Termőföld szerződés

Csuklósbusz,

Konzulátusi meghatalmazással is lehetséges, de az ügyvédi ellenjegyzés is lehetséges online, egy videohívással.

Érdeklődöm, hogy mezőgazdasági ingatlan haszonbérbe adásakor mi minősül(het) természetbeni fizetésnek? Csak termény? Vagy a haszonbérbe adó maga is meghatározhatja, milyen természetbeni ellenszolgáltatást kér a haszonbérlőtől? S ha igen, ez az előhaszonbérleti joggal rendelkezőkre nézve is kötelező érvényű?

@abarkoczi

„Csak termény?”
Ha a haszonbért nem pénzben, akkor természetben fizetik meg - ez lehet búza, kukorica, tűzifa, stb. Mire gondolsz konkrétan, ami nem termény?

„Vagy a haszonbérbe adó maga is meghatározhatja, milyen természetbeni ellenszolgáltatást kér a haszonbérlőtől?”
A haszonbérleti szerződés kétoldalú, azaz akkor érvényes, ha annak pontjaiban mindkét fél megállapodott. Ha te természetben kéred, a haszonbérbe vevő meg kizárólag pénzben fizetne, olyan nincs, hogy "enyém a föld, én döntök". Ebben az esetben nincs megállapodás, nincs haszonbérleti szerződés sem.

„S ha igen, ez az előhaszonbérleti joggal rendelkezőkre nézve is kötelező érvényű?”
Ha megállapodtál a haszonbérlővel (ami még egyszer: nem diktátum, hanem közös megegyezés), a szerződést kifüggeszti a mezőgazdasági igazgatási szerv, és ezen szerződés minden kötelmi részét elfogadva (így a haszonbér megfizetésének módját is elfogadva) léphet be az előhaszonbérleti joggal rendelkező, amennyiben törvény szerint neki előhaszonbérleti joga van.

A pénzben megfizetett haszonbérleti díj mentes az áfa alól, azonban bizonyos adójogi értelmezés szerint a természetben megfizetett haszonbér már áfa hatálya alá tartozik (mivel csere alapon történő termékértékesítésnek minősül), ezért az a haszonbérbe adó jár el helyesen, aki adószámot vált ki, áfa-alannyá jelenti be magát (s ennek megfelelően pénzforgalmi számlát is nyit), és be is fizeti a termény után számított áfa értékét.

(azért azt tegyük hozzá, hogy ha netán az előhaszonbélret kikerülésének céljából lenne a fizetség valamilyen egyedi dolog (mondjuk Lajos aranyakban kéred, mert a haszonbérlődnek az pont lenne), akkor azt egy előhaszonbérlő eséllyel támadná meg bíróságon, és lenne semmis ez a kikötés, és léphetne be a szerződésbe az előhaszonbérlő.)

(még az is lehet, hogy ilyen kitétellel el se jutna a kifüggesztésig, mert már a mezőgazdasági igazgatási szervnél fennakadna)

Üdvözletem! Államtól vásároltam 10 ha alatti szántóföldet, nyilvános pályáztatás útján. Öt év még nem telt el, de az élet úgy hozta, hogy elképzelhető lesz, hogy meg kellene váljak tőle. A szerződésben szerepelt az Illeték tv. 26. § (1) bekezdés pa)-pc) alpontjai szerinti kötelezettség, az illetékmentesség érdekében. Kérdésem lenne, hogy ha mégis eladom, az illetékfizetésen túl keletkezik-e valamilyen egyéb kötelezettségem vagy jár-e érte szankció, bírság? Pl. újabb 5 évig nem vehetek állami földet? Esetleg a földhivatal visszadobhatja-e a szerződést? Az ingatlan 1/1-es tulajdonom.
Válaszukat előre is köszönöm!

@Torpillacska

Az illetékfizetési kötelezetsségről ezt írja a törvény:
Itv. 26.§ (18a) „Az (1) bekezdés p) pontja szerinti feltételek fennállásáról és vállalásáról a vagyonszerzőnek legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig, véglegessé válásáig kell nyilatkoznia az állami adóhatóságnál. Ha az eredetileg vállalt 5 év letelte előtt
a) a vagyonszerző a termőföldet – a (18) bekezdésben meghatározott tulajdonszerzési módok kivételével – elidegeníti,
[...]
az egyébként járó illeték kétszeresét kell megfizetnie, kivéve a vagyonszerző elhalálozásának az esetét. [...]”

Az Itv. ezen felül külön pótlékfizetési jogkövetkezményt a 87.§-ban nem rendel a 26.§ (1) p) pontja szerinti kötelezettség be nem tartására.

Ami pedig a szerződésben van egyéb kötelezettség, vagy szankció, azt mi honnan tudhatnánk?

...