ez nem dologi kár.
a szolgáltató attól kérheti a dijat,akivel szerződést kötött.
az más kérdés,hogy újabban a tulajdonostól pld.társasház elözetes nyilatkozatot kérnek , hogy helytáll a bérlő tartozásáért,igy már kövrtelhető,de a te esetedben nem.
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Ezúton szeretném segítségét kérni. A bérlő nem fizette ki a vízdíját és a Dijbeszedő/XI.Ker Vahot u. e-törvényre hivatkozik:
"PTK 99§-a alapján a tulajdonos jogosult a dolgot használni és a dolgokból folyó hasznokat szedni,viselni a dolgokat járó terheket és a dolgokban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni. Társaságunk álláspontja szerint az ingatlan használója(bérlője) által ki nem egyenlített tartozásokért a tulajdonosnak kell helytállnia."
Szeretném megkérdezni :
Tényleg olyan törvény van érvényben amelyben a tulajdonost büntetik (mert APEH-nál adózik,lakcímre bejelentette és az órákat átíratta) szabályosan járt el?
A bérlőknek tényleg ekkora joguk van,hát boldog emberek!!
Várom mielőbbi válaszát Köszönettel Kovácsné
(Egyelöre) utolsó kérdéseim, ezt most egy menetbe írom.
Küldtem felszólítást a bérlöknek, de elszúrtam valamit a számolásnál. Igen keveset követeltem, és adtam is nekik majdnem két hónap részletfizetést. Odaírtam, hogy ezen felül 'további követelésem nincs'. (Hátha ettöl nyugodtan szépen nó-konflikt kifizetik aztán békén hagyjuk egymást.) Azóta sem jöttem rá, hogy jött ki az az összeg.
Erre a sortartó kezes írt, hogy ök ezekkel nem tartoznak amit oda küldtem, végig lerendezték a csekkeket, és ne írjak több levelet, mert a fia és a menye (a bérlök) APEH-hez és rendörséghez fordulnak zaklatásért.
Tölem aztán nyugodtan. Mindenesetre így nem tartom öket méltónak sem kedvezményre, sem fizetési könnyítésre.
Megtudtam, hogy a kábeltévét visszamondták, de az utolsó havit nem fizették ki. Az saját nevükön volt, de a szolgáltató szerint úgyis kezes vagyok, és addig az elöfizetési akciók sem élnek a lakásban, míg bárki nevén hátralék van, hát azt befizettem utánuk (3 ezer Ft).
Miután az elsö részlet nem érkezett meg, új felszólintást küldtem, hogy a végsö határidöig (még 23 nap volt hátra) az eredeti összeg kábeltévével növelt összegét kérem, elmulasztása esetén viszont a 'tényleges' tartozásukat, és a felmondási idö figyelmen kívül hagyása miatt az arra esö lakbér felét is kérem. (Már igen bánom, hogy nem követeltem elsöre az egészet, eléggé leterhelik az agyam órajelét.)
Tehát ha a második hónap is eredménytelenül eltelik, arra az esetre az 'elsö felszólításnak' kb másfélszeresét követelem. A második hónap is eredménytelenül eltelt.
Kérdések:
a) Ha egyszer odaírtam, hogy nincs további követelésem, akkor lehet-e mégis, ha az számolási hibámból volt, és a korrekt összeg 'helyességét' bizonyítani tudom, és az elszámolást megküldtem nekik? (Ök egyáltalán nem számoltak fogyasztást, és semmit sem fizettek azóta sem.)
b) Jól értelmezem a Ptk-t, hogy a sortartó kezestöl kapott 'hatóságokkal fenyegetés' joggal való visszaélésnek számít? Ha igen, van ennek valami jelentösége a tartozásukkal kapcsolatos per esetén? Mert ezek vannak olyan hülyék, hogy ellentmondanak.
Az apehnál én már jeleztem azóta a bérbeadást, fizetési könnyítést és hasonlókat kérve. Lehet, hogy én sem vagyok egészen komplett... :)
Köszönöm a válasz(oka)t: kungus
A felmondáshoz tényleg nem kell közös megegyezés, viszont a törvény szerint közös megegyezéssel is megszüntethető a bérlet, felmondási idő elhagyásával. De már világos, köszönöm.
Új topicot azért nyitottam, mert az első kérdésemnél nem terveztem be az újabbakat, így túl spéci címet adtam neki. De mostmár inkább itt folytatom. Van még össz két kérdésem, csak nem akartam egyszerre zúdítani.
A felmondáshoz nem kell közös megegyezés, sőt annak lényege, hogy egyoldalú. Az elköltözésük a felmondásra utaló magatrtásként értékelhető, a felmondási idő az elköltözésük napjával indul.
Az hogy a csekkeket befizették nyilván bizonyítani is fogják, te meg bizonyítani tudod, hogy enm, szóval ezezn nem érdemes velük vitatkozni.
A fel nem írt mérőállások ügyében, mivel nincs közösen elfogadott érték, a bíróság egyéb bizonyítékokat fog figyelembe venni.
Tehát te mondasz egy értéket, és ők is monadanak egy értéket. A bíróság azt az értéket fogja figyelembe venni, ami az addigi átlagos fogyasztásuk alapján valószínűbb. Természetesen, ha ők nem vitatják a te értékedet, akkor azt fogják figyelembe venni. Az az állításuk, hogy ők a csekkeket befizették, nyilván nem áll meg, hiszen elköltözésükkor nem lehettek birtokában az utolsó időszak csekkjeinek.
Egyébként pedig nem kell szapoírtani a topikok számát, nyugodtan lehetett volna az előző helyen folytatni.
Köszönöm the big cat válaszát. Lakás bérbeadásával kapcsolatos második témám.
A bérlök jelenlétem és közös megegyezés nélkül költöztek el felmondási idö elött. Felírtak nekem két záró vízóraállást (felcserélve a hideget és meleget, de a számlák alapján ez világos). A szerzödésben mind a négy vízóra állása szerepelt, tehát tudhatták, hogy négy vízóra van. (Konyha és fürdöszoba, hideg és meleg.) Ha a két általuk leolvasni elmulasztott konyhai óraállást (mivel már nem voltak ott) nélkülük olvastam le, de a leolvasott fogyasztásuk 'normális' fogyasztásnak felel meg, azt a bíróság hogyan ítéli meg? Ök nekem ezt nem fogják aláírni, egyszerüen arra hivatkoztak, hogy 'a csekkeket' ök befizették. (Elöttük hónapokig üres volt a lakás, havi 3 köbméteres melegvíz-átalányokat fizettek a fürdöszobaival együtt.)
KÉRDÉS: Követelhettem a konyhai (kb. 2 m3/hó) vízfogyasztásuk ellenértékét is a többi hátralékaikkal együtt?
kungus