szabályozást lásd a MÁK 2020/4. számú tájékoztató II. részében, itt:

https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/…ekoztato.pdf

Yogi 1988 # e-mail 2020.09.03. 10:46

Üdvözlöm!
Most igényeltem apa ként a GYED extrát , visszamenőleg hat hónapra is beleértve.
Az lenne a kérdésem , hogy ennek az elbírálása is 8nap lenne?
Illetve a 6hónapi GYES-t , amit a párom kapott, azt lemondtuk , és csatoltuk a kérelemhez. Ha jól értesültem, akkor ezt az összeget lefogják vonni a GYED ből ? Ha sikeres az elbírálat után , mennyi időre számítsunk amikor kiutalják az elmaradt 6havi GYED et?
Segítségüket előre is köszönöm!

Kitti904 # e-mail 2020.09.02. 13:49

Üdvözlöm!

Engem az érdekelne hogy van egy gyermekem akivel gyeden vagyok de várandós is vagyok és gyed lassan le jár és után kérném az állományba való visszavételemet gyes mellet de ahogy vissza vesznek azon a napon el mennék Táppénzre is a terhesség miatt, és az lenne a kérdésem hogy lehet e egy időben menni mindkettőre az az hogy vissza vegyen állományba gyes mellet például 09.10 napon és ezen a napon táppénzre is menni?

Válaszát várom!

Üdvözlettel Kitti.

Jereván #   2020.07.07. 07:35

Katakk 2020.07.06. 14:14

...Írtam már a penzbeli@allamkincstar.gov.hu -ra hetekkel ezelőtt de válaszra sem méltatnak.

Üdv

Próbálja meg a MÁK elnökének címezve, az elnok@allamkincstar.gov.hu címre elküldeni jelezve benne azt is, hogy a ......-kor elküldött beadványára mind a mai napig nem válaszoltak.

Jereván #   2020.07.06. 16:00

Katakk 2020.07.06. 14:22

Tisztelt Szakértő!
A kérdést már egyszer feltettem és akkor azt a választ kaptam, hogy nem lehetséges. Viszont ha az elbíráló szervet hívom telefonon, akkor lekezelően arra hivatkoznak, hogy a csedből számították, és mivel az egyéni vállalkozóknál maximalizálva van és én a terhességem alatt nem foglalkoztattam magam így a csedből állapították meg.
Szerződés szerinti összeget sem találtak. Lehet olyan egyéni vállalkozónak?
Köszönöm

T. Kérdező!

Lehet, a 2020.07.01 előtti időszakban ekként:

Fogalommeghatározások

Ebtv. 5/B. § E törvény alkalmazásában

  1. szerződés szerinti havi jövedelem:

bc) egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese.

Katakk # e-mail 2020.07.06. 14:22

Tisztelt Szakértő!
A kérdést már egyszer feltettem és akkor azt a választ kaptam, hogy nem lehetséges. Viszont ha az elbíráló szervet hívom telefonon, akkor lekezelően arra hivatkoznak, hogy a csedből számították, és mivel az egyéni vállalkozóknál maximalizálva van és én a terhességem alatt nem foglalkoztattam magam így a csedből állapították meg.
Szerződés szerinti összeget sem találtak. Lehet olyan egyéni vállalkozónak?
Köszönöm

Katakk # e-mail 2020.07.06. 14:14

Kedves Szakértő!

Gyeddel kapcsolatban szeretnék segítséget kérni!
Egyéni vállalkozó vagyok. Első gyermekem születése óta más személyt foglalkoztatok, magam után nem fizetek havi szinten járulékot. Második gyermekem akkor született amíg az elsővel gyeden voltam.
Az első gyermekemmel megkaptam a gyed maxot, a másodiknál nem. Semmi sem változott idő közben. Lehetséges ez?

Írtam már a penzbeli@allamkincstar.gov.hu -ra hetekkel ezelőtt de válaszra sem méltatnak.

Üdv

Jereván #   2020.06.19. 11:10

A GYED-GYES kérdéseket javasolt a munkajog topicban feltenni, mivel egyrészt a társadalombiztosítás a munkajog családjának a része, másrészt pedig a tb szakemberek elsősorban azt figyelik, azaz onnan várható hamarabb válasz.

Jereván #   2020.06.19. 11:09

Danna.b.c. 2020.06.19. 08:04
Segitseget szeretnek kerni csaladunk költözik Magyarorszagra , magyar allampolgarok vagyunk a ferjem Magyarorszagon dolgozik , en Szerbiában Gyes-en vagyok a 3 gyerekkel , érdekelne hogy van lehetőségem Magyarországon fojtani a Gyest a gyermek 3 éves korig és milyen jarulekokra szamithatok ,persze ha szamithatok ra.Van barmilyen alanyi jogon GYES-en lenni ha nem voltam meg munkavallalo MagyarorszagonKöszönöm

T. Kérdező!

  • Igen, főszabály szerint a Magyarország területén élő magyar állampolgárok jogosultak az 1998. évi LXXXIV. törvényben nevesített családtámogatási ellátásokra, így a bruttó 28.500 forintos GYES-re akkor is, ha nincs, vagy korábban nem volt magyar biztosítási jogviszonyuk.

(Jogalap: 1998. évi LXXXIV. törvény 2. § a) és aa) pont rendelkezései)

Danna.b.c. # e-mail 2020.06.19. 08:04

Segitseget szeretnek kerni csaladunk költözik Magyarorszagra , magyar allampolgarok vagyunk a ferjem Magyarorszagon dolgozik , en Szerbiában Gyes-en vagyok a 3 gyerekkel , érdekelne hogy van lehetőségem Magyarországon fojtani a Gyest a gyermek 3 éves korig és milyen jarulekokra szamithatok ,persze ha szamithatok ra.Van barmilyen alanyi jogon GYES-en lenni ha nem voltam meg munkavallalo MagyarorszagonKöszönöm

cincinnatus #   2020.06.15. 08:14

A GYED-GYES kérdéseket javasolt a munkajog topicban feltenni, mivel egyrészt a társadalombiztosítás a munkajog családjának a része, másrészt pedig a tb szakemberek elsősorban azt figyelik, azaz onnan várható hamarabb válasz.

cincinnatus #   2020.06.15. 08:12

Niki2017 2020.06.15. 07:41

Üdvözlöm. Csak egy fontos kérdésem lenne. Jelenleg gyesen vagyok, de nincs munkaviszonyom. Augusztustól lesz munkahelyem. Ahhoz, hogy jogosult legyek gyedre el kell teljen 1 ev vagy igy, hogy biztositott leszek fog jarni ? Koszonom ha tud segiteni.

T. Kérdező!

Röviden: Nem, a megadott adatok alapján nem lesz jogosult.

Hosszabban:

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll) és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

Látható, hogy a jogosultsághoz mindkét feltétel teljesülése szükséges. Ha csak az egyik, vagy csak a másik teljesül attól a jogosultság még nem áll fenn.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu , vagy a penzbeli@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Mert Magyarország jobban teljesít, a magyar reformok (beleértve a közigazgatás és a TB reformját is) működnek. :)

(A nemzetgazdasági miniszter 28/2017. (X. 31.) NGM utasításának (MÁK SZMSZ) 46. § (2) bek. 10. értelmében a Magyar Államkincstár az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatosan tájékoztatja a biztosítottakat, valamint segítséget nyújt az igény
érvényesítéséhez, lakossági megkeresés alapján szakmai tájékoztatást nyújt.)

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Javasoljuk, hogy a jövőben lehetőleg ne különböző fórumokon, közösségi, vagy egyéb internetes oldalakon, hanem az erre a célra létrehozott, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, jól képzett és jól fizetett társadalombiztosítási szakembereket foglalkoztató közigazgatási szervnél tájékozódjon.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

Niki2017 # e-mail 2020.06.15. 07:41

Üdvözlöm. Csak egy fontos kérdésem lenne. Jelenleg gyesen vagyok, de nincs munkaviszonyom. Augusztustól lesz munkahelyem. Ahhoz, hogy jogosult legyek gyedre el kell teljen 1 ev vagy igy, hogy biztositott leszek fog jarni ? Koszonom ha tud segiteni.

Jereván #   2020.06.11. 07:38

Katakk 2020.06.10. 21:25

Tisztelt Szakértő!

Gyeddel kapcsolatos kérdésem merült fel.

Az első szülésem előtt évekig dolgoztam, folyamatosan, megszakítás nélkül viszonylag magas munkabérért. A szülésem előtt a körülmények úgy adódtak, hogy meg kellett szakítanom a munkaviszonyom. Emiatt a szülés előtti közvetlen kb 45 napot egyéni vállalkozóként magam jelentettem be, szintén magas munkabérrel. Megszületett az első kislányom rendben megkaptam a csedet és a gyed maximális összegét.
Viszont még nem járt le a gyedem született egy második gyermekem.
A kérdésem arra irányul, hogy lehetséges e, hogy a második gyermekem után nem kapom meg a gyed maximális összegét?
(Idő közben semmit nem változtattam, nem volt új munkahelyem, nem szüneteltettem a vállalkozást. A vállalkozásban egy alkalmazott dolgozik, ő utána fizetem a járulékokat.)

Előre is köszönöm a válaszát!

T. Kérdező!

Álláspontom szerint, a leírtak és a lent hivatkozott előny/kedvezmény szabály alapján nem fordulhat elő.

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai képezik, és amelynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénzszámítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján, egyben figyelemmel a táppénzre vonatkozó kedvezményszabály 2017.01.01-től hatályos változására (ONYF 2017/1. számú tájékoztatóban foglaltak).

http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf

https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/…_reszere.pdf

http://www.neak.gov.hu/…ekoztato.pdf

https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/…ekoztato.pdf

http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf

https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/…_reszere.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

A MÁK 2019/1. számú tájékoztatója szerint (5. oldal) a 2019.01.01-től hatályos pontosítás (Vhr. 31. § (1) szerint a jövedelmet arra a hónapra, illetve időszakra kell figyelembe venni, amely hónapra, illetve időszakra a bevallás készült.

Más a helyzet a megbízási szerződéssel foglalkoztatottak esetében. Náluk a kifizetett jövedelmet arra az időszakra kell figyelembe venni, amely időszakra tekintettel a jövedelem kifizetésre került. (Vhr. 31. § (1a)

(Ha pl. a megbízó 2019. júliusban 600.000 forint összegű jövedelmet fizet ki a 2019.01.01-2019.06.30. időszakra, amely jövedelem a 2019. júliusi bevallásban szerepel –az új szabály alapján– azt nem 2019. júliusra, hanem a 2019.01.01-2019.06.30. időszakra kell figyelembe venni.
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/…ekoztato.pdf

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

CSED

  • csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

    alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A számítási időszakban elért tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

EZ A RÉSZ VONATKOZIK ÖNRE

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a számítási időszakban elért tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.

EZ A RÉSZ VONATKOZIK ÖNRE

4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott. Vhr. 28. § (5) bek.)

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu , vagy a penzbeli@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Mert Magyarország jobban teljesít, a magyar reformok (beleértve a közigazgatás és a TB reformját is) működnek. :)

(A nemzetgazdasági miniszter 28/2017. (X. 31.) NGM utasításának (MÁK SZMSZ) 46. § (2) bek. 10. értelmében a Magyar Államkincstár az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatosan tájékoztatja a biztosítottakat, valamint segítséget nyújt az igény
érvényesítéséhez, lakossági megkeresés alapján szakmai tájékoztatást nyújt.)

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Javasoljuk, hogy a jövőben lehetőleg ne különböző fórumokon, közösségi, vagy egyéb internetes oldalakon, hanem az erre a célra létrehozott, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, jól képzett és jól fizetett társadalombiztosítási szakembereket foglalkoztató közigazgatási szervnél tájékozódjon.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:

http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

Katakk # e-mail 2020.06.10. 21:25

Tisztelt Szakértő!

Gyeddel kapcsolatos kérdésem merült fel.

Az első szülésem előtt évekig dolgoztam, folyamatosan, megszakítás nélkül viszonylag magas munkabérért. A szülésem előtt a körülmények úgy adódtak, hogy meg kellett szakítanom a munkaviszonyom. Emiatt a szülés előtti közvetlen kb 45 napot egyéni vállalkozóként magam jelentettem be, szintén magas munkabérrel. Megszületett az első kislányom rendben megkaptam a csedet és a gyed maximális összegét.
Viszont még nem járt le a gyedem született egy második gyermekem.
A kérdésem arra irányul, hogy lehetséges e, hogy a második gyermekem után nem kapom meg a gyed maximális összegét?
(Idő közben semmit nem változtattam, nem volt új munkahelyem, nem szüneteltettem a vállalkozást. A vállalkozásban egy alkalmazott dolgozik, ő utána fizetem a járulékokat.)

Előre is köszönöm a válaszát!

cincinnatus #   2020.06.10. 08:12

anitakk 2020.06.09. 16:50
Tisztelt Jogiforum/Szakerto,
CSED/GYED ugyintesessel kapcsolatban utkoztem akadalyba es ezzel kapcsolatban kernem a segitseguket/tajekoztatasukat.
Magyar allampolgar vagyok, Magyar bejelentett allando lakcimmel rendelkezem, ket cegnel van jelenleg bejelentett munkaviszonyom ahol tavmunkaban dolgozom es rendelkezem az elmult ket evben tobb mint 365 biztositott nappal is.
Jelenleg Franciaorszagban tartozkodom, itt tortenik a terhesgondozas, es a baba itt for szuletni, es francia allampolgar lesz.
A ceg konyvelojetol azt a tajekoztatast kaptam, hogy
“Jelnlegi helyzetben nem lehetseges a CSED igenylese, mert Franciaorszagban el, a gyerek Franciaorszagban fog szuletni es feltetelezem a baba nem fog TAJ szamot kapni es Magyar lakcime sem lesz valamint a szuletesi kivonat sem fog a rendelkezesre allni amit Magyar korhaz allitana ki.“
A kormanyhivatallal folytatott beszelgetesem soran, azt a tajekoztatast kaptam, hogy a CSED-GYED folyositasa nem all kapcsolatban azzal, hogy jelenleg hol tartozkodom vagy, hogy a baba hol szuletik, milyen allampolgarsagu lesz.
Feltetele a biztositott szulo, ha a gyermek szulteset megelozoen ket even belul 365 napon at biztositott volt.
Elektronikusan irasban kertem tajekoztatast a Magyar Allamkincstartol, hogy a COVID miatt Franciaorszagbol dolgozom tavmunkaban, itt jarok terhesgondozasra, itt is fogok szulni, mivel elore megjosolhatatlan a helyzet a hatar nyitasok/zarasok teren es az orvos sem javasolna az utazast.
Ebben a helyzetben hogyan tudok szules utani ellatasokat (anyasagi,CSED,GYED) igenyelni illetve kapni.
Egyelore nem kaptam valaszt, ezert is szeretnek tajekozodni, hogy mik a lehetosegeim.
Valaszukat elore is koszonom!

T. Kérdező!

1. A magyar jogszabályok (Ebtv.) értelmében CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. Magyarországon munkaviszonyban áll) és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

2. A magyar jognál erősebb az EU-s jog, azaz a magyar és az eu-s jog ütközése esetén az EU-s TB jogot kell alkalmazni azzal, hogy alkalmazni kell a lex loci laboris elvet, azaz főszabály szerint annak az országnak a TB szerve köteles az ellátást folyósítani, amely országban az igénylő (pl. anya) dolgozik, illetve járulékot fizet. Ezt a főszabályt felülírhatja/módosíthatja a család
életvitelszerű tartózkodása és a gyermek lakóhelye.

Ezzel kapcsolatban néhány fontos szabályt és jogesetet itt olvashat:

Az EU-s csatlakozásunkat követően Magyarországon is érvényesül a személyek, áruk, szolgáltatások, valamint a tőke szabad áramlásának az alapelve, amelyeket az EU alapszerződései (Római Szerződés 1957., Maastrichti Szerződés 1992. Amszterdami Szerződés 1999., Nizzai Szerződés 2001., Lisszaboni Szerződés 2007. stb.) teszik lehetővé.
Ezen belül a személyek szabad mozgását, az EGT tagállamokon belüli szabad munkavégzést teszik lehetővé a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK Európai Parlament és Tanács (2004.04.29.) rendelete és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, az Európai Parlament és Tanács 987/2009/EK rendelete (2009.09.16.), amely uniós jogszabályok 2010.05.01-től hatályosak és amely szabályok közvetlenül és kötelezően alkalmazandóak a részes tagállamok állampolgáraira és ezek családtagjaira.

A rendeletet pedig itt érhető el:
http://eur-lex.europa.eu/…tent/HU/TXT/?…

http://eur-lex.europa.eu/…exUriServ.do?…

Ha ez a kérdéskör nem lenne szabályozva, úgy a személyek szabad áramlásának az elve a gyakorlatban nem, vagy csak korlátozottan tudna megvalósulni.

(Pl. Ha nem kapok nyugdíjat azért, mert a külföldi jogviszonyt itthon nem ismerik el, akkor valószínűleg háromszor meggondolom, hogy külföldön vállalok-e munkát…)

Ezért:

Azt, hogy az ügyfél mely tagállamból részesül családi ellátásban nem az ügyfél döntése, hanem a vonatkozó EU-s jogszabályok, határozzák meg.

A koordinációs rendelet alapelvként mondja ki az ellátások halmozódásának a tilalmát.

Ugyancsak alapelv az egy állam joghatósága alá tartozás elve ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy személy egyszerre csak egy országban, főszabályként abban az országban, ahol a munkát végzi fizessen járulékot, ezt hívják lex loci laboris elvnek (883/2004/EK rendelet 11. cikk.),,
az egyenlő elbánás elve, azaz ha valaki egy másik EU-s országba megy dolgozni, lakni, akkor ugyanazok a szabályok vonatkozzanak rá, mint akik az adott ország állampolgárai, ami a TB szempontjából azt jelenti, hogy ugyanazokat az orvosi, egészségügyi TB pénzellátási és családtámogatási ellátásokat kapja/kaphassa, mint az adott ország állampolgárai,
az összeszámítás elve, ami azt jelenti, hogy a biztosítási idők összeszámíthatók, magyarul ha a TB ellátás jogosultságának a megállapításához szükséges, akkor a másik EU-s tagállamban szerzett biztosítási időt (pl. munkaviszonyt), szolgálati időt is be kell számítani,
az ellátások exportálhatóságának az elve, azaz az egyik EU-s országban megszerzett ellátás egy másik tagállamban is folyósítható (kifizethető), valamint
az egységesség elve melynek lényege, hogy a családot, mint egészet kell figyelembe venni .

További kisegítő elv a pro rata elv, azaz mindenki a ráeső terheket viseli. (Ez a biztosítókra vonatkozik)

(Joghatóság= jelen esetben melyik ország jár el)

Meg kell különböztetni az orvosi/egészségügyi ellátást és táppénzt, valamint a munkanélküli ellátást ami egy csoportot képez és a családi ellátásokat (családi pótlék, GYED, GYES) ami egy másik csoportot képez és mindkettőre más-más főszabály vonatkozik.

Jelen összefoglaló kizárólag az utóbbival foglalkozik.

1. A családok támogatásáról szóló1998. évi LXXXIV. törvény (Csttv.) végrehajtására kiadott 223/1998. (XII.30.) kormányrendelet (a továbbiakban Vhr.) 27/F. § (1) bekezdése értelmében - a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendeletek alkalmazása szempontjából pénzbeli családi ellátás a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozási díj. (A csecsemőgondozási díj tehát nem, az egy speciálisan magyar ellátás.) A CSED speciális „magyar” ellátás, az az EU koordinációs rendeletek értelmében nem minősül családi ellátásnak, azaz ha van magyar jogviszonya és a jogosultsági feltételeknek megfelel azt itthon megigényelheti és kaphatja.
Ugyanezen kormányrendelet 1/B § (2) rendelkezik a hatáskör és az illetékesség kérdéséről is.

Ennek értelmében annak a magyar állampolgárnak, aki, vagy akinek a házastársa valamely EGT tagállamban folytat keresőtevékenységet (azaz biztosított) és az igényét –ha nem a keresőtevékenység helye szerinti országban terjesztette elő a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos, hatósági döntést igénylő ügyeiben- Budapest Főváros VIII. Kerületi Hivatala jogosult eljárni. Ez alól csak az kivétel, aki, vagy akinek a családtagja az Osztrák Köztársaságban folytat keresőtevékenységet, vagy e családtagok valamelyike életvitelszerűen az Osztrák Köztársaságban tartózkodik. Esetükben az eljáró hivatalt a rendelet 13. melléklete tartalmazza.

Ez azt jelenti, hogy ezirányú kérdéseikkel is Budapest Főváros VIII. Kerületi Hivatalához kell fordulni.

Elérhetőségek az összefoglaló készítésének időpontjában:
Hivatalvezető: dr. Szabó Orsolya
hivatalvezető-helyettes: dr. Fejes Tamás
Cím 1083 Budapest, Práter utca 22.
E-mail titkarsag@08kh.bfkh.gov.hu
Telefon (1) 795-89-48

http://www.kormanyhivatal.hu/…leti-hivatal

Szükséges EGT nyomtatványok itt:
http://www.kormanyhivatal.hu/…agallamokban

Vhr. 1/B § (2) A Cst. 2. § a) pont ac) és ad) alpontja szerinti személy esetében első fokon

  1. az anyasági támogatással kapcsolatos eljárásban az (1) bekezdés szerinti járási hivatal;
  2. az a) pontba nem tartozó családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos, hatósági döntést igénylő eljárásokban

ba) ha a kérelmező vagy a kérelem elbírálása szempontjából figyelembe veendő családtagja az Osztrák Köztársaságban folytat keresőtevékenységet, vagy e családtagok valamelyike életvitelszerűen az Osztrák Köztársaságban tartózkodik, vagy az ügy elbírálásához osztrák hatóság megkeresése szükséges, a 11. számú mellékletben meghatározott járási hivatal az ott meghatározott illetékességgel,
bb) egyéb esetben Budapest Főváros VIII. Kerületi Hivatala [a ba) és bb) alpontokban foglaltak a továbbiakban együtt: EGT-s járási hivatal];

Az eljárás, illetve a tényállás tisztázása során a családot, mint egészet kell figyelembe venni (egységesség elve), akkor is, ha az ellátást - azon tagállamként, akinek joga az adott ügyben elsődlegesen alkalmazandó - főellátásként, valamint akkor is, ha kiegészítésként kell elbírálni.

A közösségi jogszabályok alkalmazása esetén a főszabály az, hogy mindkét szülő vonatkozásában kell az ügyet megítélni, amelytől azonban különleges élethelyzetben lévő személy esetén el lehet térni.

Alapelv, hogy ugyanazon gyermekre tekintettel ugyanarra az időszakra vonatkozóan két tagállam teljes összegű családi ellátást nem fizethet.
Nem tekintendő jogalap nélkülinek az a családi ellátás-kifizetés, amelyet az egyik tagállam olyan időszakra juttatott az érintett családnak, amely alatt másik tagállam joga volt elsődlegesen alkalmazandó (másik tagállam „helyett" fizetett).

Ezen indokra hivatkozással tehát az érintettet visszafizetésre kötelezni nem lehet.

Azt, hogy mely tagállamból részesül egy család ellátásban, jogszabály rendezi - közigazgatási eljárás keretében kerül meghatározásra az, hogy az adott tagállam rendelkezik-e elsődlegesen joghatósággal a családi ellátások folyósítására -, tehát sohasem az ügyfél döntése határozza meg azt, hogy mely tagállam folyósít ellátást a részére.
Mindezek alapján a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére.
A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv alkalmazandó.

Amennyiben erre nincs lehetőség - illetve nem alkalmazható -, a területi elv szerint (tehát lakó- vagy tartózkodási hely alapján) kell az illetékes hatóságról, valamint a családi ellátások megállapításáról rendelkezni.

A családi ellátások tekintetében az adott ügyben érintett tagállamok közül az alábbi sorrendben előrébb lévő tagállam joga az elsődlegesen alkalmazandó:
 kereső tevékenység helye szerinti tagállam,
 nyugdíj folyósítása szerinti tagállam,
 lakóhely szerinti tagállam.

Ha mindkét szülő a fenti sorrendben azonos jogalap szerint (mindkettő végez munkát, mindkettő nyugdíjas, stb.) lehet jogosult két eltérő tagállamban családi ellátásra, akkor az a tagállam folyósítja az ellátásokat, ahol a gyermek lakik.

A fenti elsőbbségi szabályok alól kivétel a kiküldetésben végzett munka. Amennyiben a kiküldetés ideje nem haladja meg a két évet, és nem egy másik kiküldött munkavállalót vált fel a kiküldött ügyfél, akkor a kiküldő tagállam joga az alkalmazandó a családi ellátások folyósítása tekintetében, és nem a kiküldetés helye szerinti tagállamé.

Amennyiben azon tagállamban, amelynek joga elsődlegesen alkalmazandó, a folyósított családi ellátások összege összességében alacsonyabb, mint a másik érintett tagállam nemzeti joga szerint megállapítható családi ellátások összege, a két tagállam ellátásainak különbsége erejéig ezen utóbbi tagállam hatósága különbözeti kiegészítést fizet, amelyet az ügyfélnek kérelmeznie kell.
Ha pl. az igénylő Svédországban tartózkodik életvitelszerűen a gyermekével, illetve Svédországban dolgozik, úgy a svéd munkaviszony, illetve életvitelszerű tartózkodás alapján a Svéd Királyság illetékes hatósága állapítja és fizeti meg a svéd jogszabályok szerinti családi ellátást.
Amennyiben olyan helyzet áll fenn, hogy a szülők keresőtevékenységükből fakadóan az EGT (Európai Gazdasági Térség) két különböző tagállamából jogosultak ellátásra, akkor a családi ellátás kifizetésére a joghatósággal bíró tagállamot (azt az államot, amelyik a családi ellátásokat fizetni köteles) a gyermek lakóhelye jelöli ki.

 Példa: Ha az anya Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal és GYED-re jogosult, de élettársa Németországban folytat keresőtevékenységet és a család életvitelszerűen Németországban tartózkodik, akkor Németország rendelkezik joghatósággal.
Amennyiben az anya már kapja Magyarországon a GYED-et és a fentiek később, de a GYED folyósítása alatt kiderülnek a GYED folyósítását határozattal fel kell függeszteni. (Lásd: OEP Állásfoglalás, 2007. január)

 Másik példa: Amennyiben az ügyfél/igénylő (férje, vagy felesége, vagy élettársa) az EU valamelyik Magyarországon kívüli tagállamában munkavállaló, vagy egyéni vállalkozó, az ügyfél/igénylő viszont a Magyarország területén rendelkezik biztosítási jogviszonnyal (munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony, főállású egyéni, vagy társas vállalkozási jogviszony stb.) ÉS a család Magyarország területén tartózkodik életvitelszerűen Magyarország az elsődleges joghatósággal rendelkező tagállam a családi ellátások folyósítására. Ekkor minden olyan családi ellátás (Csp, GYED, GYES, GYET) megállapítható a részére, amelyek vonatkozásában a hazai jogszabályok szerint a jogosultsági feltételek fennállnak.

Amennyiben az ügyfél Magyarországról még nem részesült családi ellátásban Magyarországról igényét benyújthatja.

 Amennyiben az ügyfél/igénylő férje, vagy felesége, vagy élettársa az EU valamelyik Magyarországon kívüli olyan tagállamában munkavállaló, ahol a családi ellátások összege több, mint a magyar ellátás összege jogosult lehet az igénylő a különbözetre. A különbözetet a másik EGT tagállamban az ott dolgozó mások szülőnek kell évente kérelmeznie. Ekkor ez a másik EGT tagállam hatósága E 411-es nyomtatványon kér adatot az ONYF-től.

Az egyik fizet, a másik kipótol. Az alábbi példa egy szlovák lapban jelent meg:

Ha szlovák állampolgárnak külföldön születik gyermeke, a gyermekgondozási segélyre és a családi pótlékra elsősorban abban az államban jogosult, ahol a gyermekkel együtt él.

A másik állam abban az esetben fizet évente egyszer kiegyenlítő ellátást, ha az illetékes államban a szóban forgó ellátások összege alacsonyabb.
Vagyis ha a szülő szlovák állampolgár, de a kisgyermekkel Csehországban élnek, akkor a gyermekgondozási segélyt és a családi pótlékot is a cseh államtól kapják.

Ha az ottani ellátások összege kisebb, mint Szlovákiában volna, akkor a különbözetet évente egy összegben megkapják a szlovák államtól.

 Ha az ügyfél valamelyik Magyarországon kívüli EGT tagállam területén munkavállaló, vagy egyéni vállalkozó és a gyermekét egyedül neveli a munkavállalás helye szerinti tagállam rendelkezik elsődleges joghatósággal a családi ellátások kifizetésére függetlenül attól, hogy a gyermekkel együtt melyik ország területén tartózkodik életvitelszerűen.

 Ha a magyar állampolgárságú családnak nincs Mo-on biztosítása és életvitelszerűen nem Magyarországon laknak, hanem egy másik EGT tagállamban, akkor ezen másik EGT tagállam rendelkezik elsődleges joghatósággal a családi ellátások kifizetésére.

 Ha az ügyfél (igénylő) férje, felesége, élettársa (azaz a másik szülő) az EU valamelyik másik országában munkavállaló, de az ügyfél nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, de a család életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik magyarországi biztosítás hiányában a teherviselő (folyósító) a másik (apa munkahelye szerinti) állam lesz, Magyarország maximum kiegészítést fizet. Ez, mivel Mo. a déli országok fölött teljesít főleg Spanyolország, Olaszország, Görögország, Románia és Bulgária esetében fordul elő.

Fentiek elbírálása előtt fontos tisztázni azt, hogy mi tekinthető lakóhelynek.

Az uniós rendeletek értelmében lakóhelynek a személy szokásos tartózkodási helye tekintendő, tartózkodási helynek pedig a személy ideiglenes tartózkodási helye.

Az uniós rendeletek szerint a tagállamok együttműködnek az érintett személyek lakóhelyének tisztázása érdekében, ennek keretében - amennyiben a lakóhely meghatározása tekintetében nincs egyértelmű álláspont - meg kell határozni az érintett személy érdekeltségének központját, az alábbiak figyelembe vételével:

 az érintett tagállamok területén való jelenlét időtartama,
 a személy helyzete, ideértve:
 az általa gyakorolt tevékenység jellegét és ennek szokásos helyét,
 a személy családi állapotát és családi kötelékeit,
 nem jövedelemszerző tevékenységei gyakorlásának helyét,
 tanulók esetében - ha van - a jövedelem forrását,
 az érintett személy lakhatási körülményeit és lakásának állandóságát,
 adózási szempontból mely tagállamban rendelkezik lakóhellyel.

Amennyiben a fentiek alapján sem határozható meg a lakóhely, az érintett személy kikövetkeztethető szándékát kell meghatározónak tekinteni.
Az EU szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó jogszabályai a családot és a családi ellátásokat tehát egységként kezeli.
A hazai ellátások közül családi ellátásnak kell tekinteni a családi pótlékot (Csp., a gyermekgondozási díjat (GYED), a gyermekgondozási segélyt (GYES) és a gyermeknevelési támogatást (GYET) is.

Az egyes tagállamok ellátásai (azok megnevezése és jogosultsági feltételei) természetesen egymásnak nem megfeleltethetőek, ezért annak tisztázása, hogy mely tagállam köteles elsősorban a családi ellátások megfizetésére mindig egyedi vizsgálatot igényel. (A különböző EU-s tagállamban és Magyarországon más-más családi ellátások alakultak ki, azok elnevezése és jogosultsági feltételei különbözőek, egymásnak nem megfeleltethetőek.)
Összegezve:

  1. A joghatóságot mindig közigazgatási eljárás keretében kell tisztázni.
  2. Azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg.
  3. A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv azaz legerősebb szabály (elv) a biztosítási elv.
  4. Ezt követi a területi elv azaz annak a vizsgálata, hogy a család életvitelszerűen melyik tagállamban tartózkodik.
  5. Amennyiben olyan helyzet áll fenn, hogy a szülők keresőtevékenységükből fakadóan az EGT (Európai Gazdasági Térség) két különböző tagállamából jogosultak ellátásra, akkor a családi ellátás kifizetésére a joghatósággal bíró tagállamot (azt az államot, amelyik a családi ellátásokat fizetni köteles) a gyermek lakóhelye jelöli ki.

Többször ismétlődő kérdés, hogy amennyiben a CSED-et, illetve a GYED-et folyósító szerv (azaz az egészségbiztosító, vagy a kifizetőhely) tudomására jut, hogy az ellátásban részesülő, illetve annak hozzátartozója ugyanazon gyermek után az EU tagállamok valamelyikében családtámogatási ellátásban részesül hogyan kell helyesen eljárni.

Abban az esetben, ha az egészségbiztosító/kormányhivatal/járási hivatal, vagy a kifizetőhely tudomására jut, hogy a CSED, illetve GYED ellátásban részesülő személy az EU-s tagállamok bármelyikében igényelt családtámogatási ellátást, úgy a pénzbeli ellátás (CSED, vagy GYED) folyósítását meg kell szüntetni és az ügyet a ki kell vizsgáltatni. A vizsgálat eredményétől függően lehet az esetleges továbbfolyósításról gondoskodni.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu , vagy a penzbeli@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

anitakk # e-mail 2020.06.09. 16:50

Tisztelt Jogiforum/Szakerto,

CSED/GYED ugyintesessel kapcsolatban utkoztem akadalyba es ezzel kapcsolatban kernem a segitseguket/tajekoztatasukat.

Magyar allampolgar vagyok, Magyar bejelentett allando lakcimmel rendelkezem, ket cegnel van jelenleg bejelentett munkaviszonyom ahol tavmunkaban dolgozom es rendelkezem az elmult ket evben tobb mint 365 biztositott nappal is.
Jelenleg Franciaorszagban tartozkodom, itt tortenik a terhesgondozas, es a baba itt for szuletni, es francia allampolgar lesz.

A ceg konyvelojetol azt a tajekoztatast kaptam, hogy
“Jelnlegi helyzetben nem lehetseges a CSED igenylese, mert Franciaorszagban el, a gyerek Franciaorszagban fog szuletni es feltetelezem a baba nem fog TAJ szamot kapni es Magyar lakcime sem lesz valamint a szuletesi kivonat sem fog a rendelkezesre allni amit Magyar korhaz allitana ki.“

A kormanyhivatallal folytatott beszelgetesem soran, azt a tajekoztatast kaptam, hogy a CSED-GYED folyositasa nem all kapcsolatban azzal, hogy jelenleg hol tartozkodom vagy, hogy a baba hol szuletik, milyen allampolgarsagu lesz.
Feltetele a biztositott szulo, ha a gyermek szulteset megelozoen ket even belul 365 napon at biztositott volt.

Elektronikusan irasban kertem tajekoztatast a Magyar Allamkincstartol, hogy a COVID miatt Franciaorszagbol dolgozom tavmunkaban, itt jarok terhesgondozasra, itt is fogok szulni, mivel elore megjosolhatatlan a helyzet a hatar nyitasok/zarasok teren es az orvos sem javasolna az utazast.
Ebben a helyzetben hogyan tudok szules utani ellatasokat (anyasagi,CSED,GYED) igenyelni illetve kapni.
Egyelore nem kaptam valaszt, ezert is szeretnek tajekozodni, hogy mik a lehetosegeim.

Valaszukat elore is koszonom!

monoszkop #   2020.06.02. 09:36

szandi83 2020.05.28. 10:58

Tisztelt Szakértő !

CSED/GYED jogosultsággal kapcsolatban kérném tájékoztatását.2020.augusztus 28-án közös megegyezéssel megszűnik a munkaviszonyom.Új munkaviszonyt nem kívánok létesíteni,mivel levelező tagozaton a főiskolai tanulmányomat szeretném befejezni.A jövő évben viszont vállalnék gyermeket.A biztosítási jogviszonyom folyamatos 2007 júniusától a munkaviszonyom megszűnéséig.Természetesen a TB.járulékot (jelenleg 7710,-ft/hó)fizetném.
A kérdésem,hogy ugyan rendelkezni fogok a jogszabályban előírt 2 éven belüli 365 nap biztosítási jogviszonnyal,de munkaviszonyom a gyermek születésekor nem lesz,ez esetben jogosult lennék a CSED/GYED -re?

Köszönöm válaszát !

T. Kérdező!

Nem.

Bővebben lásd a munkajog topicban feltett, ugyanilyen tartalmú kérdésére adott választ.

szandi83 # e-mail 2020.05.28. 10:58

Tisztelt Szakértő !

CSED/GYED jogosultsággal kapcsolatban kérném tájékoztatását.2020.augusztus 28-án közös megegyezéssel megszűnik a munkaviszonyom.Új munkaviszonyt nem kívánok létesíteni,mivel levelező tagozaton a főiskolai tanulmányomat szeretném befejezni.A jövő évben viszont vállalnék gyermeket.A biztosítási jogviszonyom folyamatos 2007 júniusától a munkaviszonyom megszűnéséig.Természetesen a TB.járulékot (jelenleg 7710,-ft/hó)fizetném.
A kérdésem,hogy ugyan rendelkezni fogok a jogszabályban előírt 2 éven belüli 365 nap biztosítási jogviszonnyal,de munkaviszonyom a gyermek születésekor nem lesz,ez esetben jogosult lennék a CSED/GYED -re?

Köszönöm válaszát !