Közös tulajdon

Fórum → ingatlanügyek
régebbi elöl     új hozzászólás

margitair # 2005.11.05. 14:25

Üdvözlök MIndenkit!

ingatlan -válás előtt - mire figyeljek?

Elhidegültünk egymástól. Legtöbbször csak vitázunk, veszekszünk, apró dolgokon is. A válás gondolata egyre többet előtérbe lép. Úgy érzem, további 10-20 évet nem tudok vele egy háztartásban tovább eltölteni. Közös ingatlanunk kb 30 M Ft., - ahol jelenleg élünk. 50 éven felüliek vagyunk, gyermekeink nagykorúak, önálló keresettel még nem rendelkeznek, tanulnak. Szeretnék egy ingatlant vásárolni, külön csak az én nevemre, hitellel. Amennyiben megkapom a hitelt, ill a lakásvásárlási szerződés megkötése után későbbiekben adom be a válópert, úgy a hitellel kapcsolatban milyen nehézségeim lesznek? Feltételezve, hogy hozzájárul, esetleg a közös ingatlan eladásához, osztozáshoz. Ez lenne a sima ügy, de mit tegyek, tehetek, ha ettől elzárkózik, és a hitellel vásárolt ingatlan sorsa hogyan válozik ekkor?

Milyen dolgokra kell figyelnem?
hogyan folytassam le? teljesen tanácstalan -
várom szíves, tanácsadó levelüket!
margitair

leylus # 2005.10.20. 18:28

Köszönöm a válaszod, sok hasznos információt kaptam:-))
Amúgy én is a megegyezésre törekednék.
Leylus

csellos # 2005.10.20. 13:49

leylus!

A tulajdonosok saját tulajdonrészük felett rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy Te a saját negyededet - saját döntésed szerint - használhatod, bérbe adhatod, vagy akár el is adhatod. Vagyis be is költözhetsz.

A jelenlegi "bérlőnek" - legalábbis a Te tulajdonrészed tekintetében semmiféle jogalapja nincs arra, hogy ott tartózkodjon, hiszen Te nem kötettél vele bérleti szerződést. Sőt, a tulajdonostársak részére vonatkozóan pedig előbérleti jogod van. Közölték veled a bérlet feltételeit? Gyanítom nem! Így ha Te ugyanolyan kondíciókkal bérbe kívánod venni a családtagjaid részét, megteheted. Kérdd el a bérleti szerződést, abban kiderül egyáltalán mit adtak bérbe 3/4-edet, egészet, stb. Ha van ilyen szerződés, nyilatkozz, hogy élni kívánsz az előbérleti jogoddal a többi 3/4-re is, ha nincs, akkor meg azért tartózkodik jogalap nélkül a bérlő a lakás fennmaradó 3/4 részében is.

A gyakorlatban természetesen figyelembe kell venni az adottságokat is (egy ekkora lakás természetben nemigen osztható negyedekre), így mindenképpen fontos lenne a megegyezés köztetek (mármint a társtulajdonosok között).

Egy biztos, hogy a jelenlegi felállásban kihasználnak téged, és minden bizonnyal több jogszabályt is megsértettek az ilyen módon való "bérbeadással".

Ha nem sikerül megegyezni, bármely tulajdonos - Te is - kérheti a közös tulajdon megszüntetéését.

leylus # 2005.10.20. 12:13

Azt szeretném kérdezni, hogy van egy negyed lakásrészem egy 59m2-es 2,5 szobás panellakásban, aminek a másik negyede a testvéremé, a fele az apámé(haszonélvezet nincs rá bejegyezve).Jelenleg kb 5 éve albérletbe van kiadva,-áron alul- amiből csak idén január óta kapok néha és csak pár ezer forintot.
Én szeretnék ebbe a lakásba beköltözni, ha ez jogilag lehetséges.De ,ha megkérdezem tőlük nem engedik.Azt szeretném tudni, hogy a beleegyezésük nélkül beköltözhetem-e a lakásba,vagy legalábbis a negyed részébe? Valamint,hogy a jelenlegi albérlőket én elküldhetem-e onnan.Semmilyen szerződést, engedélyt nem írtam alá(még szóban sem mondtam) hogy abba a lakásba(részbe) albérlők költözhessenek.Valamint, ha odaköltözhetem,utánna ők a saját részüket kiadhatják újból a beleegyezésem nélkül albérletbe, esetleg olyan személynek, akivel nem tudnék együtt élni?

napsi # 2005.09.01. 08:36

Üdvözlök Mindenkit!

Kérem segítségét annak, aki érdemben hozzá tud szólni az alábbi témához :

Az egyik tulajdonostárs kiadta (szándékosan nem írtam, hogy bérbe) a lakását 2 személynek. Éldegéltek ők, senkit sem zavarva, majd egy napon bepróbálkozott náluk a ház közös képviselője, hogy a lakóközösség egy része által társadalmi munkában bekerített zárt, és lakásonként felparcellázott parkoló használatáért fizessenek havi bérleti díjat a szövetkezet részére!!! (Az alapeset az, hogy nincs annyi parkoló, mint tulajdonos, illetve azok gépjárművei.) A lakáshasználók saját tulajdonukban álló gépjárművel szeretnének beállni a "főbérlőjüket" egyébként elsőbbségi joggal megillető parkolórészhez. Ezt a szövetkezet igazgatósága felszólító levélben megtiltotta a lakáshasználóknak. Ennek jogalapját a Lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. tv. 11§., és 14. §. rendelkezéseiben látják, mely a következőkről szól, idézem a törvényt: Ha a lakások a tagok tulajdonában állnak, az épülethez tartozó földrészlet, az épületszerkezetek, az épület közös használatra szolgáló területei és helyiségei, a központi berendezések, a házfelügyelői (gondnoki) lakás, továbbá a lakásszövetkezet célját szolgáló más létesítmények (iroda, műhely, raktár stb.) és vagyontárgyak a lakásszövetkezet tulajdonában állnak. 14. § (1) A lakóépülethez tartozó, a lakásszövetkezet tulajdonában álló földrészlet és épületrészek használatára - a közgyűlés határozatának keretei között - a tagok mindegyike jogosult, e jogát azonban egyik tag sem gyakorolhatja a többiek jogának vagy jogos érdekeinek sérelmére.
A szövetkezet állítása szerint a a 2005. május 18-án, rendkívüli közgyűlés keretében elfogadott "parkolási rend" elnevezésű határozat döntött a parkolóhasználat rendjéről a bérleti díj megfizetéséről, illetve a szóban forgó lakáshasználók szövetkezettel való szerződéskötési kötelezettségéről!!! (Csak érdekességként említem meg, hogy a
lakásszövetkezet az egy 265 tulajdonost összefogó szervezet, melyből 51 tag vett részt a rendkívüli közgyűlésen, de hogy milyen szavazatarány született, arról nem hajlandóak autentikus iratanyagot (pl. egy jegyzőkönyvet(!) )mutatni, pedig én is tulajdonos vagyok!!! (Sajnos, egyéb elfoglaltságom miatt ezen a közgyűlésen nem vehettem részt.)

Kérdéseim a következőek:

  1. Kötelezheti-e a szövetkezet a lakáshasználókat, szerződéses jogviszonyra?
  2. Van-e jogalapja a szövetkezet felé a bérleti díjfizetésre kötelezésnek ?
  3. Mennyiben minősíthető egy felparcellázott parkoló a hivatkozott törvény megfogalmazása szerinti "az épülethez tartozó földrészlet"-nek (ahol a többi tulajdonos egyébként parkolhat a neki kisorsolt részre, akár több gépjárművel is egyszerre, ingyen!!!) ?
  4. Van-e jogi relelvanciája annak, hogy a lakáshasználók bérleti jogviszony alatt állnak a tulajdonossal, vagy szívességi lakáshasználók?
  5. Van-e, és ha igen, hogyan oldható fel a hivatkozott törvényi rendelkezés kollíziója a Ptk. közös tulajdon szabályaival?

Előre is megköszönöm minden hozzászóló véleményét, állásfoglalását, és kifejezetten örülnék egy tapasztalt jogász segítségének!!!

Üdvözlettel és köszönettel

Egy tulajdonos, aki nem a főbérlő

Zoltán György # 2005.08.02. 10:19

Elvileg évi 8% (értékalapú) szokott lenni a bérleti díj.

Bankoknál évek óta, kötelezően 11 éves megtérülést vesznek figyelembe...

Ha viszont iyen nagy értéket képvisel a ház, akkor érdemesebb elgondolkozni valami hitelen és kiadni egy részét...

szaszni # 2005.08.02. 08:59

A végrehajtó a ház 1/2-t foglalta le amásik felére pedig árajánlatot tett. Ha lakotan kerül árverésre és élünk azzal, hogy maradunk akkor a ház 1/2 uátn milyen összegü használati díjat kérhet (a ház 1/2 része kb14-16M)?

Zoltán György # 2005.08.02. 06:58

A végrehajtó nem ajánl érte összeget...

A kikiáltási árat a bíróság állapítja meg.

Lakottan kerül árverezésre, az új tulaj maximum, használati díjat fog kérni...

Ennek összegét vita esetében a bíróság állapítja meg.

szaszni # 2005.08.01. 10:24

Volna egy olyan problémám, hogy anyámtól a ház felét lefoglalták a másik fele az öcsémmel együtt a mi nevünkön van. A végrahajtó csak anyám felét tudja elárverezni ez ellen tudok -e valamit tenni illetve ha valaki megveszi akkor az oda is költözhet? Illetve ilyen végrehajtáskor mik a teendők? A végrehajtó ajánlott érte már egy összeget de az pitti összeg volt.

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2005.08.01. 07:04

Az elővásárlási joggal kapcsolatban szerintem azt is érdemes kiemelni hogy az eladó tulajdonost nem terheli az értesítési kötelezettség amennyiben annak teljesítése a jogosult tartózkodási helye illetve más körülmények miatt számottevő késedelemmel vagy nagy nehézséggel járna a Pk. 9. részletes támpontokat ad
Az hogy az új jogosult még nem volt bejegyezve ráadásul külföldön tartózkodott ez megfontolandó, hogy nem e járt számottevő késedelemmel.

Zoltán György # 2005.07.31. 17:00

PK BH 79/3/110

  1. Az elbirtoklás dologi hatályú tulajdonszerzési jogcím, ezért az így megszerzett ingatlanról a tulajdonos érvényesen rendelkezhet anélkül, hogy tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartás feltüntetné; tulajdonosi jogokat csak azzal szemben nem gyakorolhat, aki az ingatlanon az ingatlan-nyilvántartásban bízva ellenérték fejében szerzett jogot [Ptk. 121. § (4) bek.].
  2. Ingatlan ajándékozásának érvényességéhez a szerződés írásbafoglalása szükséges [Ptk. 579. § (2) bek.].

L. BH 79/3/110

Most már nézd meg végre azt az ingatlannyílvántartás!!

Zsófi46 # 2005.07.31. 08:00

Sajnos nem jó hír, hogy tényleg elsajátíthatják. Remélem sikerülni fog, alkudni még valamit az áron. Mindenképpen sok fontos informátiót adtatok, köszönöm szépen segítségetek.

Zsófi

derill # 2005.07.30. 01:00

csellos: a szerződésben eleve szerepel, hogy van más tulajdonostárs is, tehát nyilvánvalóan tudnia kellett a vevőnek is és az eladónak is, hogy akkor elővásárlási joga is van. Tehát nem kell szerepelnie a szerződésben erről semminek. Elolvassa a szerződést, látja, hogy más tulaj is van, és tudja, hogy elővásárlási joga van. Ennyi. Jóhiszemüségről itt szó nincs, ezért alkotta meg ugy a jogalkotó a szabályt, hogy aki elővásárlási joggal rendelkezik, de akár az eladó, akár a vevő nem kérdezi meg, az elővásárlási joggal rendelkezővel szemben hatálytalan a szerződés. Tehát nyilván a vevőnek áll érdekében, hogy beszerezze a nyilatkozatokat arról, hogy nem kiván élni a tulajdonostárs az elővásárlási jogával.

Rite: cserélni ingatlant ingóra is lehet, és máris megoldott a kérdés. Ami a különbözet lenne, olyan értékben még ingót is ad.

Zsófi: attól, hogy nem itt éltetek, attól még volt elővásárlási jogotok, mert az nem attól függ, hogy hol éltek, hanem attól, hogy tulajdonostársak vagytok-e. Ha a szerződésben szerepel, hogy Ti tulajdonostársak vagytok, akkor függetlenül a földhivatali bejegyzéstől, elővételi jogotok is volt.

A földhivatal ugyan nyilván nem értesit, ha később lettél bejegyezve, mint a vevő, viszont ettől még utólag élhetsz az elővételi jogoddal - ugyanolyan szerződési feltételekkel.

Mégis, most már elbirtokolják, ha per lesz belőle, tehát érdemesebb megegyezni velük és eladni, mert akkor kaptok valami pénzt. Ha viszont nem tudtok megegyezni, egy fillért sem fogtok kapni, mert az elbirtoklás erősebb. Nekik valószinüleg azért éri meg, mert igy per nélkül, előbb jutnak a tulajdonjoghoz és ennyit megér nekik.

dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

csellos # 2005.07.29. 13:57

A földhivatalok ma már "on line" kapcsolatban állnak egymással, vagyis gyakorlatilag bármelyikben ki lehet kérni az ország bármely részén lévő ingatlan tulajdoni-lap másolatát. Ha éppen nem az ingatlan szerinti körzeti földhivatalnál kérik ki, a 4000 Ft felett pár száz (talán 600) Ft hálózathasználati díjat számolnak fel. Szerintem kérj meg egy Magyarországon tartózkodó ismerősödet arra, hogy kérje ki és faxolja el neked.
Tudtommal a közjegyzők is rendelkeznek már ezzel a földhivatallal való on line kapcsolattal, de minek ezért külön megbízni egyet. Hacsak nem egyszerűbb, mint bemenni az egyik földhivatalba... Viszont ő lehet, hogy előre kéri a pénzt...
Egyébként úgy tudom, egyes polgármesteri hivatalok ügyfélszolgálatán is lehet tul.lapot kikérni, a 600Ft felár megfizetésével.

A külföldi állampolgárság és az elővásárlási jog valóban nem függ össze, annak érdeklődj utána, hogy ez hogy is volt 84-ben. Itt nem egyszerű adásvétellel történő vásárlásról van szó! Az, hogy ők ezt így, vagy úgy írták be a szerződésbe, még nem jelent semmit. Sőt, ha kiderül, hogy nem igaz, igencsak feltételezhető a rosszhiszeműség.

Egyébiránt a bejegyzések rangsora (sorrendje) az iratok beérkezésének sorrendjében kell, hogy történjen. Közös tulajdon esetén ettől a rangsortól eltérni csak indokolt esetben és csak a hivatalvezető engedélyével lehet. A bejegyzés pedig kizárólag akkor hajtható végre, ha meggyőződtek róla, hogy az előző széljegyen szereplő kérelmek bejegyzésének nincs akadálya. Namármost: ha nagynénédéknek sem volt bejegyezve az örökölt tulajdonrészük, és azt is eladták, akkor tudtak a vevők is a halálról (meg azért is, mert nyilván a már akkor halott nagymamádnak nem tudták eljuttatni az ajánlatot.) Továbbá: Feltételezhető, hogy nagynénéd örökölt tulajdonrésze pontosan egy időben került bejegyzésre a ti részetekkel, hiszen egy hagyatéki tárgyaláson dőlt el sorsuk, így a közjegyző annak idején egy levélben értesítette a földhivatalt. Tehát nagynénéd örökölt részének a vevőre történő (adásvétel jogcímen történt) bejegyzése már a te részed bejegyzése után kellett, hogy történjen. Akkor viszont már legalább a földhivatalnak tekintetbe kellett vennie az elővásárlási jogokat. Sőt, a vevőnek is, hiszen nem bejegyzett részre is kötött adásvételi szerződést.
Nem jóbarátja véletlenül a vevő nagynénédnek? Furcsa, hogy valaki önszántából, minden érdek nélkül ilyen módon vesz ingatlan(rész)t.

Zoltán György # 2005.07.29. 12:17

Az ingatlannyílvántartás nyílvános; az abban szereplő adatokba bárki betekinthet, arról -illeték megfizetésével egyidejüleg- másolatot kérhet.

Zoltán György # 2005.07.29. 12:14

Lurdy ház, 4.000.-Ft

Az ország bármely részéből, azonnal.

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2005.07.29. 11:29

aha most már árnyaltabb a kép igen vannak olyan esetekben problémák amikor a földhivatalok lassúsága miatt megakad tulajdonjog bejegyzés hiszen csak akkor válsz tulajdonossá amikor bejegyeznek a nyílvántartásba más kérdés, hogy ennek hiányában is tulajdonos módjára viselkednek a széljegyen várók ök fizetik a közterheket stb. különben az elövásárlási jog nem függ össze az állampolgársággal
tulajdoni lapot tudsz kérni az illetékes körzetiföldhivatalban
nem tudom hogy mo-n vagy e most?
ha nem javaslom hogy hívj fel egy közjgyzQt telefonon ö is küld neked a lurd

Zsófi46 # 2005.07.29. 11:08

Kedves rite csillaggl, csellos, Zoltán György, ciculee, köszönöm hogy válaszoltatok és tanácsot adtatok.
Mi még gyerekkorunkban szüleinkkel németországba költöztünk, a nyolcvanas években már német állampolgárok voltunk, tehát elövasárlási jogunk nem volt. Már nem voltunk kiskoruak, de meg nagyon fiatalok és tapasztalatlanok voltunk. Ezért volt olyan nehéz törödni a dologgal, elmenni a hagyatéki tárgyalásra, megnézni a tulajdonjogi lapot, eladták e, stb. és föleg, tájékozódni a magyar jogszabályok felöl. (Itt peldául csak 30 év múlva lehet egy ingatlant elbirtokolni.) Ha sejtettem volna, hogy ilyesmi fenyeget, régen eladtuk volna.
A tulajdoni lapot csak személyesen lehet megnézni/ügyvédet megbízni, vagy kérhetem, hogy küldjön a hivatal egy másolatot?
Az adásvételi szerzödésben pontosan benne van, hogy a z ingatlan 14/16-od részére szól, hogy az ezen felüli 2/16-od rész a miénk (névvel, személyes adatokkal, pontos cím nélkül) hogy német állampolgárok vagyunk, nincs elövásárlási jogunk és hogy még nincs tulajdonjogunk bejegyezve.( Nagynéném örökölt 2/16-od része még ugyancsak nem volt bejegyezve.)
Pillanatnyilag ezen kívül csak annyit tudok, hogy rokonaim az ö részüket már eladták, mielött a hagyatékátadó végzést megkaptam:
a tárgyalás Juliusban volt, a szerzödést Augusztusban írták alá, én pedig a hagyatékátadó végzést, men tudom pontosan, de legkorábban október végén kaphattam meg, mert akkor készült a hiteles fordítás, amit vele küldtek. Tehát lehet, hogy a vevö tulajdonjoga lett elösször bejegyezve, lehet hogy azért nem kaptam értesítést a tulajdonjogi hivataltól.

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2005.07.29. 10:51

igazad van a csere illetékmentes -pillanatnyi áramszümet- csak szerintem nehezen kivitelezhetö az apró tulajdoni hányad miatt és tudod hogy az a feletti rész értékét pénzben kell megváltani az meg vagyonszerzési illeték köteles

Zoltán György # 2005.07.29. 10:46

Senki nem szerez vagyont.

Az 500.000.-Ft-os vidéki házam cserélem,

az 500.000.-Ft értékű tulajdonrészre.

Földhivatali illeték 4.000.-Ft

csellos # 2005.07.29. 10:12

rite, OK.!

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2005.07.29. 10:03

igen csak akkor ott figyel a borsos vagyonszerzési illeték

Zoltán György # 2005.07.29. 09:59

Csereszerződés esetén nincs szó elővásárlási jogról, tehát csere és kész!

Mit szeretnél kapni cserébe?

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2005.07.29. 09:46

csellos én a haszonélvezet illetve zálogjog bejegyzésre értettem hogy bizonyítsák a jog jogosultjának a rosszhiszemüségét
hisz a tulajdoni lapon nincs semmi sem feltüntetve így nehéz lenne azt mondani hogy rosszhiszemü ezt bizonyítani kell

csellos # 2005.07.29. 09:39

A szerződés szövegezése sokat mondhat a jó/rosszhiszeműségről. Mi van benne az elővásárlási jogról, van-e egyántalán erről szó? Erről külön pontban szoktak rendelkezni, sőt a fizetési ütemezést is ehhez szokás igazítani.
Kérdés: a vevő jóhiszeműnek mondható-e, ha úgy vásárol, és úgy lép birtokba, hogy tudja, hogy az eladó nem közli a tulajdonostársakkal az ajánlatot? Hiszen ha nincs a szerződésben erről szó, azt kell feltételezni, hogy nem közli az eladó. (Én nem tudom rá a választ.)