Tisztelt Fórum!
2007-től külföldön élek, (6 év Anglia és 4 év Írország). Magyarországon 2004-től 2007ig dolgoztam. Most született egy kislányom itt Írországvan. Decemberben tervezzük a hazaköltözést. Párom szintén 8 éve él Írországban.Kérdésem az lenne, milyen gyermek után járó juttatást kaphatunk otthon (gyed, adókedvezmény stb). Mekkora összegű gyedet kaphatok?
Segítségüket előre is köszönöm.
Üdvözlettel,
Ildiko6

„pronizita 2018.03.08. 19:49

Tisztelt Szakértõ!

A kérdésem a következõ:

Lassan egy hònapja élek Hollandiában. itt fizetem a TB-t, van bejelentett lakcímem es munkaviszonyom is. Most babát várok, aki elvileg május elején fog megszületni. A kérdésem az lenne, hogy Magyarorszagròl jáf nekem bármiféle támogatás is? Amíg ki nem költöztem éveken dolgoztam, fizette utánam a munkáltatò a TB-t. Jelenleg is rendelkezem magyarországi állandò lakcímmel, sõt akár a picit is be tudjuk az otthoni cimemere jelenteni.

Válaszát elõre is köszönöm!
”

T. Kérdező!

Javaslom, hogy olvassa el az itt található összefoglalót, amelyben remélhetőleg minden kérdésére választ, illetve a további teendőihez útmutatást talál.

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Tisztelt Szakértõ!

A kérdésem a következõ:

Lassan egy hònapja élek Hollandiában. itt fizetem a TB-t, van bejelentett lakcímem es munkaviszonyom is. Most babát várok, aki elvileg május elején fog megszületni. A kérdésem az lenne, hogy Magyarorszagròl jáf nekem bármiféle támogatás is? Amíg ki nem költöztem éveken dolgoztam, fizette utánam a munkáltatò a TB-t. Jelenleg is rendelkezem magyarországi állandò lakcímmel, sõt akár a picit is be tudjuk az otthoni cimemere jelenteni.

Válaszát elõre is köszönöm!

„Giga77 2018.03.04. 21:03
Kérdésem, hogy gyedet igényelhet-e a férjem úgy, hogy én gyesen maradok? Abban az esetben is át kell adnom a gyest, ha ezt tartósan beteg 3 év feletti gyermekünk után kapom? Köszönöm
”

T. Kérdező!

Igényelni bármit megigényelhetnek, azonban az Ön által leírtaknak megfelelően nem folyósítható az alábbiak miatt.

Ebtv. 39. § (6) Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermekeik jogán egyidejűleg gyermekgondozási támogatásra, illetve az (1) bekezdés szerinti ellátásokra is jogosultak, választásuk szerint – kivéve a (7) bekezdésben foglaltakat – a gyermekek után járó ellátásokat csak az egyik szülő veheti igénybe.

Ez arra az esetre is vonatkozik, ha a gyest tartósan beteg 3 év feletti gyermekük után kapja.

A TB jog tehát megengedi, hogy több gyerekre több tb ellátást vegyenek igénybe, de csak úgy, ha bizonyos ellátásokat (GYED, CSED, GYES) az egyik szülő veszi igénybe.

Ebben az esetben a GYES-nél a jogalkotó nem tesz különbséget beteg, vagy nem beteg után folyósított GYES között.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

„Mimi28 2018.03.04. 17:38
Kedves Szakértő,
Szeretném megkérdezni, hogy olyan esetben jár e Gyed, ha Londonban dolgoztam az elmúlt 5 évben, kint szültem és kisfiam mikor 3hónapos volt akkor költöztünk haza. Tehát én itt nem voltam biztosítva csak Londonban!
Válaszát köszönöm!
Tisztelettel: Mónika
”
Kedves Mónika!

Nem, nem jár. CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki a szülés napján –Tbj. 5. § szerinti- Magyarországon biztosított személy (pl. munkaviszonyban áll) ÉS a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

A hangsúly a szülés napján, Magyarországi biztosítással rendelkezett szavakon van.

Lásd még az itt található összefoglalót:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Kérdésem, hogy gyedet igényelhet-e a férjem úgy, hogy én gyesen maradok? Abban az esetben is át kell adnom a gyest, ha ezt tartósan beteg 3 év feletti gyermekünk után kapom? Köszönöm

Kedves Szakértő,

Szeretném megkérdezni, hogy olyan esetben jár e Gyed, ha Londonban dolgoztam az elmúlt 5 évben, kint szültem és kisfiam mikor 3hónapos volt akkor költöztünk haza. Tehát én itt nem voltam biztosítva csak Londonban!
Válaszát köszönöm!

Tisztelettel: Mónika

„INFORMÁCIÓK ELSŐKÉZBŐL” VII.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság jogutódjaként a Magyar Államkincstár továbbképzést tart a társadalombiztosítási kifizetőhelyek részére.

A továbbképzésen szakembereink tájékoztatást adnak a 2018. január 1-jétől hatályos változásokról. Ezen belül a gyermekgondozási ellátásokról és a pénzbeli ellátásokat érintő változásokról, továbbá a biztosítási kötelezettségről és járulékfizetésről, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról és minden egyéb az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos munkáltatókat és kifizetőhelyeket érintő változásokról.
Időpont:

2018. január 30. 10-15 óráig (regisztráció 9 órától)

Helyszín:
Magyar Államkincstár (volt Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság épülete)
(cím: Budapest VIII. ker., Fiumei út 19/a., 5. emeleti Díszterem)

Tematika:

I. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény hatályos előírásai 2018. január 1-jétől, a pénzbeli ellátásokra való jogosultság és az ellátások összegének megállapítása szempontjából:

• Biztosítottak és járulékfizetési kötelezettség
• Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség

II. Pénzbeli ellátásokat érintő anyagi jogi változások:

• A táppénzt érintő pontosító módosítások és azok gyakorlati alkalmazása
• A keresőképtelenség visszamenőleges igazolása
• A csecsemőgondozási díjat és gyermekgondozási díjat érintő pontosító módosítások és azok gyakorlati alkalmazása
• A diplomás gyedre vonatkozó új szabályok
• Gyed folyósítás ideje alatt munkáltató váltás esetén a gyed folyósítására vonatkozó új szabályok
• Passzív jogú ellátások folyósítása
• A „Jövedelemigazolás” mint szigorú számadású nyomtatvány kivezetése

III. Pénzbeli ellátásokat érintő eljárásjogi változások:

• Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait érintő speciális eljárási szabályok a Ket. szabályait felváltó általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) hatálybalépésével összefüggésben.

Előadók:
Dr. Bogdán Zsuzsanna Főosztályvezető
Dr. Földi Barbara Főosztályvezető-helyettes
Részvételi díj: 7.874,-Ft + ÁFA (amely tartalmazza a frissítő és ételfogyasztás lehetőségét)
Részvételi szándékát a mellékelt – cégszerű aláírással ellátott – Jelentkezési lap megküldésével legkésőbb 2018. január 22-ig szíveskedjen a kepzes@allamkincstar.gov.hu e-mail címen jelezni!

A jelentkezéseket a jelentkezés sorrendjében tudjuk elfogadni. A jelentkezése elfogadásáról vagy elutasításáról e-mailben értesítést küldünk.
Fontos információ:

Amennyiben arról kap értesítést, hogy jelentkezése elfogadásra került, függetlenül a továbbképzésen való megjelenéstől — a korlátozott férőhelyre tekintettel — a részvételi díj megfizetése Önre nézve is kötelező.

Forrás:
http://www.allamkincstar.gov.hu/…/Friss%20hírek/Kifizetőhelyi%20továbbképzés%202018%20tematika.pdf

és

https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

„nelli85 2018.01.09. 14:52
Tisztelt Szakértő,
A következő kérdéssel fordulnék Önhöz:
Szlovák állampolgár vagyok, 2008 óta dolgozom Magyarországon (Szlovákiában nem is dolgoztam soha, ott nem fizettem semmilyen járulékot), 2008-tól 2014 márc.14-ig ingázós voltam, Szlovákiából jártam át Magyarországra dolgozni minden nap. 2014. márc.17-től kezdtem el dolgozni Budapesten,jelenleg magyarországi
lakcímmel rendelkezem.
Terhes vagyok, a szülés várható időpontja 2018 április vége. Február közepén tervezek hazaköltözni, Szlovákiába, ott is fogok szülni. Amint
hazaköltözöm, a magyarországi lakcímem meg fog szűnni.
A cég, ahol jelenleg dolgozom társadalombiztosítási kifizetőhely, ott azt az információt kaptam, mivel hazaköltözöm Szlovákiába, magyarországi lakcímem megszűnik és a gyermekünk ott fog születni, lakni, ezért nekem az ellátásokat (CSED, GYED, GYES) a szlovák hivataltól kell igényelnem. De Szlovákiába semmilyen járulékot nem fizettem, 10 éve Magyarországon dolgozom, itt fizetem a járulékokat. Tudna nekem ebben a kérdésben segíteni, hogy melyik országból is kell, hogy kapjam az ellátásokat, esetleg jogszabályi hivatkozással alátámasztva.
Segítségét előre is köszönöm
”

T. Kérdező!

Válasz röviden:

Amennyiben a cégnél, ahol dolgozik TB kifizetőhely működik és amennyiben a szülés időpontjában a biztosítása (munkaviszonya) fennáll -álláspontom szerint a csed és gyed, valamint a családi pótlék iránti igényt a kifizetőhelynél kell előterjeszteni.

Tekintettel a biztosítási elv primátusára (elsődlegességére) az igényt nekik kell elbírálni, illetve továbbítani a MÁK Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályára.

A kért jogszabály: 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 62. § (1) A csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti kérelmet a biztosítottnak a Tbj. 4. § a) pontja szerinti foglalkoztatónál kell előterjeszteni.

Válasz hosszabban:

Kérdésére -tekintettel arra, hogy nem írt semmit az apáról és annak jogviszonyáról, illetve esetleges egyedülállóságáról- első körben az alábbi válasz/összefoglaló adható.

Az EU-s csatlakozásunkat követően Magyarországon is érvényesül a személyek, áruk, szolgáltatások, valamint a tőke szabad áramlásának az alapelve, amelyeket az EU alapszerződései (Római Szerződés 1957., Maastrichti Szerződés 1992. Amszterdami Szerződés 1999., Nizzai Szerződés 2001., Lisszaboni Szerződés 2007. stb.) teszik lehetővé.

Ezen belül a személyek szabad mozgását, az EGT tagállamokon belüli szabad munkavégzést teszik lehetővé a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK Európai Parlament és Tanács (2004.04.29.) rendelete és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, az Európai Parlament és Tanács 987/2009/EK rendelete (2009.09.16.), amely uniós jogszabályok 2010.05.01-től hatályosak és amely szabályok közvetlenül és kötelezően alkalmazandóak a részes tagállamok állampolgáraira és ezek családtagjaira.
A rendeletet pedig itt érhető el:
http://eur-lex.europa.eu/…tent/HU/TXT/?…

http://eur-lex.europa.eu/…exUriServ.do?…
Ha ezt a kérdéskör nem lenne szabályozva, úgy a személyek szabad áramlásának az elve a gyakorlatban nem, vagy csak korlátozottan tudna megvalósulni.
(Pl. Ha nem kapok nyugdíjat azért, mert a külföldi jogviszonyt itthon nem ismerik el, akkor valószínűleg háromszor meggondolom, hogy külföldön vállalok-e munkát…)
Ezért:
Azt, hogy az ügyfél mely tagállamból részesül családi ellátásban nem az ügyfél döntése, hanem a vonatkozó EU-s jogszabályok, határozzák meg.

A koordinációs rendelet alapelvként mondja ki az ellátások halmozódásának a tilalmát.
Ugyancsak alapelv az egy állam joghatósága alá tartozás elve ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy személy egyszerre csak egy országban, főszabályként abban az országban, ahol a munkát végzi fizessen járulékot, ezt hívják lex loci laboris elvnek,
az egyenlő elbánás elve, azaz ha valaki egy másik EU-s országba megy dolgozni, lakni, akkor ugyanazok a szabályok vonatkozzanak rá, mint akik az adott ország állampolgárai, ami a TB szempontjából azt jelenti, hogy ugyanazokat az orvosi, egészségügyi TB pénzellátási és családtámogatási ellátásokat kapja/kaphassa, mint az adott ország állampolgárai,
az összeszámítás elve, ami azt jelenti, hogy a biztosítási idők összeszámíthatók, magyarul ha a TB ellátás jogosultságának a megállapításához szükséges, akkor a másik EU-s tagállamban szerzett biztosítási időt (pl. munkaviszonyt), szolgálati időt is be kell számítani,
az ellátások exportálhatóságának az elve, azaz az egyik EU-s országban megszerzett ellátás egy másik tagállamban is folyósítható (kifizethető), valamint
az egységesség elve melynek lényege, hogy a családot, mint egészet kell figyelembe venni .
További kisegítő elv a pro rata elv, azaz mindenki a ráeső terheket viseli. (Ez a biztosítókra vonatkozik)

(Joghatóság= jelen esetben melyik ország jár el)

Meg kell különböztetni az orvosi/egészségügyi ellátást és táppénzt, valamint a munkanélküli ellátást ami egy csoportot képez és a családi ellátásokat (családi pótlék, GYED, GYES) ami egy másik csoportot képez és mindkettőre más-más főszabály vonatkozik.

Jelen összefoglaló kizárólag az utóbbival foglalkozik.

1. A családok támogatásáról szóló1998. évi LXXXIV. törvény (Csttv.) végrehajtására kiadott 223/1998. (XII.30.) kormányrendelet 27/F. § (1) bekezdése értelmében - a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendeletek alkalmazása szempontjából pénzbeli családi ellátás a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozási díj. (A csecsemőgondozási díj tehát nem, az egy speciálisan magyar ellátás.) A CSED speciális „magyar” ellátás, az az EU koordinációs rendeletek értelmében nem minősül családi ellátásnak, azaz ha van magyar jogviszonya és a jogosultsági feltételeknek megfelel azt itthon megigényelheti és kaphatja.

Az eljárás, illetve a tényállás tisztázása során a családot, mint egészet kell figyelembe venni (egységesség elve), akkor is, ha az ellátást - azon tagállamként, akinek joga az adott ügyben elsődlegesen alkalmazandó - főellátásként, valamint akkor is, ha kiegészítésként kell elbírálni.

A közösségi jogszabályok alkalmazása esetén a főszabály az, hogy mindkét szülő vonatkozásában kell az ügyet megítélni, amelytől azonban különleges élethelyzetben lévő személy esetén el lehet térni.

Alapelv, hogy ugyanazon gyermekre tekintettel ugyanarra az időszakra vonatkozóan két tagállam teljes összegű családi ellátást nem fizethet.
Nem tekintendő jogalap nélkülinek az a családi ellátás-kifizetés, amelyet az egyik tagállam olyan időszakra juttatott az érintett családnak, amely alatt másik tagállam joga volt elsődlegesen alkalmazandó (másik tagállam „helyett" fizetett).

Ezen indokra hivatkozással tehát az érintettet visszafizetésre kötelezni nem lehet.

Azt, hogy mely tagállamból részesül egy család ellátásban, jogszabály rendezi - közigazgatási eljárás keretében kerül meghatározásra az, hogy az adott tagállam rendelkezik-e elsődlegesen joghatósággal a családi ellátások folyósítására -, tehát sohasem az ügyfél döntése határozza meg azt, hogy mely tagállam folyósít ellátást a részére.

Mindezek alapján a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére.

A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv alkalmazandó.

Amennyiben erre nincs lehetőség - illetve nem alkalmazható -, a területi elv szerint (tehát lakó- vagy tartózkodási hely alapján) kell az illetékes hatóságról, valamint a családi ellátások megállapításáról rendelkezni.

A családi ellátások tekintetében az adott ügyben érintett tagállamok közül az alábbi sorrendben előrébb lévő tagállam joga az elsődlegesen alkalmazandó:
 kereső tevékenység helye szerinti tagállam,
 nyugdíj folyósítása szerinti tagállam,
 lakóhely szerinti tagállam.

Ha mindkét szülő a fenti sorrendben azonos jogalap szerint (mindkettő végez munkát, mindkettő nyugdíjas, stb.) lehet jogosult két eltérő tagállamban családi ellátásra, akkor az a tagállam folyósítja az ellátásokat, ahol a gyermek lakik.

A fenti elsőbbségi szabályok alól kivétel a kiküldetésben végzett munka. Amennyiben a kiküldetés ideje nem haladja meg a két évet, és nem egy másik kiküldött munkavállalót vált fel a kiküldött ügyfél, akkor a kiküldő tagállam joga az alkalmazandó a családi ellátások folyósítása tekintetében, és nem a kiküldetés helye szerinti tagállamé.

Amennyiben azon tagállamban, amelynek joga elsődlegesen alkalmazandó, a folyósított családi ellátások összege összességében alacsonyabb, mint a másik érintett tagállam nemzeti joga szerint megállapítható családi ellátások összege, a két tagállam ellátásainak különbsége erejéig ezen utóbbi tagállam hatósága különbözeti kiegészítést fizet, amelyet az ügyfélnek kérelmeznie kell.

Ha pl. az igénylő Svédországban tartózkodik életvitelszerűen a gyermekével, illetve Svédországban dolgozik, úgy a svéd munkaviszony, illetve életvitelszerű tartózkodás alapján a Svéd Királyság illetékes hatósága állapítja és fizeti meg a svéd jogszabályok szerinti családi ellátást.

Amennyiben olyan helyzet áll fenn, hogy a szülők keresőtevékenységükből fakadóan az EGT (Európai Gazdasági Térség) két különböző tagállamából jogosultak ellátásra, akkor a családi ellátás kifizetésére a joghatósággal bíró tagállamot (azt az államot, amelyik a családi ellátásokat fizetni köteles) a gyermek lakóhelye jelöli ki.

 Példa: Ha az anya Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal és GYED-re jogosult, de élettársa Németországban folytat keresőtevékenységet és a család életvitelszerűen Németországban tartózkodik, akkor Németország rendelkezik joghatósággal.

Amennyiben az anya már kapja Magyarországon a GYED-et és a fentiek később, de a GYED folyósítása alatt kiderülnek a GYED folyósítását határozattal fel kell függeszteni. (Lásd: OEP Állásfoglalás, 2007. január)

 Másik példa: Amennyiben az ügyfél/igénylő (férje, vagy felesége, vagy élettársa) az EU valamelyik Magyarországon kívüli tagállamában munkavállaló, vagy egyéni vállalkozó, az ügyfél/igénylő viszont a Magyarország területén rendelkezik biztosítási jogviszonnyal (munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony, főállású egyéni, vagy társas vállalkozási jogviszony stb.) ÉS a család Magyarország területén tartózkodik életvitelszerűen Magyarország az elsődleges joghatósággal rendelkező tagállam a családi ellátások folyósítására. Ekkor minden olyan családi ellátás (Csp, GYED, GYES, GYET) megállapítható a részére, amelyek vonatkozásában a hazai jogszabályok szerint a jogosultsági feltételek fennállnak. Amennyiben az ügyfél Magyarországról még nem részesült családi ellátásban Magyarországról igényét benyújthatja.

 Amennyiben az ügyfél/igénylő férje, vagy felesége, vagy élettársa az EU valamelyik Magyarországon kívüli olyan tagállamában munkavállaló, ahol a családi ellátások összege több, mint a magyar ellátás összege jogosult lehet az igénylő a különbözetre. A különbözetet a másik EGT tagállamban az ott dolgozó mások szülőnek kell évente kérelmeznie. Ekkor ez a másik EGT tagállam hatósága E 411-es nyomtatványon kér adatot az ONYF-től.

Az egyik fizet, a másik kipótol. Az alábbi példa egy szlovák lapban jelent meg:
Ha szlovák állampolgárnak külföldön születik gyermeke, a gyermekgondozási segélyre és a családi pótlékra elsősorban abban az államban jogosult, ahol a gyermekkel együtt él.

A másik állam abban az esetben fizet évente egyszer kiegyenlítő ellátást, ha az illetékes államban a szóban forgó ellátások összege alacsonyabb.
Vagyis ha a szülő szlovák állampolgár, de a kisgyermekkel Csehországban élnek, akkor a gyermekgondozási segélyt és a családi pótlékot is a cseh államtól kapják.

Ha az ottani ellátások összege kisebb, mint Szlovákiában volna, akkor a különbözetet évente egy összegben megkapják a szlovák államtól.

 Ha az ügyfél valamelyik Magyarországon kívüli EGT tagállam területén munkavállaló, vagy egyéni vállalkozó és a gyermekét egyedül neveli a munkavállalás helye szerinti tagállam rendelkezik elsődleges joghatósággal a családi ellátások kifizetésére függetlenül attól, hogy a gyermekkel együtt melyik ország területén tartózkodik életvitelszerűen.

 Ha a magyar állampolgárságú családnak nincs Mo-on biztosítása és életvitelszerűen nem Magyarországon laknak, hanem egy másik EGT tagállamban, akkor ezen másik EGT tagállam rendelkezik elsődleges joghatósággal a családi ellátások kifizetésére.

 Ha az ügyfél (igénylő) férje, felesége, élettársa (azaz a másik szülő) az EU valamelyik másik országában munkavállaló, de az ügyfél nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, de a család életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik magyarországi biztosítás hiányában a teherviselő (folyósító) a másik (apa munkahelye szerinti) állam lesz, Magyarország maximum kiegészítést fizet. Ez, mivel Mo. a déli országok fölött teljesít főleg Spanyolország, Olaszország, Görögország, Románia és Bulgária esetében fordul elő. Itt is az ONYF rendezi a külföldi állammal a jogosultságot.
Fentiek elbírálása előtt fontos tisztázni azt, hogy mi tekinthető lakóhelynek.

Az uniós rendeletek értelmében lakóhelynek a személy szokásos tartózkodási helye tekintendő, tartózkodási helynek pedig a személy ideiglenes tartózkodási helye.

Az uniós rendeletek szerint a tagállamok együttműködnek az érintett személyek lakóhelyének tisztázása érdekében, ennek keretében - amennyiben a lakóhely meghatározása tekintetében nincs egyértelmű álláspont - meg kell határozni az érintett személy érdekeltségének központját, az alábbiak figyelembe vételével:

 az érintett tagállamok területén való jelenlét időtartama,
 a személy helyzete, ideértve:
 az általa gyakorolt tevékenység jellegét és ennek szokásos helyét,
 a személy családi állapotát és családi kötelékeit,
 nem jövedelemszerző tevékenységei gyakorlásának helyét,
 tanulók esetében - ha van - a jövedelem forrását,
 az érintett személy lakhatási körülményeit és lakásának állandóságát,
 adózási szempontból mely tagállamban rendelkezik lakóhellyel.

Amennyiben a fentiek alapján sem határozható meg a lakóhely, az érintett személy kikövetkeztethető szándékát kell meghatározónak tekinteni.

Amennyiben a cégnél, ahol dolgozik TB kifizetőhely működik és amennyiben a szülés időpontjában a biztosítása (munkaviszonya) fennáll -álláspontom szerint a csed és gyed, valamint a családi pótlék iránti igényt a kifizetőhelynél kell előterjeszteni.

Tekintettel a biztosítási elv primátusára (elsődlegességére) az igényt nekik kell elbírálni, illetve továbbítani a MÁK Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályára.

Tisztelt Szakértő,

A következő kérdéssel fordulnék Önhöz:

Szlovák állampolgár vagyok, 2008 óta dolgozom Magyarországon(Szlovákiában nem is dolgoztam soha, ott nem fizettem semmilyen járulékot), 2008-tól 2014 márc.14-ig ingázós voltam, Szlovákiából jártam át Magyarországra dolgozni minden nap. 2014. márc.17-től kezdtem el dolgozni Budapesten,jelenleg magyarországi
lakcímmel rendelkezem.Terhes vagyok, a szülés várható időpontja 2018 április vége. Február közepén tervezek hazaköltözni, Szlovákiába, ott is fogok szülni. Amint
hazaköltözöm, a magyarországi lakcímem meg fog szűnni.
A cég, ahol jelenleg dolgozom társadalombiztosítási kifizetőhely, ott azt az információt kaptam, mivel hazaköltözöm Szlovákiába, magyarországi lakcímem megszűnik és a gyermekünk ott fog születni, lakni, ezért nekem az ellátásokat (CSED, GYED, GYES) a szlovák hivataltól kell igényelnem. De Szlovákiába semmilyen járulékot nem fizettem, 10 éve Magyarországon dolgozom, itt fizetem a járulékokat. Tudna nekem ebben a kérdésben segíteni, hogy melyik országból is kell, hogy kapjam az ellátásokat, esetleg jogszabályi hivatkozással alátámasztva.
Segítségét előre is köszönöm.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért panaszát az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően -mivel az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása –figyelemmel arra is, hogy a késedelemmel a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman)is.

Elérhetőségei:

WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75

E-mail: panasz@ajbh.hu

Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés: Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés: Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés: Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

Kedves Fórumozók!
Elég egyedi esettel fordulok hozzátok, remélem tudtok segíteni.
2013. márciusától Angliában dolgoztunk párommal 2015. decemberéig. Lakásra gyűjtögettünk, és amikor kiderült, hogy jön a baba, hazajöttünk.Még abban a hónapban Győr-Moson-Sopron megyében (párom szüleinél) igényeltünk álláskeresési járadékot, amit 4 hónap után meg is kaptunk. Akkor a munkaügyi központnak kellett igényelni e104-es nyomtatványt. Tavasszal vettünk házat Fejér megyében, párom azóta tanítóként dolgozik. Nekem nem ítélték megy a gyedet, mert hiányzott 3 hónap munkaviszonyom, túl hamar jöttünk haza, de kint nehéz fizikai munkát végeztünk mindketten, nem folytathattam várandósan. Mivel párom azóta is munkaviszonyban van, 2017 nyarán megigényelte a gyed extrát, mivel az sokkal több, mint az én gyesem. Ugyanazt a nyomtatványt kellett kitöltenünk, amit Sopronban is, de azóta nincs semmi válasz. Kétszer beszéltünk a családtámogatási osztállyal, nyugtatgatnak, hogy annak ellenére, hogy kaptam egy megszüntető nyilatkozatot tőlük, él az ügyem, amint megkapják a választ Angliából, utalják a pénzt. 2016- január 23-tól visszamenőlegesen... Már több, mint 1 M Ft-ról van szó. Én nem kapok semmit, mivel le kellett mondanom a gyesről, párom fizetése pedig elég kevés mindhármunknak. Már próbáltam magam is a végére járni. Van kint ismerősünk, akik haza akarnak költözni, bementek a National Insurance-hoz, hogy kérjenek igazolást, és elküldték őket, hogy majd a magyar hatóság megigényli, amikor hazajönnek.
Nem tudom, kihez forduljak, ha nem segítenének párom szülei, már konkrétan éheznénk.
Előre is köszönettel:
Hajnalka

Tisztelt Biztosítottak!

Mint ahogyan arról korábban már értesülhettek Magyarország jobban teljesít és a magyar reformok is működnek ezért –a jogbiztonság és a kiszámíthatóság követelményét is szem előtt tartva- az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásaival kapcsolatban, 2017. december 01-vel további változások (reformok történtek).

A korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át.
A Magyar Államkincstár Központ Egészségbiztosítási Főosztálya ezen feladatai keretében többek között

• közreműködik az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, a baleseti táppénzzel és az utazási költségtérítéssel összefüggésben az Egészségbiztosítási Alappal kapcsolatos tervezési, gazdálkodási, beszámolási és adatszolgáltatási feladatok ellátásában,
• működteti és fejleszti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak, a baleseti táppénznek és az utazási költségtérítésnek a felügyeleti, költségvetési, szakmai ellenőrzési, belső ellenőrzési és központi nyilvántartási rendszerét,

• közreműködik a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalok – az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, a baleseti táppénzzel, az utazási költségtérítéssel kapcsolatos – jogalkalmazói feladatellátásának támogatására szolgáló módszertani útmutatók, szakmai eljárásrendek, szabályzatok és körlevelek kiadásában.

Fontos tudni, hogy 2017. december 1-től új regisztrációs nyomtatvány kerül bevezetésre, mely időpontot követően a „Foglalkoztatói igazolás”, „Igénybejelentés táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz igényléséhez”, és az „Adatlap folyamatos keresőképtelenség igazolásához” elnevezésű nyomtatványok elektronikus beküldéséhez szükséges regisztráció kizárólag a Magyar Államkincstár honlapján közzétett „Regisztrációs lap” benyújtásával lehetséges.

Az új „Regisztrációs lap” a Nyomtatványok menüpontból érhető el.

A Magyar Államkincstár Egészségbiztosítási Főosztálya a MÁK honlapján megjelent tájékoztatója szerint kéri, hogy 2017. december 1-től az új nyomtatványt szíveskedjenek használni.

További kérdéseiket az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldhetik, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Forrás:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

Feketemunka szülési szabadság alatt

2017.11. 9. Jogi Fórum cikk

http://www.jogiforum.hu/hirek/38404

A munkaerő-piacon számos olyan jogellenes konstrukció alakul ki, mely első ránézésre mindkét fél érdeke. A legújabb gyakorlat a szülési szabadságon lévő kismamával való megállapodás, mely alapján a szülési szabadságát fizetés nélküli szabadságon töltő munkavállaló otthonról dolgozik, állami ellátását felveszi, s ezen túlmenően a munkáltatótól fizetést is kap - vagy legalább is ezt reméli.

Így járna a szülési szabadság

A munka törvénykönyve szerint az anyának, illetve a nőnek, aki a gyermeket az örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, szülési szabadság jár. A szülési szabadság tartama 24 hét, amelyet - amennyiben a felek vagy kollektív megállapodás eltérően nem rendelkezik - úgy kell kiadni, hogy ebből legfeljebb 4 hét a szülés várható időpontja elé essen. A szülési szabadságból két hetet minden esetben kötelező igénybe venni. A szülési szabadság kiadásáról - eltérő megállapodás hiányában - formálisan a munkáltató dönt. Fontos, hogy fő szabályként a szülési szabadság egybefüggő időtartamban adható ki, kivéve, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák. Ilyen esetben, ha a gyermeket az intézetből elbocsátották, a szülési szabadság igénybe nem vett részét a szülést követő 1 év elteltéig még igénybe lehet venni.

A munkavállaló munkajogi védelmet élvez

A szülési szabadság időtartama alatt a munkavállalót felmondási védelem illeti meg. Ez pedig azt jelenti, hogy a munkaviszonya az Mt.65.§ (3)(b) bekezdése alapján kizárólag azonnali hatályú felmondással szüntethető meg, amennyiben annak feltételei fennállnak (ez igen ritka). Amennyiben azonban a munkavállaló a teljes időtartamot nem veszi igénybe, a fennmaradó részére felmondási korlátozás vonatkozik. Ennek értelmében a munkavállaló munkaviszonya magatartásával indokolt felmondással kizárólag az azonnali hatályú felmondás szabályaival lehetséges.

A munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból pedig akkor szüntethető meg a munkaviszony, ha a munkáltatónál a munkaszerződése szerinti munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.

Munkaviszonyban töltött időnek számít

A szülési szabadság munkajogi szempontból olyan fizetés nélküli távollétnek minősül, amelynek tartama munkaviszonyban töltött időnek számít szabadság vagy végkielégítés szempontjól, sőt erre az időszakra a munkavállalót a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságotat kivéve egyéb juttatási is megilletik (Erzsébet utalvány pl.). A szülési szabadság tartamára a munkavállalót csecsemőgondozási díj (CSED) illetheti meg. Csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül születik, vagy a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül születik. A CSED biztosítási jogviszonyhoz kötött olyan ellátáts, amely a kieső jövedelem pótlását célozza.

Sokszor a felek összejátszanak, a munkavállalót pedig nem fizetik ki

Egyre gyakrabban tapasztalni, hogy a felek abban állapodnak meg, hogy a munkavállaló munkafeladatait a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt otthonról teljesíti, melyért a munkáltató később más jogcímen fizetést teljesít. Ezzel egyidejűleg pedig a munkavállaló természetesen a CSED-et is felveszi. Sokszor azonban a felek között a kifizetés körülményeit illetően vita szokott kialakulni, hiszen a jogszabályba ütköző gyakorlat részleteit érthető módon nem vetik papírra. A vita következtében pedig a helyzet elmérgesedik, a munkáltató így kifizetést nem teljesít. Ekkor kellene a munkavállalónak a munkaügyi bíróságon megjelennie, és a helyzetet magyaráznia, ami szokás szerint a többszörös jogellenességre tekintettel elmarad. Hasonló jogsértések pedig nem csupán a KKV szektorra jellemzők, érintettek nagy multinacionális egészségügyi szolgáltatók, illetve egyéb szektorban tevékenykedő multicanionális gazdasági társaságok is.

A tanulság mindenképpen az, hogy nem szabad pillanatnyi előnyökért trükközni, maradjunk mindig jogszerű keretek között.

Forrás: http://www.jogiforum.hu/hirek/38404

„gyicu 2017.06.27. 15:57
Tisztelt Szakértő!
GYED-en vagyok a 18 hónapos gyermekemmel, novemberre várjuk a 2. babánkat. A jövedelmem után a kisebb gyermekre egyelőre nem vehetem 100%-osan igénybe a családi adókedvezményt, "átvenné"a dolgozó párom, így GYED Extrát kapna.
Ez egy dolog. Úgy volt megbeszélve, hogy csak az első gyermek 2 éves korában megyek vissza dolgozni. Egyrészt veszélyeztetett terhes is lennék, másrészt pedig nem látom nagy értelmét annak, hogy 3 hónapra visszamenjek. Július 3-tól kellene, a kezelőorvosom most szabadságon van, táppénzre venni úgy tudna, hogy néhány nap szabadság után mehetnék táppénzre.
A kérdésem (mivel itt már én is nézem, anyagilag hogy járok): ha most ezt "meglépjük" (a szabadság utáni táppénzt), mi alapján kapom a CSED-et és GYED-et a 2. gyermekemre?
Köszönöm!

”

T. Kérdező!

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénzszámítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján egyben figyelemmel a táppénzre vonatkozó kedvezményszabály 2017.01.01-től hatályos változására is az ONYF 2017/1. számú tájékoztatójában foglaltakra.

http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf
http://www.neak.gov.hu/…ekoztato.pdf
http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től (a 2017.01.01-es előny szabály módosítással.)

1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:
2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a tényleges (legalább 30 napi), ha ilyen nincs a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a tényleges jövedelem, vagy ha nincs legalább 30 napi tényleges jövedelme a szerződés szerinti jövedelem. (A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

• csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

  alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos hasznos anyagok, minták itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

„Mol91 2017.06.17. 19:53
Tisztelt Cím!
A következő kérdésben szeretném a véleményét kérni: pár héten belül megkapom az MA diplomámat, és a férjemmel tervezzük a kisbabát a közeljövőben. Érdemes lenne a férjem cégénél bejelenteni engem 6 órára vagy inkább fizessem magam után havonta az egészségügyi hozzájárulást, mielőtt a baba megszületne?
Egy közeli ismerősöm a baba születése előtt bejelentette magát egy családi céghez pár hónapra, és sajnos emiatt jelentős támogatástól esett el. Azt mondták neki, hogy jobb lett volna, ha munkanélkülinek jelentkezett volna be. Emiatt állok értetlenül és döntésképtelenül.
Előre is köszönöm a válaszát!!!!
”

T. Kérdező!

Az Önnek adandó válasz meghaladja jelen fórum szokásos kereteit, ezért javaslom, hogy keresse fel a Járási Hivatal ügyfélszolgálatát, vagy kérdéseit küldje meg az alábbi elérhetőségek mindegyikére, illetve kezdeményezzen személyes konzultációt, ugyanis kb. 20 percen át tudnám ismertetni a lehetőségeit azok előnyeinek és esetleges hátrányainak a bemutatásával…

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala, ezen belül is annak családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya látja el, míg a folyósítási és jogorvoslati feladatokat főszabály szerint a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért

• kérdéseivel a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához-

  fordulhat.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017.01.01-től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.13. fejezete értelmében az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályának feladatai közé tartozik az is, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, gyáp, csed, gyed, baleseti táppénz) kapcsolatban lakossági megkeresésre szakmai tájékoztatást adjon, illetve segítséget nyújtson az biztosítottaknak az igény érvényesítéséhez. Mindezek alapján kérdéseikkel bátran fordulhatnak közvetlenül az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályához is.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ezen túlmenően lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

KÖZLEMÉNY

2017. július 1-jétől a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatók a csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, táppénz és baleseti táppénz iránti kérelmeket kizárólag elektronikus úton nyújthatják be.

Az elektronikus úton történő igénybejelentéshez egyrészt rendelkeznie kell a foglalkoztatónak (képviselőjének, meghatalmazottjának) Ügyfélkapus hozzáféréssel.

Másrészt az elektronikus ügyintézéshez szükséges egy külön regisztráció is az egészségbiztosítónál. Ennek érdekében ki kell tölteni a „REGISZTRÁCIÓS LAP Elektronikus ügyintézés keretében történő ügyintézéshez” elnevezésű nyomtatványt, mely az alábbi internetes hivatkozások alatt érhető el:

http://www.neak.gov.hu/…PEO.29.K.pdf (kézi kitöltéshez),
http://www.neak.gov.hu/…EO.29.G.docx (gépi kitöltéshez).

A http://www.neak.gov.hu/…PEO.29.U.pdf link alatt pedig megtalálható a Regisztrációs lap kitöltési útmutatója.
Kitöltést követően a Regisztrációs lapot a megyeszékhely szerinti járási hivatalhoz, Budapest és Pest megye esetében pedig a XIII. Kerületi Hivatalhoz kell eljuttatni. Csongrád megyében a Szegedi és a Hódmezővásárhelyi Járási Hivatal megosztva látja el a feladatot a következők szerint:

 ha a foglalkoztató székhelye a kisteleki, mórahalmi vagy a szegedi járásban található, a Regisztrációs lapot a Szegedi Járási Hivatalhoz kell megküldeni,
 ha a hódmezővásárhelyi, makói vagy szentesi járásban található, akkor a Hódmezővásárhelyi Járási Hivatal az illetékes.

Az illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatalok elérhetőségei a http://www.kormanyhivatal.hu internetes cím alatt találhatóak.

Felhívjuk azon foglalkoztatók figyelmét, akik az elektronikus ügyintézéshez regisztrációval még nem rendelkeznek, hogy a Regisztrációs lapot mielőbb juttassák el az illetékes hatóság részére.

2017. június 1.

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság
Egészségbiztosítási Főosztály

https://www.onyf.hu/…yintezes.pdf

https://www.onyf.hu/hu/

Tisztelt Szakértő!
GYED-en vagyok a 18 hónapos gyermekemmel, novemberre várjuk a 2. babánkat. A jövedelmem után a kisebb gyermekre egyelőre nem vehetem 100%-osan igénybe a családi adókedvezményt, "átvenné"a dolgozó párom, így GYED Extrát kapna.
Ez egy dolog. Úgy volt megbeszélve, hogy csak az első gyermek 2 éves korában megyek vissza dolgozni. Egyrészt veszélyeztetett terhes is lennék, másrészt pedig nem látom nagy értelmét annak, hogy 3 hónapra visszamenjek. Július 3-tól kellene, a kezelőorvosom most szabadságon van, táppénzre venni úgy tudna, hogy néhány nap szabadság után mehetnék táppénzre.
A kérdésem (mivel itt már én is nézem, anyagilag hogy járok): ha most ezt "meglépjük" (a szabadság utáni táppénzt), mi alapján kapom a CSED-et és GYED-et a 2. gyermekemre?
Köszönöm!

Tisztelt Cím!

A következő kérdésben szeretném a véleményét kérni: pár héten belül megkapom az MA diplomámat, és a férjemmel tervezzük a kisbabát a közeljövőben. Érdemes lenne a férjem cégénél bejelenteni engem 6 órára vagy inkább fizessem magam után havonta az egészségügyi hozzájárulást, mielőtt a baba megszületne?
Egy közeli ismerősöm a baba születése előtt bejelentette magát egy családi céghez pár hónapra, és sajnos emiatt jelentős támogatástól esett el. Azt mondták neki, hogy jobb lett volna, ha munkanélkülinek jelentkezett volna be. Emiatt állok értetlenül és döntésképtelenül.

Előre is köszönöm a válaszát!!!!

„szofianyuja # e-mail Jelentem! 2017.05.11. 10:18

Tisztelt Címzett!
Az alábbi ügyem folyik osztrák-magyar gyes ügyben. 2013. február óta dolgozom Ausztriában. Azóta a családi pótlékot, gyes-t kaptam rendesen. Idén február 6-án megszületett 3. gyermekem. Közben idén januárban egy egyéni vállalkozást is indítottam itthon, melyet a gyermek születése után szüneteltetem, mert nem lehet jövedelmem az első fél évben, ha igénylem a CSED-et. Közben úgy gondoltam, hogy a vállalkozásomból származó jövedelmem jócskán meghaladja az állami juttatásokat, így lemondanék az itthoni ellátásokról fél évig (gyes, csed) majd fél év után a férjem menne gyes-re. Ő itthon dolgozik teljes munkaidőben.
Kérdésem, hogy ha az itthoni ellátásokat nem kérem és folytatom a vállalkozásomat,illetve később a férjem megy gyes-re, ez érinti az osztrák gyes elbírálását?
Köszönöm!

”

T. Kérdező!

Igen érinti az alábbiak miatt.

Azt, hogy az ügyfél mely tagállamból részesül családi ellátásban nem az ügyfél döntése, hanem a vonatkozó EU-s jogszabályok, határozzák meg.

A koordinációs rendelet alapelvként mondja ki az ellátások halmozódásának a tilalmát.

Ugyancsak alapelv az egy állam joghatósága alá tartozás elve ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy személy egyszerre csak egy országban, főszabályként abban az országban, ahol a munkát végzi fizessen járulékot, ezt hívják lex loci laboris elvnek.

Az eljárás, illetve a tényállás tisztázása során a családot, mint egészet kell figyelembe venni (egységesség elve), akkor is, ha az ellátást - azon tagállamként, akinek joga az adott ügyben elsődlegesen alkalmazandó - főellátásként, valamint akkor is, ha kiegészítésként kell elbírálni.
A közösségi jogszabályok alkalmazása esetén a főszabály az, hogy mindkét szülő vonatkozásában kell az ügyet megítélni, amelytől azonban különleges élethelyzetben lévő személy esetén el lehet térni.

Alapelv, hogy ugyanazon gyermekre tekintettel ugyanarra az időszakra vonatkozóan két tagállam teljes összegű családi ellátást nem fizethet.
Nem tekintendő jogalap nélkülinek az a családi ellátás-kifizetés, amelyet az egyik tagállam olyan időszakra juttatott az érintett családnak, amely alatt másik tagállam joga volt elsődlegesen alkalmazandó (másik tagállam „helyett" fizetett). Ezen indokra hivatkozással tehát az érintettet visszafizetésre kötelezni nem lehet.

Azt, hogy mely tagállamból részesül egy család ellátásban, jogszabály rendezi - közigazgatási eljárás keretében kerül meghatározásra az, hogy az adott tagállam rendelkezik-e elsődlegesen joghatósággal a családi ellátások folyósítására -, tehát sohasem az ügyfél döntése határozza meg azt, hogy mely tagállam folyósít ellátást a részére.

Mindezek alapján a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére.

A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv alkalmazandó.

Amennyiben erre nincs lehetőség - illetve nem alkalmazható -, a területi elv szerint (tehát lakó- vagy tartózkodási hely alapján) kell az illetékes hatóságról, valamint a családi ellátások megállapításáról rendelkezni.

A családi ellátások tekintetében az adott ügyben érintett tagállamok közül az alábbi sorrendben előrébb lévő tagállam joga az elsődlegesen alkalmazandó:
 kereső tevékenység helye szerinti tagállam,
 nyugdíj folyósítása szerinti tagállam,
 lakóhely szerinti tagállam.

Ha mindkét szülő a fenti sorrendben azonos jogalap szerint (mindkettő végez munkát, mindkettő nyugdíjas, stb.) lehet jogosult két eltérő tagállamban családi ellátásra, akkor az a tagállam folyósítja az ellátásokat, ahol a gyermek lakik.

A fenti elsőbbségi szabályok alól kivétel a kiküldetésben végzett munka. Amennyiben a kiküldetés ideje nem haladja meg a két évet, és nem egy másik kiküldött munkavállalót vált fel a kiküldött ügyfél, akkor a kiküldő tagállam joga az alkalmazandó a családi ellátások folyósítása tekintetében, és nem a kiküldetés helye szerinti tagállamé.

Amennyiben azon tagállamban, amelynek joga elsődlegesen alkalmazandó, a folyósított családi ellátások összege összességében alacsonyabb, mint a másik érintett tagállam nemzeti joga szerint megállapítható családi ellátások összege, a két tagállam ellátásainak különbsége erejéig ezen utóbbi tagállam hatósága különbözeti kiegészítést fizet, amelyet az ügyfélnek kérelmeznie kell.

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala, ezen belül is annak családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya látja el, míg a folyósítási és jogorvoslati feladatokat főszabály szerint a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért
további kérdéseivel a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához
fordulhat.
Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2017.01.01-től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.13. fejezete értelmében az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályának feladatai közé tartozik az is, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, gyáp, csed, gyed, baleseti táppénz) kapcsolatban lakossági megkeresésre szakmai tájékoztatást adjon, illetve segítséget nyújtson az biztosítottaknak az igény érvényesítéséhez. Mindezek alapján kérdéseikkel bátran fordulhatnak közvetlenül az ONYF Egészségbiztosítási Főosztályához is.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ezen túlmenően lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Tisztelt Címzett!
Az alábbi ügyem folyik osztrák-magyar gyes ügyben. 2013. február óta dolgozom Ausztriában. Azóta a családi pótlékot, gyes-t kaptam rendesen. Idén február 6-án megszületett 3. gyermekem. Közben idén januárban egy egyéni vállalkozást is indítottam itthon, melyet a gyermek születése után szüneteltetem, mert nem lehet jövedelmem az első fél évben, ha igénylem a CSED-et. Közben úgy gondoltam, hogy a vállalkozásomból származó jövedelmem jócskán meghaladja az állami juttatásokat, így lemondanék az itthoni ellátásokról fél évig (gyes, csed) majd fél év után a férjem menne gyes-re. Ő itthon dolgozik teljes munkaidőben.
Kérdésem, hogy ha az itthoni ellátásokat nem kérem és folytatom a vállalkozásomat,illetve később a férjem megy gyes-re, ez érinti az osztrák gyes elbírálását?
Köszönöm!

A különböző fórumokon és közösségi oldalakon rendszeresen felmerülő kérdés, hogy táppénz, csed, gyed ellátások esetében hány nap az ügyintézési idő, illetve mi történik akkor, ha a közigazgatási szerv késedelembe esik. Nekik nyújthat segítséget az alábbi összefoglaló.

Igényérvényesítési és igény elbírálási, hatásköri és illetékességi szabályok, valamint ügyintézési határidők és jogorvoslati eljárás táppénz, csed, gyed és baleseti táppénz esetén 2017.01.01-től.

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )
• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)
• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)
• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)
• Amennyiben a munkáltatónál működik úgynevezett tb. kifizetőhely (a munkáltatónál több, mint 100 fő dolgozik és foglalkoztatnak legalább 1 fő, OKJ-s TB végzettséggel rendelkező ügyintézőt), úgy az igényt a TB kifizetőhely bírálja el és folyósítja, ha 100 fő alatti vállalkozásról van szó, akkor a munkáltatónak Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt szükséges kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül meg kell küldenie a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyeszékhely járási hivatalának. (Vhr. 38. § )

Ügyintézési idő

• Az ügyintézési idő nem azzal a nappal kezdődik, amikor a munkavállaló leadja az orvosi igazolásokat a munkáltatójának, hanem azzal a nappal, amikor az megérkezik a járási hivatalhoz, vagy a TB. kifizetőhelyhez.
• A Ket. (Közigazgatási eljárásról szóló törvény) szerint az általános ügyintézési idő 21 naptári nap.

• 2016.01.01-től bevezetésre került az un. sommás (egyszerűsített, gyorsított) eljárás. Ez azt jelenti, hogy bizonyos, többnyire egyszerű ügyekben ezen 21 nap helyett 8 nap alatt kell az ügyeket elbírálni, a kérelemről érdemben dönteni és az ellátást kiutalni.
• Amennyiben az ügyfél, illetve a munkáltatója minden, a jogszabályban előírt okmányt (szabályosan kiállított orvosi igazolás, minden pontjában kitöltött foglalkoztatói igazolás stb.) benyújt és így a tényállás tisztázott az ügyintézési határidő tehát 8 nap.
• Ha azonban valami mégis hiányzik, akkor un. függő hatályú végzést kell kibocsátani. Ebben az ügyfelet tájékoztatják arról, hogy az ügyét valami miatt (pl. hiányos adatszolgáltatás) nem lehet 8 napon belül elbírálni, így az ügyében legfeljebb 60 napon belül fognak dönteni. Ugyancsak ebben a végzésben (a végzés azt jelenti, hogy nem végleges, hanem közbenső döntést hoztak) tájékoztatják az ügyfelet arról, hogyha mégsem döntenének az ügyében érdemben (azaz véglegesen) 60 napon belül, úgy a részére, mintegy a késedelem reparálásaként 10.000 forintot köteles a hatóság megfizetni.

Késedelmi kamat

• A 10.000 forint kifizetése nem mentesíti a hatóságot (járási hivatal/tb. kifizetőhely) az egyéb jogszabályokban előírt kamatfizetési kötelezettsége alól. Ha ugyanis az egészségbiztosító/kifizetőhely késedelembe esik az Ebtv. 69. § értelmében köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot is fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

A közigszerv további büntetése

• Sőt a Ket. egy másik rendelkezése értelmében amennyiben az előírt ügyintézési időn belül az igényt nem bírálják el (az igényelbírálás azt jelenti, hogy eldöntik jogosult-e valaki táppénz, csed, gyed stb. ellátásokra, és ha igen milyen összegben) –mintegy büntetésként- az igényelbíráló szerv (járási hivatal, vagy Tb. kifizetőhely) köteles a központi költségvetésbe befizetni az illetéktörvényben meghatározott összegű általános tételű eljárási illeték összegét. (3.000 Ft)

Amennyiben az igényelbíráló szerv az előírt ügyintézési idő kétszeresét is túllépi, mintegy büntetésként az igényelbíráló szerv (járási hivatal, vagy Tb. kifizetőhely) köteles a központi költségvetésbe befizetni az illetéktörvényben meghatározott összegű általános tételű eljárási illeték kétszeresét. (Arra, hogy egy közigazgatási szerv magától befizetné a fenti büntetést sajnos nem nagyon van példa…

Indokolási kötelezettség fellebbezésnél



• Már volt szó róla, hogy a fellebbezés (jogorvoslati eljárás) az ügyfél számára ingyenes, azaz nem kell érte illetéket fizetni, vagy arra illetékbélyeget ragasztani. Változás viszont, hogy 2016.01.01-től az ügyfélnek a fellebbezését indokolni kell, azaz nem elég leírni azt, hogy nem ért egyet a döntéssel, vagy a megállapított táppénz, csed, gyed stb. összegével, hanem azt is ki kell fejtenie, hogy szerinte a döntés miért nem megalapozott, vagy az összeg miért nem helyes.

Hatáskör/illetékesség

• Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) kapcsolatos igények elsőfokú elbírálását

*a munkáltatónál működő TB kifizetőhely, vagy
*a közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói esetében a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodája (MÁK ISZI), mint központi kifizetőhely, vagy
*a megyeszékhely szerinti járási hivatalok,
*a főváros esetében pedig a XIII. kerületi hivatal végzi.

A méltányossági kérelmek (méltányossági táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) és az egyszeri gyógyszersegélyek iránti kérelmek elbírálását a kormányhivatalok végzik.

Másodfokon, ha az elsőfokú döntést a kifizetőhely hozta a kormányhivatal, ha pedig az elsőfokú döntést a megyeszékhely szerinti járási hivatalok, vagy a főváros esetében a XIII. kerületi hivatal hozta Budapest Város Kormányhivatala jár el.

http://convert.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

http://convert.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

EU TB ügyek iránt érdeklődő ügyfeleknek hasznos lehet az itt található info is:

http://convert.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Manci69 # e-mail Jelentem! 2017.04.05. 18:06

„Tisztelt jogi fórum!
Szeretnék segítséget kérni. A fiam és élettársa szezonmunkán vannak Tirolban. A fiam élettársa terhes lett most 10 hetes. A szezonmunka április végén lejár. Viszont a fiam élettársa Magyarországon csak lakcímmel rendelkezik és Taj kártyája van, de mivel az iskola elvégzése után csak Ausztriába dolgozott 4 vagy 5 ezért ha jól tudom nem jogosult egészségügyi ellátásra itthon. Ilyen esetben hol kell beadni a gyesre és családipótlékra való jogosultsági kérelmet. Honnan kaphat bármilyen ellátást. Jelen pillanatba a munkahelyén ideiglenes lakhelye van Tirolban, de a szezon végén jönnek haza április végén. Hova kell fordulnunk segítségért.Ausztriában esett teherbe és jelen pillanatban ott jár orvoshoz.Előre is köszönöm a válaszukat
”

T. Kérdező!

„hol kell beadni a gyesre és családipótlékra való jogosultsági kérelmet. Honnan kaphat bármilyen ellátást.

”
Röviden:

Főszabály szerint ahol dolgoznak, illetve életvitelszerűen tartózkodnak.

Hosszabban:

Az EU-s csatlakozásunkat követően Magyarországon is érvényesül a személyek, áruk, szolgáltatások, valamint a tőke szabad áramlásának az alapelve, amelyeket az EU alapszerződései (Római Szerződés 1957., Maastrichti Szerződés 1992. Amszterdami Szerződés 1999., Nizzai Szerződés 2001., Lisszaboni Szerződés 2007. stb.) teszik lehetővé.

Ezen belül a személyek szabad mozgását, az EGT tagállamokon belüli szabad munkavégzést teszik lehetővé a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK Európai Parlament és Tanács (2004.04.29.) rendelete és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, az Európai Parlament és Tanács 987/2009/EK rendelete (2009.09.16.), amely uniós jogszabályok 2010.05.01-től hatályosak és amely szabályok közvetlenül és kötelezően alkalmazandóak a részes tagállamok állampolgáraira és ezek családtagjaira.
A rendeletet pedig itt érhető el:
http://eur-lex.europa.eu/…tent/HU/TXT/?…

http://eur-lex.europa.eu/…exUriServ.do?…
Ha ezt a kérdéskör nem lenne szabályozva, úgy a személyek szabad áramlásának az elve a gyakorlatban nem, vagy csak korlátozottan tudna megvalósulni.
(Pl. Ha nem kapok nyugdíjat azért, mert a külföldi jogviszonyt itthon nem ismerik el, akkor valószínűleg háromszor meggondolom, hogy külföldön vállalok-e munkát…)
Ezért:
Azt, hogy az ügyfél mely tagállamból részesül családi ellátásban nem az ügyfél döntése, hanem a vonatkozó EU-s jogszabályok, határozzák meg.

A koordinációs rendelet alapelvként mondja ki az ellátások halmozódásának a tilalmát.
Ugyancsak alapelv az egy állam joghatósága alá tartozás elve ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy személy egyszerre csak egy országban, főszabályként abban az országban, ahol a munkát végzi fizessen járulékot, ezt hívják lex loci laboris elvnek,
az egyenlő elbánás elve, azaz ha valaki egy másik EU-s országba megy dolgozni, lakni, akkor ugyanazok a szabályok vonatkozzanak rá, mint akik az adott ország állampolgárai, ami a TB szempontjából azt jelenti, hogy ugyanazokat az orvosi, egészségügyi TB pénzellátási és családtámogatási ellátásokat kapja/kaphassa, mint az adott ország állampolgárai,
az összeszámítás elve, ami azt jelenti, hogy a biztosítási idők összeszámíthatók, magyarul ha a TB ellátás jogosultságának a megállapításához szükséges, akkor a másik EU-s tagállamban szerzett biztosítási időt (pl. munkaviszonyt), szolgálati időt is be kell számítani,
az ellátások exportálhatóságának az elve, azaz az egyik EU-s országban megszerzett ellátás egy másik tagállamban is folyósítható (kifizethető), valamint
az egységesség elve melynek lényege, hogy a családot, mint egészet kell figyelembe venni .
További kisegítő elv a pro rata elv, azaz mindenki a ráeső terheket viseli. (Ez a biztosítókra vonatkozik)
(Joghatóság= jelen esetben melyik ország jár el)
Meg kell különböztetni az orvosi/egészségügyi ellátást és táppénzt, valamint a munkanélküli ellátást ami egy csoportot képez és a családi ellátásokat (családi pótlék, GYED, GYES) ami egy másik csoportot képez és mindkettőre más-más főszabály vonatkozik.
Jelen összefoglaló kizárólag az utóbbival foglalkozik.

1. A családok támogatásáról szóló1998. évi LXXXIV. törvény (Csttv.) végrehajtására kiadott 223/1998. (XII.30.) kormányrendelet 27/F. § (1) bekezdése értelmében - a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendeletek alkalmazása szempontjából pénzbeli családi ellátás a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozási díj. (A csecsemőgondozási díj tehát nem, az egy speciálisan magyar ellátás.) A CSED speciális „magyar” ellátás, az az EU koordinációs rendeletek értelmében nem minősül családi ellátásnak, azaz ha van magyar jogviszonya és a jogosultsági feltételeknek megfelel azt itthon megigényelheti és kaphatja.

Az eljárás, illetve a tényállás tisztázása során a családot, mint egészet kell figyelembe venni (egységesség elve), akkor is, ha az ellátást - azon tagállamként, akinek joga az adott ügyben elsődlegesen alkalmazandó - főellátásként, valamint akkor is, ha kiegészítésként kell elbírálni.
A közösségi jogszabályok alkalmazása esetén a főszabály az, hogy mindkét szülő vonatkozásában kell az ügyet megítélni, amelytől azonban különleges élethelyzetben lévő személy esetén el lehet térni.
Alapelv, hogy ugyanazon gyermekre tekintettel ugyanarra az időszakra vonatkozóan két tagállam teljes összegű családi ellátást nem fizethet.
Nem tekintendő jogalap nélkülinek az a családi ellátás-kifizetés, amelyet az egyik tagállam olyan időszakra juttatott az érintett családnak, amely alatt másik tagállam joga volt elsődlegesen alkalmazandó (másik tagállam „helyett" fizetett). Ezen indokra hivatkozással tehát az érintettet visszafizetésre kötelezni nem lehet.
Azt, hogy mely tagállamból részesül egy család ellátásban, jogszabály rendezi - közigazgatási eljárás keretében kerül meghatározásra az, hogy az adott tagállam rendelkezik-e elsődlegesen joghatósággal a családi ellátások folyósítására -, tehát sohasem az ügyfél döntése határozza meg azt, hogy mely tagállam folyósít ellátást a részére.
Mindezek alapján a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére.
A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv alkalmazandó.
Amennyiben erre nincs lehetőség - illetve nem alkalmazható -, a területi elv szerint (tehát lakó- vagy tartózkodási hely alapján) kell az illetékes hatóságról, valamint a családi ellátások megállapításáról rendelkezni.
A családi ellátások tekintetében az adott ügyben érintett tagállamok közül az alábbi sorrendben előrébb lévő tagállam joga az elsődlegesen alkalmazandó:
 kereső tevékenység helye szerinti tagállam,
 nyugdíj folyósítása szerinti tagállam,
 lakóhely szerinti tagállam.

Ha mindkét szülő a fenti sorrendben azonos jogalap szerint (mindkettő végez munkát, mindkettő nyugdíjas, stb.) lehet jogosult két eltérő tagállamban családi ellátásra, akkor az a tagállam folyósítja az ellátásokat, ahol a gyermek lakik.
A fenti elsőbbségi szabályok alól kivétel a kiküldetésben végzett munka. Amennyiben a kiküldetés ideje nem haladja meg a két évet, és nem egy másik kiküldött munkavállalót vált fel a kiküldött ügyfél, akkor a kiküldő tagállam joga az alkalmazandó a családi ellátások folyósítása tekintetében, és nem a kiküldetés helye szerinti tagállamé.
Amennyiben azon tagállamban, amelynek joga elsődlegesen alkalmazandó, a folyósított családi ellátások összege összességében alacsonyabb, mint a másik érintett tagállam nemzeti joga szerint megállapítható családi ellátások összege, a két tagállam ellátásainak különbsége erejéig ezen utóbbi tagállam hatósága különbözeti kiegészítést fizet, amelyet az ügyfélnek kérelmeznie kell.
Ha pl. az igénylő Svédországban tartózkodik életvitelszerűen a gyermekével, illetve Svédországban dolgozik, úgy a svéd munkaviszony, illetve életvitelszerű tartózkodás alapján a Svéd Királyság illetékes hatósága állapítja és fizeti meg a svéd jogszabályok szerinti családi ellátást.
Amennyiben olyan helyzet áll fenn, hogy a szülők keresőtevékenységükből fakadóan az EGT (Európai Gazdasági Térség) két különböző tagállamából jogosultak ellátásra, akkor a családi ellátás kifizetésére a joghatósággal bíró tagállamot (azt az államot, amelyik a családi ellátásokat fizetni köteles) a gyermek lakóhelye jelöli ki.

 Példa: Ha az anya Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal és GYED-re jogosult, de élettársa Németországban folytat keresőtevékenységet és a család életvitelszerűen Németországban tartózkodik, akkor Németország rendelkezik joghatósággal.
Amennyiben az anya már kapja Magyarországon a GYED-et és a fentiek később, de a GYED folyósítása alatt kiderülnek a GYED folyósítását határozattal fel kell függeszteni. (Lásd: OEP Állásfoglalás, 2007. január)
 Másik példa: Amennyiben az ügyfél/igénylő (férje, vagy felesége, vagy élettársa) az EU valamelyik Magyarországon kívüli tagállamában munkavállaló, vagy egyéni vállalkozó, az ügyfél/igénylő viszont a Magyarország területén rendelkezik biztosítási jogviszonnyal (munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony, főállású egyéni, vagy társas vállalkozási jogviszony stb.) ÉS a család Magyarország területén tartózkodik életvitelszerűen Magyarország az elsődleges joghatósággal rendelkező tagállam a családi ellátások folyósítására. Ekkor minden olyan családi ellátás (Csp, GYED, GYES, GYET) megállapítható a részére, amelyek vonatkozásában a hazai jogszabályok szerint a jogosultsági feltételek fennállnak. Amennyiben az ügyfél Magyarországról még nem részesült családi ellátásban Magyarországról igényét benyújthatja.

 Amennyiben az ügyfél/igénylő férje, vagy felesége, vagy élettársa az EU valamelyik Magyarországon kívüli olyan tagállamában munkavállaló, ahol a családi ellátások összege több, mint a magyar ellátás összege jogosult lehet az igénylő a különbözetre. A különbözetet a másik EGT tagállamban az ott dolgozó mások szülőnek kell évente kérelmeznie. Ekkor ez a másik EGT tagállam hatósága E 411-es nyomtatványon kér adatot az ONYF-től.
Az egyik fizet, a másik kipótol. Az alábbi példa egy szlovák lapban jelent meg:
Ha szlovák állampolgárnak külföldön születik gyermeke, a gyermekgondozási segélyre és a családi pótlékra elsősorban abban az államban jogosult, ahol a gyermekkel együtt él.
A másik állam abban az esetben fizet évente egyszer kiegyenlítő ellátást, ha az illetékes államban a szóban forgó ellátások összege alacsonyabb.
Vagyis ha a szülő szlovák állampolgár, de a kisgyermekkel Csehországban élnek, akkor a gyermekgondozási segélyt és a családi pótlékot is a cseh államtól kapják.
Ha az ottani ellátások összege kisebb, mint Szlovákiában volna, akkor a különbözetet évente egy összegben megkapják a szlovák államtól.

 Ha az ügyfél valamelyik Magyarországon kívüli EGT tagállam területén munkavállaló, vagy egyéni vállalkozó és a gyermekét egyedül neveli a munkavállalás helye szerinti tagállam rendelkezik elsődleges joghatósággal a családi ellátások kifizetésére függetlenül attól, hogy a gyermekkel együtt melyik ország területén tartózkodik életvitelszerűen.

 Ha a magyar állampolgárságú családnak nincs Mo-on biztosítása és életvitelszerűen nem Magyarországon laknak, hanem egy másik EGT tagállamban, akkor ezen másik EGT tagállam rendelkezik elsődleges joghatósággal a családi ellátások kifizetésére.

 Ha az ügyfél (igénylő) férje, felesége, élettársa (azaz a másik szülő) az EU valamelyik másik országában munkavállaló, de az ügyfél nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, de a család életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik magyarországi biztosítás hiányában a teherviselő (folyósító) a másik (apa munkahelye szerinti) állam lesz, Magyarország maximum kiegészítést fizet. Ez, mivel Mo. a déli országok fölött teljesít főleg Spanyolország, Olaszország, Görögország, Románia és Bulgária esetében fordul elő. Itt is az ONYF rendezi a külföldi állammal a jogosultságot.
Fentiek elbírálása előtt fontos tisztázni azt, hogy mi tekinthető lakóhelynek.
Az uniós rendeletek értelmében lakóhelynek a személy szokásos tartózkodási helye tekintendő, tartózkodási helynek pedig a személy ideiglenes tartózkodási helye.

Az uniós rendeletek szerint a tagállamok együttműködnek az érintett személyek lakóhelyének tisztázása érdekében, ennek keretében - amennyiben a lakóhely meghatározása tekintetében nincs egyértelmű álláspont - meg kell határozni az érintett személy érdekeltségének központját, az alábbiak figyelembe vételével:

 az érintett tagállamok területén való jelenlét időtartama,
 a személy helyzete, ideértve:
 az általa gyakorolt tevékenység jellegét és ennek szokásos helyét,
 a személy családi állapotát és családi kötelékeit,
 nem jövedelemszerző tevékenységei gyakorlásának helyét,
 tanulók esetében - ha van - a jövedelem forrását,
 az érintett személy lakhatási körülményeit és lakásának állandóságát,
 adózási szempontból mely tagállamban rendelkezik lakóhellyel.

Amennyiben a fentiek alapján sem határozható meg a lakóhely, az érintett személy kikövetkeztethető szándékát kell meghatározónak tekinteni.

A családi ellátások koordinálását végző szerv Magyarországon az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság.
Akinek tehát EU-s jogszabályt érintő családtámogatási ügye (családi pótlék, GYED, GYES, GYET) van annak célszerű az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot, vagy a Megyei Kormányhivatalok Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályát személyesen fel, vagy írásban megkeresni, mivel egy konkrét esetben teljeskörű tájékoztatást ők tudnak adni.

Elérhetőségük:
ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG
Cím: 1081 Budapest, Fiumei út 19./a.
Postacím: 1916 Budapest
Telefon: (+36) 1 270 8000
Az EU szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó jogszabályai a családot és a családi ellátásokat tehát egységként kezeli.
A hazai ellátások közül családi ellátásnak kell tekinteni a családi pótlékot (Csp., a gyermekgondozási díjat (GYED), a gyermekgondozási segélyt (GYES) és a gyermeknevelési támogatást (GYET) is.
Az egyes tagállamok ellátásai (azok megnevezése és jogosultsági feltételei) természetesen egymásnak nem megfeleltethetőek, ezért annak tisztázása, hogy mely tagállam köteles elsősorban a családi ellátások megfizetésére mindig egyedi vizsgálatot igényel. (A különböző EU-s tagállamban és Magyarországon más-más családi ellátások alakultak ki, azok elnevezése és jogosultsági feltételei különbözőek, egymásnak nem megfeleltethetőek.)
Összegezve:

1. A joghatóságot mindig közigazgatási eljárás keretében kell tisztázni.
2. Azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg.
3. A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv azaz legerősebb szabály (elv) a biztosítási elv.
4. Ezt követi a területi elv azaz annak a vizsgálata, hogy a család életvitelszerűen melyik tagállamban tartózkodik.
5. Amennyiben olyan helyzet áll fenn, hogy a szülők keresőtevékenységükből fakadóan az EGT (Európai Gazdasági Térség) két különböző tagállamából jogosultak ellátásra, akkor a családi ellátás kifizetésére a joghatósággal bíró tagállamot (azt az államot, amelyik a családi ellátásokat fizetni köteles) a gyermek lakóhelye jelöli ki.

Speciális illetékesség
Családi ellátások tekintetében a tagállamok hatóságai közti adatcsere bonyolítása, és az alkalmazandó jog meghatározása a kijelölt kormányhivatal (illetve ONYF) hatáskörébe tartozik.
Amennyiben az érintett család esetében az uniós rendeletek szerint a magyar jog alkalmazásának van helye, a családi ellátások közül a gyermekgondozási díj tekintetében az egészségbiztosítási szerv rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

A családi ellátások közül a családi pótlék, a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás tekintetében a hatásköri és illetékességi szabályok a következők:
 amennyiben a kérelmező vagy a családtámogatási ellátás iránti kérelem elbírálása szempontjából figyelembe veendő családtagja az Osztrák Köztársaságban folytat keresőtevékenységet, vagy ha e családtagok valamelyike életvitelszerűen az Osztrák Köztársaságban tartózkodik, vagy ha egyéb okból az ügy elbírálásához osztrák hatóság megkeresése szükséges, a Győr-Moson-Sopron Megyei
Kormányhivatal (Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály Családtámogatási Osztály 1., cím: 9024 Győr, Hunyadi u. 6/A, levelezési cím: 9020 Győr, Pf. 131.,
e-mail:omrcs@kh.allamkincstar.gov.hu, fax: 0036-96/312-944),
 egyéb esetben a Budapest Főváros Kormányhivatala (Családtámogatási Főosztály Családtámogatási Osztály 7., cím: 1139 Budapest, Váci út 71.,
e-mail: nko.kmrig@kh.allamkincstar.gov.hu, fax: 0036-1/350-2465) illetékes eljárni.

A Kincstár és a Finanzamt Bruck Eisenstadt Oberwart közös ügyfélfogadása családi ellátás ügyekben.

Akiknek a családja - ausztriai munkavállalás következtében az egyik, vagy mindkét államban családi ellátásra lehet jogosult, 2010. januártól kezdődően havonta egy-egy alkalommal a két ország illetékes hivatalainak közös ügyfélszolgálatát is felkereshetik.

A közös ügyfélfogadás helyszínei és időpontjai:

• Magyarországon: minden hónap 3. hétfőjén: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály Családtámogatási Osztály 1.), 9024 Győr, Hunyadi u. 6/A., 08:30-12:00 óra között;
• Ausztriában: minden hónap 4. hétfőjén: Finanzamt Bruck Eisenstadt Oberwart, A-7001 Eisenstadt, Neusiedlerstrasse 46, 11:00-12:00 és 13:00-14:00 óra között.

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Családtámogatási Főosztály

Call Center: 0036- 1/452-2910
0036-20/881-9535
0036-30/344-0045
0036-70/460-9005

https://cst.onyf.hu/…amokban.html

http://europa.eu/…index_hu.htm

Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala, ezen belül is annak családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya látja el, míg a folyósítási és jogorvoslati feladatokat főszabály szerint a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért
további kérdéseivel a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához
fordulhat.
Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ezen túlmenően lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Tisztelt jogi fórum!
Szeretnék segítséget kérni. A fiam és élettársa szezonmunkán vannak Tirolban. A fiam élettársa terhes lett most 10 hetes. A szezonmunka április végén lejár. Viszont a fiam élettársa Magyarországon csak lakcímmel rendelkezik és Taj kártyája van, de mivel az iskola elvégzése után csak Ausztriába dolgozott 4 vagy 5 ezért ha jól tudom nem jogosult egészségügyi ellátásra itthon. Ilyen esetben hol kell beadni a gyesre és családipótlékra való jogosultsági kérelmet. Honnan kaphat bármilyen ellátást. Jelen pillanatba a munkahelyén ideiglenes lakhelye van Tirolban, de a szezon végén jönnek haza április végén. Hova kell fordulnunk segítségért.Ausztriában esett teherbe és jelen pillanatban ott jár orvoshoz.Előre is köszönöm a válaszukat