Közös tulajdon megszüntetése.


moha1107 # 2011.01.30. 10:12

Kedves Monalisa 1!

Lehet első levelemben rosszul fogalmaztam. Az ingatlan mindkettőnkre örökség útján szállt, mert egy másik nagynénink (akinek gyereke, és férje nem lévén)úgy rendelkezett, hogy kettőnkre hagyta házát. Ezért nagynéném is , mint én csak tulajdonostárs.Nincs haszonélvezete rajta már senkinek.Haszonélvezet csak a nagymamánkon volt, aki meghalt, már 2 éve.

A ház 1/2 részével rendelkező nagynénim, 9 évvel ezelőtt, mikor az ingatlant megörököltük, költöztette be "pár hétre" a nagymamám engedélyével lányát, azaz az unokanővéremet. Ő azóta is benne lakik. Az ingatlan értékmegőrzése érdekében nem tett semmit, még egy festés sem volt, ez idő alatt. Pár éve hirdetjük a házat eladásra, de ez sikertelen volt, lehet nem véletlenül. Nekik ez az állapot nagyon kényelmes, mert banki bárlistán szerepelnek, így tőlem a részemet megváltani nem tudnák, és saját otthont sem tudnának teremteni maguknak.

Ezt megunván, gondoltuk úgy, hogy megváltanánk mi nagynénémtől az ő 1/2 tulajdonrészét. Kértük unokatestvéreméket költözzenek ki az ingatlanból, hogy mi is el tudjuk indítani a hitelfelvételt, és költözhetővé tudjuk tenni a házat.A ház megvételéről szóbeli megegyezés történt, ami az anyagiakra is kiterjedt.Eztán mindig csak ígéretet kaptunk, közben több helyről halljuk , hogy nem áll szándékukban kimenni.

Tehát kérdésem továbbra is az lenne, hogyan tudnánk megoldani ezt a problémát, hogy a tulajdoni viszonyokat mihamarább rendezhessük. Úgy gondolom, , mivel unokatestvéremnek tulajdon része nincs az ingatlanban, csak az anyjától kapott engedéllyel van még ott, nem kéne gátolja a megoldást. Ingyen és bérmentve laknak a házban immár 9 éve, biztosítást sem fizetnek a házra, és kitudja milyen közműtartozásuk van még a házra.

Meddig vagyok köteles "jótékonykodni" ? Az általam kínált tulajdonrész megváltással, ők is rendezni tudnák lakhatási viszonyaikat, illetve nekem is fontos lenne, mert júliusban érkezik a kisbabánk, addig rendbe kéne hozni a lelakott ingatlant. Mik a lehetőségeim? Esetleg ha árverést kérnék, lenne elővásárlási jogom?

Előre is köszönöm válaszát!

monalisa1 # 2011.01.29. 18:22

A nagynénéd fele részben bizonyára tulajdostárs, valamint valószínűleg özvegyi jogon holta napjáig haszonélvezettel rendelkezik a te tulajdoni hányadodra.

A haszonélvező mondja meg ki lakhat a házban és ki nem.

A nagynénédtől megvásárolhatod a tulajdoni hányadát ha a vételárben meg tudtok egyezni, DE az eladásra nem kötelezheted. (Legfeljebb bírósághoz fordulhatsz a közös tulajdon megszüntetése végett, mely nagy valószínűséggel árverezést jelent majd.)

Ha el is adná a tulajdoni részét a haszonélvezet holta napjáig akkor is megmarad, tehát nem vagy előrébb...

A tulajdonos(társak) kötelessége az állagmegóvás, a javítás, a felújítás. (Ha az ezen munkálatok költségeit/kiadásait az egyik nem hajlandó magára vállalni, és ha a másik elvégezteti a munkákat, a felmerült költség felét követelheti tőle.)

Mint tulajdonos(társ) mondjuk negyedévente egy alkalommal előre megbeszélt időpontban 5-10 percre jogosult bemenni a házba és az épület állagáról, az esetleg szükséges javításokról meggyőződni. (A haszonélvező köteles tűrni a javítási munkálatokat.)

Nem rossz elgondolás, hogy megvennéd a ház másik 1/2-ed tulajdoni hányadát, mert lakottan bizonyára olcsóbb mint majd a nagynénéd halála után amennyit az örököse(i) kérhet.

A haszonélvezet azonban várakozásra kényszerít...

monaLuis
laikus hozzászóló

moha1107 # 2011.01.29. 17:54

Jó napot kívánok!
Olyan kérdésem lenne,hogy a nagynénémmel van egy közös ingatlanom,ahova beköltözött „pár hétre“a lánya és a családja!Ennek már 9 éve!De neki nincs lehetősége megváltani tőlem a részemet!S mi úgy döntöttük hogy megváltanánk tőlük az ő részüket!!Az lenne a kérdésem hogy én hogyan tudom a tulajdon jogaimat érvényesíteni!Én mondhatom nekik hogy költözzenek ki a házból,mert nekem ilyen terveim vannak?Vagy ha nem adom beleegyezésemet abba hogy ők bent lakjanak,akkor is bent lakhatnak?Mert a 9 év alatt csak lelakták!Mert az idő nagyon sürget!De az elég szégyen,hogy a saját tulajdonomért kell kuncsorogni!Nekik ez kényelmes,de nekem annál kényelmetleneb­b!előre is köszönöm a válaszokat!

Tovább: http://www.jogiforum.hu/forum/32/25957#…

Kovács_Béla_Sándor # 2011.01.25. 13:01

Főszabályként igen.

gyonkusz23 # 2011.01.25. 11:50

a közös vagyonba beleszámít az együtt felvet kölcsönök mint személyi hitel?
SOS

ObudaFan # 2011.01.22. 09:22

Ricuska

Pert lehet indítani a közös tulajdon megszüntetése iránt. Ha van hagyatéki hitelezői igény is, akkor azt is lehet érvényesíteni, illetve beszámítani az örökösnek a tulajdoni hányadáért fizetendő összegbe.

elmax # 2011.01.21. 23:04

Köszönöm a tanácsot Immaculata-nak!

elmax

Ricuska # 2011.01.20. 07:41

Üdvözletem! 14 éve elvált házastárs utána együtt él közös lakásban, vagyonmegosztás nem volt. Férfi elhunyt, oldalági rokon a ház felének örököse. Másik fele volt felségé! Mit tud tenni, hogy a közös tulajdont azonnal megszüntesse? Mi van ha nem tud az uj feles tuladonossal megegyezni!! Visszamenőleg 5.évvre igaz-e hogy kérheti költségei megtéritését, , villany, festés, amibe a az elhunyt nem fizett semmit!! Hagyatáki után kérheti-e , és hol a vagyonközösség megszüntetését!!
Vagy először rendeződjenek az uj tulajdonos kötelességei, vagyoni illeték stb?? Hogy tud ő ebből jól, kevés költséggel kijönni, hogy mbent maradjon a házban, ami élete munkája.
Ha leht sürgőd választ kérek, sürget az idő!!!

Mary

Immaculata (törölt felhasználó) # 2011.01.20. 07:29

Közös tulajdon megszüntetésénél a perköltségek megoszlanak a tulajdonostársak között.

Nem úgy kell hozzáállni, hogy nem tudjátok bizonyítani és félő a költségekben való marasztalás.

Ha már megtagadtátok a kérését, akkor koncentráljatok arra, hogy mi vol az az indok, amiért nem szerettétek volna a megosztást.

Ha hátrányosan érint benneteket, az már egy jó indok. Ha pld. az erdő azon része értékesebb, az egészhez képest, vagy az még nem volt kitermelve, így több hasznot hozna... nem tudom, szedjétek össze a gondolataitokat és ne a perköltség miatt rettegjetek előre.

elmax # 2011.01.19. 22:53

Tanácsot kérek.

Osztatlan közös tulajdonú erdőben vagyok tulajdonos sok más társammal együtt. Az egyik tulajdonostárs szeretné a "részét" kivenni egy bizonyos területen és a szomszédos 1/1-ben tulajdonolt erdő területével összevonni.

Ehhez változási vázrajzot készítetett, melyet az erdészeti igazgatóság és a körzeti földhivatal jóváhagyott. (Egyébként utóbbi adott kérelemre hivatalból és automatikusan megadja a jóváhagyást, amennyiben az a formai elemeknek megfelel. Ezután 1 éven belül kell meggyőzni a többi tulajdonost is.)

Kérésére (ami inkább volt fenyegető követelőzés), hogy járuljunk hozzá a megosztáshoz, mi (vagyis a tulajdonostársak többsége) nemmel válaszoltunk. Nem éreztük igazságosnak a megosztást, illetve korrektnek az eljárását az eddigiekben.

Így ő keresetet adott be ellenünk, ahol kérelmezte, hogy kötelezzenek minket, alpereseket az általunk okozott perköltség viselésére. Már meg is kaptuk az idéző végzést. 15 nap alatt / legkésőbb a tárgyaláson nyilatkoznunk kell és elő kell adnunk a védekezés alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat.

Kérdésem: Ha és amennyiben mi alperesek nem tudjuk bizonyítani, hogy nem igazságos a megosztás akkor akár el is veszíthetjük a pert? És ekkor valóban a perköltségeket nekünk kell állni?

Köszönöm válaszokat előre is!

Dreesz83 # 2010.12.10. 15:14

Ezen már túl vagyok. Megvolt 3 telefonos és 2 személyes egyeztetés, minden papírt ami létezik ezzel kapcsolatosan bevittem és átfutotta (felületesen, mert nagyon elfoglalt). Az osztályvezető mondta, hogy náluk mindig így számolják az illetéket ennek ellenére, ha úgy gondolom, hogy van esélyem, akkor lebbezek fel min.5.000ért.

Szóval akkor úgy látom most a fellebbezés fog jönni!:(

Immaculata (törölt felhasználó) # 2010.12.09. 13:42

Először bemennék újra hozzájuk, és a vezetővel beszélnék, bemutatva az összes papírt. A beszélgetést elsődlegesen a felülvizsgálati kérelemre, a válaszra és a bírság kivetésére hegyezném, mert ahogy gondolom, a múltkor csak felületesen az illeték kiszabására válaszolt a vezető és nem nézte át egészében az ügyedet.

Ha nem sikerül eredményre jutnod, akkor fellebbeznék!

Azért tanácsolom a személyes megbeszélést, mert az apeh dolgozókat is előveszik ha hibáznak, pláne egy fellebbezési ügy után.

Dreesz83 # 2010.12.09. 13:28

Persze, minden levelezést tértivevénnyel adtunk fel, direkt ezért.
A legszebb, hogy az első 64.000 megállapításánál, mikor letelt volna a a válaszadási határidejük, akkor október 28-én küldtek egy levelet, hogy az illeték meghatározását az iratok alapján újból felül kell vizsgálniuk, mert nem vették figyelembe a beküldött átvállalt tartozások dolgait.

Immaculata (törölt felhasználó) # 2010.12.09. 13:22

A felülvizsgálati kérelem beadásáról megvan a feladó szelvény, (vagy bármilyen igazoló) mert az halasztó hatályú!?

Dreesz83 # 2010.12.09. 13:09

Az APEH 2010.júliusában küldött egy levelet, amiben kérik hogy az értékbecslés miatt 2010. aug.9-én legyek otthon. 2010. augusztus 29-én bekérték a válási okiratot és minden egyéb átvállalt tartozásról az igazolást és 2010.szept.29-én jött az Illeték kiszabásról szóló határozat arról, hogy a 2.600.000 után fizessek be 64.000 Ft-ot. Felhívtam az ügyintézőt a kételyemmel kapcsolatosan, azt mondta kérjek felülvizsgálatot, az illetékmentes.

Kértem, és kiküldték ugyanazt magyarázat nélkül + a 30.000 mulasztási bírságot november 29-én.
Most személyesen mentem az APEHba. A 2.600.000-re 2 APEH ügyintéző azt mondta, hogy lehet tényleg tévedtek, mert szerintük is igazunk van,de az osztályvezető közölte ez náluk a bevett gyakorlat, lehet fellebbezni, ha ez nekem megéri. Szóval semmi okosat nem mondtak és van még 5 napom cselekedni.

Immaculata (törölt felhasználó) # 2010.12.09. 12:58

A "bevett gyakorlat" náluk az, hogy amennyiben magasabb a felek által kialkudott vételár, mint amennyit az APEH állapít meg, akkor a magasabb vételár után vetik ki az illetéket.

A fellebbezéshez tudni kellene:

Küldött-e illeték kiszabásról szóló határozatot az APEH. Ha nem történt fellebbezés, akkor az jogerőre emelkedett még akkor is, ha azt jogtalanul vetették ki a földhivatali bejegyzés elutasítása ellenére.

Immaculata (törölt felhasználó) # 2010.12.09. 12:34

:)) Igazad van. Nem is az tévesztett meg, hanem azt nem láttam, hogy összesen 13m Ft-jába került az ingatlan a kérdezőnek.

Dreesz83 # 2010.12.09. 12:33

Az APEH levelében ez a mondat is benne van: "Az APEH a vagyonközösség megszünéséről szóló megállapodás vételárát nem fogadja el forgalmi értéknek."

Dreesz83 # 2010.12.09. 12:29

Sajnos nincs megmagyarázva semmi a számokkal kapcsolatosan. Annyit írnak, hogy 2.600.000et állapítanak meg a közölt adatok alapján. A 2.600.000-re 2 APEH ügyintéző azt mondta, hogy lehet tényleg tévedtek, az osztályvezető közölte ez náluk a bevett gyakorlat, lehet fellebbezni, ha ez nekem megéri.

A vagyonközösség megszüntetéséről szóló okirat aláírása után 1 héttel beadtam mindent a Földhivatali átíráshoz. 2008. októberben a földhivatal visszautasította az 1/1 tulajdonjog bejegyzésére a kérelmet és közölte, hogy először az átvállalt terheket (hitelt, meg egyéb közös dolgot) a nevemre kell vennem, és ezen iratok igazolásával adhatok be új kérelmet.
Ingatlan 1/1 tulajdonjogának bejegyzése a tulajdonlap szerint: 2010.04.30., ekkora sikerült mindent kifizetnem átvállalnom. Az APEH elismerte, hogy 2008-ban megkapta a Földhivataltól a visszauytasításról a levelet, mégis mulasztási bírságot számoltak.

Ön szerint beadjam a fellebbezést?

Kovács_Béla_Sándor # 2010.12.09. 12:18

Főszabályként igazad van, Drága. Én is innen indultam. De a kérdező azóta idézte a speciális szabályt, amely a házassági vagyonközösség megszüntetésekor kivételt tesz az átvállalt tartozással.

Immaculata (törölt felhasználó) # 2010.12.09. 11:24

A tartozás átvállalás is vételár. Akárhogy is nevezzük. Ez nem csökkenti az illetékalapot. Viszont csökkentheti az ügyvédi munkadíj, ha a vevő fizette, egy korábbi értékesítés adója stb.

Kovács_Béla_Sándor # 2010.12.09. 10:29

Azt jelenti, hogy bár a közös tulajdon megszüntetésekor 1/1 tulajdont szerzel, de az illetéket nem a teljes (1/1) forgalmi érték után vetik ki, hanem a forgalmi érték fele után (1/1-1/2=1/2).
A tartozásátvállalásra vonatkozó részt nem ismertem, elnézést. Így én 1 millió 800 ezernek számolom az illeték alapját: 7 000 000 - 5 200 000 = 1 800 000
Nincs valami levezetés abban a végzésben? Nem lehet, hogy elfogadták a kialkudott árat forgalmi értéknek? Mert akkor pont 2 millió 600 ezer jön ki.

Nyilván a földhivatali benyújtással késtél, és ahogy mondtam, az az illetéke bejelentés is.

Immaculata (törölt felhasználó) # 2010.12.09. 10:19

3. Igen, a hitelek fizetése nem játszanak szerepet az illeték megállapításánál.

4. Ha az APEH 14m Ft-ra állapította meg az ingatlan értékét, akkor a 7m Ft után kellett volna illetéket fizetned. Valószínűleg elszámolt korábbi, egyéb költségeket is. Nem a 2,6m Ft után keletkezett az illeték kiszabása.

Dreesz83 # 2010.12.09. 09:05

Senki nem tudja, hogy mi a helyzet ilyenkor? Mit jelent ezesetben a 25§ szerinti értékkülönbözet? :(

Dreesz83 # 2010.12.06. 12:04

25. § (1) Ingatlan közös tulajdonának megszüntetése esetén vagyonszerzési illetéket akkor kell fizetni, ha a megosztás folytán valamelyik tulajdonostárs a korábbi tulajdoni hányadának megfelelő értéknél nagyobb értékhez jut. A vagyonszerzési illetéket az értékkülönbözet alapulvételével kell kiszabni.
(2) Házastársi vagyonközösség megszüntetése esetén az értékkülönbözetet a közös vagyon értékének figyelembevételével kell megállapítani. Az értékkülönbözet után a vagyonszerzés jogcímének megfelelő vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Ha valamelyik fél csak azért kap a közös vagyonból nagyobb részt, mert a közös tartozásból is többet vállalt át, és az átvállalt tartozás összege az értékkülönbözetet kiegyenlíti, illeték kiszabásának nincs helye.”
Ezen jogszabály miatt kérdeztem az illetékfizetés alapját és a tartozás átvállalást(2,3 kérdés).

Az illeték bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt 30.000 mulasztási bírsággal sújtottak, eért kérdeztem mikor kellett volna azt jelenteni.(1)