Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Fórum segítségkérés régebbi elöl     új hozzászólás


Gyed, Gyes

safranek... # e-mail 2018.12.14. 09:12

A GYED-GYES kérdéseket javasolt a munkajog topicban feltenni, mivel egyrészt a társadalombiztosítás a munkajog családjának a része, másrészt pedig a tb szakemberek elsősorban azt figyelik, azaz onnan várható hamarabb válasz.

safranek... # e-mail 2018.12.14. 09:11

DC79 2018.12.13. 17:18

Köszönöm segítségüket előre is.

A 365 napos biztosított munkaviszonyba beleszámít a Svájcban ledolgozott időszak is(gyerekvárás előtt vagyunk)? Csak ezzel együtt lenne meg a 365 nap, különben nem. Ha nem számít bele akkor milyen megoldást tudnak ajánlani?
Köszönöm válaszukat,

Üdvözlettel,

Dave

T. Kérdező!

Röviden:

Igen, beleszámít, de az előírt okmánnyal igazolni kell.

Hosszabban:

Az OEP szakmai munkabizottságának 2. számú tájékoztatója szerint (2007.június) a magyarországi biztosítás alapján megállapítandó CSED-GYED jogosultság elbírálása során ha az igénylőnek nincs meg 2 éven belül a szükséges 365 nap biztosítási idő a 1408/71 EGK. rendelet 18. cikkelye alapján a biztosított bármely EU tagállamban szerzett biztosításban töltött idejét be kell számítani, a biztosítási időt az igénylőnek az E 104-es, vagy az E 301-es nyomtatványon kell igazolni.

Az egyes tagállamokban szerzett biztosítási idők igazolására az E 301-es nyomtatvány szolgál, amelyet annak az államnak az illetékes intézménye (foglalkoztatási hivatalok, munkaügyi központok) ad ki, ahol az igénylő korábban biztosított volt, tehát dolgozott.

Mivel a nyomtatványt a munkavégzés helye szerint illetékes intézmény állítja ki, ezért fontos a munkaviszony megszűntével a nyomtatvány kiállításának kérése, mert a hivatalból történő beszerzés sok időt vehet igénybe.

Lásd még az itt található összefoglalót:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

DC79 # e-mail 2018.12.13. 17:18

Köszönöm segítségüket előre is.

A 365 napos biztosított munkaviszonyba beleszámít a Svájcban ledolgozott időszak is(gyerekvárás előtt vagyunk)? Csak ezzel együtt lenne meg a 365 nap, különben nem. Ha nem számít bele akkor milyen megoldást tudnak ajánlani?
Köszönöm válaszukat,

Üdvözlettel,

Dave

cincinnatus #   2018.12.11. 14:40

A GYED-GYES kérdéseket javasolt a munkajog topicban feltenni, mivel egyrészt a társadalombiztosítás a munkajog családjának a része, másrészt pedig a tb szakemberek elsősorban azt figyelik, azaz onnan várható hamarabb válasz.

cincinnatus #   2018.12.11. 14:39

Vivifrancia1987 2018.12.03. 16:17
Tisztelt válaszadó!
Gyermek születése után járó ellátással kapcsolatos a kérdésem!
Franciaországban dolgoztam (hajón) három és fél évig ott volt társadalombiztosításom, de az S1-es papírral Magyarországon (lakcímem is itt volt,van) is le volt igazolva a társadalombiztosításom.
Terhes lettem kaptam Franciaországból a táppénzt meg a szülési szabadságon járó pénzt és utána már semmit mert nincs francia lakcímem.
Itthon lakunk Mo.-on, itt töltöttem a tp és a szül.szabit még a cég alkalmazásában vagyok.
Mo.-on szültem januárban. Családi pótlékot megkaptam, illetve az egyszeri anyaságit.
Továbbá mire lenne jogosultságom? Tgyás, gyed,gyes?
Első kanyarban áprilisban a kormányhivatalban a “kedves” úr el se indította a papírom nem is értette mit mondok, 2 hete újból megpróbáltam, elindították kötekedéssel, nem tudnak semmit, nulla a tudásuk!

Átirányították az ügyet Budapestre, de a csp. visszavonták, azt ami alanyi jogon jár mégis hogyan?!
Szerintem mivel itthon is volt tb ellátás a kinti fizetés alapján kellene elbírálniuk a járandóságokat!

Párom ugyanitt dolgozott, ő felmondott és itthon minden probléma nélkül a munkanélküli segélyt a kinti fizetés alapján bírálták el, szóval jó pénzt kapott, ezek alapján gondolom hogy nekem is e szerint kellene elbírálniuk!
Ha valóban így lesz fellebbezek visszamenőleg az összes pénzért, mert mi az hogy nem tudnak információt adni, ami jár az jár!
Köszönöm előre is a választ

T. Kérdező!

Az EU koordinációs rendeletek felülírják a nemzeti jog TB szabályait, azaz ha Franciaországban biztosított, akkor nem jogosult alanyi jogon magyar CSP és GYES ellátásokra.

Javaslom, hogy olvassa el az alábbi linken található összefoglalót. Esetleges kérdéseivel forduljon az ott megjelölt közigazgatási szervhez.

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Vivifrancia1987 # e-mail 2018.12.03. 16:17

Tisztelt válaszadó!

Gyermek születése után járó ellátással kapcsolatos a kérdésem!

Franciaországban dolgoztam (hajón) három és fél évig ott volt társadalombiztosításom, de az S1-es papírral Magyarországon (lakcímem is itt volt,van) is le volt igazolva a társadalombiztosításom. Terhes lettem kaptam Franciaországból a táppénzt meg a szülési szabadságon járó pénzt és utána már semmit mert nincs francia lakcímem. Itthon lakunk Mo.-on, itt töltöttem a tp és a szül.szabit még a cég alkalmazásában vagyok. Mo.-on szültem januárban. Családi pótlékot megkaptam, illetve az egyszeri anyaságit.

Továbbá mire lenne jogosultságom? Tgyás, gyed,gyes?

Első kanyarban áprilisban a kormányhivatalban a “kedves” úr el se indította a papírom nem is értette mit mondok, 2 hete újból megpróbáltam, elindították kötekedéssel, nem tudnak semmit, nulla a tudásuk!
Átirányították az ügyet Budapestre, de a csp. visszavonták, azt ami alanyi jogon jár mégis hogyan?!

Szerintem mivel itthon is volt tb ellátás a kinti fizetés alapján kellene elbírálniuk a járandóságokat!
Párom ugyanitt dolgozott, ő felmondott és itthon minden probléma nélkül a munkanélküli segélyt a kinti fizetés alapján bírálták el, szóval jó pénzt kapott, ezek alapján gondolom hogy nekem is e szerint kellene elbírálniuk!

Ha valóban így lesz fellebezek visszamenőleg az összes pénzért, mert mi az hogy nem tudnak információt adni, ami jár az jár!

Köszönöm előre is a választ

monoszkop #   2018.11.08. 07:35

A GYED-GYES kérdéseket javasolt a munkajog topicban feltenni, mivel egyrészt a társadalombiztosítás a munkajog családjának a része, másrészt pedig a tb szakemberek elsősorban azt figyelik, azaz onnan várható hamarabb válasz.

monoszkop #   2018.11.08. 07:35

Bellita 2018.11.07. 14:51
Tisztelt Szakértő!
Munkaszerződésem év végével megszűnik. Örökbefogadási szándékunk van, a gyermek várható érkezése karácsony.
Ha időben érkezik (még munkaviszony alatt) és a kihelyezés a munkaviszony alatt megvalósult, akkor ha jól tudom, jogosult vagyok CSED,GYED ellátásokra.
Mi van abban az esetben, ha kihelyezés már a munkaviszony megszűnésébe csúszik bele?
Köszönöm, ha valaki tud segíteni.

T. Kérdező!

  • A munkaviszony megszűnését követő naptól igényeljen álláskeresési járadékot, amit –ha van elég jogviszonya- max. 90 napig kap.
  • Ez időszak alatt Tbj. 5. szerinti biztosítottnak minősül, azaz olyan, mintha lenne munkaviszonya, azaz a jogosultsághoz szükséges két feltétel közül az első így teljesül.
  • A csed/gyed ellátás iránti igényét az álláskeresési járadék folyósításának az ideje alatt munkaügyi központnál kell jelezni és azt Ők fogják az Ön részére, az előírt foglalkoztatói igazolás kitöltésével megigényelni a járási hivataltól.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

Bellita # e-mail 2018.11.07. 14:51

Tisztelt Szakértő!

Munkaszerződésem év végével megszűnik. Örökbefogadási szándékunk van, a gyermek várható érkezése karácsony.
Ha időben érkezik (még munkaviszony alatt) és a kihelyezés a munkaviszony alatt megvalósult, akkor ha jól tudom, jogosult vagyok CSED,GYED ellátásokra.

Mi van abban az esetben, ha kihelyezés már a munkaviszony megszűnésébe csúszik bele?

Köszönöm, ha valaki tud segíteni.

Zengőbérci #   2018.11.07. 14:51

A GYED-GYES kérdéseket javasolt a munkajog topicban feltenni, mivel egyrészt a társadalombiztosítás a munkajog családjának a része, másrészt pedig a tb szakemberek elsősorban azt figyelik, azaz onnan várható hamarabb válasz.

Zengőbérci #   2018.11.07. 14:50

matezsu83 2018.11.07. 13:00
Tisztelt szakèrtő!
Kèrdèsem az lenne, hogy angliai munkaviszony után (4 èv) igènybe tudok-e venni a másfèl èves gyermekem rèszère gyedet, illetve gyest.
Ha jogosult lennèk bármire is, melyek azok a formanyomtatványok,igazolások amiket be kell mutatnom itthon.
Először a helyi munkaügyi központban regisztráltattam magam, hogy majd a gyed-gyes után az álláskeresèsi járadèkot is meg tudjam igènyelni,időközben magam után már fizetem a tb járadèkot.
Onnan tanácsoltak az Államkincstárba a gyed-gyessel kapcsolatban, onnan tovább az OEP- ba, majd legvègül a NAV-hoz.
Sajnos nem kaptam èrdemi valaszt egyik helyről sem.
Kèrem segítsen eligazodni ebben az útvesztőben.
Válaszát előre is köszönöm!

T. Kérdező!

Azért az szomorú, ha a hatáskörrel rendelkező (TB ellátásokat elbíráló) közigazgatási szervek egy ilyen viszonylag egyszerű kérdésre nem tudnak válaszolni.

Akkor miért fizetjük Őket?

Milyen szinvonalon működik a magyar közigazgatás?

Ha lehetne a kormánytisztviselői mamut fizetést részünkre átutalni Kedves MÁK Elnök! :)

Nem, GYED ellátásra –magyar jogviszony hiányában - nem jogosult.

GYES ellátást kaphat, feltéve, hogy a család (apa, anya, gyerekek) életvitelszerűen Magyarországon élnek és más EU-s tagállamból ellátásban nem részesülnek.

Az Ön által fizetett EÜ-i szolgáltatási járulék csak eü-i szolgáltatás (orvosi ellátás, műtét stb.) jogosít, pénzbeli ellátásra nem.

A GYES igényt a lakóhelye szerinti járási hivatalnál terjesztheti elő.

Tájékoztatót, nyomtatványokat itt talál:

https://cst.tcs.allamkincstar.gov.hu/ellátások.html

https://cst.tcs.allamkincstar.gov.hu/nyomtatványok.html

Személyes konzultációt így kérhet:
http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Annak a magyar állampolgárnak, aki, vagy akinek a házastársa valamely EGT tagállamban folytat keresőtevékenységet (azaz biztosított) és az igényét –ha nem a keresőtevékenység helye szerinti országban terjesztette elő a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos, hatósági döntést igénylő ügyeiben- Budapest Főváros VIII. Kerületi Hivatala jogosult eljárni.

Ez azt jelenti, hogy ezirányú kérdéseikkel is Budapest Főváros VIII. Kerületi Hivatalához kell fordulni.

Elérhetőségek:
Hivatalvezető: dr. Szabó Orsolya
hivatalvezető-helyettes: dr. Fejes Tamás
Cím 1083 Budapest, Práter utca 22.
E-mail titkarsag@08kh.bfkh.gov.hu
Telefon (1) 795-89-48

http://www.kormanyhivatal.hu/…leti-hivatal

Szükséges EGT nyomtatványok itt:
http://www.kormanyhivatal.hu/…agallamokban

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

matezsu83 # e-mail 2018.11.07. 13:00

Tisztelt szakèrtő!

Kèrdèsem az lenne, hogy angliai munkaviszony után (4 èv) igènybe tudok-e venni a másfèl èves gyermekem rèszère gyedet, illetve gyest.
Ha jogosult lennèk bármire is, melyek azok a formanyomtatványok,igazolások amiket be kell mutatnom itthon.

Először a helyi munkaügyi központban regisztráltattam magam, hogy majd a gyed-gyes után az álláskeresèsi járadèkot is meg tudjam igènyelni,időközben magam után már fizetem a tb járadèkot.
Onnan tanácsoltak az Államkincstárba a gyed-gyessel kapcsolatban, onnan tovább az OEP- ba, majd legvègül a NAV-hoz.
Sajnos nem kaptam èrdemi valaszt egyik helyről sem.

Kèrem segítsen eligazodni ebben az útvesztőben.

Válaszát előre is köszönöm!

monoszkop #   2018.10.08. 11:15

A GYED-GYES kérdéseket javasolt a munkajog topicban feltenni, mivel egyrészt a társadalombiztosítás a munkajog családjának a része, másrészt pedig a tb szakemberek elsősorban azt figyelik, azaz onnan várható hamarabb válasz.

monoszkop #   2018.10.08. 11:15

Badri 2018.10.08. 09:08

Jo napot,

Magyar állampolgár vagyok,es jelenleg 1.5eve egy szlovák cégen keresztül dolgozom Magyarországon.
Soha nem volt szlovak címem,csak a munka adóm szlovák..Ilyen esetben ha babát szeretnék akkor hol kell igényelnem az ellátást,ha megszületik a baba?

Köszönöm

T. Kérdező!

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat/gyermek születési anyakönyvi kivonatát a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, a MÁK honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a járási hivatalnak továbbítani. (Vhr. 38. § )

Badri # e-mail 2018.10.08. 09:08

Jo napot,

Magyar állampolgár vagyok,es jelenleg 1.5eve egy szlovák cégen keresztül dolgozom Magyarországon.
Soha nem volt szlovak címem,csak a munka adóm szlovák..Ilyen esetben ha babát szeretnék akkor hol kell igényelnem az ellátást,ha megszületik a baba?

Köszönöm

Jusztasz #   2018.10.01. 11:12

A GYED-GYES kérdéseket javasolt a munkajog topicban feltenni, mivel egyrészt a társadalombiztosítás a munkajog családjának a része, másrészt pedig a tb szakemberek elsősorban azt figyelik, azaz onnan várható hamarabb válasz.

Jusztasz #   2018.10.01. 11:10

KIRI89 2018.09.28. 20:16

Tisztelt Szakértő!

Babát várok, egyedülállóként. A Gyed és Csed jogosultságának feltételeiről szeretnék kérdezni. Pontosabban: Én Magyarországon élek, itt van az állandó lakcímem, itt fizetem a társadalombiztosítást, csekken, havonta. Mivel itt én nem dolgozok, így itt nem is adózok. Viszont Németországban adózok 2 éve, egyéni vállalkozóként vannak alkalmi hosstess és manöken munkáim. Ez az EU-n belüli független munkavàllòi viszony beleszàmíthat a 365 napba Magyarorszàgon, hogy Gyed-et kaphassak? Mivel nem havi, hanem èves szinten van szàmolva a befojt jövedelmem, ez okozhat problèmàt, ha netàn beleszàmítanàk?

Köszönöm vàlaszàt!


T. Kérdező!

Némi ellentmondást látok abban, hogy a járulékfizetési kötelezettségánek Mo-on, az adófizetési kötelezettségének viszont más EU-s tagállamban tesz eleget.

Ennek ellenére elmondható, hogy CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki a szülés napján –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. főállású egyéni vállalkozó) ÉS a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

Látható, hogy a jogosultsághoz két feltétel együttes fennállása (konjuktív feltétel) szükséges.

Ez egyben azt is jelenti, hogyha a kettőből az egyik hiányzik, akkor a jogosultsági feltételek nem teljesültek, és így az ellátásra való jogosultság sem állapítható meg.

Tisztázandó tehát, hogy pontosan milyen TB-t fizet, illetve Magyarországon keletkezik-e Tbj. 5. § szerinti biztosítási jogviszonya.

Erre a könyvelője tud válaszolni. Az ellátásokra való jogosultsága ennek megfelelően alakul.

Érdemi válasz csak a fenti ellentmondás tisztázása/feloldása után adható.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni. Az EU-s tagállamban elért jövedelmet egy magyar (Tbj. 5. § szerinti) jogviszony alapján megállapítandó TB ellátásnál figyelembe venni nem lehet, viszont a szükséges 365 napba az EU-s munkaviszony tartama beszámítható, ha azt az igénylő az előírt nyomtatványon igazolja.

Egyebekben javasoljuk, hogy olvassa el az itt található összefoglalót is:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Illetve érdeklődjön itt:

Budapest Főváros VIII. Kerületi Hivatala

Elérhetőségek:

Hivatalvezető: dr. Szabó Orsolya
hivatalvezető-helyettes: dr. Fejes Tamás

Cím: 1083 Budapest, Práter utca 22.

E-mail: titkarsag@08kh.bfkh.gov.hu

Telefon: (1) 795-89-48

(2018. januári állapot)

KIRI89 # e-mail 2018.09.28. 20:16

Tisztelt Szakértő!

Babát várok, egyedülállóként. A Gyed és Csed jogosultságának feltételeiről szeretnék kérdezni. Pontosabban: Én Magyarországon élek, itt van az állandó lakcímem, itt fizetem a társadalombiztosítást, csekken, havonta. Mivel itt én nem dolgozok, így itt nem is adózok. Viszont Németországban adózok 2 éve, egyéni vállalkozóként vannak alkalmi hosstess és manöken munkáim. Ez az EU-n belüli független munkavàllòi viszony beleszàmíthat a 365 napba Magyarorszàgon, hogy Gyed-et kaphassak? Mivel nem havi, hanem èves szinten van szàmolva a befojt jövedelmem, ez okozhat problèmàt, ha netàn beleszàmítanàk?

Köszönöm vàlaszàt!

cincinnatus #   2018.09.18. 11:44

A GYED-GYES kérdéseket javasolt a munkajog topicban feltenni, mivel egyrészt a társadalombiztosítás a munkajog családjának a része, másrészt pedig a tb szakemberek elsősorban azt figyelik, azaz onnan várható hamarabb válasz.

cincinnatus #   2018.09.18. 11:43

A GYED-GYES kérdéseket a javasolt a munkajog topicban feltenni, mivel egyrészt a társadalombiztosítás a munkajog családjának a része, másrészt pedig a tb szakemberek elsősorban azt figyelik, azaz onnan várható hamarabb válasz.

cincinnatus #   2018.09.18. 11:42

Ilcsioldala 2018.09.17. 18:13
Tisztelt Szakértő!
Összesen 10 évet éltem Svájcban és mindvégig bejelentett munkahelyeim voltak.
Pár hónappal ezelőtt visszaköltöztem Magyarországra és az első babánkat várjuk.
Az lenne a kérdésem, hogy az én esetemben milyen juttatásokra számíthatok?
Az átlagos havi bruttó béremet a kinti fizetésemből számolják majd és ebből állapítják meg a CSED/GYES/GYED-emet?
A válaszát előre is nagyon szépen köszönöm.

T. Kérdező!

  • Magyarországon, a svájci jogviszony alapján nem lesz jogosult sem táppénz, sem csed, sem gyed ellátásokra.
  • A kinti fizetése pedig semmiképpen nem lehet alapja egy magyar családtámogatási ellátásnak!
  • Tekintettel arra, hogy az egyik szavában azt írja, hogy Svájcban élt, majd pedig többes számot használ babánkat várjuk tisztázandó hogy az apával életvitelszerűen együtt él-e, neki van-e munkaviszonya, itthon, vagy az EU/EGT tagállamban dolgozik stb.

Általánosságban elmondható, hogy:

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll) és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

Az álláskeresési járadékban részesülő személy biztosítottnak minősül, a külföldi (EGT tagállamban eltöltött) biztosítási idő -ha annak tartamát az előírt nyomtatványon igazolják- a 365 napba beszámítható.

Javaslom, hogy olvassa el az itt található összefoglalót:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Ilcsioldala # e-mail 2018.09.17. 18:13

Tisztelt Szakértő!

Összesen 10 évet éltem Svájcban és mindvégig bejelentett munkahelyeim voltak.
Pár hónappal ezelőtt visszaköltöztem Magyarországra és az első babánkat várjuk.
Az lenne a kérdésem, hogy az én esetemben milyen juttatásokra számíthatok?
Az átlagos havi bruttó béremet a kinti fizetésemből számolják majd és ebből állapítják meg a CSED/GYES/GYED-emet?

A válaszát előre is nagyon szépen köszönöm.

monoszkop #   2018.09.05. 14:52

Lrsz 2018.09.04. 13:05

Tisztelt szakértő!

A férjemmel közel 3 éve dolgozunk Angliában, bejelentett munka, lakhely stb. Jövő nyárra terveznén az első gyermekünk születését. Mivel itt van munkaviszonyom, szeretném a maternity pay-t megigényelni, de a szülés előtt haza utazni. Úgy tudom a maternity pay-t meg kehet igényelni már a 6,5 hónaptól. Én a szülés előtti 10. hét körül szeretném igénybe venni (kb 7,5 hónaposan) és a 8. hónapban hazautazni. Elméletben a maternity pay, a szülési szabadság kegkezdésétől kezdve 39 héten keresztül jár. Az, hogy Angliában tartózkodom-e miután már megkezdtem a maternity leave-et vagy Magyarországon annak nincs hatása a maternity pay-emre ,nem ?

A válaszát előre is köszönöm

T. Kérdező!

Kérdésére a választ a maternity pay-t szabályozó angol jogszabályban találja, arra nézve a magyar jog nem tartalmaz rendelkezést.

Az a magyar állampolgár, aki, vagy akinek a házastársa valamely EGT tagállamban folytat keresőtevékenységet (azaz biztosított) tájékoztatásért Budapest Főváros VIII. Kerületi Hivatalához fordulhat.

Elérhetőségek:
Hivatalvezető: dr. Szabó Orsolya
hivatalvezető-helyettes: dr. Fejes Tamás
Cím 1083 Budapest, Práter utca 22.
E-mail titkarsag@08kh.bfkh.gov.hu
Telefon (1) 795-89-48

Lrsz # e-mail 2018.09.04. 13:05

Tisztelt szakértő!

A férjemmel közel 3 éve dolgozunk Angliában, bejelentett munka, lakhely stb. Jövő nyárra terveznén az első gyermekünk születését. Mivel itt van munkaviszonyom, szeretném a maternity pay-t megigényelni, de a szülés előtt haza utazni. Úgy tudom a maternity pay-t meg kehet igényelni már a 6,5 hónaptól. Én a szülés előtti 10. hét körül szeretném igénybe venni (kb 7,5 hónaposan) és a 8. hónapban hazautazni. Elméletben a maternity pay, a szülési szabadság kegkezdésétől kezdve 39 héten keresztül jár. Az, hogy Angliában tartózkodom-e miután már megkezdtem a maternity leave-et vagy Magyarországon annak nincs hatása a maternity pay-emre ,nem ?

A válaszát előre is köszönöm

cincinnatus #   2018.08.22. 08:40

Attilazms 2018.08.21. 15:44
Tisztelt szakerto...olyan kerdesem lenne...en es a csaladom szlovak allampolgarok vagyunk...magyarorszagon dolgozom ott vagyok munkaviszonyba...felesegemnek nincs munkaviszonya es nem is volt terhesseg elott sem szlovakiaban lakunk...es az ottani hivatalok azt mondjak hogy magyarorszagon kell igenyelnem mindenfele csaladi potlekot es mas csaladi jarulekokat...kerdesem onhoz...ezt a munkaltatonal kell megtennem vagy valamelyik hivatalban?? Ismetlem szlovak allampolgar vagyok es magyarorszagon dolgozom de szlovakiaban elek csaladommal...valaszat koszonom...

T. Kérdező!

Röviden:

Igen, így van a főszabály /az EU koordinációs rendeletek/ szerint ha a családból bármelyik dolgozik, sőt ha a lakóhelyétől eltérő tagállamban dolgozik, és ott is fizet járulékot, azaz egy másik EU tagállamban biztosított, úgy az ellátásokat abban a tagállamban kell igényelnie.

Hosszabban: Olvassa el az alábbiakat, remélhetőleg mire a végére jut jóval többet fog tudni erről a témáról.

Kattintson ide:
http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Vagy olvassa el ezt:

EU-s családtámogatási szabályok (2018. januári állapot)

Az utóbbi időben –élve az EU-s tagság által biztosított lehetőséggel - egyre többen, különös tekintettel a nyelveket beszélő fiatalokra vállalnak munkát az EU valamelyik tagállamában.

Ezzel arányosan, a különböző TB-s fórumokon egyre többen érdeklődnek arról, hogy Magyarországon milyen ellátásra jogosultak, igényüket hol terjeszthetik elő, az elbírálás milyen szabályok alapján történik.

Nekik nyújthat segítséget az alábbi összefoglaló azzal, hogy tekintettel az eljárás specialitására és közigazgatás folyamatos, a laikusok számára már-már követhetetlen reformjára /OEP, NEAK, NYUFIG, MÁK, egészségbiztosító, kormányhivatal, járási hivatal stb./ –privát üzenetben- szívesen veszünk minden változást, észrevételt, kiigazítás, tapasztalatot…

Az EU-s csatlakozásunkat követően Magyarországon is érvényesül a személyek, áruk, szolgáltatások, valamint a tőke szabad áramlásának az alapelve, amelyeket az EU alapszerződései (Római Szerződés 1957., Maastrichti Szerződés 1992. Amszterdami Szerződés 1999., Nizzai Szerződés 2001., Lisszaboni Szerződés 2007. stb.) teszik lehetővé.

Ezen belül a személyek szabad mozgását, az EGT tagállamokon belüli szabad munkavégzést teszik lehetővé a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK Európai Parlament és Tanács (2004.04.29.) rendelete és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, az Európai Parlament és Tanács 987/2009/EK rendelete (2009.09.16.), amely uniós jogszabályok 2010.05.01-től hatályosak és amely szabályok közvetlenül és kötelezően alkalmazandóak a részes (EU-s) tagállamok állampolgáraira és ezek családtagjaira.

A fent hivatkozott rendeletek itt érhetőek el:

http://eur-lex.europa.eu/…tent/HU/TXT/?…

http://eur-lex.europa.eu/…exUriServ.do?…

Ha ez a kérdéskör nem lenne szabályozva, úgy a személyek szabad áramlásának az elve a gyakorlatban nem, vagy csak korlátozottan tudna megvalósulni.

(Pl. Ha nem kapok nyugdíjat azért, mert a külföldi jogviszonyt itthon nem ismerik el, akkor valószínűleg háromszor meggondolom, hogy külföldön vállalok-e munkát…)

Ezért:

Azt, hogy az ügyfél mely tagállamból részesül családi ellátásban nem az ügyfél döntése, hanem a vonatkozó EU-s jogszabályok, határozzák meg.

A koordinációs rendelet alapelvként mondja ki az ellátások halmozódásának a tilalmát.

Ugyancsak alapelv az egy állam joghatósága alá tartozás elve ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy személy egyszerre csak egy országban, főszabályként abban az országban, ahol a munkát végzi fizessen járulékot, ezt hívják lex loci laboris elvnek,

  • az egyenlő elbánás elve, azaz ha valaki egy másik EU-s országba megy dolgozni, lakni, akkor ugyanazok a szabályok vonatkozzanak rá, mint akik az adott ország állampolgárai, ami a TB szempontjából azt jelenti, hogy ugyanazokat az orvosi, egészségügyi TB pénzellátási és családtámogatási ellátásokat kapja/kaphassa, mint az adott ország állampolgárai,
  • az összeszámítás elve, ami azt jelenti, hogy a biztosítási idők összeszámíthatók, magyarul ha a TB ellátás jogosultságának a megállapításához szükséges, akkor a másik EU-s tagállamban szerzett biztosítási időt (pl. munkaviszonyt), szolgálati időt is be kell számítani,
  • az ellátások exportálhatóságának az elve, azaz az egyik EU-s országban megszerzett ellátás egy másik tagállamban is folyósítható (kifizethető), valamint
  • az egységesség elve melynek lényege, hogy a családot, mint egészet kell figyelembe venni.

További kisegítő elv a pro rata elv, azaz mindenki a ráeső terheket viseli. (Ez a biztosítókra vonatkozik)

(Joghatóság= jelen esetben melyik ország jár el, ki fogja az igényt elbírálni, az ellátást folyósítani)

Meg kell különböztetni az orvosi/egészségügyi ellátást és táppénzt, valamint a munkanélküli ellátást ami egy csoportot képez és a családi ellátásokat (családi pótlék, GYED, GYES) ami egy másik csoportot képez és mindkettőre más-más főszabály vonatkozik.

Jelen összefoglaló kizárólag az utóbbival, azaz a családi ellátásokkal kapcsolatos szabályokkal foglalkozik.

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Csttv.) végrehajtására kiadott 223/1998. (XII.30.) kormányrendelet (a továbbiakban Vhr.) 27/F. § (1) bekezdése értelmében - a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendeletek alkalmazása szempontjából pénzbeli családi ellátás

  • a családi pótlék,
  • a gyermekgondozási segély,
  • a gyermeknevelési támogatás és
  • a gyermekgondozási díj.

(A csecsemőgondozási díj (CSED) tehát nem, az egy speciálisan magyar ellátás.)

Tekintettel tehát arra, hogy a CSED egy speciálisan „magyar” ellátás, amely az EU koordinációs rendeletek értelmében nem minősül családi ellátásnak, ezért ha az anyának van magyar jogviszonya és a jogosultsági feltételeknek megfelel azt itthon megigényelheti és kaphatja akkor is, ha a gyermek apja külföldön dolgozik.)

Ugyanezen kormányrendelet 1/B § (2) rendelkezik a hatáskör és az illetékesség kérdéséről is, azaz arról, hogy ilyen ügyekben melyik szerv jogosult, illetve köteles eljárni.

Ennek értelmében annak a magyar állampolgárnak, aki, vagy akinek a házastársa valamely EGT tagállamban folytat keresőtevékenységet (azaz biztosított) és az igényét –ha nem a keresőtevékenység helye szerinti országban terjesztette elő a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos, hatósági döntést igénylő ügyeiben- Budapest Főváros VIII. Kerületi Hivatala jogosult eljárni. Ez alól csak az kivétel, aki, vagy akinek a családtagja az Osztrák Köztársaságban folytat keresőtevékenységet, vagy e családtagok valamelyike életvitelszerűen az Osztrák Köztársaságban tartózkodik. Esetükben az eljáró hivatalt a rendelet 13. melléklete tartalmazza.

Ez azt jelenti, hogy ezirányú kérdéseikkel is Budapest Főváros VIII. Kerületi Hivatalához kell fordulni.

Elérhetőségek:

Hivatalvezető: dr. Szabó Orsolya
hivatalvezető-helyettes: dr. Fejes Tamás

Cím: 1083 Budapest, Práter utca 22.

E-mail: titkarsag@08kh.bfkh.gov.hu

Telefon: (1) 795-89-48

(2018. januári állapot)

http://www.kormanyhivatal.hu/…leti-hivatal

Szükséges EGT nyomtatványok itt:

http://www.kormanyhivatal.hu/…agallamokban

[i] [/i]

Vhr. 1/B § (2) A Cst. 2. § a) pont ac) és ad) alpontja szerinti személy esetében első fokon

  1. az anyasági támogatással kapcsolatos eljárásban az (1) bekezdés szerinti járási hivatal;
  1. az a) pontba nem tartozó családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos, hatósági döntést igénylő eljárásokban

ba) ha a kérelmező vagy a kérelem elbírálása szempontjából figyelembe veendő családtagja az Osztrák Köztársaságban folytat keresőtevékenységet, vagy e családtagok valamelyike életvitelszerűen az Osztrák Köztársaságban tartózkodik, vagy az ügy elbírálásához osztrák hatóság megkeresése szükséges, a 11. számú mellékletben meghatározott járási hivatal az ott meghatározott illetékességgel,

bb) egyéb esetben Budapest Főváros VIII. Kerületi Hivatala [a ba) és bb) alpontokban foglaltak a továbbiakban együtt: EGT-s járási hivatal];

Az eljárás, illetve a tényállás tisztázása során a családot, mint egészet kell figyelembe venni (egységesség elve), akkor is, ha az ellátást - azon tagállamként, akinek joga az adott ügyben elsődlegesen alkalmazandó - főellátásként, valamint akkor is, ha kiegészítésként kell elbírálni.

A közösségi jogszabályok alkalmazása esetén a főszabály az, hogy mindkét szülő vonatkozásában kell az ügyet megítélni, amelytől azonban különleges élethelyzetben lévő személy esetén el lehet térni.

Alapelv, hogy ugyanazon gyermekre tekintettel ugyanarra az időszakra vonatkozóan két tagállam teljes összegű családi ellátást nem fizethet.

Nem tekintendő jogalap nélkülinek az a családi ellátás-kifizetés, amelyet az egyik tagállam olyan időszakra juttatott az érintett családnak, amely alatt másik tagállam joga volt elsődlegesen alkalmazandó (másik tagállam „helyett" fizetett). Ezen indokra hivatkozással tehát az érintettet visszafizetésre kötelezni nem lehet.

Azt, hogy mely tagállamból részesül egy család ellátásban, jogszabály rendezi - közigazgatási eljárás keretében kerül meghatározásra az, hogy az adott tagállam rendelkezik-e elsődlegesen joghatósággal a családi ellátások folyósítására -, tehát sohasem az ügyfél döntése határozza meg azt, hogy mely tagállam folyósít ellátást a részére.

Mindezek alapján a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére.

A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz az az állam fizet, ahol az igénylő dolgozik, járulékot fizet, ugyanakkor a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv alkalmazandó.

Amennyiben erre nincs lehetőség - illetve nem alkalmazható -, a területi elv szerint (tehát lakó- vagy tartózkodási hely alapján) kell az illetékes hatóságról, valamint a családi ellátások megállapításáról rendelkezni.

A családi ellátások tekintetében az adott ügyben érintett tagállamok közül az alábbi sorrendben előrébb lévő tagállam joga az elsődlegesen alkalmazandó:

  • Kereső tevékenység helye szerinti tagállam,nyugdíj folyósítása szerinti tagállam,lakóhely szerinti tagállam.

Ha mindkét szülő a fenti sorrendben azonos jogalap szerint (mindkettő végez munkát, mindkettő nyugdíjas, stb.) lehet jogosult két eltérő tagállamban családi ellátásra, akkor az a tagállam folyósítja az ellátásokat, ahol a gyermek lakik.

A fenti elsőbbségi szabályok alól kivétel a kiküldetésben végzett munka.

Amennyiben a kiküldetés ideje nem haladja meg a két évet, és nem egy másik kiküldött munkavállalót vált fel a kiküldött ügyfél, akkor a kiküldő tagállam joga az alkalmazandó a családi ellátások folyósítása tekintetében, és nem a kiküldetés helye szerinti tagállamé.

Amennyiben azon tagállamban, amelynek joga elsődlegesen alkalmazandó, a folyósított családi ellátások összege összességében alacsonyabb, mint a másik érintett tagállam nemzeti joga szerint megállapítható családi ellátások összege, a két tagállam ellátásainak különbsége erejéig ezen utóbbi tagállam hatósága különbözeti kiegészítést fizet, amelyet az ügyfélnek kérelmeznie kell.

Példák:

  • Ha pl. az igénylő Svédországban tartózkodik életvitelszerűen a gyermekével, illetve Svédországban dolgozik, úgy a svéd munkaviszony, illetve életvitelszerű tartózkodás alapján a Svéd Királyság illetékes hatósága állapítja és fizeti meg a svéd jogszabályok szerinti családi ellátást.
  • Amennyiben olyan helyzet áll fenn, hogy a szülők keresőtevékenységükből fakadóan az EGT (Európai Gazdasági Térség) két különböző tagállamából jogosultak ellátásra, akkor a családi ellátás kifizetésére a joghatósággal bíró tagállamot (azt az államot, amelyik a családi ellátásokat fizetni köteles) a gyermek lakóhelye jelöli ki.
  • Példa: Ha az anya Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal és GYED-re jogosult, de élettársa Németországban folytat keresőtevékenységet és a család életvitelszerűen Németországban tartózkodik, akkor Németország rendelkezik joghatósággal.
  • Amennyiben az anya már kapja Magyarországon a GYED-et és a fentiek később, de a GYED folyósítása alatt kiderülnek a GYED folyósítását határozattal fel kell függeszteni. (Lásd: OEP Állásfoglalás, 2007. január)
  • Másik példa: Amennyiben az ügyfél/igénylő (férje, vagy felesége, vagy élettársa) az EU valamelyik Magyarországon kívüli tagállamában munkavállaló, vagy egyéni vállalkozó, az ügyfél/igénylő viszont a Magyarország területén rendelkezik biztosítási jogviszonnyal (munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony, főállású egyéni, vagy társas vállalkozási jogviszony stb.) ÉS a család Magyarország területén tartózkodik életvitelszerűen Magyarország az elsődleges joghatósággal rendelkező tagállam a családi ellátások folyósítására. Ekkor minden olyan családi ellátás (Csp, GYED, GYES, GYET) megállapítható a részére, amelyek vonatkozásában a hazai jogszabályok szerint a jogosultsági feltételek fennállnak. Amennyiben az ügyfél Magyarországról még nem részesült családi ellátásban Magyarországról igényét benyújthatja.
  • Amennyiben az ügyfél/igénylő férje, vagy felesége, vagy élettársa az EU valamelyik Magyarországon kívüli olyan tagállamában munkavállaló, ahol a családi ellátások összege több, mint a magyar ellátás összege jogosult lehet az igénylő a különbözetre. A különbözetet a másik EGT tagállamban az ott dolgozó mások szülőnek kell évente kérelmeznie. Ekkor ez a másik EGT tagállam hatósága E 411-es nyomtatványon kér adatot Magyarországtól.

Az egyik fizet, a másik kipótol.

Az alábbi példa egy szlovák lapban jelent meg:

Ha szlovák állampolgárnak külföldön születik gyermeke, a gyermekgondozási segélyre és a családi pótlékra elsősorban abban az államban jogosult, ahol a gyermekkel együtt él.

A másik állam abban az esetben fizet évente egyszer kiegyenlítő ellátást, ha az illetékes államban a szóban forgó ellátások összege alacsonyabb.

Vagyis ha a szülő szlovák állampolgár, de a kisgyermekkel Csehországban élnek, akkor a gyermekgondozási segélyt és a családi pótlékot is a cseh államtól kapják.

Ha az ottani ellátások összege kisebb, mint Szlovákiában volna, akkor a különbözetet évente egy összegben megkapják a szlovák államtól.

Ha az ügyfél valamelyik Magyarországon kívüli EGT tagállam területén munkavállaló, vagy egyéni vállalkozó és a gyermekét egyedül neveli a munkavállalás helye szerinti tagállam rendelkezik elsődleges joghatósággal a családi ellátások kifizetésére függetlenül attól, hogy a gyermekkel együtt melyik ország területén tartózkodik életvitelszerűen.

Ha a magyar állampolgárságú családnak nincs Mo-on biztosítása és életvitelszerűen nem Magyarországon laknak, hanem egy másik EGT tagállamban, akkor ezen másik EGT tagállam rendelkezik elsődleges joghatósággal a családi ellátások kifizetésére.

Ha az ügyfél (igénylő) férje, felesége, élettársa (azaz a másik szülő) az EU valamelyik másik országában munkavállaló, de az ügyfél nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, de a család életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik magyarországi biztosítás hiányában a teherviselő (folyósító) a másik (apa munkahelye szerinti) állam lesz, Magyarország maximum kiegészítést fizet. Ez, mivel Mo. a déli országok fölött teljesít főleg Spanyolország, Olaszország, Görögország, Románia és Bulgária esetében fordul elő. Itt is az ONYF rendezi a külföldi állammal a jogosultságot.

Fentiek elbírálása előtt fontos tisztázni azt, hogy mi tekinthető lakóhelynek.

Az uniós rendeletek értelmében lakóhelynek a személy szokásos tartózkodási helye tekintendő, tartózkodási helynek pedig a személy ideiglenes tartózkodási helye.

Az uniós rendeletek szerint a tagállamok együttműködnek az érintett személyek lakóhelyének tisztázása érdekében, ennek keretében - amennyiben a lakóhely meghatározása tekintetében nincs egyértelmű álláspont - meg kell határozni az érintett személy érdekeltségének központját, az alábbiak figyelembe vételével:

  • az érintett tagállamok területén való jelenlét időtartama,a személy helyzete, ideértve:az általa gyakorolt tevékenység jellegét és ennek szokásos helyét,a személy családi állapotát és családi kötelékeit,nem jövedelemszerző tevékenységei gyakorlásának helyét,tanulók esetében - ha van - a jövedelem forrását,az érintett személy lakhatási körülményeit és lakásának állandóságát,adózási szempontból mely tagállamban rendelkezik lakóhellyel.

Amennyiben a fentiek alapján sem határozható meg a lakóhely, az érintett személy kikövetkeztethető szándékát kell meghatározónak tekinteni.

Az EU szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó jogszabályai a családot és a családi ellátásokat tehát egységként kezeli.

A hazai ellátások közül családi ellátásnak kell tekinteni a családi pótlékot (Csp., a gyermekgondozási díjat (GYED), a gyermekgondozási segélyt (GYES) és a gyermeknevelési támogatást (GYET) is.

Az egyes tagállamok ellátásai (azok megnevezése és jogosultsági feltételei) természetesen egymásnak nem megfeleltethetőek, ezért annak tisztázása, hogy mely tagállam köteles elsősorban a családi ellátások megfizetésére mindig egyedi vizsgálatot igényel. (A különböző EU-s tagállamban és Magyarországon más-más családi ellátások alakultak ki, azok elnevezése és jogosultsági feltételei különbözőek, egymásnak nem megfeleltethetőek.)

Összegezve:

A joghatóságot mindig közigazgatási eljárás keretében kell tisztázni.

Azt, hogy mely tagállam hatósága köteles elsősorban a családi ellátások megfizetésére (joghatóság) a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg.

A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődleges a biztosítási elv azaz legerősebb szabály (elv) a biztosítási elv.

Ezt követi a területi elv azaz annak a vizsgálata, hogy a család életvitelszerűen melyik tagállamban tartózkodik.

Amennyiben olyan helyzet áll fenn, hogy a szülők keresőtevékenységükből fakadóan az EGT (Európai Gazdasági Térség) két különböző tagállamából jogosultak ellátásra, akkor a családi ellátás kifizetésére a joghatósággal bíró tagállamot (azt az államot, amelyik a családi ellátásokat fizetni köteles) a gyermek lakóhelye jelöli ki.

Többször ismétlődő kérdés, hogy amennyiben a CSED-et, illetve a GYED-et folyósító szerv (azaz az egészségbiztosító, vagy a kifizetőhely) tudomására jut, hogy az ellátásban részesülő, illetve annak hozzátartozója ugyanazon gyermek után az EU tagállamok valamelyikében családtámogatási ellátásban részesül hogyan kell helyesen eljárni.

Abban az esetben, ha az egészségbiztosító/kormányhivatal/járási hivatal, vagy a kifizetőhely tudomására jut, hogy a CSED, illetve GYED ellátásban részesülő személy az EU-s tagállamok bármelyikében igényelt családtámogatási ellátást, úgy a pénzbeli ellátás (CSED, vagy GYED) folyósítását meg kell szüntetni és az ügyet a ki kell vizsgáltatni. A vizsgálat eredményétől függően lehet az esetleges továbbfolyósításról gondoskodni.