osztatlan közös tulajdon

Köszönöm a választ. Ebben az esetben mit tudok tenni akkor hogy én is használhassam a tulajdonom.

Beköltözöl.

Jó estét mindenkinek.
Lenne egy olyan kérdésem, adott oszthatatlan közös tulajdonú kertes ház, amire 4-en vagyunk tulajdonosok.
A gond a következő apám akinek 18/60. tulajdonrésze van, nekem 15/60. részem van, vállasnál mikor elváltak anyámmal kizárták apám két első házasságából született gyermekeit a ház örökösödéséből,most a perünk előtt a lányára ruházta át a tulajdon jogát.
A perünk egyenként többlethasználatdíj megítélése.
A kérdésem csak annyi megteheti e az tulajdon át ruházást,ha a válási perben az már jogerőre emelkedett,hogy az első házasságából a gyermekei nem örökölnek a házból semmit?

Ez elég zavaros.

A kérdésed alatt a válasz. ;)
De szóba jöhet még a társasházzá alakítás is. Annak annyi hátránya lenne, hogy attól még lesznek osztatlan közös tulajdonú részek.

Elveszett a kérdés amire válaszoltam. :(

Jó napot mindenkinek!

Nekem is lenne egy kérdésem. Szeretnék megvásárolni egy ingatlant, ami 4 ember közös tulajdonában van. 1/4-ed rész egy olyan személy tulajdona, aki a 70-es években kiköltözött az Egyesült Államokba, állampolgárságot szerzett, egy Kaliforniai címen még egy ideig el lehetett érni, de kb. 10 éve senki sem hallott róla semmit. A tulajdonostársak szerint már valószínűleg nem él.
Milyen eljárással lehet megtalálni ezt a személyt, illetve ha meghalt, és nincsen örököse, akkor ez hogy érinti az ingatlant, az ingatlan megváráslásához meg kell várni a hagyatéki eljárás lezárultát, vagy előtte is van bármi esélyem arra, hogy megvásároljam az ingatlant?
Előre is nagyon köszönöm a válaszokat!
Linda

Ha holttá nyilvánítja a bíróság, akkor meg kell várni a hagyatéki tárgyalás végét. Ha más örököse nincs, majd örököl az Állam, vagy, ha a magyar állampolgárságát elvesztette, és így külföldi jogot kell alkalmazni, akkor ki tudja, ki.
Ha holttá nyilvánítás nélkül elindítjátok a pert, akkor hirdetményi idézés és ügygondnok kirendelése mellett megoldható lesz a közös tulajdon megszüntetése szerintem.

Adott egy szántóföld osztatlan közös tulajdonban. Ennek egy részét szeretném megvásárolni. Kinek van elővásárlási joga, illetve milyen költségekkel jár ez (az államilag támogatott megszüntetési akcióról lecsúsztak).
Köszönöm a válaszokat.

Kinek van elővásárlási joga? A fél falunak. Ja nem - az egésznek.

Viccen kívül, szántóföldre nagyon tág körnek van elővásárlási joga, de neked ezzel nem nagyon kell törődnöd. Majd az ügyvéd, akinek úgyis kötelező a közreműködése.

Amennyiben a helybenlakó fogalmát vesszük alapul akkor nem csak egész falunak van elővásárlási joga hanem még szomszéd falunak is.

Komolyra fordítva.
A Földtörvény szerint: "Termőföld vagy tanya eladása esetén – ha törvény másként nem rendelkezik – az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:

1. a Magyar Államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint;
2. a helyben lakó haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt;
3. a helyben lakó szomszédot;
4. a helyben lakót;
5. haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt."

A Ptk. szerint a tulajdonostársat is elővásárlási jog illeti meg.

musikboy, ha osztatlan közös tulajdonról van szó, akkor nem jogos, hogy csak a melléképületet használhatja, mert az egész ingatlanból illeti meg az 1/3 rész, az közös megegyezéssel, vagy végső soron bíróság útján megosztható, amennyiben a közös tulajdon természetben megosztható. Egyébként a közös tulajdon megosztását, ha nincs közös megegyezés , bármelyik fél a bíróságtól kérheti.

ugyvedbank.hu

Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy!

A segítségét/tanácsát szeretném kérni az alábbi problémában:
Én egy kétlakásos társasház egyik tulajdonosa vagyok. A telek osztatlan közös tulajdon, azzal a megkötéssel, hogy a telken található melléképület kizárólagosan az én tulajdonomat képezi.
A melléképület kb 20-25 m2 alapterületű egy szoba, konyha, fürdő kialakítású melléképület, melyben szívességi lakáshasználók tartózkodnak 1998 óta. A másik tulajdonos, aki 2005-ben vette meg a másik részt és az óta szeretné őket eltávolítani. Már több alkalommal próbáltuk megbeszélni intelligens módon, de sajnos nem sikerült kompromisszumot kötnünk. Kértem várjon addig amíg nem kapnak lakást, mert már 12 éve beadták igényüket önkormányzati lakásra, de még nem kapták meg azt. Már birtokvédelmi eljárást indított ellenem sikertelenül, majd kb 2 hónapja feljelentett az építéshatóságnál, ahol felszólítottak az épület bontására vagy fennmaradásának igazolására szeptember 20.-ai dátummal. 1990-ben az önkormányzattól vásároltuk meg a tulajdon részünket a melléképülettel együtt, mely szerepel az adásvételi szerződésen is, így azt elfogadták a fennmaradás igazolására is. Gondoltam az ügyet lezárták. Azonban tegnap előtt megjelent két önkormányzati dolgozó ellenőrizni, hogy megtörtént-e a kiköltözés. Azzal az indoklással magyarázták megjelenésüket, hogy az az épület nem lakó, hanem melléképület, így bontani ugyan nem kell, viszont nem lakható.

A kérdéseim a következők lennének:

1, Számíthatok-e bírságra, és ha igen mekkora összegre?
2, Az ott lakóknak kiköltöztethetik-e és ha igen biztosítania kell-e az önkormányzatnak lakhatást számukra? (hátrányos helyzetűek, 4 beteg gyermekkel, megélhetési problémákkal)
3, Milyen jogcímre hivatkozhatok a kilakoltatás elkerülése céljából?

Segítségét előre is köszönöm.

Tisztelettel:

Balogh Róbert

Tisztelt Cim!

Szeretném megkérdezni, hogy az osztatlan közös tulajdonban meg van, hogy ki mit használ, igaz én kevesebb rész használok mint a tulajdon részem, de ez nincs írásban foglalva. A tulajdon részemet el szeretném cserélni egy az egyben. Ilyenkor kell ajánlatot tennem a másik tulajnak, mert készpénz nem forog és nem eladom, hanem cserélem.
A Választ elöre is nagyon szépen köszönöm!
Üdv.: Picurka2

Csere esetén nincs elővásárlási jog.

Tisztelt Picurka2!

Ha a tulajdonos nem adásvétel útján, hanem más szerződéssel kívánja a dolgot elidegeníteni (például csere, ajándékozás), akkor az elővásárlási jog nem érvényesíthető.

Üdvözlettel: www.ugyvedbank.hu

Tisztelt Ügyvéd úr/hölgy!

A kérdésem azzal kapcsolatos, miszerint van egy termőföldünk közösen a nővéremmel és még másik két tulajdonossal egy osztatlan közös területen. A nővérem szeretné eladni a földet én viszont nem. Arra jutottunk, hogy én megváltanám az ő részét. Tudtommal a föld eladása elég sok macerával jár, gondolok arra, hogy fel kell ajánlani eladásra az államnak, ill. ki kell függeszteni az illetékes önkormányzatnál az eladás tényét, lévén nincs elővásárlási joga még a közvetlen családtagnak sem. Szóval a kérdésem, hogy lehetne egy olyan szerződést, megállapodást kötni a nővéremmel, miszerint kifizetem a részét, és a majdani eladáskor nem támaszt semmiféle követelést irányomban?!
Válaszát előre is köszönöm!
Üdv: matyi31

„hogy lehetne egy olyan szerződést, megállapodást kötni a nővéremmel, miszerint kifizetem a részét, és a majdani eladáskor nem támaszt semmiféle követelést irányomban”

Könnyedén - viszont kb. annyira ésszerű, mint a konnektorba vizelni. Simán vedd csak meg a hányadát. Kötelező az ügyvédi közreműködés, majd a kolléga intézi, amit intézni kell.

Tisztelt jogi szakértők!

Egy olyan kérdésben kérném a segítségüket, hogy az osztatlan közös kertbe való bejutást kell-e biztosítania mindenképpen annak, akinek a fizikai megosztásnál erre egyedüli lehetősége van, azaz a kerítés úgy lett felállítva, hogy csak az egyikből tud bemenni a kertbe autó, vagy traktor vagy szekér, stb. Tehát a kertrészbe bejuthat a másik tulaj, de ha géppel vagy járművel akarna, azt csak onnan lehet, ahol mi is vagyunk. De mivel ez is keskeny sáv hosszan, így ezt a részt ebben az esetben mi nem tudjuk hasznosítani (bevetni), miközben eleve nem valami nagy az egész kert. Szóval kötelesek vagyunk-e biztosítani az ilyen jellegű bejárást is? Köszönöm szépen előre is!

Van megállapodás a használat megosztárásól?

az ő oldaláról, nyisson a keritésen egy másik kaput.

Tisztelt Ügyvéd Urak!
Köszönöm a tanácsot (Sajnos a másik kapunyitás nem megoldható, közvetlenül mellette már a szomszéd van másik házzal, vagyis egyetlen kapubejáró lett kettéosztva, egyetlen autónyi hely van, meg két kis keskeny járda összesen. Megosztva kerítéssel úgy lett, hogy neki csak egy kis járda van.)
Közben utána olvasgatva láttam, hogy elvileg kellenne lennie használati megállapodásnak, de ennek utána kell kérdeznem, mert nem a tulajdonosok vagyunk, csak albérlők. Amúgy most nem is lakik ott senki, mert a bácsi, akié volt, meghalt, és jelenleg hagyatéki eljárás alatt van. Nem tudjuk, ki költözik ide, de valószínűleg el lesz adva - ami persze éveket jelenthet még. De ez a megállapodás vonatkozik még az örökösökre is majd? Ha eladják, az új tulajra is? Egyáltalán, mit lehet ilyenben leírni? Bármit, amiben a felek megállapodnak, vagy vannak azért ésszerű határok?

a használati megállapodás a jogutódra nem vonatkozik.

miért nem veszitek meg?

Vonatkozik, meg aztán a bérlő nem is jogutódja a tulajdonosnak.

Az alábbiakban kérnék tanácsot :
van egy családi ház. Ezt a házat anno a párom vásárolta, az adásvételi szerződésben ő a tulajdonos és édesanyja a haszonélvező.
Majd 1999-ben írodott egy adásvételi szerződés, mert állítólag másképpen nem lehetett megoldani azt, hogy egy emelet legyen ráépítve a házra.
Ez úgy lett megoldva, hogy készült egy adásvételi szerződés amelyben párom tulajdona 1/2 és a párom anyukájának élettársának leányáé a másik 1/2, azzal hogy ő megvette a felső szintet potom 2.750 ezer Forintért, és ezért kialakít a felső szinten egy lakást.
Haszonélvezetek úgy módosultak, hogy a párom részén az anyukájának van fél rész, a Hölgy tulajdonán pedig az édesapja és annak anyukájának volt haszonélvezeti joga. Az ő részéről a haszonélvezők már nem élnek.
Tehát jelen felállásban a párom tulajdona 1/2 , erre a részre haszonélvezet anyukájának és a másik fél az élettárs lánya nevén.
Ehhez vagy ebben a házban a lánynak semmi pénze nincs, mert a szerződés is csak papíron lett megírva soha nem került átadásra az abban szereplő összeg, ami nyilvánvalóan most már senkit nem fog érdekelni.(soha nem is lakott az ingatlanban)
Az elmúlt években a ház költségeit mi álltuk, talán egyszer fizette ki az önkormányzatnak a házadót, azóta költség és illetékmentességet kért mivel bejelentett munkahelye nincs (persze feketén dolgozik)...sőt édesapját és nagymamáját anyósom hosszú ideig ápolta, gondozta, mert mindketten nagyon betegek voltak, majd mi temettük el őket saját költségen. (a Hölgy többször elmondta már nekünk, hogy egyiköjükhöz sem volt semmi köze)

Elsőre kaptuk egy levelet tőle, hogy fizessünk többlethasználati díjat neki. De ez nem jogos, mivel jelenleg a ház alsó része van használva, a felső üres, Az alsó részben anyósom lakik és használja azt a részt melyre haszonélvezeti joga van.

Másik problémája volt, hogy nem engedtük be a házba. Múlthéten találtam meg a neten egy ingyenes hírdetési portálon az általa feladott hirdetést miszerint a ház eladó(az ő neve és telefonszáma alatta a feladás dátumával együtt), a ház belső része is le van fotózva, sőt ősszel egy ingatlanos is jött vele, aki azzal kezdte, hogy anyósom mondjon le a haszonélvezeti jogáról. A hírdetést ki is nyomtattam és maga a link is el van mentve.

Felróta még nekünk, hogy neki nincs az ingatlanhoz kulcsa, ami valóban igaz, hiszen a felső szint úgy közelíthető meg, hogy az alsó szintről indul egy lépcső feljáró, tehát folyamatosan használná átjárás közben anyósom részét. Mivel anyósom idős, beteg és egyedül lakik az ingatlanban nem szeretnénk, ha vad idegenek járkálnának keresztül a lakrészén ezzel zavarva a mindennapos életvitelét, látnák a személyes dolgait...

Kb 2 hete kaptunk egy idézést a Bíróságtól meghallgatásra (párom és édesanyja részére), mivel a Hölgy bement jegyzőkönyve mondta a problémáját, költség és illetékmentességet kért és elindított egy pert ellenünk. Az indokok ugyanazok voltak, mint a korábban kapott levélben leírt már.

Próbáltunk vele telefonon egyezkedni, hogy vonja vissza a pert, mert mi nem szeretnénk belemenni egy évekig tartó pereskedésbe, úgy hogy mi úgy tudjuk, hogy a per ideje alatt a házat nem is lehetne értékesíteni. (arról nem is beszélve, hogy ki venne meg egy per alatt álló ingatlant).

Nekünk is az lenne a célunk, hogy eladjuk a házat, persze jó lenne ha úgy, hogy a Hölgy ne a fele összeget kapja meg. Szeretnénk ha valahogy figyelembe lenne véve, hogy az ingatlan teljes egészében a párom tulajdona volt, de ez az évek folyamán átment fele-fele arányba.. amit nem tudunk hogy ügyvédi tévedés vagy egyszerűen csak idézőjelbe tett tudatos "kisemmizés" volt.

A papírok rendezgetése közben találtunk egy tulajdoni lapot , mely szerint a párom anyukájának élettársának volt egy fonyódi ingatlanja, melyet a halála után (ez 2005-ben volt) a lánya elég gyorsan és ár alatt értékesített. Párom édesanyjának és élettársának hivatalos élettársi kapcsolatát a polgármesteri hivatal is igazolta (ez a papír is megvan). Hagyatéki tárgyalásból viszont anyósomat kihagyták. Esetleg a közös élet és az élettársi kapcsolatra hivatkozva nem lett volna neki is köze ahhoz az ingatlanhoz?

igazából elég érzékenyen érint bennünket az, hogy gyakorlatilag semmi köze nem volt soha az ingatlanhoz, az édesapját és a nagymamáját nem látogatta, nem ápolta és most a fél ingatlan árát vinné...

Elnézést, hogy ilyen hosszan írtam, de a teljes történt sajnos ez, és gondolom ennek függvényében és a papírok szerint várhatom a tanácsot, javaslatot, ötletet?!

köszönöm!!!