Fórum segítségkérés régebbi elöl     új hozzászólás


Gyed, Gyes

Jereván #   2017.05.22. 14:25

szofianyuja # e-mail Jelentem! 2017.05.11. 10:18

Tisztelt Címzett!
Az alábbi ügyem folyik osztrák-magyar gyes ügyben. 2013. február óta dolgozom Ausztriában. Azóta a családi pótlékot, gyes-t kaptam rendesen. Idén február 6-án megszületett 3. gyermekem. Közben idén januárban egy egyéni vállalkozást is indítottam itthon, melyet a gyermek születése után szüneteltetem, mert nem lehet jövedelmem az első fél évben, ha igénylem a CSED-et. Közben úgy gondoltam, hogy a vállalkozásomból származó jövedelmem jócskán meghaladja az állami juttatásokat, így lemondanék az itthoni ellátásokról fél évig (gyes, csed) majd fél év után a férjem menne gyes-re. Ő itthon dolgozik teljes munkaidőben.
Kérdésem, hogy ha az itthoni ellátásokat nem kérem és folytatom a vállalkozásomat,illetve később a férjem megy gyes-re, ez érinti az osztrák gyes elbírálását?
Köszönöm!

T. Kérdező!

Igen érinti az alábbiak miatt.

Azt, hogy az ügyfél mely tagállamból részesül családi ellátásban nem az ügyfél döntése, hanem a vonatkozó EU-s jogszabályok, határozzák meg.

A koordinációs rendelet alapelvként mondja ki az ellátások halmozódásának a tilalmát.

Ugyancsak alapelv az egy állam joghatósága alá tartozás elve ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy személy egyszerre csak egy országban, főszabályként abban az országban, ahol a munkát végzi fizessen járulékot, ezt hívják lex loci laboris elvnek.

Az eljárás, illetve a tényállás tisztázása során a családot, mint egészet kell figyelembe venni (egységesség elve), akkor is, ha az ellátást - azon tagállamként, akinek joga az adott ügyben elsődlegesen alkalmazandó - főellátásként, valamint akkor is, ha kiegészítésként kell elbírálni.
A közösségi jogszabályok alkalmazása esetén a főszabály az, hogy mindkét szülő vonatkozásában kell az ügyet megítélni, amelytől azonban különleges élethelyzetben lévő személy esetén el lehet térni.

Alapelv, hogy ugyanazon gyermekre tekintettel ugyanarra az időszakra vonatkozóan két tagállam teljes összegű családi ellátást nem fizethet.
Nem tekintendő jogalap nélkülinek az a családi ellátás-kifizetés, amelyet az egyik tagállam olyan időszakra juttatott az érintett családnak, amely alatt másik tagállam joga volt elsődlegesen alkalmazandó (másik tagállam „helyett" fizetett). Ezen indokra hivatkozással tehát az érintettet visszafizetésre kötelezni nem lehet.

Azt, hogy mely tagállamból részesül egy család ellátásban, jogszabály rendezi - közigazgatási eljárás keretében kerül meghatározásra az, hogy az adott tagállam rendelkezik-e elsődlegesen joghatósággal a családi ellátások folyósítására -, tehát sohasem az ügyfél döntése határozza meg azt, hogy mely tagállam folyósít ellátást a részére.

Mindezek alapján a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére.

A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv alkalmazandó.

Amennyiben erre nincs lehetőség - illetve nem alkalmazható -, a területi elv szerint (tehát lakó- vagy tartózkodási hely alapján) kell az illetékes hatóságról, valamint a családi ellátások megállapításáról rendelkezni.

A családi ellátások tekintetében az adott ügyben érintett tagállamok közül az alábbi sorrendben előrébb lévő tagállam joga az elsődlegesen alkalmazandó:
 kereső tevékenység helye szerinti tagállam,
 nyugdíj folyósítása szerinti tagállam,
 lakóhely szerinti tagállam.

Ha mindkét szülő a fenti sorrendben azonos jogalap szerint (mindkettő végez munkát, mindkettő nyugdíjas, stb.) lehet jogosult két eltérő tagállamban családi ellátásra, akkor az a tagállam folyósítja az ellátásokat, ahol a gyermek lakik.

A fenti elsőbbségi szabályok alól kivétel a kiküldetésben végzett munka. Amennyiben a kiküldetés ideje nem haladja meg a két évet, és nem egy másik kiküldött munkavállalót vált fel a kiküldött ügyfél, akkor a kiküldő tagállam joga az alkalmazandó a családi ellátások folyósítása tekintetében, és nem a kiküldetés helye szerinti tagállamé.

Amennyiben azon tagállamban, amelynek joga elsődlegesen alkalmazandó, a folyósított családi ellátások összege összességében alacsonyabb, mint a másik érintett tagállam nemzeti joga szerint megállapítható családi ellátások összege, a két tagállam ellátásainak különbsége erejéig ezen utóbbi tagállam hatósága különbözeti kiegészítést fizet, amelyet az ügyfélnek kérelmeznie kell.

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala, ezen belül is annak családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya látja el, míg a folyósítási és jogorvoslati feladatokat főszabály szerint a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért
további kérdéseivel a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához
fordulhat.
Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017.01.01-től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.13. fejezete értelmében az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályának feladatai közé tartozik az is, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, gyáp, csed, gyed, baleseti táppénz) kapcsolatban lakossági megkeresésre szakmai tájékoztatást adjon, illetve segítséget nyújtson az biztosítottaknak az igény érvényesítéséhez. Mindezek alapján kérdéseikkel bátran fordulhatnak közvetlenül az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályához is.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ezen túlmenően lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

szofianyuja # e-mail 2017.05.11. 10:18

Tisztelt Címzett!
Az alábbi ügyem folyik osztrák-magyar gyes ügyben. 2013. február óta dolgozom Ausztriában. Azóta a családi pótlékot, gyes-t kaptam rendesen. Idén február 6-án megszületett 3. gyermekem. Közben idén januárban egy egyéni vállalkozást is indítottam itthon, melyet a gyermek születése után szüneteltetem, mert nem lehet jövedelmem az első fél évben, ha igénylem a CSED-et. Közben úgy gondoltam, hogy a vállalkozásomból származó jövedelmem jócskán meghaladja az állami juttatásokat, így lemondanék az itthoni ellátásokról fél évig (gyes, csed) majd fél év után a férjem menne gyes-re. Ő itthon dolgozik teljes munkaidőben.
Kérdésem, hogy ha az itthoni ellátásokat nem kérem és folytatom a vállalkozásomat,illetve később a férjem megy gyes-re, ez érinti az osztrák gyes elbírálását?
Köszönöm!

Dödölle1 #   2017.04.13. 13:03

A különböző fórumokon és közösségi oldalakon rendszeresen felmerülő kérdés, hogy táppénz, csed, gyed ellátások esetében hány nap az ügyintézési idő, illetve mi történik akkor, ha a közigazgatási szerv késedelembe esik. Nekik nyújthat segítséget az alábbi összefoglaló.

Igényérvényesítési és igény elbírálási, hatásköri és illetékességi szabályok, valamint ügyintézési határidők és jogorvoslati eljárás táppénz, csed, gyed és baleseti táppénz esetén 2017.01.01-től.

  • Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )
  • A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)
  • Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)
  • A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)
  • Amennyiben a munkáltatónál működik úgynevezett tb. kifizetőhely (a munkáltatónál több, mint 100 fő dolgozik és foglalkoztatnak legalább 1 fő, OKJ-s TB végzettséggel rendelkező ügyintézőt), úgy az igényt a TB kifizetőhely bírálja el és folyósítja, ha 100 fő alatti vállalkozásról van szó, akkor a munkáltatónak Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt szükséges kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül meg kell küldenie a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyeszékhely járási hivatalának. (Vhr. 38. § )

Ügyintézési idő

  • Az ügyintézési idő nem azzal a nappal kezdődik, amikor a munkavállaló leadja az orvosi igazolásokat a munkáltatójának, hanem azzal a nappal, amikor az megérkezik a járási hivatalhoz, vagy a TB. kifizetőhelyhez.
  • A Ket. (Közigazgatási eljárásról szóló törvény) szerint az általános ügyintézési idő 21 naptári nap.
  • 2016.01.01-től bevezetésre került az un. sommás (egyszerűsített, gyorsított) eljárás. Ez azt jelenti, hogy bizonyos, többnyire egyszerű ügyekben ezen 21 nap helyett 8 nap alatt kell az ügyeket elbírálni, a kérelemről érdemben dönteni és az ellátást kiutalni.
  • Amennyiben az ügyfél, illetve a munkáltatója minden, a jogszabályban előírt okmányt (szabályosan kiállított orvosi igazolás, minden pontjában kitöltött foglalkoztatói igazolás stb.) benyújt és így a tényállás tisztázott az ügyintézési határidő tehát 8 nap.
  • Ha azonban valami mégis hiányzik, akkor un. függő hatályú végzést kell kibocsátani. Ebben az ügyfelet tájékoztatják arról, hogy az ügyét valami miatt (pl. hiányos adatszolgáltatás) nem lehet 8 napon belül elbírálni, így az ügyében legfeljebb 60 napon belül fognak dönteni. Ugyancsak ebben a végzésben (a végzés azt jelenti, hogy nem végleges, hanem közbenső döntést hoztak) tájékoztatják az ügyfelet arról, hogyha mégsem döntenének az ügyében érdemben (azaz véglegesen) 60 napon belül, úgy a részére, mintegy a késedelem reparálásaként 10.000 forintot köteles a hatóság megfizetni.

Késedelmi kamat

  • A 10.000 forint kifizetése nem mentesíti a hatóságot (járási hivatal/tb. kifizetőhely) az egyéb jogszabályokban előírt kamatfizetési kötelezettsége alól. Ha ugyanis az egészségbiztosító/kifizetőhely késedelembe esik az Ebtv. 69. § értelmében köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot is fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

A közigszerv további büntetése

  • Sőt a Ket. egy másik rendelkezése értelmében amennyiben az előírt ügyintézési időn belül az igényt nem bírálják el (az igényelbírálás azt jelenti, hogy eldöntik jogosult-e valaki táppénz, csed, gyed stb. ellátásokra, és ha igen milyen összegben) –mintegy büntetésként- az igényelbíráló szerv (járási hivatal, vagy Tb. kifizetőhely) köteles a központi költségvetésbe befizetni az illetéktörvényben meghatározott összegű általános tételű eljárási illeték összegét. (3.000 Ft)

Amennyiben az igényelbíráló szerv az előírt ügyintézési idő kétszeresét is túllépi, mintegy büntetésként az igényelbíráló szerv (járási hivatal, vagy Tb. kifizetőhely) köteles a központi költségvetésbe befizetni az illetéktörvényben meghatározott összegű általános tételű eljárási illeték kétszeresét. (Arra, hogy egy közigazgatási szerv magától befizetné a fenti büntetést sajnos nem nagyon van példa…

Indokolási kötelezettség fellebbezésnél

  • Már volt szó róla, hogy a fellebbezés (jogorvoslati eljárás) az ügyfél számára ingyenes, azaz nem kell érte illetéket fizetni, vagy arra illetékbélyeget ragasztani. Változás viszont, hogy 2016.01.01-től az ügyfélnek a fellebbezését indokolni kell, azaz nem elég leírni azt, hogy nem ért egyet a döntéssel, vagy a megállapított táppénz, csed, gyed stb. összegével, hanem azt is ki kell fejtenie, hogy szerinte a döntés miért nem megalapozott, vagy az összeg miért nem helyes.

Hatáskör/illetékesség

  • Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) kapcsolatos igények elsőfokú elbírálását

*a munkáltatónál működő TB kifizetőhely, vagy
*a közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói esetében a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodája (MÁK ISZI), mint központi kifizetőhely, vagy
*a megyeszékhely szerinti járási hivatalok,
*a főváros esetében pedig a XIII. kerületi hivatal végzi.

A méltányossági kérelmek (méltányossági táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) és az egyszeri gyógyszersegélyek iránti kérelmek elbírálását a kormányhivatalok végzik.

Másodfokon, ha az elsőfokú döntést a kifizetőhely hozta a kormányhivatal, ha pedig az elsőfokú döntést a megyeszékhely szerinti járási hivatalok, vagy a főváros esetében a XIII. kerületi hivatal hozta Budapest Város Kormányhivatala jár el.

http://convert.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

http://convert.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

monoszkop #   2017.04.11. 10:04

EU TB ügyek iránt érdeklődő ügyfeleknek hasznos lehet az itt található info is:

http://convert.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

sortie #   2017.04.06. 09:36

Manci69 # e-mail Jelentem! 2017.04.05. 18:06

Tisztelt jogi fórum!
Szeretnék segítséget kérni. A fiam és élettársa szezonmunkán vannak Tirolban. A fiam élettársa terhes lett most 10 hetes. A szezonmunka április végén lejár. Viszont a fiam élettársa Magyarországon csak lakcímmel rendelkezik és Taj kártyája van, de mivel az iskola elvégzése után csak Ausztriába dolgozott 4 vagy 5 ezért ha jól tudom nem jogosult egészségügyi ellátásra itthon. Ilyen esetben hol kell beadni a gyesre és családipótlékra való jogosultsági kérelmet. Honnan kaphat bármilyen ellátást. Jelen pillanatba a munkahelyén ideiglenes lakhelye van Tirolban, de a szezon végén jönnek haza április végén. Hova kell fordulnunk segítségért.Ausztriában esett teherbe és jelen pillanatban ott jár orvoshoz.Előre is köszönöm a válaszukat

T. Kérdező!

hol kell beadni a gyesre és családipótlékra való jogosultsági kérelmet. Honnan kaphat bármilyen ellátást.


Röviden:

Főszabály szerint ahol dolgoznak, illetve életvitelszerűen tartózkodnak.

Hosszabban:

Az EU-s csatlakozásunkat követően Magyarországon is érvényesül a személyek, áruk, szolgáltatások, valamint a tőke szabad áramlásának az alapelve, amelyeket az EU alapszerződései (Római Szerződés 1957., Maastrichti Szerződés 1992. Amszterdami Szerződés 1999., Nizzai Szerződés 2001., Lisszaboni Szerződés 2007. stb.) teszik lehetővé.

Ezen belül a személyek szabad mozgását, az EGT tagállamokon belüli szabad munkavégzést teszik lehetővé a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK Európai Parlament és Tanács (2004.04.29.) rendelete és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, az Európai Parlament és Tanács 987/2009/EK rendelete (2009.09.16.), amely uniós jogszabályok 2010.05.01-től hatályosak és amely szabályok közvetlenül és kötelezően alkalmazandóak a részes tagállamok állampolgáraira és ezek családtagjaira.
A rendeletet pedig itt érhető el:
http://eur-lex.europa.eu/…tent/HU/TXT/?…

http://eur-lex.europa.eu/…exUriServ.do?…
Ha ezt a kérdéskör nem lenne szabályozva, úgy a személyek szabad áramlásának az elve a gyakorlatban nem, vagy csak korlátozottan tudna megvalósulni.
(Pl. Ha nem kapok nyugdíjat azért, mert a külföldi jogviszonyt itthon nem ismerik el, akkor valószínűleg háromszor meggondolom, hogy külföldön vállalok-e munkát…)
Ezért:
Azt, hogy az ügyfél mely tagállamból részesül családi ellátásban nem az ügyfél döntése, hanem a vonatkozó EU-s jogszabályok, határozzák meg.

A koordinációs rendelet alapelvként mondja ki az ellátások halmozódásának a tilalmát.
Ugyancsak alapelv az egy állam joghatósága alá tartozás elve ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy személy egyszerre csak egy országban, főszabályként abban az országban, ahol a munkát végzi fizessen járulékot, ezt hívják lex loci laboris elvnek,
az egyenlő elbánás elve, azaz ha valaki egy másik EU-s országba megy dolgozni, lakni, akkor ugyanazok a szabályok vonatkozzanak rá, mint akik az adott ország állampolgárai, ami a TB szempontjából azt jelenti, hogy ugyanazokat az orvosi, egészségügyi TB pénzellátási és családtámogatási ellátásokat kapja/kaphassa, mint az adott ország állampolgárai,
az összeszámítás elve, ami azt jelenti, hogy a biztosítási idők összeszámíthatók, magyarul ha a TB ellátás jogosultságának a megállapításához szükséges, akkor a másik EU-s tagállamban szerzett biztosítási időt (pl. munkaviszonyt), szolgálati időt is be kell számítani,
az ellátások exportálhatóságának az elve, azaz az egyik EU-s országban megszerzett ellátás egy másik tagállamban is folyósítható (kifizethető), valamint
az egységesség elve melynek lényege, hogy a családot, mint egészet kell figyelembe venni .
További kisegítő elv a pro rata elv, azaz mindenki a ráeső terheket viseli. (Ez a biztosítókra vonatkozik)
(Joghatóság= jelen esetben melyik ország jár el)
Meg kell különböztetni az orvosi/egészségügyi ellátást és táppénzt, valamint a munkanélküli ellátást ami egy csoportot képez és a családi ellátásokat (családi pótlék, GYED, GYES) ami egy másik csoportot képez és mindkettőre más-más főszabály vonatkozik.
Jelen összefoglaló kizárólag az utóbbival foglalkozik.

1. A családok támogatásáról szóló1998. évi LXXXIV. törvény (Csttv.) végrehajtására kiadott 223/1998. (XII.30.) kormányrendelet 27/F. § (1) bekezdése értelmében - a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendeletek alkalmazása szempontjából pénzbeli családi ellátás a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozási díj. (A csecsemőgondozási díj tehát nem, az egy speciálisan magyar ellátás.) A CSED speciális „magyar” ellátás, az az EU koordinációs rendeletek értelmében nem minősül családi ellátásnak, azaz ha van magyar jogviszonya és a jogosultsági feltételeknek megfelel azt itthon megigényelheti és kaphatja.

Az eljárás, illetve a tényállás tisztázása során a családot, mint egészet kell figyelembe venni (egységesség elve), akkor is, ha az ellátást - azon tagállamként, akinek joga az adott ügyben elsődlegesen alkalmazandó - főellátásként, valamint akkor is, ha kiegészítésként kell elbírálni.
A közösségi jogszabályok alkalmazása esetén a főszabály az, hogy mindkét szülő vonatkozásában kell az ügyet megítélni, amelytől azonban különleges élethelyzetben lévő személy esetén el lehet térni.
Alapelv, hogy ugyanazon gyermekre tekintettel ugyanarra az időszakra vonatkozóan két tagállam teljes összegű családi ellátást nem fizethet.
Nem tekintendő jogalap nélkülinek az a családi ellátás-kifizetés, amelyet az egyik tagállam olyan időszakra juttatott az érintett családnak, amely alatt másik tagállam joga volt elsődlegesen alkalmazandó (másik tagállam „helyett" fizetett). Ezen indokra hivatkozással tehát az érintettet visszafizetésre kötelezni nem lehet.
Azt, hogy mely tagállamból részesül egy család ellátásban, jogszabály rendezi - közigazgatási eljárás keretében kerül meghatározásra az, hogy az adott tagállam rendelkezik-e elsődlegesen joghatósággal a családi ellátások folyósítására -, tehát sohasem az ügyfél döntése határozza meg azt, hogy mely tagállam folyósít ellátást a részére.
Mindezek alapján a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére.
A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv alkalmazandó.
Amennyiben erre nincs lehetőség - illetve nem alkalmazható -, a területi elv szerint (tehát lakó- vagy tartózkodási hely alapján) kell az illetékes hatóságról, valamint a családi ellátások megállapításáról rendelkezni.
A családi ellátások tekintetében az adott ügyben érintett tagállamok közül az alábbi sorrendben előrébb lévő tagállam joga az elsődlegesen alkalmazandó:
 kereső tevékenység helye szerinti tagállam,
 nyugdíj folyósítása szerinti tagállam,
 lakóhely szerinti tagállam.

Ha mindkét szülő a fenti sorrendben azonos jogalap szerint (mindkettő végez munkát, mindkettő nyugdíjas, stb.) lehet jogosult két eltérő tagállamban családi ellátásra, akkor az a tagállam folyósítja az ellátásokat, ahol a gyermek lakik.
A fenti elsőbbségi szabályok alól kivétel a kiküldetésben végzett munka. Amennyiben a kiküldetés ideje nem haladja meg a két évet, és nem egy másik kiküldött munkavállalót vált fel a kiküldött ügyfél, akkor a kiküldő tagállam joga az alkalmazandó a családi ellátások folyósítása tekintetében, és nem a kiküldetés helye szerinti tagállamé.
Amennyiben azon tagállamban, amelynek joga elsődlegesen alkalmazandó, a folyósított családi ellátások összege összességében alacsonyabb, mint a másik érintett tagállam nemzeti joga szerint megállapítható családi ellátások összege, a két tagállam ellátásainak különbsége erejéig ezen utóbbi tagállam hatósága különbözeti kiegészítést fizet, amelyet az ügyfélnek kérelmeznie kell.
Ha pl. az igénylő Svédországban tartózkodik életvitelszerűen a gyermekével, illetve Svédországban dolgozik, úgy a svéd munkaviszony, illetve életvitelszerű tartózkodás alapján a Svéd Királyság illetékes hatósága állapítja és fizeti meg a svéd jogszabályok szerinti családi ellátást.
Amennyiben olyan helyzet áll fenn, hogy a szülők keresőtevékenységükből fakadóan az EGT (Európai Gazdasági Térség) két különböző tagállamából jogosultak ellátásra, akkor a családi ellátás kifizetésére a joghatósággal bíró tagállamot (azt az államot, amelyik a családi ellátásokat fizetni köteles) a gyermek lakóhelye jelöli ki.

 Példa: Ha az anya Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal és GYED-re jogosult, de élettársa Németországban folytat keresőtevékenységet és a család életvitelszerűen Németországban tartózkodik, akkor Németország rendelkezik joghatósággal.
Amennyiben az anya már kapja Magyarországon a GYED-et és a fentiek később, de a GYED folyósítása alatt kiderülnek a GYED folyósítását határozattal fel kell függeszteni. (Lásd: OEP Állásfoglalás, 2007. január)
 Másik példa: Amennyiben az ügyfél/igénylő (férje, vagy felesége, vagy élettársa) az EU valamelyik Magyarországon kívüli tagállamában munkavállaló, vagy egyéni vállalkozó, az ügyfél/igénylő viszont a Magyarország területén rendelkezik biztosítási jogviszonnyal (munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony, főállású egyéni, vagy társas vállalkozási jogviszony stb.) ÉS a család Magyarország területén tartózkodik életvitelszerűen Magyarország az elsődleges joghatósággal rendelkező tagállam a családi ellátások folyósítására. Ekkor minden olyan családi ellátás (Csp, GYED, GYES, GYET) megállapítható a részére, amelyek vonatkozásában a hazai jogszabályok szerint a jogosultsági feltételek fennállnak. Amennyiben az ügyfél Magyarországról még nem részesült családi ellátásban Magyarországról igényét benyújthatja.

 Amennyiben az ügyfél/igénylő férje, vagy felesége, vagy élettársa az EU valamelyik Magyarországon kívüli olyan tagállamában munkavállaló, ahol a családi ellátások összege több, mint a magyar ellátás összege jogosult lehet az igénylő a különbözetre. A különbözetet a másik EGT tagállamban az ott dolgozó mások szülőnek kell évente kérelmeznie. Ekkor ez a másik EGT tagállam hatósága E 411-es nyomtatványon kér adatot az ONYF-től.
Az egyik fizet, a másik kipótol. Az alábbi példa egy szlovák lapban jelent meg:
Ha szlovák állampolgárnak külföldön születik gyermeke, a gyermekgondozási segélyre és a családi pótlékra elsősorban abban az államban jogosult, ahol a gyermekkel együtt él.
A másik állam abban az esetben fizet évente egyszer kiegyenlítő ellátást, ha az illetékes államban a szóban forgó ellátások összege alacsonyabb.
Vagyis ha a szülő szlovák állampolgár, de a kisgyermekkel Csehországban élnek, akkor a gyermekgondozási segélyt és a családi pótlékot is a cseh államtól kapják.
Ha az ottani ellátások összege kisebb, mint Szlovákiában volna, akkor a különbözetet évente egy összegben megkapják a szlovák államtól.

 Ha az ügyfél valamelyik Magyarországon kívüli EGT tagállam területén munkavállaló, vagy egyéni vállalkozó és a gyermekét egyedül neveli a munkavállalás helye szerinti tagállam rendelkezik elsődleges joghatósággal a családi ellátások kifizetésére függetlenül attól, hogy a gyermekkel együtt melyik ország területén tartózkodik életvitelszerűen.

 Ha a magyar állampolgárságú családnak nincs Mo-on biztosítása és életvitelszerűen nem Magyarországon laknak, hanem egy másik EGT tagállamban, akkor ezen másik EGT tagállam rendelkezik elsődleges joghatósággal a családi ellátások kifizetésére.

 Ha az ügyfél (igénylő) férje, felesége, élettársa (azaz a másik szülő) az EU valamelyik másik országában munkavállaló, de az ügyfél nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, de a család életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik magyarországi biztosítás hiányában a teherviselő (folyósító) a másik (apa munkahelye szerinti) állam lesz, Magyarország maximum kiegészítést fizet. Ez, mivel Mo. a déli országok fölött teljesít főleg Spanyolország, Olaszország, Görögország, Románia és Bulgária esetében fordul elő. Itt is az ONYF rendezi a külföldi állammal a jogosultságot.
Fentiek elbírálása előtt fontos tisztázni azt, hogy mi tekinthető lakóhelynek.
Az uniós rendeletek értelmében lakóhelynek a személy szokásos tartózkodási helye tekintendő, tartózkodási helynek pedig a személy ideiglenes tartózkodási helye.

Az uniós rendeletek szerint a tagállamok együttműködnek az érintett személyek lakóhelyének tisztázása érdekében, ennek keretében - amennyiben a lakóhely meghatározása tekintetében nincs egyértelmű álláspont - meg kell határozni az érintett személy érdekeltségének központját, az alábbiak figyelembe vételével:

 az érintett tagállamok területén való jelenlét időtartama,
 a személy helyzete, ideértve:
 az általa gyakorolt tevékenység jellegét és ennek szokásos helyét,
 a személy családi állapotát és családi kötelékeit,
 nem jövedelemszerző tevékenységei gyakorlásának helyét,
 tanulók esetében - ha van - a jövedelem forrását,
 az érintett személy lakhatási körülményeit és lakásának állandóságát,
 adózási szempontból mely tagállamban rendelkezik lakóhellyel.

Amennyiben a fentiek alapján sem határozható meg a lakóhely, az érintett személy kikövetkeztethető szándékát kell meghatározónak tekinteni.

A családi ellátások koordinálását végző szerv Magyarországon az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság.
Akinek tehát EU-s jogszabályt érintő családtámogatási ügye (családi pótlék, GYED, GYES, GYET) van annak célszerű az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot, vagy a Megyei Kormányhivatalok Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályát személyesen fel, vagy írásban megkeresni, mivel egy konkrét esetben teljeskörű tájékoztatást ők tudnak adni.

Elérhetőségük:
ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG
Cím: 1081 Budapest, Fiumei út 19./a.
Postacím: 1916 Budapest
Telefon: (+36) 1 270 8000
Az EU szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó jogszabályai a családot és a családi ellátásokat tehát egységként kezeli.
A hazai ellátások közül családi ellátásnak kell tekinteni a családi pótlékot (Csp., a gyermekgondozási díjat (GYED), a gyermekgondozási segélyt (GYES) és a gyermeknevelési támogatást (GYET) is.
Az egyes tagállamok ellátásai (azok megnevezése és jogosultsági feltételei) természetesen egymásnak nem megfeleltethetőek, ezért annak tisztázása, hogy mely tagállam köteles elsősorban a családi ellátások megfizetésére mindig egyedi vizsgálatot igényel. (A különböző EU-s tagállamban és Magyarországon más-más családi ellátások alakultak ki, azok elnevezése és jogosultsági feltételei különbözőek, egymásnak nem megfeleltethetőek.)
Összegezve:

  1. A joghatóságot mindig közigazgatási eljárás keretében kell tisztázni.
  2. Azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg.
  3. A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv azaz legerősebb szabály (elv) a biztosítási elv.
  4. Ezt követi a területi elv azaz annak a vizsgálata, hogy a család életvitelszerűen melyik tagállamban tartózkodik.
  5. Amennyiben olyan helyzet áll fenn, hogy a szülők keresőtevékenységükből fakadóan az EGT (Európai Gazdasági Térség) két különböző tagállamából jogosultak ellátásra, akkor a családi ellátás kifizetésére a joghatósággal bíró tagállamot (azt az államot, amelyik a családi ellátásokat fizetni köteles) a gyermek lakóhelye jelöli ki.

Speciális illetékesség
Családi ellátások tekintetében a tagállamok hatóságai közti adatcsere bonyolítása, és az alkalmazandó jog meghatározása a kijelölt kormányhivatal (illetve ONYF) hatáskörébe tartozik.
Amennyiben az érintett család esetében az uniós rendeletek szerint a magyar jog alkalmazásának van helye, a családi ellátások közül a gyermekgondozási díj tekintetében az egészségbiztosítási szerv rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

A családi ellátások közül a családi pótlék, a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás tekintetében a hatásköri és illetékességi szabályok a következők:
 amennyiben a kérelmező vagy a családtámogatási ellátás iránti kérelem elbírálása szempontjából figyelembe veendő családtagja az Osztrák Köztársaságban folytat keresőtevékenységet, vagy ha e családtagok valamelyike életvitelszerűen az Osztrák Köztársaságban tartózkodik, vagy ha egyéb okból az ügy elbírálásához osztrák hatóság megkeresése szükséges, a Győr-Moson-Sopron Megyei
Kormányhivatal (Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály Családtámogatási Osztály 1., cím: 9024 Győr, Hunyadi u. 6/A, levelezési cím: 9020 Győr, Pf. 131.,
e-mail:omrcs@kh.allamkincstar.gov.hu, fax: 0036-96/312-944),
 egyéb esetben a Budapest Főváros Kormányhivatala (Családtámogatási Főosztály Családtámogatási Osztály 7., cím: 1139 Budapest, Váci út 71.,
e-mail: nko.kmrig@kh.allamkincstar.gov.hu, fax: 0036-1/350-2465) illetékes eljárni.

A Kincstár és a Finanzamt Bruck Eisenstadt Oberwart közös ügyfélfogadása családi ellátás ügyekben.

Akiknek a családja - ausztriai munkavállalás következtében az egyik, vagy mindkét államban családi ellátásra lehet jogosult, 2010. januártól kezdődően havonta egy-egy alkalommal a két ország illetékes hivatalainak közös ügyfélszolgálatát is felkereshetik.

A közös ügyfélfogadás helyszínei és időpontjai:

  • Magyarországon: minden hónap 3. hétfőjén: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály Családtámogatási Osztály 1.), 9024 Győr, Hunyadi u. 6/A., 08:30-12:00 óra között;
  • Ausztriában: minden hónap 4. hétfőjén: Finanzamt Bruck Eisenstadt Oberwart, A-7001 Eisenstadt, Neusiedlerstrasse 46, 11:00-12:00 és 13:00-14:00 óra között.

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Családtámogatási Főosztály

Call Center: 0036- 1/452-2910
0036-20/881-9535
0036-30/344-0045
0036-70/460-9005

https://cst.onyf.hu/…amokban.html

http://europa.eu/…index_hu.htm

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala, ezen belül is annak családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya látja el, míg a folyósítási és jogorvoslati feladatokat főszabály szerint a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért
további kérdéseivel a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához
fordulhat.
Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ezen túlmenően lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Manci69 # e-mail 2017.04.05. 18:06

Tisztelt jogi fórum!
Szeretnék segítséget kérni. A fiam és élettársa szezonmunkán vannak Tirolban. A fiam élettársa terhes lett most 10 hetes. A szezonmunka április végén lejár. Viszont a fiam élettársa Magyarországon csak lakcímmel rendelkezik és Taj kártyája van, de mivel az iskola elvégzése után csak Ausztriába dolgozott 4 vagy 5 ezért ha jól tudom nem jogosult egészségügyi ellátásra itthon. Ilyen esetben hol kell beadni a gyesre és családipótlékra való jogosultsági kérelmet. Honnan kaphat bármilyen ellátást. Jelen pillanatba a munkahelyén ideiglenes lakhelye van Tirolban, de a szezon végén jönnek haza április végén. Hova kell fordulnunk segítségért.Ausztriában esett teherbe és jelen pillanatban ott jár orvoshoz.Előre is köszönöm a válaszukat

Csonticsucsu # e-mail 2017.02.09. 16:43

Tisztelt Jogi Fórum! Én egy férfi vagyok. Én és a párom örökbefogadtunk egy újszülött babát (a hat hét várakozási időből egy hét telt le). A baba már itthon van, ideiglenes kinevezett gyámja vagyok a végleges határozatig.
A kérdésem az lenne: Ha a párom nem veszi igénybe a CSED-et,akkor én mint apa, mikortól mehetek Gyes-re?
Az eddigi tájékoztás szerint, csak a baba hat hónapos kora után. De! Az én feleségem (10 éve) vak, ennek ellenére dolgozik. Én szeretnék Gyes-re menni, mert EÜ.dolgozóként beláttuk, hogy az első időkben fontos a látásom a baba épsége miatt.
Mehetek a kezdetektől én GYES-re, vagy csak, ha a baba fél éves lesz? Sürgős válasz kellene, mert a munkáltatóm nincs tisztában a helyzettel! Köszönettel!

Backardi # e-mail 2017.02.03. 10:02

Ftisztelt Jogi fórum!

Szeretném megkérdezni milyen támogatást igényelhetnénk gyerekvállalás során,ha kismama készít nem volt előzőleg munkaviszonyból egyáltalàn de betétbiztosítási még havonta fizettem! Illetve férjem bejelentett nettó 180.000 ft-os fizetése után igênyelhetünk e Gyedet,Gyest,családtámogatási úgy hogy én mint kismama maradok otthon a gyerekkel és a férjem dolgozik tovább!

Köszönöm

Backardi

Tothpala # e-mail 2017.01.31. 16:04

Tisztelt Szakértő!

Egészen 2016 május-1-ig egyetemi tanársegédként dolgoztam, aztán kaptam egy 2 éves posztdoktori ösztöndíjat az USA-ba. Ezt az itteni egyetem fizeti, nem a magyar. Közben az otthoni egyetemen ezalatt az idő alatt fizetés nélküli szabadságon vagyok. Közben teherbe estem és augusztusra várható a baba. Mivel itt 2-4 hónap max amit otthon lehet tölteni úgy gondoljuk a férjemmel hogy inkább visszajövünk, mert ha itt felmondok a vízumom ugrik és az övé is és akkor ő sem tudna dolgozni. Valószínűleg a szülés után 2-3 hónap múlva tudnánk utazni a babával. MIndez alatt az idő alatt édesapám cégénél is folyamatosan be vagyok jelentve és a cég fizeti a minimális járulékokat utánam (nyugdíj eho stb). Szóval a kérdésem az hogy ezek után mire számíthatok az államtól.

Előre is köszönöm
AT

Dödölle1 #   2016.02.26. 09:32

Újabb változás az egészségbiztosítás területén.

A 18 oldalas összefoglaló itt található:

http://www.oep.hu/…_reszere.pdf

Zengőbérci #   2016.02.19. 12:06

rbarba 2016.02.19. 11:10
Tisztelt Szakértő,

Szeretném megkérdezni, hogy ha 7 hónap múlva szülök, és a terhesség első hat hónapjának átlagjövedelméből számítják a gyed és egyéb juttatások összegét, akkor ha nekem két munkahelyről származik jövedelmem, a két munkabért összeadják és ez alapján számolnak, vagy csak azt veszik alapul, amelyik régebb óta fennálló munkaviszonyból származik?
Köszönettel!
R. Barbara

1. GYED-GYES kérdéseket a javasolt a munkajog topicban feltenni, mivel egyrészt a társadalombiztosítás a munkajog családjának a része, másrészt pedig a tb szakemberek elsősorban azt figyelik, azaz onnan várható hamarabb válasz.

2. Az Ebtv. 43. § (2) értelében egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani.

Az Ebtv. 42. § (8) értelmében a csecsemőgondozási díjra, ha jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Fentiek figyelembevételével annak akinek a csed igénylésének napján (szülés napján) egyidejűleg két jogviszonya van jogviszonyonként külön-külön kell megvizsgálni azt, hogy jogosult-e ellátásra.

Ha tehát a szüléskor egyidejűleg két fennálló jogviszonya van azokat külön-külön kezelik, a munkabéreket nem adják össze, hanem külön-külön megnézik, hogy egyik, ill. a másik jogviszonyában megvan-e a csed-hez szükséges 365 nap biztosítási idő. Amennyiben igen, úgy akár két csed-et is kaphat.

Az ellátás nem az ön által említett utolsó 6 havi jövedelem, hanem a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem!

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

rbarba # e-mail 2016.02.19. 11:10

Tisztelt Szakértő,
Szeretném megkérdezni, hogy ha 7 hónap múlva szülök, és a terhesség első hat hónapjának átlagjövedelméből számítják a gyed és egyéb juttatások összegét, akkor ha nekem két munkahelyről származik jövedelmem, a két munkabért összeadják és ez alapján számolnak, vagy csak azt veszik alapul, amelyik régebb óta fennálló munkaviszonyból származik?
Köszönettel!
R. Barbara

Zengőbérci #   2016.02.18. 11:47

Klára07 2016.02.09. 14:03
Kedves Szakértő,
A magyar állampolgárságot honosítással 2013 júniusában szereztem meg.
(Román állampolgárságom van mellette), 2015 november elsejétől élünk életvitelszerűen Magyarországon. Előtte nem rendelkeztünk magyarországi lakcímmel. Csehországban éltem és dolgoztam 2009 óta, ott van folyamatos munkaviszonyom és biztosításom. A kislányomat már itthon szültem 2016 januárjában, a TB-nél 2x is jártam, hogy igényeljem a GYED-et, mind a 2x elküldtek, mondván nem voltam itthon biztosítva. Én úgy tudom, hogy el kéne fogadják a EU-s munkaviszonyt és az EU-s egészségbiztosítási kártyát. Mit tegyek, hogy szóba álljanak velem? Én úgy tudom, hogy abban az EU államban kell kérnem a GYED-et ahol életvitelszerűen tartózkodom.
Az itteni (Debrecen)TB azzal küldött haza, hogy menjek Prágába és kérjem ott a GYED-et ha ott dolgoztam. Nem merem Prágában igényelni mivel büntetés jár ha úgy veszem fel, hogy már nem lakom ott. Az itteni TB-nál kérték még a TAJ számot is, ami nekem sose volt, azt nem tudták megmondani, hogy hogyan lehetne nekem is TAJ számom.
Kérdéseim: Hogyan lehetne TAJ számom?
Hogyan, milyen iratokkal kérvényezhettem itthon a GYED folyósítást.
Válaszát előre is nagyon köszönöm,
Tisztelettel,
Molnár Klára

Tisztelt Kérdező!

Rosszul tudja.

Főszabály, hogy a biztosítás szerinti tagállamban kell kérnie a családtámogatási ellátásokat.

Amennyiben a szüléskor a cseh munkaviszonya fennállt, úgy Csehország jogosult az igényét elbírálni és a cseh szabályok szerinti ellátást folyósítani.

Magyarországon CSED-re és GYED-re csak az jogosult, aki a szülés időpontjában magyar biztosítási jogviszonnyal rendelkezik ÉS a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik 365 biztosításban töltött nappal. A feltétel konjuktív, azaz ellátást csak akkor kaphat, ha mindkét feltétel teljesül.

(Azt jól tudja, hogy a 365 napba a külföldi EU-s jogviszonyt be kell számolni.)

Azt, hogy mely tagállamból részesül egy család ellátásban, jogszabály rendezi - közigazgatási eljárás keretében kerül meghatározásra az, hogy az adott tagállam rendelkezik-e elsődlegesen joghatósággal a családi ellátások folyósítására -, tehát sohasem az ügyfél döntése határozza meg azt, hogy mely tagállam folyósít ellátást a részére.
Mindezek alapján a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére.

A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv alkalmazandó.

Debrecenben javaslom személyesen megkeresni Kertész Ilona osztályvezető kolléganőt, aki teljeskörűen tájékoztatja a szabályokról és a lehetőségekről.

Klára07 # e-mail 2016.02.09. 14:03

Kedves Szakértő,

A magyar állampolgárságot honosítással 2013 júniusában szereztem meg.
(Román állampolgárságom van mellette), 2015 november elsejétől élünk életvitelszerűen Magyarországon. Előtte nem rendelkeztünk magyarországi lakcímmel. Csehországban éltem és dolgoztam 2009 óta, ott van folyamatos munkaviszonyom és biztosításom. A kislányomat már itthon szültem 2016 januárjában, a TB-nél 2x is jártam, hogy igényeljem a GYED-et, mind a 2x elküldtek, mondván nem voltam itthon biztosítva. Én úgy tudom, hogy el kéne fogadják a EU-s munkaviszonyt és az EU-s egészségbiztosítási kártyát. Mit tegyek, hogy szóba álljanak velem? Én úgy tudom, hogy abban az EU államban kell kérnem a GYED-et ahol életvitelszerűen tartózkodom.
Az itteni (Debrecen)TB azzal küldött haza, hogy menjek Prágába és kérjem ott a GYED-et ha ott dolgoztam. Nem merem Prágában igényelni mivel büntetés jár ha úgy veszem fel, hogy már nem lakom ott. Az itteni TB-nál kérték még a TAJ számot is, ami nekem sose volt, azt nem tudták megmondani, hogy hogyan lehetne nekem is TAJ számom.
Kérdéseim: Hogyan lehetne TAJ számom?
Hogyan, milyen iratokkal kérvényezhettem itthon a GYED folyósítást.
Válaszát előre is nagyon köszönöm,

Tisztelettel,

Molnár Klára

sortie #   2016.01.18. 09:18

Adriana29 2016.01.15. 15:40
Tisztelt Szakértő,
Röviden a helyzetünk. Külföldről költöztünk ide a férjemmel.2015.07.01- től kezdtem teljes munkaidőben munkaviszonyt Magyarországon.2015 októberében tudtam meg hogy terhes vagyok. Várhatólag 2016 június közepén fogom megszülni az első gyermekemet. A férjem 2015 január elsejétől van állandó munkaviszonyban teljes munkaidőben. Milyen támogatásokra számíthatok? Lehetséges hogy a férjem is igényeljen valamit?
Előre is köszönom a válaszát
Andrea

Kedves Andrea!

  • Nem közölte, hogy a külföld pontosan mit jelent EU-s tagállamot, vagy un. 3. országot. (Amennyiben EU-s tagállam és ott rendelkezett munkaviszonnyal azt Magyarországon elismerik.)
  • CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal. (Az egyes EU-s tagállamokban szerzett biztosítási idők igazolására az E 301-es nyomtatvány szolgál, amelyet annak az államnak az illetékes intézménye (foglalkoztatási hivatalok, munkaügyi központok) ad ki, ahol munkanélküli korábban biztosított volt, tehát dolgozott.)

Mivel a nyomtatványt a munkavégzés helye szerint illetékes intézmény állítja ki, ezért fontos a munkaviszony megszűntével a nyomtatvány kiállításának kérése, mert a hivatalból történő beszerzés sok időt vehet igénybe.

  • Ha nem lesz meg a 365 napja, kérheti a csed és a gyed méltányosságból történő megállapítását feltéve, hogy a szülés napján fennáll a munkaviszonya.
  • Amennyiben csed-re és gyed-re nem jogosult helyettük kérhet GYES ellátást.

A GYES alanyi jogon jár a gyermek 3 éves koráig.

GYES-t főszabály szerint a szülés napjától minden Magyarországon élő magyar állampolgár kaphat, azaz ezen ellátás nem kötődik munkaviszonyhoz , összege fix, bruttó 28.500 Ft/hó.

  • A szülés napjától kérhet továbbá családi pótlékot és egyszeri anyasági támogatást, valamint a terhesség 90. napjától igénybe veheti a családi adó/járulékkedvezményt.

Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő (minimum OKJ-s, TB végzettségű) TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását –beleértve az előírt (megállapító, elutasító stb.) határozatok meghozatalát is- nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A úti üzemi baleset kivizsgálásának megtagadása esetén
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.
A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?… ,
valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://egyenlobanasmod.hu/…ebh-141-2015 (bírság+jogviszony helyreállítás)
http://egyenlobanasmod.hu/…/ebh-84-2015 (egyezség)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…iew/122_2010 (bírság)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…ex/jogesetek (további jogesetek)

Panasz M I N T A azoknak, akik a Munkaügyi Központ többszöri ígérete ellenére sem kapták meg az őket, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, a befizetett járulékokért cserébe megillető álláskeresési járadékot.

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Adriana29 # e-mail 2016.01.15. 15:40

Tisztelt Szakértő,

Röviden a helyzetünk.Külföldről költöztünk ide a férjemmel.2015.07.01- től kezdtem teljes munkaidőben munkaviszonyt Magyarországon.2015 októberében tudtam meg hogy terhes vagyok. Várhatólag 2016 junius közepén fogom megszülni az első gyermekemet.A férjem 2015 január elsejétől van állandó munkaviszonyban teljes munkaidőben.Milyen támogatásokra számíthatok? Lehetséges hogy a férjem is igényeljen valamit?

Előre is köszönom a válaszát
Andrea

vaczkor... #   2014.07.03. 10:22

Domika 2014.06.15. 11:17

Tisztelt Szakértő!

Dióhéjban a helyzetünk: én Magyarországon dolgozom egy 1 személyes kft.-ban és ingázom Ausztriába, mivel a férjem osztrák és ott dolgozik.
Várandós vagyok és most elkezdtük körbejárni, hogy mik a teendők mivel a babával már nem tudnék/szeretnék ingázni heti szinten. De sajnos mindegyik hatóság csak egy kis szelettel foglalkozik és nem tudjuk összerakni a képet:)
Magyarországon van a biztosításom, lakcímem, munkám, de ingázom a családi állapotom miatt a 2 ország között.

Ha szülésig dolgozom, munkaviszonyom alapján kaphatom az itthoni gyes-t? Férjem megigényelheti majd a családi pótlékot? Vagy ha szülés után elköltözöm milyen lehetőségeink vannak? Ha Ausztriában lakcímet létesítek az itthoni (ami a cégem székhelye is) maradjon az állandó lakcím? Adminisztrációs szempontból mi a legkönnyebb az egészségügyi ellátás és baba szempontjából - anyakönyvezés, orvosi ellátás, állampolgársági kérdések?
Köszönöm a segítségüket!
Domika

Kedves Dominika!

Valóban a Ket. szerint mindenki csak a hatáskörében és az illetékességi területén járhat el.

Ausztria esetében a Magyar Államkincstár Győr-Moson Sopron Megyei Igazgatósága az illetékes, azaz Ők tudnak teleskörű választ adni a kérdésére.

A vonatkozó szabályok dióhéjban:

Azt, hogy az ügyfél mely tagállamból részesül családi ellátásban nem az ügyfél döntése, hanem a vonatkozó EU-s jogszabályok, határozzák meg.

  1. A joghatóságot mindig közigazgatási eljárás keretében kell tisztázni.
  2. Azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg.

3. A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv azaz legerősebb szabály (elv) a biztosítási elv.
4. Ezt követi a területi elv azaz annak a vizsgálata, hogy a család életvitelszerűen melyik tagállamban tartózkodik.

5. Amennyiben olyan helyzet áll fenn, hogy a szülők keresőtevékenységükből fakadóan az EGT (Európai Gazdasági Térség) két különböző tagállamából jogosultak ellátásra, akkor a családi ellátás kifizetésére a joghatósággal bíró tagállamot (azt az államot, amelyik a családi ellátásokat fizetni köteles) a gyermek lakóhelye jelöli ki.

Fontos lehet még, hogy Ausztria esetében a tgys is családi ellátásnak minősül, míg a többi EU-s ország esetében ez nincs így!

Néhány példa:

 Ha az anya Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal és GYED-re jogosult, de élettársa Németországban folytat keresőtevékenységet és a család életvitelszerűen Németországban tartózkodik, akkor Németország rendelkezik joghatósággal.
Amennyiben az anya már kapja Magyarországon a GYED-et és a fentiek később, de a GYED folyósítása alatt kiderülnek a GYED folyósítását határozattal fel kell függeszteni. (Lásd: OEP Állásfoglalás, 2007. január)

 Másik példa: Amennyiben az ügyfél/igénylő (férje, vagy felesége, vagy élettársa) az EU valamelyik Magyarországon kívüli tagállamában munkaválaló, vagy egyéni vállalkozó, az ügyfél/igénylő viszont a Magyarország területén rendelkezik biztosítási jogviszonnyal (munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony, főállású egyéni, vagy társas vállalkozási jogviszony stb.) ÉS a család Magyarország területén tartózkodik életvitelszerűen Magyarország az elsődleges joghatósággal rendelkező tagállam a családi ellátások folyósítására. Ekkor minden olyan családi ellátás (Csp, GYED, GYES, GYET) megállapítható a részére, amelyek vonatkozásában a hazai jogszabályok szerint a jogosultsági feltételek fennállnak. Amennyiben az ügyfél Magyarországról még nem részesült családi ellátásban Magyarországról igényét benyújthatja.

 Amennyiben az ügyfél/igénylő férje, vagy felesége, vagy élettársa az EU valamelyik Magyarországon kívüli olyan tagállamában munkavállaló, ahol a családi ellátások összege több, mint a magyar ellátás összege jogosult lehet az igénylő a különbözetre. A különbözetet a másik EGT tagállamban az ott dolgozó mások szülőnek kell évente kérelmeznie. Ekkor ez a másik EGT tagállam hatósága E 411-es nyomtatványon kér adatot a Magyar Államkincstártól.

Az egyik fizet, a másik kipótol. Az alábbi példa egy szlovák lapban jelent meg:

Ha szlovák állampolgárnak külföldön születik gyermeke, a gyermekgondozási segélyre és a családi pótlékra elsősorban abban az államban jogosult, ahol a gyermekkel együtt él.

A másik állam abban az esetben fizet évente egyszer kiegyenlítő ellátást, ha az illetékes államban a szóban forgó ellátások összege alacsonyabb.
Vagyis ha a szülő szlovák állampolgár, de a kisgyermekkel Csehországban élnek, akkor a gyermekgondozási segélyt és a családi pótlékot is a cseh államtól kapják.

Ha az ottani ellátások összege kisebb, mint Szlovákiában volna, akkor a különbözetet évente egy összegben megkapják a szlovák államtól.

Döntésénél érdemes a fenti szempontokat mérlegelni.

vaczkor... #   2014.07.03. 10:19

Tófika 2014.06.16. 18:19
Az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni:
2011.07.03-án született meg a kislányom, akivel 2014. július 3- ig GYES- en vagyok, nem dolgozom. Határozatlan idejű munkaszerződésem van, ami jelenleg napi hat órás, mert a kislányom két hónapig bölcsibe járt, mellette hat órában dolgoztam. Mivel közeleg a visszatérés napja, a napokban kell aláírnom a napi nyolc órás szerződést, mert miután kislányomat ki kellett vennem a bölcsiből, mert nem szerette, ugyanúgy hat órás a szerződésem. Közben kiderült,hogy 5. hetes várandós vagyok. Nem szeretnék munkába állni, mert az előző terhességem is problémás volt. Megoldható,hogy július 4- től terhestáppénzre jöjjek?

Ez orvosszakmai kérdés. Amennyiben a terhessége miatt nem tudja ellátni a munkáját az orvos keresőképtelen állományba veheti. Erre az időre –ha a jogosultsági feltételekkel rendelkezik- táppénz ellátást kaphat. Felhívom szíves figyelmét arra, hogy az ellátások alapja az irányadó/számítási időszakban elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem, azaz a 6 órás bére!

Mikor kell bejelentenem a munkáltatóm felé a várandósságot?

Az Mt. 6. § (4) értelmében mielőbb.

Segítségét előre is nagyon köszönöm!

vaczkor... #   2014.07.03. 10:18

Nanterre 2014.06.23. 14:13
Az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni.
2014. októberében, gyermekem három éves korával lejár a gyesre való jogosultságom. A gyest megelőzően kaptam tgyást és gyed-et is. Határozatlan idejű, kormánytisztviselői szerződésem van.
Terveink között szerepel egy második baba vállalása, de szeretném megtudni, hogy mik a lehetőségeim, milyen ellátásra és kb. milyen összegre lennék jogosult, ha
• a gyed lejártát, majd a három év alatt felgyülemlett szabadságok kivétele után, a táppénz ideje (terveim szerint kb 5-6hónap) alatt szülnék, vagy
• a gyed lejártát követően újra munkába állnék (korábbi 8 órás munkakör helyett, négy órás külképviseleten végzendő munka).Ebben az esetben mi képezi a tgyas, gyed összegét? Abban az esetben is jogosult vagyok ezekre az ellátásokra, ha külföldön szülök, de otthon vagyok biztosított? Válaszát előre is köszönöm.

A tgys és GYED alapját az irányadó/számítási időszakban elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem képezi.

Főszabály szerint a külföldi szülés ténye a jogosultságon nem változtat, azonban mivel az ön tartósan külföldön dolgozik és mivel az EU intézmények tisztviselőire és a külképviseleten dolgozó kormánytisztviselőkre speciális szabályok vonatkoznak kérdéseivel javaslom megkeresni az OEP Nemzetközi, vagy a MÁK Nemzetközi Kapcsolatok Osztályát.

Zengőbérci #   2014.07.01. 12:25

A GYED-GYES kérdéseket élszerű nem itt, hanem a munkajog táppénz-tgys-gyed-gyes topijaiban feltenni, mivel a TB szakértők többnyire csak azokat látogatják. :)

Nanterre # e-mail 2014.06.23. 14:13

Az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni.
2014. októberében, gyermekem három éves korával lejár a gyesre való jogosultságom. A gyest megelőzően kaptam tgyást és gyed-et is. Határozatlan idejű, kormánytisztviselői szerződésem van.
Terveink között szerepel egy második baba vállalása, de szeretném megtudni, hogy mik a lehetőségeim, milyen ellátásra és kb. milyen összegre lennék jogosult, ha

  • a gyed lejártát, majd a három év alatt felgyülemlett szabadságok kivétele után, a táppénz ideje (terveim szerint kb 5-6hónap) alatt szülnék, vagy
  • a gyed lejártát követően újra munkába állnék (korábbi 8 órás munkakör helyett, négy órás külképviseleten végzendő munka).Ebben az esetben mi képezi a tgyas, gyed összegét? Abban az esetben is jogosult vagyok ezekre az ellátásokra, ha külföldön szülök, de otthon vagyok biztosított? Válaszát előre is köszönöm.
Tófika # e-mail 2014.06.16. 18:19

Az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni:
2011.07.03-án született meg a kislányom, akivel 2014. július 3- ig GYES- en vagyok, nem dolgozom. Határozatlan idejű munkaszerződésem van, ami jelenleg napi hat órás, mert a kislányom két hónapig bölcsibe járt, mellette hat órában dolgoztam. Mivel közeleg a visszatérés napja, a napokban kell aláírnom a napi nyolc órás szerződést, mert miután kislányomat ki kellett vennem a bölcsiből, mert nem szerette, ugyanúgy hat órás a szerződésem. Közben kiderült,hogy 5. hetes várandós vagyok. Nem szeretnék munkába állni, mert az előző terhességem is problémás volt. Megoldható,hogy július 4- től terhestáppénzre jöjjek? Mikor kell bejelentenem a munkáltatóm felé a várandósságot?
Segítségét előre is nagyon köszönöm!

Domika #   2014.06.15. 11:17

Tisztelt Szakértő!
Dióhéjban a helyzetünk: én Magyarországon dolgozom egy 1 személyes kft.-ban és ingázom Ausztriába, mivel a férjem osztrák és ott dolgozik.
Várandós vagyok és most elkezdtük körbejárni, hogy mik a teendők mivel a babával már nem tudnék/szeretnék ingázni heti szinten. De sajnos mindegyik hatóság csak egy kis szelettel foglalkozik és nem tudjuk összerakni a képet:)

Magyarországon van a biztosításom, lakcímem, munkám, de ingázom a családi állapotom miatt a 2 ország között.
Ha szülésig dolgozom, munkaviszonyom alapján kaphatom az itthoni gyes-t? Férjem megigényelheti majd a családi pótlékot? Vagy ha szülés után elköltözöm milyen lehetőségeink vannak? Ha Ausztriában lakcímet létesítek az itthoni (ami a cégem székhelye is) maradjon az állandó lakcím? Adminisztrációs szempontból mi a legkönnyebb az egészségügyi ellátás és baba szempontjából - anyakönyvezés, orvosi ellátás, állampolgársági kérdések?
Köszönöm a segítségüket!
Domika

vaczkor... #   2014.05.28. 11:28

Kismami 2014.05.16. 22:44
Tisztelt Szakértő!
Kérdésem a következő:
Munkaviszonnyal nem rendelkező kismama vagyok (2013 február óta nincs Mo-n bejelentett munkaviszony), párom évek óta Ausztriában dolgozik.
A MÁK azt az információt adta, hogy itthon nem vagyok jogosult sem GYES, sem pedig CSP-ra. Ha így van, akkor a párom után tudom megigényelni Ausztriából.
Azonban, ha valamire jogosult vagyok, akkor az osztrák és magyar különbözetét kapom meg.

Most akkor mi a helyzet? Jár itthon valami vagy sem?
Nem szeretnék emiatt bajba kerülni és később visszafizetni valamit. De én személyesen voltam az Államkincsárban, ők azt mondták, itthon csak az egyszeri anyaságit tudom igényelni.
Barátnőm viszont szintén nem dolgozott mikor várandós lett és GYES-t és CSP-t is kap. Kérem ebben segítsen nekem.
Köszönettel!
Kedves Kismami!

Amennyiben a barátnőjének a párja nem Ausztriában, hanem Magyarországon dolgozik, vagy tartózkodik életvitelszerűen akkor értelmetlen a saját és a barátnőjének a helyzetét összehasonlítani az alábbiak miatt.

Az EU-s csatlakozásunkat követően Magyarországon is érvényesül a személyek, áruk, szolgáltatások, valamint a tőke szabad áramlásának az alapelve.

Azt, hogy az ügyfél mely tagállamból részesül családi ellátásban nem az ügyfél döntése, hanem a vonatkozó EU-s jogszabályok, határozzák meg.

Mindezek alapján a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére.

A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv alkalmazandó.

Amennyiben erre nincs lehetőség - illetve nem alkalmazható -, a területi elv szerint (tehát lakó- vagy tartózkodási hely alapján) kell az illetékes hatóságról, valamint a családi ellátások megállapításáról rendelkezni.

Ha pl. az igénylő Svédországban tartózkodik életvitelszerűen a gyermekével, illetve Svédországban dolgozik, úgy a svéd munkaviszony, illetve életvitelszerű tartózkodás alapján a Svéd Királyság illetékes hatósága állapítja és fizeti meg a svéd jogszabályok szerinti családi ellátást.

Ha az ügyfél (igénylő) férje, felesége, élettársa (azaz a másik szülő) az EU valamelyik másik országában munkavállaló, de az ügyfél nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, de a család életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik magyarországi biztosítás hiányában a teherviselő (folyósító) a másik (apa munkahelye szerinti) állam lesz, Magyarország maximum kiegészítést fizet.

 Amennyiben az ügyfél/igénylő férje, vagy felesége, vagy élettársa az EU valamelyik Magyarországon kívüli olyan tagállamában munkavállaló, ahol a családi ellátások összege több, mint a magyar ellátás összege jogosult lehet az igénylő a különbözetre.

A különbözetet a másik EGT tagállamban az ott dolgozó mások szülőnek kell évente kérelmeznie. Ekkor ez a másik EGT tagállam hatósága E 411-es nyomtatványon kér adatot a Magyar Államkincstártól.

Az egyik fizet, a másik kipótol. Az alábbi példa egy szlovák lapban jelent meg:

Ha szlovák állampolgárnak külföldön születik gyermeke, a gyermekgondozási segélyre és a családi pótlékra elsősorban abban az államban jogosult, ahol a gyermekkel együtt él.

A másik állam abban az esetben fizet évente egyszer kiegyenlítő ellátást, ha az illetékes államban a szóban forgó ellátások összege alacsonyabb.
Vagyis ha a szülő szlovák állampolgár, de a kisgyermekkel Csehországban élnek, akkor a gyermekgondozási segélyt és a családi pótlékot is a cseh államtól kapják.

Ha az ottani ellátások összege kisebb, mint Szlovákiában volna, akkor a különbözetet évente egy összegben megkapják a szlovák államtól.

A családi ellátások koordinálását végző szerv Magyarországon a Magyar Államkincstár. Akinek tehát EU-s jogszabályt érintő családtámogatási ügye (családi pótlék, GYED, GYES) van annak célszerű a Magyar Államkincstár Nemzetközi kapcsolatok Osztályát személyesen fel, vagy írásban megkeresni, mivel ezzel országosan, központosítva Ők foglalkoznak, így egy konkrét esetben teljeskörű tájékoztatást is ők tudnak adni.

(Magyar Államkincstár Budapesti- és Pest Megyei Igazgatóság Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya 1139. Budapest Váci út 71. Tel: 06-1-452-2910)

Ausztria esetében a Magyar Államkincstár Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatósága az illetékes.

Mindezek alapján –álláspontom szerint- Magyarországról semmilyen ellátásra nem jogosult, a családtámogatási ellátásokat a párja igényelheti Ausztriában azzal, hogy Ő csak olyan olyan cst. ellátásokat kaphat és olyan feltétellel, amely ellátásokra bármely ott élő osztrák jogosult (egyenlő bánásmód elve).

Ha azonban azon ellátások összege kevesebb, mint amit itthon kapna a család Magyarország kifizeti a különbözetet.

Tekintettel azonban a bonyolult szabályozásra írásban javaslom megkeresni a tárgyban illetékes Magyar Államkincstár Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatóságát.

Kismami # e-mail 2014.05.16. 22:44

Tisztelt Szakértő!

Kérdésem a következő:
Munkaviszonnyal nem rendelkező kismama vagyok (2013 február óta nincs Mo-n bejelentett munkaviszony), párom évek óta Ausztriában dolgozik.
A MÁK azt az információt adta, hogy itthon nem vagyok jogosult sem GYES, sem pedig CSP-ra. Ha így van, akkor a párom után tudom megigényelni Ausztriából. Azonban, ha valamire jogosult vagyok, akkor az osztrák és magyar különbözetét kapom meg.
Most akkor mi a helyzet? Jár itthon valami vagy sem? Nem szeretnék emiatt bajba kerülni és később visszafizetni valamit. De én személyesen voltam az Államkincsárban, ők azt mondták, itthon csak az egyszeri anyaságit tudom igényelni. Barátnőm viszont szintén nem dolgozott mikor várandós lett és GYES-t és CSP-t is kap. Kérem ebben segítsen nekem.
Köszönettel!