Kihelyezett előtér panelházakban

Tisztelt Fórumtársak!
Az alábbiakról szeretnék tanácsot kérni:
2000-ben vásároltunk egy 1+2 szobás lakást, mely 56 m2 alapterületű, 4 m2 kihelyezett előtérrel rendelkezik (a házban az összes ilyen lakás kihelyezett előterű.)
14 évig nem volt semmi gond ezekkel a lakásokkal, tavalyi évben az egyik lakó belekötött azokba a lakókba, akiknek ilyen lakása van. Tavaly már megemeltette a közös költséget a 4m2-re jutó díjjal illetve a ház pénzén felmérette, hogy ezek a lakások nem-e lopják az áramot a lépcsőházból vagyis, hogy nem a lakók közös költség befizetéséből fizetik-e az áramot ezekre az előterekre.
Akkor megtörtént a szakértő állásfoglalása, miszerint minden lakásba le lett kötve a villany vagyis minden lakás maga fizeti az előtérben elhelyezett világítást.
Mostanra ott tartunk, hogy 10 nap múlva lakógyűlésen szeretné elfogadtatni a lakókkal, az alábbiakat:

• a kihelyezett lakóterekben a lakások toldott villanyvezetéke tűzveszélyes, szabványoknak nem megfelelő - jelzem, senki nem mérte fel a villanyvezetékek állapotát
• amennyiben továbbra is használni kívánják a lakók a kihelyezett előteret, bérleti szerződést kell kötni a házzal, bérleti díjat kell fizetni ezentúl,ki fizeti a forrásadót
• tisztázni kívánják, kit milyen mértékben terhel a felelősség a használat során
• lakók eldönthetik, hogy megvásárolják-e a kihelyezett előteret, ha nem akarnak bérleti díjat fizetni vagy nem élnek ezzel a lehetőséggel és nem kívánják a továbbiakban használni az előteret.

Kérdésem az lenne, hogy milyen mértékű bérleti díjat állapíthatnak meg, mi lehet díjszámítás alapja mind a bérleti díj, mind pedig a megvásárlás esetén.
Illetve ha nem élek ezzel a jogommal, kit terhel a visszaállítás költsége?
Ha úgy döntök, hogy megveszem az előteret, akkor kit terhel a Földhivatalnál a bejegyzés költsége?

Válaszukat előre is köszönöm!

A kk által felvetettek az első pont kivételével jogosak, a legtöbb társasház már eleve így jár el a kihelyezési igény felmerülésekor.

Bérleti díj annyi, amennyit a th megszavaz.
Vételár nyilván drágább.
Ha a területet megvásárolod és a lakásodhoz csatolod, az alapító okirat módosítását is szükségessé teszi. A módosítást és annak a bejegyeztetését az fogja fizetni - alap esetben - akinek a módosítás az érdekét szolgálja. Jelen esetben nyilván a lakástulajdonos érdeke, mivel növekedni fog a lakás alapterülete, így a tulajdonos tulajdoni hányada is.

Kihelyezett előtér... Hogy mik vannak...

Segítséget kérek.
Szívességi előtér kihelyezés esetén felszámítható e a lakás eladási árába ennek mérete? Pl.: 60 nm helyett tul. lapon csak 56 nm-t veszek?
A közös kltsg. a 60 nm után fizetendő. 48M-ért mit vennék?

Köszi a válaszokat

csiibacsiribu,

Azt veszed, amit az eladó elad neked. Nem szerezhetsz többet tőle, mint amivel maga is rendelkezik.
Itt 56 nm lakás tulajdonát, és az előtér szívességi használatát (ami, feltételezem, társasházi közös tulajdon, szóval bármikor el is vehető egy közgyűlési határozattal).
Ha az a kérdés, akkor 60nm-nek hirdetni nem fair, ha nincs ott külön, hogy ennek csak 56nm a lakás mérete, és csak ennek tulajdonát szerzi meg a vevő. Bár nem is átverés, hiszen a vevőnek a Ptk. szerinti kellő gondossággal eljárása esetén (=mondjuk egy tulajdoni lap lekérése) ez gyorsan kiderül.
Úgy egyeztek meg, ahogy akartok a vételárban.

csiibacsiribu

„Szívességi előtér kihelyezés esetén felszámítható e a lakás eladási árába ennek mérete?
Pl.: 60 nm helyett tul. lapon csak 56 nm-t veszek?”
Ahogy drbjozsef is írta, azt a tulajdonos hivatalosan bérli a társasháztól, nem az ő tulajdona. Legfőképp hogy ha ott közös villanyvezetékek vagy esővíz elvezető csövek haladnak, akkor ahhoz a hozzáférést mindig biztosítani kell később a szerelők számára, tehát elzárni bármilyen burkolattal nem célszerű. És bár ezt nagyon sokan megteszik mégis, később többnyire jön a pofára esés.

„A közös kltsg. a 60 nm után fizetendő.”
Abban inkább annak a 6 nm kihelyezett előtérnek a bérleti díja lesz benne valószínűleg.