Kedves Szakértők,
ebben a témában kérnék én is tanácsot, kicsit más helyzetben, mint az előttem szólók. Társasház legfelső emeletén lakunk, a lakásunkat körbeveszi egy lapostető, mely közös tulajdon. Ennek a tetőnek egy részét - mely egyébként sehonnan nem megközelíthető és semmilyen célt nem szolgál- szeretnénk a lakásunkhoz "csapni", hogy egy plusz szobát kialakíthassunk. Tehát nem tetőtér, nem helyiség, csak üres tető, amelyre szeretnénk felhúzni egy szobát és összenyitni a lakással. Van-e erre reális esély az építéshatósági, társasházi és egyéb -amire esetleg még nem is gondoltunk- aspektusból, és hogy érdemes elindulni? Ha eljutnánk a kérdéssel a lakóközösségig, milyen árat lehet ilyenkor kínálni/kérni?
Nagyon megköszönök bármilyen véleményt, tapasztalatot, tanácsot.
Társasházi közös tulajdon elidegenítése
vvrncz
Ha a lakásnak több tulajdonosa van, valamennyi tulajdonostársnak meg kell hatalmaznia az őt képviselő személyt, e nélkül csak a meghatalmazó tulajdonostárs részének képviselője lehet a meghatalmazott - ez fontos szempont a határozatképesség számításánál.
Ez sajnos a közgyűléseken nem így szokott lenni: egy lakás egy szavazat! Szerintem sikeresen megtámadható a bíróságon!
bocs, úgy láttam, hogy nem ment el...
Sziasztok!
A következő ügyben szeretnék segítséget kérni. Ha egy társasházi albetét, amely közös tulajdonban van, akkor a közgyűlésen hogyan kell kiszámolni a jelenléti hányadot, ha csak az egyik tulajdonostárs van jelen? Van erre bármilyen jogszabályi előírás, és valaki meg tudja mondani, hogy hol találom? Bírósági gyakorlat is érdekelne, bár én nem nagyon találtam. Tekintettel arra, hogy a másik tulajdonostárs is tud a közgyűlésről, lehet-e bármilyen alapon vélelmezni, hogy ha nem vesz rész rajta, úgy belenyugszik abba, hogy a másik tulajdonostárs őt képviseli? Számít a társasházban kialakult gyakorlat a bíróságon, vagy ha valamelyik tulajdonostárs megtámad egy határozatot, akkor a bíróság nem fogja elfogadni a meghatalmazás nélküli (az albetét vonatkozásában) tulajdonostárs szavazatát egyáltalán???
Bármilyen info vagy megoldás érdekelne, és köszönök minden segítséget előre is.
Sziasztok!
Tudtok valamilyey jogszabályi előírást azzal kapcsolatosan, hogy ha egy társasházi albetét osztatlan közös tulajdonban van, akkor közgyűlésen hogyan kell kiszámítani a jelenléti arányt abban az esetben, ha csak az egyik tulajdonostárs vesz részt a közgyűlésen? Lehet valamiféle képviseleti jogot vélelmezni tekintettel arra, hogy a másik tulajdonostárs is értesítve volt a közgyűlésről, vagy mi a teendő?
A konkrét esetben az egyik albetét vonatkozásában a 6 tulajdonostárs közül 50% volt jelen a közgyűlésen, és a közös képviselő elfogadta, hogy az albetétre eső társasházi tulajdoni hányad megfelelően volt képviselve, a másik esetben a házastársak közül is csak az egyik volt jelen, és ott is a teljes szavazati aránnyal számol a határozat - mindkét esetben meghatalmazás nélkül.
Van valami kiindulópont, amin el lehetne indulni?
Köszönöm előre is!
vvrncz
Igen, velük szemben pert lehet indítani. Addig építési engedélyt nem adnak, amíg a tulajdonjog nincs átvezetve.
Tisztelt ObudaFan!
Köszönöm gyors válaszát.
Azt még elfelejtettem írni, hogy beépíteni, és lakni szeretnék benne, és nem tervezem 10 éven belüli értékesítését. Ha megszerezném a tulajdonosok 4/5-nek az aláírását, kifizetném a társasháznak a pénzt, a maradék tulajdonosokat, aki egyébként 1-2 rosszindulatú idős hölgy, be lehetne perelni? Neki a tetőtérbeépítésből hátránya nem származna, sőt, a befizetett pénzből felújíthatnánk a társasházban pár dolgot.
Vagy amíg a per tart, az építkezést sem lehetne elkezdeni?
Köszönettel: Poszke
Az a helyzet, hogy a földhivatal csak valamennyi tulajdonostárs által aláírt tulajjdonjogról lemondó nyilakozat alapján fogja a tulajdonosváltozást bejegyezni.
Tisztelt Jogi Szakértők!
Egy 1950-es években épült 50 lakásos társasházban lakom, a második emeleten. Szeretném megvenni a felettem lévő tetőteret, ami osztatlan közös tulajdonban van. Alapító okiratunk 1990-es, találtam egy 1998-as, és egy 2004-es SZMSZ-t. Az Alapító okirat leírja, hogy az alapító okirat módosításása, valamint a közös tulajdon értékesítése valamennyi tulajdonostárs közös megegyezése alapján lehet.
Az 1998-as SZMSZ leírja, hogy a közös tulajdont értékesíteni az összes tulajdoni hányad 2/3-os támogatói döntésével lehet.
A 2004-es SZMSZ a 2003. évi CXXXIII.tv-re hivatkozik, valamint leírja, hogy a "társasház közössége a jelen írásbeli határozatával hatálytalanítja az alapító okirat mindazon rendelkezéseit, amelyeket a jelen SZMSZ tartalmaz. A Társasház Szervezeti Működési Szabályzatát az ingatlan-nyílvántartási iratokhoz kell csatolni."
Kérdésem az lenne, van-e bármilyen esélyem, hogy a tetőteret megvásároljam?
Az értékbecslést a ház már megrendelte, mivel többen is szeretnénk megvásárolni.
Alapító okirat módosítása lehetséges-e a tulajdonosok tulajdoni aránnyal számított 4/5-ének a hozzájárulásával, amennyiben a többiek 30 napon belül nem támadják meg, akkor is, ha az Alapító Okiratban a 100% szerepel?
Ha a szomszéd feletti tetőteret is meg szeretném vásárolni, Neki le kell-e mondania róla?
Válaszukat köszönöm: Poszke
Köszönöm a válaszod Sándor!
Az erkély tulajdonára vonatkozó jogszabály akkor is közös tulajdonnak ítéli ha az egy zárt ajtón keresztúl megközelíthető és csak a magán lakás előtereként funkcionáló helység?
Üdv.
Ádámbátyám
Ádámbátyám !
Kérdésedre a válaszom a BH1976.352 határozat.
Abban a kérdésben, hogy a társashá erkélye tulajdonjogilag a lakáshozbtartozik-e vagy közös tulajdonban van-e, az alapító okirat rendelkezésének hiányában az erkély rendeltetésének van jelentősége ( Ptk.149§,1924.évi XII. törvény 1.§, 1972.évi31.tvr.4.§, 27/1972.(XII.31.) MÉM rendelet 1.§
"Rendeltetését tekintve az erkély a lakásokhoz tartozik, azoknak a használhatóságát hivatott előmozdítani , valójában annak a helyiségnek a szerves része, amelyből nyílik, azzal elválaszthatatlanul összefügg". Egyébként nálunk a legelső tulajdonos ( akinek az önkormányzta eladta 38 évvel ezelőtt) szerződésében az áll, hogy a lodzsa a lakás tartozéka. Nálunk ugyanis nincs erkély csak lodzsa, az viszont a lakásokból van leválasztva.
Sziasztok!
A társasházi tulajdon illetve annak elidegenítése nálam is aktuális téma lett, sajnos.
Bár nem egészen ebben az értelemben.
Vásároltunk egy lakást amit adott nm adatok alapján jegyeztek be a tulajdoni lapban. A lakás nm adatai, minden jóindulattal sem felelnek meg a tulajdoni lapban leírtaknak.Számszerűen x-8 nm a valóság.
Az előző tulajdonos a korábbi értékbecslésre hivatkozik ami alapján Ő annak idelyén megvásárolta ezt az ingatlant. Ebben valóban a tulajdoni lapon szereplő nm szerepel. Viszont ezen a kizárólagosan használt beépített erkély is szerepel. A társasház most azt mondja, hogy ez viszont az Ő osztatlan közös tulajdona és nem a lakás része.
Az erkélyről kizárólag az ingatlanunk közelíthető meg.
Mondhatjuk, hogy az előző tulajdonosok több mint tíz éve használták és vásárolták meg, azzal együtt az Önkormányzattól és ezzel elidegenítették azt a tulajdoni hányadot?
köszönöm a válaszotok.
Ádámbátyám
A tetőteret az új Alapító Okiratban már nem az Osztatlan Közös részeként kell feltüntetni, hanem Önnálló albetét, vagy albetétenként.
Az így kialakuló különtulajdonok is hozzáadódnak az eddigiekhez (négyzetméter), és Ez alapján kell megállapítani a tulajdoni arányokat a társasházon belül!
Egyszerűség kedvéért:
Van 4 db 50nm-es lakás, mindenkinek 25/100-ad része van.
Lesz egy 5. 50nm-es lakás a tetőtérben, ezálltal a tulajdoni hányadok 20/100-ra változnak, de minden más marad a régiben.
Tisztelt Jogi Szakértők,
Társasházunk tetőtere értékesítés előtt áll a társasházi törvény 3.§(2) szerint. (A vevők másodmagammal jelenlegi tulajdonosok vagyunk.)
Kérdésem: hogy értelmezendő a fenti törvény bekezdés alábbi rendelkezése: .."A határozatban rendelkezni kell a külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni hányadok megállapításáról. .."?
Meg kell állapítani, hogy a tetőtér a közös tulajdon mekkora hányadát teszi ki és ezt szétosztani a vevők között?
üdv
nagrol
Kedves Nagrol!
Szívesen elküldöm e-mail címedre a hatályos társasházi törvényt, abban legtöbb ilyen kérdésedre megtalálod a választ.
Üdv.
Kedves Bubó,
Nagyon szépen köszönöm a tanácsot. Az első lépésben tehát be kell "varázsolni" a felhatalmazást az alapító okiratba. Ehhez kell módosítani az alapítót 4/5-ös hozzájárulással. Ez eddig rendben is van, csakhogy: Elfogadja e a földhivatal azt az alapító okirat módosítást, amit nem minden tulajdonos írt alá? Az ingatlannyilvántartási törvény ugyanis ezt írja elő (szerződő felek mindegyike).
üdv
nagrol
Nem pontosan olvastad a törvényt.
Először az alapító okiratot kell módosítani, hogy belekerüljön a „felhatalmazás” a közgyűlés javára az értékesítéshez.
Ehhez a módosításhoz kell megszerezni a tulajdonosok tulajdoni aránnyal számított 4/5-ének a hozzájárulását. (Egyszerűsíti a dolgot, ha az „ellenzéki” nem fordul bírósághoz!)
A második lépés, amikor a közgyűlés a módosított alapító okirat felhatalmazása alapján értékesítheti a tetőteret.
A közgyűlési határozathoz már elegendő az összes tulajdonos 2/3-ának a hozzájárulása.
A földhivatal bejegyzi a tulajdonjogot, ha ezen kgy-i határozatot ügyvéd vagy közjegyző ellenjegyzi.
Jogilag mindegy, hogy ki veszi meg a tetőteret, lényeg, hogy piaci áron történjen, különben az „ellenzéki” a vételár összegét megtámadhatja.
Üdv.
Tisztelt Fórumozók,
Több helyen cikkeznek, miszerint a társasházi tetőterek az új törvénynek köszönhetően 4/5-ös többséggel értékesíthetőek, beépíthetőek. Hogy lehetséges ez, amikor a földhivatal továbbra is minden tulajdonos aláírását kéri az alapító okirat módosításhoz. Társasházunk alapító okirata nem tartalmazza a törvény 3§. (2) bekezdésében található felhatalmazást.
Miben változtatja a lehetőségeket az a körülmény, miszerint a tetőteret esetünkben a jelenlegi tulajdonosok közül vennék meg (2 fő). Egy darab ellenzéki tulaj van.
üdv
nagrol
