osztatlan közös tulajdon

kezelöi jogot kapot az erdöfelügyelöségtöl mivel a tulajdonosok 2/3 részével bérleti szerzödést kötöt

Szép napot mindenkinek!

Egy 3 lakásos ház (35nm,35nm,70nm) 70nm lakásának megvásárlója a 800 nm telek mekkora részének lesz tulajdonosa?
Az ügyvéd előtti használati megosztás lesz a telekhányad tulajdonlásának alapja vagy esetleg a házrész aránya vagy ezektől független egyéb körülmény?

A házrész megvásárlásának szándéka elsődlegesen a telek jelenlegi értéke lenne.

Osztatlan közös tulajdon? Az egész hóbelevanc egyetlen helyrajzi számon?

(Az utolsó mondatnak nincs semmi értelme. Vagy nem magyarul van.)

Igen egy helyrajzi számon van.
Van egy használati megosztás, ami szerint a telek három azonos méretű részre van osztva. Vagyis a 35nm-esek ugyanakkora telket használnak mint a 70nm-es lakás.
Egy későbbi közös telekként értékesítéskor akkor ezek szerint csak az eladási ár harmadára tarthatnék igényt? Vagy egyáltalán nem ez hanem mondjuk a házrész mérete vagy valami más tényező lesz ami meghatározza a részesedést?

Az utolsó mondat értelme: A telek piszok sokat ér.

Ha a tulajdonostársak a telekből eladnak egy részt a vételár egyenlő arányban osztódik köztük lévén a telek osztatlan közös - csak a lakások alapterülete van külön megállapítva.

Szerintem.

Vélhetően annak idején sem lakásnégyzetméter-arány szerint történt a telek megvásárlása.

"Mona"
laikus hozzászóló

Az egész telket adnák el a házzal vagyis a lakásokkal együtt.

Tulajdoni hányadok alapján kellene felosztani szerintem, hiszen a lakás nagysága nem feltétlen egyezik meg a tulajdoni hányadokkal. Persze ez csak akkor jó felosztás, ha tényleg csak a telket veszik figyelembe. Pl. ha az egyik tulajé az osztatlan közösnek a fele, attól az ő része még érhet kevesebbet, ha kisebb/lelakottabb/értéktelenebb lakása van, mint egy másik tulajdonosnak akinek szebb vadiúj lakása van a kisebb tulajdoni hányadán.

Jah még1 a használati megállapodás az szerintem nem ruházza át a tulajdonjogot, ezért nem is kell eladáskor figyelembe venni. Persze hozzáteszem ezeket laikusként írtam.

Ebből a szempontból a használat megosztására vonatkozó megállapodás teljesen közömbös. Az ingatlan egészének eladásából származó vételár a tulajdoni hányadok arányában illeti meg a tulajdonostársakat.
Más kérdés, hogy aki az őt így megilletőnél nagyobbat szeretne, az nem fogja aláírni az adásvételit.

A közös tulajdon miatt nem tudod megvásárolni a 70 négyzetméteres lakást. Egy bizonyos tulajdoni hányadot tudsz megvásárolni, és megállodás alapján kizárólagosan használhatod a lakást - ami egyébként ugyanúgy osztatlan közös tulajdon, mint a másik kettő meg a telek.

Köszönöm! Választ kaptam a kérdésemre.

Meggondolandó a vétel !

Kedves Fórumozók,

igyekeztem végigolvasni az osztatlan közös tulajdonról szóló hozzászólásokat, de nem találom a választ a saját kérdésemre.
Egy osztatlan közös tulajdonban lévő öröklakásban van 63/114 tulajdoni hányadom. A bejegyzett 51/114-es "tulajdonostársam" egy idős néni, még 2003 őszén meghalt. A hagyatéki eljárás még mindig nem zárult le, sajnos időről időre meghalt egy-egy "örökös" az eljárás során, ettől nagyon lelassult az eljárás.
Szeretném eladni a tulajdonrészemet, lenne rá vevő (valaki, akinek kevés pénzért kellene ennyi négyzetméter...) A probléma az, hogy a lezáratlan örökösödés miatt nincs kivel egyezkednem az elővásárlási jog miatt. Eladhatom a tulajdonrészemet a másik fél lezáratlan hagyatéki eljárása mellett? Már lassan 7 éve tart, nem látszik a vége...

A hozzászólásokat előre is köszönöm.

Az örökös a halál pillanatában azonnal tulajdonos lesz.
( tehát tulajdonosi lemondó nyilatkozatot tehetnek)
Ha tiszták az öröklési viszonyok ( például a néninek vannak egyenesági örökösei mondjuk 2 unoka)
S mindketten lemondanak irásban elővásárlási jogukról, akkor szerintem eladhatod.

Köszönöm a választ. Ha "csak" 1-2 egyenesági örökös lenne, valószínűleg könnyű lenne felvenni velük a kapcsolatot. Egyenesági örökös sajnos nincs (nem volt a néninek gyereke...), van külföldi örökös is. Az egyik oldalági örökös szerint már 20 fölött jár a fellelt örökösök száma... Szóval nem hiszem, hogy könnyű lenne megtalálnom őket, a családfájukat is csak alig ismerem.
Van esetleg más ötleted?
Gondoltunk arra is, hogy fizikailag megosztjuk a lakást és a közös tulajdonviszonyt. Két lakrész van, csak a bejárat közös, lenne is hely külön bejáratot kialakítani. De gondolom ahhoz is kellene az örökösök bejegyzése tulajdonosként, hogy létrehozzuk a 2 külön albetétet... (Ez egy, az "átkosból" megmaradt társbérlet, amit később megvettünk az önkormányzattól. Így lettünk társtulajdonosok a néhai szomszéddal.)

Nehéz ügy, de jobban is kijöhetsz belőle.
Ha sok az örökös, mindegyiknek érdeke hogy pénzt lásson belőle.
Ha 20 felé-megy a pénz nagyon kicsi jut egy örökösre.

Esély sincs arra hogy meg tudj velük egyezni egyenként, főleg ha külföldi is van.
Két lehetőség van. Megvárod mig a tulajdoni lapra bejegyzik az összes örököst, akkor tudod az elérhetőségüket.

A másik pert inditasz a közös tulajdon megszüntetése iránt, ez gyorsabb, de költséges megoldás. A per végén az ingatlant 70 %-os értéken meg tudod venni, megoszthatod, s 1 vagy akár 2 ingatlanként is eladhatod. Kérdés van-e rá pénzed. Több millios hozamot hozó befektetés.

Tisztelt Hozzáértő!

Jogi felvilágosítást ,értelmezést szeretnék kérni az alábbiakra!
Egy közeli ágbeli rokontól( anyós)az őt képező ingatlan 1/1 tulajdon jogából megvásároltam 10%-ot. Sajnos időközben házasságom fiával megromlott válófélben vagyunk.A férjem , mivel Ő a felperes a keresetében egyezségi ajánlatot tett : miszerint kéri az ingatlan osztott használatának szabályozását megjegyzem viszont, hogy Ő nem szerepel a tulajdonosként az ingatlanon.Ha jól tudom, akkor itt jön be az , hogy "közös szerzemény".
Az volna kérdésem, hogy mivel Ő nem szerepel a földhivatalnál bejegyzett tulajdonjoggal ezen az ingatlanon, kérhet-e ilyet?
Továbbá megilletne-e engem abból ha az ingatlan eladásra kerülne a vételárból 5% tulajdoni hányadomnak megfelelően ha tényleg 5%-a megilleti Őt?
Illetve házasságunk alatt vásároltunk egy lízingelt szgk-ot,ami az Én nevem szerepelt így a hitel is, mivel akkor csak így tudtuk megoldani de az visszaadásra került.Ő adóstársként szerepelt. A tartozás viszont fennáll és az erre vonatkozó elszámolást a Bank meg is küldtem felém.
Ezzel kapcsolatban kérhetem-e a Bíróságtól, hogy mivel az közös szerzemény ezt vegye figyelembe és a részletfizetés fele Őt illesse meg?

Ügyvédre lenne szükséged. Ahogy elnézem, a férjednek is.

Segítségüket szeretném kérni.
Én egy 6-os sorházban lakom, amihez hátul és elöl osztatlan közös terület tartozik. Ez írásba módosítva lett, hogy mindenki a hozzá tartozó területet saját célra használja. A ház előtt van egy süllyesztett garázs és utána már a közterület, ahol járda van. Az a kérdésem, hogy én lekeríthetem a hozzám tartozó osztatlan közös területet, mivel ezzel tudjuk biztosítani a garázshoz való bejutásunkat. Számtalanszor volt, hogy nem tudtunk bejárni vagy feljárni a garázsból, mert elfoglalták és a kérésünkre sem voltak hajlandóak elmenni, azzal indokolva, hogy ahhoz nekik is joguk van mivel osztatlan közös terület. Köszönöm

Ehhez látni kellene, mi is lett leírva.

Tisztelt Szakértők!
Adott egy ingatlan melynek durván 75%-ban vagyok a tulajdonosa, s a maradék 25%-nak a rokonaim. Kérdésem az lenne, ha én el akarom adni az ingatlant és konkrét vevőm is lenne rá, ők viszont nem akarják eladni akkor mit tudok tenni?
Az ingatlant én tartom fent, minden költségével együtt de egyikünk( tulajdonosok) sem lakunk ott.
Kötelezhetem őket az eladásra?
Üdvözlettel

Pert indíthatsz a közös tulajdon megszüntetése iránt.

Ptk. 147. § A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis.

148. § (1) A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani.

(2) A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit.

(3) Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, illetőleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.

(4) A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

Tisztelt Szakértő!

Lehet, hogy az alábbi kérdés már elhangzott, de nem volt időm utánaolvasni,igy kérem megértését

Testvéremmel van egy osztatlan közös tulajdonban lévő földterületünk(egy hrsz-on)(szántóföld)

Szeretném a sajátomat (50 %), önálló tulajdonként bejegyeztetni.

Hogyan lehetséges, és milyen költségekkel jár!
Kell e a testvérem hozzájárulása?

Ok:a földemen szeretnék fásítani,amihez a testvérem igy, osztatlan közös tulajdon résztulajdonosaként,nem járul hozzá.Ha viszont megosztottá válik, tudomásom szerint nem kell kérnem a hozzájárulását a fásításhoz.

Tisztelettel várom válaszát Veress Károly

Károly!

A terület osztásának feltételeit az illetékes Önkormányzatnál kell megérdeklődni.

Földmérő mindenképpen szükséges. Változó, hogy ki mennyiért vállalja a munkát (Ez a nagyobb költség, lehet akár 100 eFt is). Ehhez jönnek még kisebb illetékek, pár ezer ft-os tételek.
Ha elkészültek a papirok, a Födhivatal jegyzi be a tul.jogot.

Osztatlan állapotban mindenképpen kell a tul.társ hozzájárulása. Ha a területet megosztottátok, utána már természetesen mindenben te egyedül döntesz.

T.Szakértők!

Az alábbi problémára keresünk jogi kiutat:

Lakásszövetkezet földszintjén üzletek kerültek építéskor kialakításra. Az egyik közbenső üzlettulajdonos 15 év után gondolt egyet és utólag garázzsá minősítette át üzlete hátsó részét. Így azonban a garázs bejárata a szövetkezet osztatlan közös tulajdonú területére nyílik. A szövetkezet e terület használatának szabályozásához még nem "nyúlt hozzá", azaz mindenki számára használható, parkolható az eredeti okirat/szmsz alapján.Nincsen pl. névreszóló hely sem kijelölve.
Kérdésem az lenne, hogy a garázs használója előnyt élvezhet-e az osztatlan közös területre a garázsba való beálláshoz a többi lakó parkolási jogával szemben avagy viselnie kell átminősítésének hátrányát és elfogadni, hogy időnként nem tud beállni a garázsba?

Válaszukat előre is köszönöm!

Időnként nem árt kimenni egy kicsit nyugatra, kultúrát tanulni.
Egyébként minden üzlethez jár egy nyilvános parkoló, közvetlenül az üzlet előtt.