Közös tulajdon

Valamikor a 90-es évek elején vettem egy társasházban /mosókonyha,száritó stb/helységet .A lakógyülés egyhangu döntésével.Hivatalos engedélyel kialakitotunk belöle egy 44m2-es lakást.
A probléma az,hogy ez egy lapos tetejü épület ,és a mi lakásunk ebből emelkedik ki.Ebből van most a mi gondunk.A közös képviselő szerint/mivel a tető felújításra kerül/ezt saját pénzünkből kell felújítani.Létezik e az,hogy a felettúnk levő tető a saját tulajdonunk,mert ha igen akkor a "MI"
tetőnkön lévő összes berendezést /antennák stb/leszedetem vagy bérleti dijat fizettetek.

Valamikor a 90-es évek elején vettem egy társasházban /mosókonyha,száritó stb/helységet .A lakógyülés egyhangu döntésével.Hivatalos engedélyel kialakitotunk belöle egy 44m2-es lakást.
A probléma az,hogy ez egy lapos tetejü épület ,és a mi lakásunk ebből emelkedik ki.Ebből van most a mi gondunk.A közös képviselő szerint/mivel a tető felújításra kerül/ezt saját pénzünkből kell felújítani.Létezik e az,hogy a felettúnk levő tető a saját tulajdonunk,mert ha igen akkor a "MI"
tetőnkön lévő összes berendezést /antennák stb/leszedetem vagy bérleti dijat fizettetek.

az alapító okiratban benne van, hogy mi tartozik társasházi közös tulajdonba, és a tető az tipikusan ilyen szokott lenni - minden valószínűség szerint közös költségből megy a felújítása is.

Tisztelt szajbertattila!

Kérdésem lenne, amire szeretném, ha válaszolnál!
Válunk, 18 évi házasság után. Van egy házunk, ami kb. 20 milliót ér. A tulajdon közös, fele-fele arányban.
Az eltelt évek alatt voltak ingatlanvásárlásaink, építkeztünk is. Mindig, minden közös tulajdon volt.
Szülői segítség mindkét oldalról érkezett rendesen, a férjem részéről egy kicsivel több. Most pereskedni akar a vagyonon is.
Nem volt a házasság előtt egyikünknek sem külön vagyona.
Lehetséges, hogy nem fele-fele részben ítélik meg??
Mondjuk az ügy bonyolódik azzal is, hogy nála 2 gyerek, nálam 1 gyerek marad.
Kérlek, hamar válaszolj, mert nemsokára tárgyalás lesz!
Előre is köszönöm!!

Kérlek valaki válaszoljon nekem, ha szajbertattila nem ér rá!
Köszi!

Még mindig kérem, hogy valaki válaszoljon!
Köszönöm!

kedves balazs01 megpróbálok válaszolni szajbertattila helyett:
ha nem volt külön vagyona egyik félnek sem, akkor a vagyonmegosztás fele-fele, de ezt a házasság felbontása iránti perben külön kérni kell (sokkal több illetékbe kerül) a gyermekelhelyezés a vagyonmegosztást nem befolyásolje, a gyermektartás fizetése szempontjából van jelentősége. Ha nálad egy gyermek lesz, a másik félnél kettő, akkor neked kell maj fizetni!

Köszönöm a válaszod kedves Ildikó!
Ha jól értem tehát ha nincs közös megegyezés, akkor - mivel én vagyok a felperes - kérnem kell a vagyonmegosztást??
És mindenképpen nekem kell fizetnem az illetéket??? És az mennyi??? Mondjuk 20 milliós ingatlan esetében??
És ha a bíróság megitéli a felét nekem, akkor is csak nekem kell fizetnem???
Azt nem hiszem, hogy nekem kell fizetnem majd a két gyerek után, mert az én jövedelmem háromszorosa a férjemé!! Tehát valószínűleg ő fog fizetni!
Várom válaszod!!
És nagyon köszönöm!

kedves balázs01
Egy picit félre értettél. Az a fél lesz lesz a felperes aki az eljárást a bíróság előtt kezdeményezi. Ha jól értettem akkor már van egy kérelem a bíróság előtt házasság felbontása iránt. Ennek a pernek az illetéke 10.000,- Ft. Abban az esetben, ha a felek kérik a bíróságot, hogy az ingatlan tulajdonjogának tekintetében is döntsön, tehát nem a lakáshasználatot illetően, akkor erre a 10.000,- Ft-os illeték nem elég, ki kell egészíteni a pertárgy értékének megfelelően az illetéket. Ha jól értettem a férjed akar eziránt kérelmet előterjeszteni a bíróság előtt, ebből az következik, hogy neki kell befizetni az illetéket. De léteznek különböző lehetőségek, költségmentesség, illetékfeljegyzési jog, és még egyéb más intézmények, amelyek segítik a "szegény" feleket abban, hogy meg tudják indítani a pert.
A gyermektartásdíj is elsősorban a felek megegyezésének kérdése. Ha a férjed azt vállalja, hogy ő 2 gyermeket nevel tovább és neked még gyermektartást is fizet az egy gyermek után, akkor szerintem a bíróság jóváhagyja a felek ezen akaratát. Amennyiben azonban ebben a kérdésben nem tudsz vele megegyezni a bíróság fog dönteni. De ebben az esetben azt fogja vizsgálni a bíróság, hogy a férjed nevel kettő gyermeket, Te pedig egyet, akkor egy-egy gyermek nevelési költségei kioltják egymást, és a férjed egy gyermekkel többet nevel, akkor az ő neveléséhez hozzá kell járulnod, függetlenül attól, hogy a férjed fizetése 3x annyi mint a Tied. Hangsúlyozom, ha csak nem másképp egyeztek meg! Ha hajlandó veled megegyezni.
Az illeték pedig ha jól tudom 6%. de mint írtam a felperes fizeti, ha csak nem részesíti a bíróság költségmentességbe, vagy illetékfeljegyzési jogban, és ha jól értettem a férjed akaja ez kezdeményezni, akkor ő lesz a felperes, és neki kell ezt megelőlegezni, neked akkor kell kifizetni ha pervesztes leszel.

Kedves Ildikó!
A férjem semmiben nem hajlandó megegyezni. Igen, én vagyok a felperes, én kezdeményeztem a válást.
Õ nem akarja eladni a házat, én igen, hiszen normális életet csak külön fogunk tudni élni!
Ez esetben nekem kell kérni a vagyonmegosztást?? És honnan fizessek annyi pénzt?? Az általad írt lehetőségeket, hogyan lehet érvényesíteni??

Ha semmiben sem akar veled megegyezni akkor mindenképpen legyen jogi képviselőd! Gondolom, hogy a férjednek van jogi képviselője, akkor majd a két képviselő egyeztet egymással. Csak jogi képviselővel tudsz magadnak téged megillető jogokat kiharcolni, ő tud tanácsot adni, hogy a férjed által javasolt dolgokat elfogadhatod, vagy nem!
LAKÁS: ha közös a lakásotok, és a férjeddel nem lehet együtt lakni, kénytelen vagy külön élni, mert italozik, üt-ver benneteket, tehát együtélés szóba sem jöhet, akkor kérd a kizárólagos lakáshasználati jog megállapítását neked és a gyerekeknek, és ha most albérletben laktok, akkor kérd visszamenenőleg az albérlet árát is. Ha ez így nem igaz, akkor tényleg neked kell kezdeményezni, hogy a férjed fizesse ki a lakás felét, mert az téged illet, és ha nem akarja eladni, akkor csak így lehet megoldani a tulajdonközösség megszüntetését. Ebben az esetben tényleg neked kell kezdeményezni, neked kellene megelőlegezni az illetéket, de illetékfeljegyzési jogot kellene kérni, akkor nem kell megelőlegezni, és a pervesztes felet terheli. Valószínűnek tartom, hogy nem te lennél a pervesztes. De egy jogi képviselőd ezeket mind tudja, és mindenre lehet megoldást találni. Ezért lenne szükséged egyre.
Ha a házatok 20 millát ér, akkor 10 millára kellene perelned. Az illeték ennek a 6% (azt hiszem) lenne.
Azért nehéz tanácsot adni, mert a kis részletek, amiknek Te nem tulajdonítasz jelentőséget, lehet, hogy jogilag nagyon fontosak. Ezért van a sok "ha" a válaszomban.

Ildikó, köszönöm a válaszokat, emésztem az olvasottakat!
Ha lesz még kérdésem, kereslek!
Mégegyszer köszönöm!

nagyon szívesen máskor is szívesen segítek, ha tudok!

Édesapám halála után, testvéremmel megörököltük a kb. 12 millót érő lakás felét természetesen az édesanyám haszonélvezetével terhelten. Sajnos édersanyám egyedül nem tudja eltartani ezt a lakást, ezért szeretnénk eladni ,hogy kisebbet vásároljunk neki. A testvérem aki 25 %- ban lett tulajdonos viszont nem egyezik bele az eladásba. Anyám nem tudja eltartani a lakást a testvérem miatt viszont nem tudjuk eladni. Hogy tudnánk édesanyám problémáját megoldani?

Elsősorban a testvér meggyőzését, felvilágosítását javasolnám.
Tudomására kellene hozni, hogy te és az édesanyátok csak azt akarjátok, amire a törvény is lehetőséget ad: a közös tulajdont megszüntetését.
Nem is értem, hogy ő miért ragaszkodik a szülői lakáshoz!
Eladás esetén legfeljebb hozzájuthattok az apai örökséghez, de azt is odaadhatjátok édesanyátoknak az új lakás vételéhez.

Kedves Ildikó31!

A problémám igen öszetett de megprobálom összefoglalni!

Nyolc és féf évig éltem élettársi kapcsolatban egy lánnyal.
Az első hat évet az lány szüleinél töltöttuk úgy,hogy a fizetésünk 90-95%-át hazaadtuk a mamának.
Majd a hatodik évben vettünk egy lakást aminek a felét kézpénzben a másik felét jelzálog hitelre fizettük ki.
A jelzálog hitelt is 50-50% vettük fel és a tulajdoni lapra is 50-50% ben vagyunk bejegyezve.
Én két éve elköltöztem mert szakítottunk a lánnyal és mivel a szülei is velünk laktak ezért
Én lettem a lakásban a nem kívánatos személy. Azóta is albérletben lakom.
A jelzálog hitelt a legelső törlesztéstől ezidáig én fizettem. De mostmár nem szeretném.
Mihez van jogom? Eladhatom-e a lakást és ha el hogyan?
Kérhetek-e töllük valamilyen lakászhazsnálati jogon bármilyen összeget?
Elvárhatom tölle, hogy a fentmaradó lakáskölcsönt amit még egy év hét hónapig kell fizetni azt kifizesse?
Én eddig 3.542.000 Ft fizettem és még hátra van 1.425.000Ft
A mama folyamatosan azon van, hogy énnekem semmi nem jár.
Most derült ki az is, hogy én (bár én nem tudok róla) múlt év 10.hónapban aláírtam egy szerződést a telefonszolgáltatóval.
Ha jól tudom a Nevemmel való visszaélés az okirathamisítás?

Kérlek segíts! Mit lehet tenni. Mihez van jogom.

Köszönettel:

Gulyás András

Ui: mindenki segítségét elfogadom!
Előre is köszönöm.

Pontosítsuk a dolgokat: ha egy okiratra helyetted más írta alá a nevedet, az okirathamisítás, köztörvényes bűncselekmény. Megjegyzem, ha meghatalmazod, akkor is csak a saját nevét írhatja alá, a tiédet nem.
Rajtad múlik, hogy ismeretlen tettes ellen teszel-e feljelentést a rendőrségen.
A mama milyen jogon szól bele az elszámolásotokba, talán haszonélvező, vagy tulajdonostárs? Ha nem, én kihagynám az ingatlannal kapcsolatos egyeztetésből.
Inkább egy ügyvédet keresnék fel, hogy képviselje tulajdonosi érdekeidet, pl. a közös tulajdon megszüntetése, a hiteltörlesztés és a túlhasználat elszámolása ügyében.

Bocsi, most vettem észre, hogy a kérdés nem nekem szólt!

Kedves Ildikó31!

Ingatlanszerzéssel kapcsolatos illetékfizetés ügyében kérem tanácsodat.

Előre elnézést kérek az előzmények túl részletesnek tűnő leírásáért, de a probléma jogi határesetnek (a törvény betűje vagy szelleme fontosabb?) tűnik számomra.

A múlt évben házépítés céljából nyelestelket vásároltunk. Az adásvételi szerződés értelmében a „lakóház, udvar” megjelőlésű ingatlan egy része a lakóházzal (az utcával határos telekrész) az eladó tulajdonában marad, a másik rész (beépítetlen területet) pedig a mi tulajdonunkat képezi – amit a szerződésben használati megosztási vázrajzban is rögzítettük. A megállapodás szerint az utcára autós kijárásunkat 3 m széles, kerítéssel elhatárolt saját tulajdonú út bíztosítja. (Ezenkívűl lévén saroktelek, külön személyi bejáratunk is van a merőleges gyalogos mellékutcából.) A két tulajdon azonban egy helyrajzi számon szerepel tekintve, hogy a jelenlegi szabályok alapján a megvásárolt telekrész önálló ingatlanná nem alakítható.

Meglepetésünkre az önkormányzat illetékmentességi kérelmünket NEM fogadta el, holott a törvény értelmében „nem kell vagyonátruházási illetéket fizetnie annak a személynek, aki lakóház építésére alkalmas telektulajdonjogot (tulajdoni hányadot) szerez meg, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bejelentésétől számított 4 éven belül lakóházat épít”.

Az elutasítást azzal indokolták, hogy az illetékfizetési kötelezettség keletkezésekor az ingatlan nem felelt meg a lakóház építésére alkalmas telektulajdon fogalmának (Itv. 102 paragrafus 1 bek. f. pontja), mivel az adásvételi szerződés tárgya „lakóház, udvar” megjelölésű ingatlan egy bizonyos hányada, tehát nem „beépítetlen földterület”.

Mivel az elvi megosztás szerint megvásárolt telekrészünkön nem állt lakóház, de még lebontásra való sem, valmint jogerős építési engedély birtokában már 50%-an már fel is épült a házunk, érhetetlen számunkra az illetékhivatal döntése.

Van e kedvező megoldás számunkra?

Sziasztok!

Elérkeztem arra a pontra, hogy megállt a tudomány. Egy Budapesti lakás tulajdonosa vagyok, ahol most volt lakógyűlés. Folyamatosan probléma volt a közösképviselővel valamint elődeivel, ezért le lett váltva.
Mivel ez egy 10 lakásos társasház a törvény lehetőséget ad saját magunk ügyei intézésére, ha nem üzletszerű (itt a társasház kezelő tanfolyam hiányára gondolok) én ezt szerettem volna elérni. Sajnos visszapattantam a falról, többséggel leszavaztak talán személyem nem volt szimpatikus, de ez most nem fontos.
Viszont egy ingatlankezelő kft-ét bíztak meg, akinek a központja a Baross utcában van (ha tudtok róla információt, nagyon érdekelne).
Ami nekem furcsa volt a társasház ügyeinek rendbetétele helyett, a tetőtér eladására terelte állandóan a közgyűlést és annak értékesítését bartel szerűen felújításért cserébe gondolja. Több háznál végzet hasonló munkát. Fényképeket is mutatott, mint referencia, de a képből nem derült ki a felújítás alapossága és mire terjedt ez ki. (itt közmű, tv és telefonhálózat, lépcsőház, valamint pince és ház szigetelés, statikai tartóelemek ellenőrzése esetleg felújítása stb)
Bennem következő kérdés merült fel:

• Miért kell több milliós ingatlan értékesítését egy ismeretlen idegenre bízni? Szerintem, ezt meglehetne hirdetni házon belül is, és a belőle befolyt pénzt tényleg egy komoly felújításra lehetne költeni, ami nem csak festésből állna.
• Hogy akarja egy háznak a tetejét eladni, amikor maga a ház közmű állapotával nincs tisztában?
• A felújításra nem kellene egy szakmai felmérés, ami annak a költségét elő kalkulálná, lehet hogy az eladásból befolyt ősszeg egyáltalán nem fedezi de lehet fordítva is ami esetleg a társasház vagyonát gyarapítaná ami most kb 20E Ft. :-)

Ami nekem furcsa volt mar ott tartottunk a társasházi törvényt ő írta.
Itt volt nézet eltérés, mert úgy tudom az AO-t és a SZMSZ-ot módosítására ellenjegyzés szükséges, és közokiratba kell foglalni, amit ügyvéd vagy közjegyző ellenjegyzése szükséges, ő ezt cáfolta.
Ami megint furcsa volt, ragaszkodott a számvizsgáló bizottság felállítására, ami egy 10 lakásos társasházban én kicsit furcsának tartok. Én mondtam, hogy a 2003 évi TH törv szerint csak 50 lakásnál nagyobb társasházba kötelező, ő azt állította 25 lakás.
Akkor a közösképviselő esetén elég egy lakót( tulajdonost) is megbízni az ellenőrzés feladatával. De ilyen kis közösség esetén minden lakó számára könnyen meglehet oldani az ellenőrzést, amennyiben erre szükség van.
A kérdésem, a számvizsgáló bizottság felállításáról az AO-t rendelkezik, ha nincs erről semmi akkor, hogy lehet ilyet megszavaztatni?

• A számvizsgáló bizottságnak törvény által előirt feladata és jogköre van, melyet az szmsz tartalmaz. Ennek hiányában lehet ilyen szervet létrehozni és a szervezett működőképes egyáltalán?

Lehet, hogy rosszul tudom, de nekem ez nagyon furcsa és ellenszenves volt.

Kedves napoleon!

Ha te tulajdonos vagy, akkor kölcsönösen egymásra vagytok utalva a tulajdonostársakkal, nem csak te, hanem ők sem tudnak olyan dolgokat megcsinálni, amivel nem értessz egyet. Csupán tisztában kéne lenni a jogaiddal.

A javaslatom az, hogy mielőbb szerezd be a társasház Alapító okiratát, az Szmsz-t, valamint a hatályos Társasházi törvényt.
Ha beszerezted, akkor ülj neki, és alaposan tanulmányozd át mindegyiket. Rengeteg felmerült kérdésedre magad fogsz tudni válaszolni.

Természetesen, az érdekeid érvényesítése lehetséges, hogy konfrontációval jár, szerintem nem kell attól félni, ha rákényszerülsz, hogy egy-két köz-gyűlési határozatot megtámadj a bíróságon. Ha csak egyszer neked adnak igazat, legközelebb nem fogják a szőnyeg alá söpörni a véleményedet.
Üdv.

Kedves laser!

Küldtem Önnek egy emailt. Elnézést a késői válaszért, de csak most vettem észre, hogy nekem szólt a kérdés. Ha máskor személyesen tőlem szeretne kérdezni, nyugodtan küldje az emailomra! Remélem, hogy nem késtem el a válasszal!

Kedves Ildikó 31!

Emailjét elolvastam; nagyon köszönöm a részletes válaszát! Most már látom, néhány dolgot alaposan át kell gondolnunk a közös tulajdon következményeit és a tulajdonmegosztás lehetőségeit illetően.
Mégegyszer köszönöm a segítséget!

nagyon szívesen!

Sziasztok!
Édesanyám és az öccse 1/2 - 1/2 arányban örököltek egy lakást. A polgármesteri hivatal 5,1 millióra becsülte fel, a hagyatéki tárgyaláson ezt mindketten jóváhagyták, úgyhogy az illetékhivatalhoz ilyen értékkel fog kerülni.
A nagybátyámnak mindenképpen a pénz kell belőle, a lakásra nem tart igényt. Én megvásárolnám tőle, ami ellen nincs is kifogása (mármint a személyem ellen), csak éppen az árban nem tudunk megegyezni.
Õ 6 millió alatt (vagyis annak a feléért) szóba sem hajlandó állni, szerintem ennyit viszont nem ér. Én az 5,1 felét adnám neki, max. 5,5 -nek a felét. A dolog másik része az, hogy hitelből tudnám kifizetni, és nyilván annak arányában fogok a banktól is kapni, amenyit a lakás ténylegesen ér. Tehát én nem mondhatom neki, hogy 3 milliót adni fogok, ha a banktól csak mondjuk 2,6-ot kapok.
Úgy tudom, elővásárlási joga van anyukámnak, átruházhatja ezt rám? Ha igen, akkor ezzel hogyan téríthetném a nagybátyámat jobb belátásra? Fordulhatna anyukám úgy a bíróságra közös tulajdon megszüntetéséért, hogy helyette én, a lánya váltom meg a nagybátyám részét? A bíróság jóváhagyná a megváltást ha a nagybátyám ellenzi, vagy elárvereztetné? A megváltásnál milyen értékkel számolnának: a felvett 5,1-gyel vagy értékbecslőt küldenének ki?
Köszönöm.