osztatlan közös tulajdon

Kedves Imma!

A helyzet vázolva lett, arra várom a választ.

Üdv. Gordiusz

Mi bővebbet szeretnél?

Beállsz a bejárata elé, így ő nem tudja használni a garázsát. Azt pedig már elmondtam, hogy minden üzlethez jár egy parkolóhely, még akkor is, ha az magánterületre nyílik.

kicsit figyelmesebben is eolvashatnád a szitut, hol találsz benne olyat hogy van minden üzletnek parkolóhelye, meg magánterület,stb.

Gordiusz
Szövetkezeti tulajdon esetében mi az, hogy osztatlan közös? Nincs közös, csak szövetkezeti tulajdon van. Miért kellene egy udvar/kert használatára "szabályzatot alkotni"? Az üzletrész garázzsá alakításához a szövetkezet nyilván hozzájárult. A garázst ugyanolyan jogon használhatja az új tulajdonos, mint a többi. Senki nem egyenlőbb az egyenlők között. A telken meg ott kell és lehet parkolni, ahol a másikat nem akadályozzuk az ingatlana (pl garázsa) használatában. Ehhez nem kell saját KRESZ-t alkotni, nem kell szabályokat, térképeket rajzolgatni. Az, hogy "eddig ott parkoltam" nem jogalap.

nanemaaa

abban az esetben is fenntartod véleményedet, amennyiben
a garázs bejárata közös előteret képez és rakodóteret képez a szomszédos üzlet bejáratával? ami egyben az üzlet menekülési útvonala is

úgy tudom területhasználati módosítást (azaz parkolóhelyet elvenni a többi lakótól)csak a közgyűlés tehet, ami nem egyenlő a helyiség átminősülési hozzájárulással...?

Igen.
Szerintem nagyjából egyet jelent. A hozzájárulással mérlegelni kellett a telek használatában várható változásokat is. ;)

az átminősítéshez elég volt a garázsonak végigjárni a lakók 51%-át az ép. hatóság miatt (mi van a többi 49% lakó jogával???) de szerintem ez kevés ahhoz hogy az szmsz avagy az alapító okirat módosítsa a közös területek használatát. ahhoz szükséges a közgyűlési határozat úgy gondolom.
e nélkül "kisajátítja a parkolóhelyet, merthogy bármikor elzavarhatja onnan az ott parkolót.
ez nem közösségi elv:(

hab a tortán, hogy mindkét szomszédos helyisége munkahelyként üzemel, azaz tűzrendészeti és tulajdonvédelmi követelmények figyelembe vétele lenne fontos szempont. Tűzés -és robbanásveszélyes anyag (az autó a beépített üzemanyagtankjával az) szerintem egy saját gázkonvektoros fűtésű helyiségben nem tárolható!
ez emberi (pl. szomszédja) élet kérdése is, szerintem még a ép.hat. is tévedhetett mikor kiadta az átminősítéshez az ép. engedélyt, nem?

Tisztelt Szakértő!

Az ingatlan többségi tulajdonosa én vagyok. A tulajdonostársam sűrgősen ki akar lépni a közös tulajdonból és kéri az általa meghatározott összeget. Jelenleg nem tudom kifizetni, mert az ingatlanon lévő lakáshitel miatt jelenleg hitel képtelen vagyok a bankoknál, ezért nem tudok újabb hitelt felvenni. Az ingatlant nem szeretném eladni és vélhetően jelenlegi piaci helyzet miatt jelentősen kevesebbet ér, mint amekora hányadösszeget kér.
Van valamilyen lehetőségem az ingatlan megtartására, illetve a hatlalmas anyagi veszteség megelőzésére?
Üdvözlettel.

Bérlő (cég) köthet úgy bérleti szerződést, hogy kikötik benne a bérlő elővásárlási jogát? Ha igen, és az eladó eladja az ingatlant, ami viszont osztatlan közös tulajdonban van, a tulajdonostárs elővásárlási joga "megelőzi" a bérlőét v. egyenrangú és az eladó kiválaszthatja, kinek adja el az ingatlant?

Lehet ilyen megállapodást kötni, de a tulajdonostárs elővásárlási joga törvényen alapul, és az így megelőzi a szerződésben kikötöttet.

Gordiusz
Azt hiszem kevered a szezont a fazonnal, a szövetkezeti ingatlant a társasházzal. Szövetkezeti ingatlan esetében a tulajdonosokat egy személyben az elnök képviseli. Ennek tükrében kérdéses, hogy az építési hatóság milyen aláírásokat kért.
És ha már hab és torta. A hab leginkább abban van, hogy egy kereskedelmei egység egy helyiségének garázzsá minősítéséhez nem is kell az építésügyi hatóság engedélye. Még csak bejelentési kötelezettség sincs ilyen esetben.
Az építésügyi jogszabályokban nincs olyan előírás, hogy garázsban fűtőberendezés (gázos, vagy szilárd tüzelésű) nem üzemelhet.

nanemaaa

több dolgot bizton állíthatok: lakásszövetkezetről van szó, elnök nem adott ki hozzájárulást, közgyűlés nem volt, lakók egy része járult hozzá és kötelezte az önkormányzat építési engedélyre

tudod nehéz elképzelni ez alapján, hogy csak neki legyen joga: a "14. § (1) A lakóépülethez tartozó, a lakásszövetkezet tulajdonában álló földrészlet és épületrészek használatára - a közgyűlés határozatának keretei között - a tagok mindegyike jogosult, e jogát azonban egyik tag sem gyakorolhatja a többiek jogának vagy jogos érdekeinek sérelmére."

Azaz a mi parkolási jogunkat ő nem sérti azzal hogy beálláskor elzavar. Ha tényleg így van, abban az esetben mennyi idő (perc,óra,stb) az, ami ránk nézve elvárható elállási idő a parkolóhelyről?

én a "szenvedő" többséghez tartozom, így örömmel veszem ha a mi szemszögünkből próbálsz tanácsot, érvet adni.

köszönettel

bocs, ha a tegező forma zavarna, de nem tudom kik a hozzászólók

Gordiusz
Nem zavar a tegeződés. Pertut majd a végén iszunk. ;)

Válaszolni viszont más szemszögből nem tudok. Én ugyanazt mondtam, mint az általad beidézett jogszabály: „14. § (1) A lakóépülethez tartozó, a lakásszövetkezet tulajdonában álló földrészlet és épületrészek használatára a tagok mindegyike jogosult, e jogát azonban egyik tag sem gyakorolhatja a többiek jogának vagy jogos érdekeinek sérelmére.”

Megítélésem szerint a telken kialakult parkolók száma változhat, mivel egy eddigi parkoló bekerült az épületbe garázsként. Sőt, lehet, az üzlet területének csökkenése okán további parkolóigény csökkenése és megvalósult.

Szövetkezet + építésügy kérdésében nem tudok jobbat, mint a jogszabályokat „szajkózni”.
Jogszerűen nem kellett rá engedély, kivéve, ha ehhez az épületen olyan átalakításokat kellett végezni, mely érintette az épület tartószerkezetét. Ez esetben viszont építési engedélyt kellett (volna) kérni. Ha volt építési engedély, ahhoz a hatóságnak az elnök nyilatkozatát kellett kérnie. Menj be az építési hatósághoz, elvileg van iratbetekintési jogod.

Obudafan, tehát a tulajdonos így csak a tulajdonostársnak kínálhatja fel az ingatlan az elővásárlási jog alapján, és ha ő nem akarja megvásárolni, akkor jön a bérlő elővásárlási joga.

nanemaaa

megtennéd hogy ezzel kapcsolatban is mondasz valami "okosat" nekünk:
gondolom abban egyetértünk, hogy számunkra legrosszabb esetben is azért parkolhatunk ott (egyébként ezt a garázsos is így értelmezi), legfeljebb el kell állnunk. Ha tényleg így van, abban az esetben mennyi idő (perc,óra,stb) az, ami ránk nézve elvárható elállási idő a parkolóhelyről?

köszönet

Sziasztok!Kérlek segítsetek!
Közös udvarban állóházba költöztünk 6 éve,mi hátul lakunk.A telek osztatlan közös tulajdon,a tulajdoni lap szerint két tized rész a mienk.Az utcafront felé van a kapu a másik házzal,szolgalmi út vezet hozzánk hátra,máshogy nem megoldható a ki-bejárás.oldalt és mögöttünk is házak.Balra mellettünk ugyanaz a tulaj mint elöl.
Mikor beköltöztünk elöl a tulaj anyja lakott aztán egy darabig üresen állt.Tavaly ősszel beköltözött a tulaj lánya élettársával.Így is elég kellemetlen a helyzet,mert a házuk mögött kb.3-4 méter és már a mi házunk jön, egymás "szájában" vagyunk,az övék merőleges a mienkre,a mienk párhuzamos a kapuval.
A mi részünknél van egy kis "ágyás",kertecske"és már az ő fatárolójuk jön.Elkülönítve fizikálisan nincs a 2 rész.Tegnap a szomszéd"mellékesen" megemlítette,hogy tujákat akarnak ültetni hátra és össze is akarják nyitni a telket a szomszédossal.Ezt mint tényt,nem kérdést közölte.És még az is szóba került,hogy ők úgy tudják-itt jön a másik nagy pofon-hogy a mi telkünk sokkal kisebb az ágyás sem a mienk.A házat a bokrok teljesen leárnyékolnák-így is vizesedik-nem tudnám se a ruhát szárítani,se gyerekeket kiengedni,mert nem lenne hova!
Két kérdésem lenne:
1.A z elöl lakók az engedélyünk nélkül rakhatnak-e tuját telekhatárra és összenyithatják-e a 2 telket,akár úgy,hogy simán lebontják a falat?
2.Ha tényleg nem akkora a telekrészünk,ahogy az eladó annó mutatta van bármi jogunk "reklamálni"?Mert nem arról van szó,hogy picit odébb kerül a telekrész,hanem nem marad semmi kijárási,akár kiülési lehetőség,ágyás,hanem csak kijövünk a házból és máris a tuják következnének,teljesen megszűnne a területünk.Bocsi,hogy ilyen hosszú voltam.köszi

Gordiusz
Mondok egy okosat: "okosat"
Most jobb? :D
Gondolom olyan gyorsan, mint amikor az utcán állnak meg a kapubejáró előtt keresztben és te éppen indulnál a gyerekkel az orvoshoz. ;)

Bubuka6, a 2. kérdésre: amikor megvettétek, nem kötöttetek használati megállapodást? Ez alap osztatlan közös tulajdon esetén... Ezen pontosan le kell(ett volna) írni, le kell(ett volna) rajzolni, hogy kinek mekkora a területe és kinek melyik a saját része.

Szép napot mindenkinek!
lenne egy bonyolult kérdésem:
Van egy osztatlan közös tulajdon, mely négy részre van osztva egy régi szerződés szerint kerítéssel elválasztva.
Az egyik a miénk, hét tulajdonossal (öröklés).
Szeretnénk évek óta eladni, most az egyik szomszéd tulajdonostárs megvenné, de a hétból egy nem biztos, hogy rábólint. Mit tehetnénk?
Előre is köszönöm a segítséget
Ginababa

Elvileg akkor az ingatlanon 11-en vagytok tulajdonosok (minimum). Ti hatan eladhatjátok a 8.-nak a tulajdonrészeteket, ehhez a 7. beleegyezése nem kell, ezután módosítani kell a használati megállapodást, és legfeljebb túlhasználati díjat fizet a 8. a 7.-nek.

Ptk. 145. § (1) Saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs rendelkezhet.
(2) A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat HARMADIK SZEMÉLLYEL SZEMBEN (!!!!) elővásárlási, előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg.

Jó napot Mindenkinek!Aki tud kérem segítsen. Van egy osztatlan közös tulajdon melynek 50% tulajdonosa a kiskórú fiam. Ezen a fél részen van nekem holtig tartó haszonélvezeti jog. A másik 50% Anyai ágú testvéremhez került mint végrendeleti örökös. A tulajdon apám 100%-os tulajdona volt. Jelenleg most nem használjuk a kisfiam által örökölt részt. Időközben a bátyám hozott a területre egy kutyát a bele egyezésem nélkül s a kutya végett nem lehet bejutni az ingatlanhoz mivel az jelenleg csak egy kapun keresztül közelíthető meg. Ráadásul a kisfiam részéből el kezdte árulni a bútorokat ami egyáltalán nem az övé mert a végrendelet csak a telekről és az ingatanról szól. Így az ingóságok ha jól tudom az én tulajdonomat képezik mint törvényes örökőst. Mit tehetek ez ügyben ,hogy be tudjunk jutni a saját tulajdonunkhoz s ne árulja a bútorokat ami nem is az övé. Beszélni nem lehet vele s használati megállapodást se sikerült kötnünk. Segítségüket Előre is köszönöm!
Lacus72

A jegyzőtől lehet birtokvédelmet kérni, a rendőrségen meg feljelentést lehet tenni.

Szép napot mindenkinek!
Nekem egy olyan kérdésem lenne, hogy édesapám halála után megörököltünk egy ingatlant 3 testvéremmel. Én és az egyik testvérem az ingatlanba laktunk édesapám halála előtt is.Édesapám halála után a nem az ingatlanon lakó testvéremet a másik testvérem kifizette így ő megkapta a rézét. Így az ingatlanon én 1/3 részben és a testvérem 2/3 részben tulajdonos. Az ingatlan 2 épületből áll. Egy lakóházból és egy melléképületből(gazdasági épület ami a tervrajzon se szerepel és lakhatási engedély sincs rá) áll! A testvérem birtokolja a lakóházat én meg a mellék épületet és a lakóházból csak egy szobát kaptam! Így a testvérem azt állítja hogy nekem nem jár semmi a lakóházból! A kérdésem tehát az lenne hogy jogosan használja ő a lakóházat, míg én csak a melléképületet kaptam meg. Milyen úton módon tudnám én kérni a lakóházból az 1/3 részem? Illetve ha elszeretném adni az én 1/3 tulajdon részem akkor mit tehetek?

A válaszokat előre is köszönöm.

Ptk. 140. § (1) A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére.