osztatlan közös tulajdon

Olvasd el a gáztörvényt !

Nem!

Sajnos a társasházé!

„A gáz csatlakozó vezeték az utcai főelzárótól a gáz óráig mindig közös tulajdona”

Úgy-érted a gázszolgáltató tulajdona...

Sme

Gyanús az ügy.
Mivel eddig senkinek nem tűnt fel a gáz hiánya, esélyes hogy a vezeték csak a te lakásodat szolgálja. Ebben az esetben csak a te érdekedet szolgálja.

Nem értek egyet nanestb véleményével.

A gáz csatlakozó vezeték az utcai főelzárótól a gáz óráig mindig közös tulajdon.
Sajnos a nyaram ráment a gáz felújításokra.

Nézd meg az Alapitó Okiratot, kié a vezeték.

Telek vásárlás előtt állva egy osztatlan közös tulajdonú telek állami résztulajdonát tekintve az alábbi dolgok érdekelnének:

1. 103 nm Állami tulajdon szám szerint a telek nyelének azon részét teszi ki, amely az utcafronti szomszéd mellett húzódik (durván 3*34 m). Esetleges telekvásárláskor a használat megosztási szerződést az Állam, mint társtulajdonos alá szokta írni?
2. Ha az eladó telekrész megvásárlásra kerülne, az Állam elővásárlási jogáról le szokott mondani?
3. Ha a helyi önkormányzat az építési engedélyt megadja, az Állam ezt el szokta fogadni?
4. Adott esetben milyen egyéb okmányokat kell ilyenkor aláírnia a Magyar Államnak, mint társtulajdonosnak?
5. Nagyjából mennyi ezeknek az átfutási ideje?

A kérdéseket az illetékesnek is feltettem, sajnos minimum egy hétig nem kapok rá választ. Az Állami tulajdon elárverezését egyelőre nem szeretnénk kérni. A hasznos hozzászólásokat előre is köszönöm!

sme235
Minden közmű szolgáltatóra szerintem egységesen igaz, hogy a méretlen vezeték (az óráig - főmérőig - terjedő szakasz) a szolgáltatóé. Egyeztess a gázszolgáltatóval.

Bene7
Hogy ajándékozhatná el, hiszen nem az övé?

Kedves Fórumozók!
Tavaly költöztem a társasházba. Az előző lakó 2012. szeptemberében visszaadta a Gázműveknek a gázórát, és villanykazánt szereltetett be. Én visszakértem a gázórát, és gázkazánra cseréltettem a villanyt. Amikor már minden kész volt, és fel akarták tenni a gázmérőt, akkor derült ki, hogy nincs gáz a csőben. A tervező kiderítette, hogy az alattam lévő pincerekeszben szakad meg a vezeték, valószínűleg a köztes időben csőcserét végzett a Gázművek, és mivel itt nem volt rá szükség, a régit levették. A tervező szerint a pince közös tulajdon, és a kaputól a lakásomig terjedő vezeték is a közös tulajdon része, a társasházra tartozik. A képviselő viszont azt állítja, ez magántulajdont érintő kérdés, neki ebben nincs semmi hatásköre, és a költségek is engem terhelnek. Kinek van igaza?
Köszönöm segítségüket!

Tisztelt Jogi Fórum!

Egy ingatlannak 2 tulajdonosa van. Kérdésem az hogy a haszonélvező elajándékozhatja az ingatlant melyen a haszonélvezeti joga van vagy csak a tulajdonosok tehetik ezt meg?
Válaszát előre is köszönöm.

Üdv, Szilvi

MajorDomus

köszönöm gyors válaszát!
a másik topikban is :)

Meg tudja akadályozni.

na most nézem hova írtam ezt, társasházas topikba akartam
persze ha valaki válaszol itt, azt is megköszönöm :)

Tisztelt Fórum

előző beírásom nem tudom megjelelent-e a topikban, de közben újrafogalmaznám a kérdést.

találtam egy ilyet hogy :

"Az alapító okirat megváltoztatása

Az alapító okirat megváltoztatásához - a társasházi törvény eltérő előírása hiányában - valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges..."

"Módosítás négyötödös szótöbbséggel

Az előzőekben ismertetett főszabály alól kibúvót jelent egy új rendelkezés, amely szerint ha az alapító okirattal, illetve annak módosításával a tulajdonosok négyötöde egyetért, és a kisebbségben maradt tulajdonostársak a szavazás napjától, illetve írásbeli szavazás esetén a négyötödös szavazási arány elérésétől számított harminc napon belül nem élnek keresetindítási jogukkal, úgy az alapító okirat, illetve annak módosítása hatályba lép."

a kérdés:
amennyiben osztatlan közös tulajdonú tetőteret akar eladni a társasház de van a tetőtér alatti lakás tulajdonosa aki ezt nem akarja, akkor ha 30 napom belül él a keresetindítási jogával, akkor az automatikusan vétójognak számít? vagy csak megakasztja a szavazás végrehajthatóságát amíg ítélet nem születik a "kereset tárgyában"?

Segítségüket előre is köszönöm

Csak legyen annyi eszed, hogy az albérleti díj fizetéséről legyen bizonyítékod.
Legalább feladovevény vagy átutalás bankszamlárol.

sos!jogisegítségkérő

Csatlakozom MD-hez.

Jogilag annyi, hogy használati díj akkor jár, ha kizártátok volna a húgodat a lakásból. Mivel nem zártátok ki, a holmija ott volt, így nem jár használati díj.
Egyébként használati díj a követelés időszakától jár, nem pedig visszamenőlegesen. Tehát, ha a húgod azt kéri, hogy fizess neki, akkor mondd, hogy költözhet a lakásba, nincs kizárva, így nem jár neki használati díj.

Ami pedig a rokonokat illeti, hát, nem is mondok semmit. A lényeg, hogy ha fizeted a húgod albérletét, akkor lassan kifizeted a lakás felét részére és még a lakása is megmarad. Nem is értem, hogy ezt hogyan lehet ésszerűen kigondolni.
Ez olyan mint a feneketlen bank. Csak fizetsz, fizetsz a semmiért.

1.hajsd el melegebb éghajlatra a barátot
Nem tulajdonos, nem is rokon. Mi köze hozzá?

A húgod holmija ott volt a szobában tehát lefoglalta.

Akkor miről beszélünk?

Fizesd ki a lakásból a hugodat és legyenek boldogok.

Jó Napot! Kérném továbbra is a segítséget MajorDomusttól vagy hozzáértőktől.
Jó Napot!
Húgom és én árvák vagyunk, nagykorúak. Van egy közös tulajdonban lévő lakásunk (1/2-ed rész 1/2ed rész). Ebbe a lakásba 3 évig én éltem a kisebb szobába 2 albérlővel (a nagyobb szobában), az albérleti díjat hazaadva édesanyámnak és húgomnak. Fél évet párommal laktam a nagyobb szobába 1 albérlővel ezt az albérleti díjat húgom kapta. Ezek után fél évig párommal laktunk a nagyobb szobába húgom pedig a kisebben. Édesanyám ekkor halt meg. Húgom saját döntéséből kiköltözött. Édesanyám halála után családi pénzügyi találkozókat tartottunk idősebb rokonokkal. Itt az a megegyezés született, hogy mivel húgomé félig a lakás, ezért én és párom fizetjük az ő albérleti díját ott ahová költözött. Ő pedig a közös költség és az általányok felét. Nyáron nem kellett albérleti díjat fizetnie ingyen lakott ismerősöknél. Mi pedig nem használtuk nyáron azt a szobát, amiben ő lakott mivel a dolgait nem vitte el onnan. Húgom barátja azzal a követeléssel keresett meg, hogy húgomnak tartozom mivel a a saját tulajdoni hányadomból keletkező haszonhoz már hozzájutottam, hiszen ott élek a lakásban. És hogy visszamenőleg nyárra is és most is többlethasználati díjjal tartozom húgomnak. Én úgy a gondolom a nyári időszakot, felülírja a megegyezésünk. Kérném erről és a nyár utáni helyzetről jogi szempontból a véleményeket! Előre is nagyon köszönöm!

szemecske
„....de az etikus normák sokaknak hiányoznak a repertoárból.”

Ezzel maximálisan egyetértek. A végeredményre én is kíváncsi leszek.

Sok sikert.

nanemaaa:

Tényleg csak azért válaszolok, mert a jogifórumon vagyunk és adódik ha már a szakmákat hasonlítjuk:
Csodálkozna milyen építészeket ismerünk, tényleg nemzetközi szinten a szakmai csúcsteljesítmény az életük és a munkásságuk.
Jogászok között is van mindenféle, viszont csak a mi a közvetlen környezetünkben is láttunk már olyan jogászt aki olyan fegyházat kapott, hogy csak úgy zúgnak el mellette az évek, és nem emberölés volt a háttérben.
Mindenfélék vagyunk, és valamiért a jogászokra különösen igaz. Az, hogy megnézik kinek milyen válaszokat adnak és ugyanarra a kérdésre tudnak többfélét is, egy dolog, de az etikus normák sokaknak hiányoznak a repertoárból.
Tisztelet a kivételnek.

Sok arca van a legegyszerűbb dolognak is, s még a fények is számítanak, nem hogy a szemlélők személye.
Köszönöm mindenkinek a hozzászólásokat.
Most én ezt az egészet részemről lezárnám
Megfelelő kezekben van a probléma a férjem szerint, és ebben feltétlenül bízom.
Csak a végeredményt fogom itt közölni, s tényleg csak mások okulására és MajorDomus kérésének megfelelően.

szemecske
Láttam már építészt, olyat is, aki nagy házat is tervezett. Pestit és vidékit is, ha kellett.
Mindezek tudatában írtam amit írtam. Amit te írsz, annak nem sok köze van ahhoz a polgári jogi kérdéshez, amiből itt a problémád származik. Mellesleg, ha időben tájékoztatod a tervezőt a tulajdoni viszonyokról és arról, hogy szeretnéd a köztetek fennálló szerződést tiszteletben tartani, akkor tervezett volna más megoldást. A tervezőnek nem kell tudnia a használati megosztásról, az OTÉK-ot meg nem érdekli. ;)
Arról meg, hogy mi kötelező és mi nem....nos ezen nem nyitnék vitát.

Immaculata:
" Ha tervezőt hívtok, aki átvizsgálja tüzetesen az épületet, bizony észreveszi, hogy az épület életveszélyes állapotban van, ezért a bontást és felújítást szakszerűen tervezi meg."

Szerintem volt már nem egy olyan ügye a pályán, amikor tervezők néztek meg ingatlant és csak később derült ki, hogy kuka az egész, de nagyon. Röntgennek hívják ami a falak alá lát.

Immaculata:
Köszönöm, szakszerű volt mint mindig. Tényleg hálás vagyok érte, és azért vagyok az, mert nem feltétlenül az a célunk, hogy átverjünk, vagy megkárosítsunk bárkit is. Fontosabb a helyes döntés, legyen is az akár hátrányos a számunkra, ha ez manapság nem is annyira közkeletű felfogás.
Az normál közember eladónk nem tett kifogást az akkori átalakításaik ellen, csak részben ő is át volt verve egy jogász és csapata által, s csak éppen szobát rajzoltattak oda ahol az nem volt, és szoba lett a tetőteraszból az alapító okirat földmérési mellékletein a tulajdonostársak részén. Ha érthető akarok lenni: nem hiteles nem valós adatokat tartalmaz az okirat. Mi hibánk oly sok minden, az is hogy ezt későn fedeztük fel, de a legfőbb, hogy megvettük ezt az ingatlant.
Az építészeket csak az állandó OTÉK mantrázás miatt hoztam fel, nagyjából tudom mi a különbség a két szakma között.
Tényleg nem akarok itt ingyen ebédet, megfizetett jogászok foglalkoznak a témával. Mégis jó talán ha itt is olvassa más is az ügyet, mert mindenki tanul belőle, mint ahogy én sokat köszönhetek akár régebbi más ügyeimben ennek a fórumnak konkrétan Önnek is. Most is tanultam Önöktől.

„Mi van akkor, ha a most érvényes alapító okirat nem valós adatokon alapult, illetve pont a korábban itt élő jogász tulajdonostársak néhány éve történt engedély nélküli építkezésit volt hivatva legalizálni a földmérési vázrajz földhivatlahoz történe beadásával?”

Az osztatlan közös tulajdon előnye, hogy azt minden tulajdonostárs használhatja a másik tulajdonostárs sérelme nélkül.
Az eladód nem tett kifogást a tulajdonostárs építkezése ellen, ezért ha a tulajdonostárs a tulajdoni hányadánál nagyobb területet épített be, ezt úgy tehette, hogy ez ellen az eladód nem tiltakozott.
Te, új belépő tulajdonostársként már nem tiltakozhatsz visszamenőlegesen, mert ilyen kialakult viszonyok mellett vásároltad meg a jogelődöd tulajdoni hányadát.
Ha a földhivatalban az újonnai állapot még nincs legalizálva, az nem olyan nagy baj. Ha ti is elkészültök az építkezéssel, akkor közös költségen lehet az alapító okiratot módosítani.