Társasházi tetőtér beépítés, lakásbővítés


csabi55 # 2009.07.17. 09:05

Kedves szakértők!

Egy 12 lakásos társasház 4. emeletén vásárolok egy garzont. A társasház 4 emeltes, a legfelső szinten két lakás van egymással szemben, a lakások azonos méretűek. Mindkét lakás bejárati ajtaja mellet van egy-egy bejárat a padlástérbe, a két padlástér tulajdonképpen egy terű csak középen elválasztja a lift gépházához tartozó kis helyiség és annak bejárata. Befektetési céllal vásároltam meg a garzont és terveim között szerepelne a padlástér megvásárlása és annak egybenyitása a kis lakással.
Segítséget szeretnék kérni, hogy milyen lépéseket kell annak érdekében tennem, hogy a padlástér az én tulajdonomba kerüljön (lakók,hivatalos szervek)? Illetve milyen feltételei vannak az egybenyitásnak? Egyeltalán lehetséges-e jogilag ez a dolog? Esetleg csinált-e már valaki hasonló ügyletet és rendelkezik-e tapasztalatokkal?

Válaszotokat előre is köszönöm.

nanemaaa # 2009.07.17. 11:44

Jogilag lehetséges. Alapító okirat módosítása szükséges.
A lakásbővítés, ha az épület tartószerkezeti elemeinek megváltoztatását, megerősítését igényli, akkor előtte építési engedélyt is kell kérned.
Ha nem kell engedély, akkor is be kell tartani az országos érvényű építésügyi, valamint más hatósági előírásokat is. Itt gondolok pl a kéménytisztító ajtókra, melyek a lakásba nem kerülhetnek be, vagy a lépcsőházból a további beépítetlen padlástérbe és a tetőre történő kijutás lehetőségének biztosítására.

bellicus # 2009.07.17. 11:48

Fontos kérdés:
Nyer evvel a társasház, vagy veszít?

nanemaaa # 2009.07.17. 11:55

Mit szeretne nyerni? Legfeljebb az eladott terület árát.
Veszít? Ha megfelelő műszaki megoldásokkal történik az átalakítás, akkor szerintem nincs mit.

bellicus # 2009.07.17. 12:00

Tulajdoni hányadok s evvel a szavazati jogok csökkennek a többi tulajdonosnál. A padlástér nem lesz átjárható, antennák, kémények megközelíthetősége csökken.

csabi55 # 2009.07.17. 12:00

Feltételezem nyer vele a társasház, mivel a padlásteret nem használja senki (tudomásom szerint egy lakó néha ruhát tereget oda), gondolom a padlástér tulajdoni hányada annyi részre oszlik ahány lakás van a társasházban tehát 12. Ha kifizetem mindenkinek a részét akkor azzal ők is nyernek meg én is feltéve ha olyan árat állapítanak meg ami számomra is elfogadható.

Ezt az árat ki határozhatja meg?

Kinél tudok érdeklődni a padlástér tulajdoni hányadáról?

csabi55 # 2009.07.17. 12:07

bellicus:Ezeknek a dolgoknak már részben utánna jártam. Mint ahogy azt említettem a padlástérnek két bejárata van, maga padlástér egy légterű, én azt a részét szeretném kisajátítani a padlástérnek ami az általam vásárolt lakás melletti terület nem az egész padlásteret (bár az is megfordult a fejemben). Ezen a részen pedig nincs sem antenna sem kémény semmi csak üres tér és a tetőt tartó gerendák. A kémény, az antennák, a vezetékek a lift gépháza pont középen helyezkedik el ami hozzáférhető lenne a másik bejáraton át de még az én lakásom felőli oldlolról is.

bellicus # 2009.07.17. 12:07

Ők mit szólnak hozzá konkrétan?

bellicus # 2009.07.17. 12:09

Feltehetően Te egy nagyon becsületes ember vagy. Kérdéseim - szándékom szerint - nem sértőek, mégis bizonyos negatív tapasztalatok indukálják.

csabi55 # 2009.07.17. 12:09

Még folyamatban van az adás-vétel, ha már az én tulajdonomban lesz az ingatlan akkor szertném felvetni az ötletemet nekik.

nanemaaa # 2009.07.17. 12:11

A padlástér osztatlan közös tulajdon, épp úgy, mint pl a telek beépítetlen része. A lakógyűlésen kellene dönteni arról, hogy hajlandó-e eladni a társasház a padlást. Az egyenkénti kifizetgetésnek nem sok értelme látszik, egy-egy emberre nem sok jutna (vélhetőleg). Viszont a társasház felújítási alapjában elhelyezve már akár tőke is lehetne.
A nyer/veszít kérdése a minőségben és a szakszerűségben is rejlik. Ha pl e miatt a tetőn kívül kéményseprő járdát kell építeni, az a jelenlegihez képest plusz beázási (hiba) forrás és plusz karbantartási igény. Ezzel egyérteműen veszít. Ha megoldható minden tetőn belül, akkor akár nyerhet is, hiszen onnantól közös költséget a nagyobb lakásalapterület miatt vélhetőleg többet fogsz fizetni.

csabi55 # 2009.07.17. 12:13

bellicus: nem igazán értem az előző hozzászólásod, nem akartalak megbántani ha arra célzol, bár nem értem mivel tettem volna??

bellicus # 2009.07.17. 12:32

Csabi! Ne vedd magadra!

bellicus # 2009.07.17. 12:33

Ha már folyamatban van az adásvétel, akkor az én hozzászólásaim egy része érdektelen.

Kriszti968 # 2018.05.13. 18:51

Jó estét kívánok!
Lakásvétel után szeretném a felette lévő tetőteret beépíteni. Már mondtam a lakóknak (négylakásos társasházról van szó).hogy a tulajdonjoguk lemondása fejében megcsináltatom a tetőt az érintett fél házon. Szeretném megkérdezni, hogy mi a menete? Elég beleegyező,ügyvéd előtt szignált,nyilatkozat, hogy nem lesz követelésük stb Mivel csak 3 lakásból kell aláírás, viszonylag gyorsan mehetne, ha nem kell cifrázni....S még egy kérdés, ha a saját részű pincét hasznosítom (magánoktatás), akkor beleegyezés kell a házban lakóktól?
Nagyon köszönöm a válaszokat!!

MajorDomus # 2018.05.13. 19:40

Ahhoz,hogy használd az ő tulajdonukat?
Naná!
Sőt közgyűlésen többségi hozzájárulás!
Kriszti!
Ilyen tájékozatlanul ne vágj bele! Sokba kerülhet!
Először ügyvédhez menj!

Új Alapitó Okirat kell,100 %-os hozzájárulás!
Csak akkor épitkezhetsz ha a nevedre kerül az
új albetét,vagy a bővitést bejegyzi a földhivatal.

dabolju # 2018.08.20. 05:36

Kedves Szakértők!

Lakásvásárlás előtt állunk, már van is egy kiszemelt ingatlan, viszont bizonytalanok vagyunk a szükséges jogi lépésekkel kapcsolatban. Az ingatlan tulajdoni lapon 30 m2, viszont 2005-ben beépítették a tetőteret, ezáltal egy 56m2 hasznos alapterületű ingatlan jött létre. Viszont sem bejelentés, sem engedélyeztetés nem történt, nincsenek engedélyeztetési tervek sem. 4 házas sorház 2. épülete, a padlástér osztatlan közös tulajdon. A 3 másik tulajdonos közül 2 az eredeti feljáraton éri el a saját háza feletti részt, az egyetlen "levágott" szomszédnak pedig készítettek padlásfeljárót (erről papír is van). Ha mi szeretnénk megvásárolni ezt az ingatlant, és hivatalossá tenni a tetőtér beépítést, akkor milyen lépéseket kell tennünk? Szabhatnak ki ránk bírságot azért mert az előző tulaj nem jelentette be? Visszabontathatják velünk a beépítést? Ha több mint 10 év eltelt a beépítés óta, akkor tényleg elévül a büntetés? Ilyen paraméterek mellett érdemes belevágni ebbe a vásárlásba vagy nagyon hosszadalmas és költséges jogi procedúrával lehetne csak tisztára mosni?

Köszönöm előre is a segítséget!

nonolet # 2018.08.20. 14:43

Az a fenti 26 m2 tehát vélhetően NEM az eladóé magántulajdonként, hanem a KÖZÖSSÉGÉ, azaz csak rész tulajdonos benne.

Vagyis,

Az ott fent egyelőre

  • KÖZÖS tulajdon,

amit

  • kizárólagosan használ

a lenti lakó/eladó.

Nos ennek megfelelően kell a papírokban is nyilatkozni.

Azaz veszel

  • egy 30 m2-es lakást (magántulajdon)
  • egy xx/yy tulajdoni hányadot a közösből
  • a fenti 26 m2 KIZÁRÓLAGOS használati jogát!!! IS

(de nem a teljes tulajdoni jogát, hisz közös tulajdon)

  • az egyéb közös részek használati és résztulajdon jogát

(tároló, garázs, udvar. kert, akármi)

Erről a kizárólagos használati jogról kell legyen irat a társasház iratai között a 26 m2 tekintetében.

HA nincs pótolja az eladó...
Mert több jogot nem adhat el neked,
mint ami neki is van "hivatalosan".

- -

Persze, átlehet rendezni a dolgot.

Azaz a fenti 26 m2-t lehet a lenti 30-hoz csatolni "magántulajdonként" is véglegesen.

Kell hozzá

  • közgyűlési határozat (80%-os többség)
  • alapító okirat módosítás
  • hivatali ügyintézés

Röpke fél-egy év és milliós költség kb.
HA egyébként megfelel az építési előírásoknak.

nonolet # 2018.08.20. 14:47

dabolju

10 év után
a hatóság csak akkor tesz valamit,
ha KÖZ-ÉLET-VAGYON veszély áll fent.

Akkor kötelez a megoldásra vagy elbontatja.

- -

Viszont a szerződésbe kerüljön bele,
hogy az eladó nyilatkozik róla:
a fennálló állapot 10 évél régebbi

Zoltanuss # 2018.08.20. 18:56

Azért a kérdező elég homályosan fogalmaz.
tehát szerinte :

4 házas sorház 2. épülete, a padlástér osztatlan közös tulajdon. A 3 másik tulajdonos közül 2 az eredeti feljáraton éri el a saját háza feletti részt, az egyetlen "levágott" szomszédnak pedig készítettek padlásfeljárót (erről papír is van).

Szerintem van egy sorház 4 db lakással , ennek van egy közös padlástere, amihez van egy azaz 1 db feljáró. Most aki beépítette az a padlásból elfoglalta a felette lévő rész. Maradt a feljáró a két lakásnak az eredeti, a szélsőnek pedig készítettek egy újat. Mindenkinek megmaradt a saját padlástere feljáróval, aki meg elvágva lett, kapott egy új feljárót. Mindenki használhatja a felette lévő rész, egy ugyan beépítette, ezt írásban kell rögzíteni és semmi problém.
De ez egy nagyon álproblémának néz ki. Vétel előtt azért nem árt rögzíteni a jelen helyzetet, ez az eladó feladata.
A hatóságot pedig ki kell hagyni.
Úgy ahogy nono. topiktárs írta, legyen a szerződésben, hogy 10 évnél régebbi és még az, hogy a többieknek nincs kifogása.

BendaKlara # 2019.01.07. 12:32

Bp. 2. kerületben vagyok egy társasházban tulajdonos. A ház felső szintje nem fut végig a teljes házon, felettem már lapos tető van, ahova egy felső függőfolyosóról lehet ráccsal és lakattal zárt ajtónk kimenni a kéményekhez. A tető nincs használatban, kátránypapír borítja, és a kéményseprőknek kőlapokból kirakott lépegető út. A tető járásra sérülékony, beázást is okozhat a többszöri járkálás. Két oldalról tűzfallal védett, a másik két oldalon nincs korlát.

A tető mellett található lakás tulajdonosa az elmúlt hetekben egy ajtót nyitott a tető felé. Nem jelentette be, nem is vette észre a ház, mert ez a rész csak a tetőről vagy más házakból látszik.

Közös képviselővel már felvettem a kapcsolatot, és írásban felszólítottam intézkedésre.
Arról érdeklődnék, hogy milyen jogi kritériumokat sért a szomszéd és ezekhez hol található a paragrafus (melyik törvény, mi a vétség neve, leírása).
Nekem laikusan ezeket sikerült összeszedni:

  1. Társasházi közös tulajdon jogosulatlan rongálása (ha kimegy a burkolatlan tetőre)
  2. Hozzáférés a balesetveszélyes, kéményseprők által használt tetőrészhez.
  3. A lezárt vasrács kikerülése. (Olyan ez, mintha úgy tört volna be valakihez, hogy kivés a falból egy részt.)
  4. Városképi szabályozásban védett tűzfal engedély nélküli megbontása. (De ezt a tűzfal nem látszik sehonnan, viszont a nálam járó kéményseprők szerint ez is engedélyköteles.)

Arról is érdeklődnék, mit tudok én magam tulajdonosként tenni, mi az, amit azonnal meg kell tennem - az üvegajtó már a helyére került, a vakolás még folyamatban van.

Köszönöm előre is a választ.

Tomcsa # 2019.01.07. 14:39

Tisztelt Hozzáértők!

A következőről szeretném kikérni a véleményüket, ötletüket, megoldásukat:

Van egy telek. Van rajta 2 épület. Az egyik L alakú, benne 5 lakás. Telken hátrébb egy kocka alakú épület, benne 1 db lakás( kvázi mint egy önálló, körbejárható külön családiház).

Mindkét épület egy kapubejárón keresztül közelíthető meg. Először az L alakú épület, majd az udvaron, telken teljesen hátra sétálva az "L betű szára" mentén, vagyis telek legvégében van a különálló kocka ház.

Elvileg minden lakás külön albetét telken belül. Én 2 éve vettem meg a foldszint 1 szamú lakást. Én vagyok az L betű rövidebbik szárának legvégében.

Ami érdekesség, hogy itt nincs közösköltség, nincs közösképviselet. Elvileg mindenki a saját lakásához tartozó részért felelős, homlokzat, tető vagyis minden téren. (Egyébként vízművektől is néha olyan címzésű levél érkezik,hogy: "Tisztelt Lakóközösség!")

Szeretném csak az én lakásom felett lévő tetőtért beépíteni. Én vagyok ugye az L alakú épület legszélén. Természetesen a lakásomból lenne a feljáró. Padlástér jelenleg használaton kívüli, senki nem jár fel és csak az elsö 3 lakás felett helyezkedik el (L betű rövidszára es kb. a hosszúszárának első egyharmada. Után alacsonyabb az épület már jóval.

Kérdésem,hogy mi a hivatalos menete az én esetemben csak a lakásom feletti tetőtér beépítésnek, aminek egyébként is mimden esetleges költsége ugyr rámharul adott esetben ( beázás, cserép hiba, stb stb) közösköltség hiánya miatt?

Kivitelező jelöltem azt mondta, irassak alá minden lakóval, aki az L alakú épületben van (4 lakó) egy nyilatkozatot, hogy lemondanak az én lakásom felett lévő tetőtér használati jogáról (elvileg osztatlan közös tulajdon), 2 tanúval lássam el és akkor ők kezdhetik a munkát.

Kédéseim:

a.) Rendben van-e ez így?
B.) Mi van ha pl 1 valaki a 4ből nem írja alá?
C.) Tényleg nem kell építési engedély, ha a tetőhöz nem nyúlunk semmilyen szinten? (Csak beszigeteljük, illetve sima egyszerű ablakot teszünk bele)
D.) Ha az így nyert négyzetmétert (kb 25nm) hozzá szeretném iratni lakásom alapterületéhez a tulajdonilapon, akkor kell csak az alapító okiratot módosítani lakókkal? Ha nem akarom hozzáiratni estleg csak használni, akkor elég a sima 2 tanús nyilatkozat?

Plusz érdekesseg, hogy az L alakú épület első 3 lakása felett van csak sátor tetőtér, az L betű hosszú szárának végében már nincs, mint egy késobb hozzáadott epületben van a maradék 2 lakás és felettük egyaltalán nincs ebből a tetőtérből rész! ( lehet később epítették hozza azt a részt a 2 lakással)

Válaszokat előre is nagyon szépen köszönöm.

Üdv.:
Tomcsa

matthiasi # 2019.01.07. 14:40

Klara !!

felettem már lapos tető van”,

Azonnal mégy a jegyzőhöz és birtokvédelmet kérsz folyamatos rongálás miatt. Kicsit nyomatékosítva már beázik a födémed !!
Ezzel párhuzamosan a ház is megteheti ugyan ezt !!

MajorDomus # 2019.01.07. 20:38

És mit akar a tetőn a szomszéd?

oda jár hűsölni?

MajorDomus # 2019.01.08. 18:24

ahhoz meg talán joga is lenne.......