osztatlan közös tulajdon

„műszaki állagmegóvást kellett elvégeznünk egy igen silány épületen, amin a részletek csak a vásárlást követően derültek ki. Majdnem emberek haltak meg amikor például rájuk omlott egy emeleti fal. Hosszan tudnám sorolni a problémákat.
A jogászok mondják a maguk jogi érveit, az építészek meg a műszaki érveket. Úgy látom kevesen tudnak affinitással foglalkozni a másik oldal ismereteivel mindkét irányból”.

Szemecske!

Elhiszem, hogy rossz állapotú volt az épület. Meg kell értened, hogy azért, mert valami rossz, nem jelenti azt, hogy nekiesünk és óvunk. Ha tervezőt hívtok, aki átvizsgálja tüzetesen az épületet, bizony észreveszi, hogy az épület életveszélyes állapotban van, ezért a bontást és felújítást szakszerűen tervezi meg.

Ha majdnem meghaltak emberek, az annak a következménye, hogy életveszélyes házba engedtél munkásokat, akiknek nem feladatuk a hiba észlelése. Szakszerű tervezés és kivitelezés nélkül álltatok a felújításnak.

Ha ezt nem érted meg, nincs miről tovább beszélnünk.

A terveket ha átbeszélitek a tulajdonostársakkal, láthatták volna, hogy az évek óta használt bejáratukból elvennétek szigetelésre területet. Egy olyan kapcsolatnál, ahol a tulajdonostársak tisztelik egymást, ott megegyezésre lehet jutni. Még most sem tartom indokoltnak, hogy a gépkocsibejáróból akármennyi területet elvegyetek.

A jogászi és az építészi szakma két külön álló terület. Nem szükséges egybemosni, ahogyan gondolod. Az építész megtervezi a házat, az építéshatóság engedélyezi, amit a jogszabály lehetővé tesz, a jogász pedig óvja a Te, a tulajdonostársak és a szomszédok érdekeit, hogy senki se sérüljön jobban, mint amennyire az indokolt volna.

Beácska, Szemecskéék már így is több biztatást kaptak, mint amennyit kellett volna, maradj ki ebből.

a szigetelés egyébként sem engedélyköteles, csak bejelentésköteles.

nanemaaa:

1. ma megkérdeztem a férjemet, energiaszámítási terv beadására kötelező végzést kaptunk és a régegtervekkel kellett ábrázolni a rajzokon a szigetelések módját és fajtáit. Ma délután tárgyaltam az építésvezető mérnökkel, és azt mondta, ha valaki jókedvében fölös pénzének égetésével akar szigetelni, akkor az OTÉK úgy is lehetőséget ad, még ha közterületből is foglal helyet, de még a közlekedési utakból is enged elvenni. A szomszéd közlekedő útjából is elhasználható 10 cm. Nem csak abban az esetben, ha az a törvényesen előírt autókra előírt szélességgel rendelkezik, ami itt 3 méter és kétoldalt 25 cm kellene legyen, mert mindkét oldalon falakkal határolt az itteni környezet, hanem még akkor is, ha nincsenek meg az elvárt méretek.
Meglehet butaság amit mondok, ti vagytok a jogászok, de az építész nekem ezt mondta. Nagy beruházásokat csinál, nem családiház tervezőmérnök.
Nem szereném elfoglalni a fórumot, csak gondoltam megírom Önnek, itt talán mások a feltételek, mint amire írta a válaszát, de megtisztelt a válaszával.

Immaculata:
Figyelmesen olvasom újra és újra a hozzászólását, és azt kell mondjam, vagy félreértett engem, vagy az esetet ismeri elkötelezve. Hónapok óta olvasom a fórumjukat, tudom hogy jogász és azt is, hogy sok segítséget ad.
Nem kell mentekegetőznöm, mert nem építkeztünk önkényesen, műszaki állagmegóvást kellett elvégeznünk egy igen silány épületen, amin a részletek csak a vásárlást követően derültek ki. Majdnem emberek haltak meg amikor például rájuk omlott egy emeleti fal. Hosszan tudnám sorolni a problémákat.
A jogászok mondják a maguk jogi érveit, az építészek meg a műszaki érveket. Úgy látom kevesen tudnak affinitással foglalkozni a másik oldal ismereteivel mindkét irányból.

Köszönöm a válaszokat, majd megmutatom a férjemnek, bár ő még nem tud arról, hogy itt kérdeztem, az sem biztos hogy boldog lenne tőle.
Senkit nem akarunk kijátszani, tisztességgel élő és gondolkodó emberek vagyunk, etikusan próbálunk meg eljárni minden élethelyzetben. A válaszaikat is ezek szerint próbálom értékelni.
Sok jogász van körülöttünk, sokféle választ adnak az esetünkre. Specialista kell az biztos, mert apró részlet nem ismerése is elviszi az eredő véleményt.
Még egy kérdés:
Mi van akkor, ha a most érvényes alapító okirat nem valós adatokon alapult, illetve pont a korábban itt élő jogász tulajdonostársak néhány éve történt engedély nélküli építkezésit volt hivatva legalizálni a földmérési vázrajz földhivatlahoz történe beadásával?

szemecske

1. Teljes tévedésben vagy. Az építési engedély nem kötelez építésre, mindössze lehetőséget biztosít. A határozatban benne van (az építési törvényben is), hogy a hatóság engedélye polgári jogi igényt nem dönt el. Jelen esetben van közöttetek egy használati megosztás (polgári jogi szerződés) amit te fel akarsz egyoldalúan rúgni azzal, hogy az utólagos hőszigeteléssel elépíted a másik fél kizárólagos használatában lévő telekrészt.
Az utólagos hőszigetelés nem volt az általad tervezett átalakítás járulékos kötelezettsége, utólagos hőszigetelésre senki nem kötelezhet. A használatbavételi engedély kérelem benyújtásával egy időben valóban fel kell tölteni az OÉNY-be, de tanúsítványt bármilyen állapotú épületre el lehet készíteni. Legfeljebb az épület tanúsított besorolása más lesz. Így ezzel nem tudod megindokolni (megalapozottan), hogy miért is akarsz a "szomszéd" telkére építeni.
2. Szerintem egy építési engedélyben szereplő építési munka elvégzése érdekében nem lehet társtulajdonost tűrésre kötelezni, de ha valaki jogosult erre, az a bíróság.
3. Alapító okirat módosítása 100 %-os szavazati aránnyal lehetséges. 80 % megléte esetén a maradék 20 %-al szemben lehet esetleg bíróságra menni. Esetedben ez nyilván nem teljesül.
4. Összevethető, de nem megfeleltethető. Alighanem másra gondoltál. A kérdésed valós tartalmára nézve a válasz: nem.
5. De. Az alapító okirat módosításához csatolni kell a használatbavételi, vagy fennmaradási engedélyt.

„Normális embereknek teljesen érthetetlen, miért nem tudunk megegyezni.”

Igen, az egyik jogszerűen él, a másik pedig önkényesen. Aki megegyezést vár az önkényes cselekménye után, háttérbe szorítva a másik midennemű érdekeit, az miért vár bármiféle engedményre?

szemecske

„Ez egész ügymenet a joggal és hivatali hatalommal való visszaélés már”

Ez az egész ügymenet egy olyan tulajdonostárs önkényes építkezése, amihez a másik tulajdonostárs nem járult hozzá.

Ha valaki osztatlan közös tulajdonú ingatlanrészt vesz, akkor előzetesen meg kell bizonyosodnia afelől, hogy megvalósíthatja-e álmát, avagy sem.
Építési engedély nélkül kezdtetek építkezni, amihez sem a tulajdonostárs, sem az építési hatóság nem járult hozzá. Ezért kaptatok fennmaradási és továbbépítési engedélyt. Amikor az egyik tulajdonostárs bővít, a másik tulajdonostárs tulajdoni hányada csökken. Ezért kell mindent előzetesen egyeztetni a másik tulajdonostárssal.

A lényeg, hogy tisztességtelenül vágtatok bele mindenbe, figyelmen kívül hagyva mások érdekeit.
Nem számít a használati engedélyetek, nem számít az energiatanúsítvány, egy számít, hogy a tulajdonostársnak olyan sérelmeket okoztok, melyek nem férnek meg egy osztatlan közös tulajdon esetében.

A szigetelést belülről kell elkészítenetek a kérdéses falon.

1. Természetesen a tulajdoni viszonyok erősebbek, mint egyes tulajdonostársak egyéni érdekei. (Már azon is csodálkozom, hogy nem támadták meg az építési engedély kérelmet.)
2.Jegyző nem kényszeríthet egy tulajdonost olyan tűrésre, ami a tulajdoni érdekeit sérti.
3. Az alapító okiratot a valóságnak megfelelően kell módosítani.
4. Nem vethető össze. Az alapító okiratban a hasznos (nettó) területet kell figyelembe venni.
5. A földhivatal is hatóságilag engedélyezett épületet tüntet fel. Szükség lesz a használatbavételi engedélyre.

Írd meg az eredményt!

Köszönöm, megpróbáljuk.
Előtte persze rendezzük itt a terepet és keresünk az ügyhöz alkalmas jogászt. Barátot ismerőst nem akarunk ebbe bevonni, mert már előttük is égés ez az egész ügy. Normális embereknek teljesen érthetetlen, miért nem tudunk megegyezni.
Egyébként is mást mond minden jogász is, akikkel eddig szakterületi ügyvédként is beszéltünk azok meg a legtöbb esetben mellébeszélnek. Tudjuk meg kell ismerni az ügyet alaposan, de az egész nem sokkal több mint amit az indító hozzászólásomban leírtam.
Minden jót kívánok Önnek, nagyszerű látni, hogy vannak itt is olyan emberek, akik veszik a fáradtságot és segítenek másoknak.

Hugi
Nagyon egyszerű.
Indíts pert a bíróságon, a közös tulajdon megszüntetését kérve. Ha nem egyeznek meg veled, akkor a bíróság megszünteti a közös tulajdont, s a 3/25-õd részt kifizeted nekik.
Ha 10 milliot ér az ingatlan, akkor 1,2 millió jár nekik, de ebből lejön az az(3 /25-öd resze) összeg, amit az ingatlan fenntartására, felujitására fordítottál. Abba nem mész tönkre. Fogadj ügyvédet.

Tisztelettel kérném a segítségüket, igyekszem rövid lenni, de az eset hosszú.
Osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan utcafronti részét vettük meg, egy a legfőbb ügyészségen dolgozó hölgy és a férje az épület hátsó résznek kisebbségi tulajdonosa. Az ő lakrészük egy nagyon keskeny úton közelíthető meg hátrafelé. (2 méter 15 cm)
A kertrészek használati szerződéssel megosztottak.
Az ügyésznőék hátsó kertjében egy több éve engedély nélkül épült garázs van, amire később fennmaradási engedélyt kértek és kaptak. A garázshoz vezető útvonal soha nem volt szélesebb mint most.
Engedély nélkül, szerkezeti elemeket megváltoztatva nagy területet beépítettek a lakrészükön is. (pl. emeleti nyitott terasz is szobává alakult)
Ezeket a módosításokat közvetlenül a mi vásárlásunk előtt egy akkor készített Társasházi erősen túlterjeszkedő alapító okirattal és a kötelező földmérési melléklettel próbálták legalizálni, beadva a földhivatalhoz, de mindehhez használatbavételi engedélyük nincs.
Az utcai közterületen parkolót építettek, amit velünk bontatott el az önkörmányzat, viszont perlekedést és eljárásokat indítottak ellenünk az ügyésznőék.
Mi komoly felújítást és átépítést végeztünk a vásárlás után, fennmaradási és továbbépítési engedélyt kértünk, megkaptuk. Energiaszámítási mellékletet kért tőlünk a helyi éphat., valamint erre vonatkozó tervezői nyilatkozatot és komplett mérnöki rajzi mellékleteket követeltek meg. Lassan lejár az engedélyünk, de az előírt szigetelést nem tudjuk a bejárójuk felé eső falunkra feltenni, mert arra hivatkoznak, hogy az útvonalat leszűkítjük, ezért ehhez nem járulnak hozzá. Mi kompromisszumként felajánlottuk, hogy vékonyabb szigetelést használunk, de valamit fel kell tennünk, hogy az energiatanúsítványt és ezzel majd a használatbavételi engedélyt megkaphassuk. A férjem intézi az összes a házhoz kapcsolódó ügyet, de már egy komplett őrület az egész számára, uis. az ügyésznőék minden lépésünket rosszhiszemű akadékoskodásba fordítanak át. Ez egész ügymenet a joggal és hivatali hatalommal való visszaélés már, két birtokvédelmi eljárást indítottak már, bírósági per, kaptunk már vagy negyven levelet tőlük, állandóan valami követelésük kérésük van.
Kérdéseim:

1. mi számít jogilag előbbrevalónak? A hatályos építési engedélyben kötelezett munkálatok elvégzése, vagy egy soha nem szabályos bejáró szélességének fenntartása azon az áron, hogy nem kapjuk meg a használatbavételi engedélyt.
2. a jegyző csak indítja a birtokháborítást, vagy kérhetjük tőle a tűrésre való kötelezést?
3. a több éve keletkeztetett alapító okirat módosítására nem hajlandóak, mert azt mondják, csak a mi építéseink miatt kell változtatni? Lehet-e bíróság által jognyilatkozat pótlásra köteleztetni őket, illetve a régi alapító okiratot rosszhiszeműen keletkeztetett szerződésként újraíratni?
4. ők mindenhol a nettó alapterületet számolják el, mi pedig minden határozatban hasznos alapterületet kapunk a hatóságoktól, összevethető-e egyáltalán ez a kettő a tulajdonrészek számításánál?
5. A földhivatalhoz beadott alapító okirat elég-e a bejegyzéséhez, nem kötelezhetőek-e a használatbavételi engedély csatolására is az alapító okirathoz?

Minden jogász mást mond ezekben, és lassan nem ártana tisztán látnunk legalább a legfontosabb kérdésekben.

Tisztelt MajorDomus!
Az ingatlannak melyben jelenleg ékünk 6 tulajdonosa van. Édesapám,bátyám,én és édesapám 3 testvére.elég régi az ingatlan felújításra szorul az egyik része nagyon rossz állapotban van.Az utolsó hagyatéki tárgyalás 11 éve volt Anyukám halála után.A 3 testvér azóta nem is járt a környékünkön sem, az ingatlan körül felmerülő költségekbe sosem szálltak be.Megpróbáltam velük beszélni hogy adják el nekem a részüket de mereven elutasítottak.(kb.1/25. részük van fejenként) Azt mondták inkább dőljön össze az egész.Kérdésem az lenne hogy ebben a helyzetben mit lehetne tenni?Nagyon szeretném ha a 3 testvér nem lenne az ingatlan tulajdonosa.
Előre is nagyon köszönöm!

Rendben, örülök hogy jól alakult.

MajorDomus kérted, hogy írjam meg, mi lett az ügyünk vége. A jegyző helyt adott a birtokvédelmi kérelmünknek, és kötelezte a szomszédainkat a közös közlekedőn történő parkolás megszüntetésére. Sajnos a férjem köszönését az eljárás megindítása óta az egyik szomszédunk nem fogadja el, nekem visszaköszön, ha előre köszönök. Szóval jogilag siker, a többit meg majd meglátjuk.

Jó Napot!
Húgom és én árvák vagyunk, nagykorúak. Van egy közös tulajdonban lévő lakásunk (1/2-ed rész 1/2ed rész). Ebbe a lakásba 3 évig én éltem a kisebb szobába 2 albérlővel (a nagyobb szobában), az albérleti díjat hazaadva édesanyámnak és húgomnak. Fél évet párommal laktam a nagyobb szobába 1 albérlővel ezt az albérleti díjat húgom kapta. Ezek után fél évig párommal laktunk a nagyobb szobába húgom pedig a kisebben. Édesanyám ekkor halt meg. Húgom saját döntéséből kiköltözött. Édesanyám halála után családi pénzügyi találkozókat tartottunk idősebb rokonokkal. Itt az a megegyezés született, hogy mivel húgomé félig a lakás, ezért én és párom fizetjük az ő albérleti díját ott ahová költözött. Ő pedig a közös költség és az általányok felét. Nyáron nem kellett albérleti díjat fizetnie ingyen lakott ismerősöknél. Mi pedig nem használtuk nyáron azt a szobát, amiben ő lakott mivel a dolgait nem vitte el onnan. Húgom barátja azzal a követeléssel keresett meg, hogy húgomnak tartozom mivel a a saját tulajdoni hányadomból keletkező haszonhoz már hozzájutottam, hiszen ott élek a lakásban. És hogy visszamenőleg nyárra is és most is többlethasználati díjjal tartozom húgomnak. Én úgy a gondolom a nyári időszakot, felülírja a megegyezésünk. Kérném erről és a nyár utáni helyzetről jogi szempontból a véleményeket! Előre is nagyon köszönöm!

A közös tulajdon megszüntetését a bíróságnál kell kezdeményezni? úgy hallottam kb 5-6 év mire lezárul vagy hamarabb lesz eredmény?

Az is opció lenne, hogy apukám kivásárolja a testvérét, de a piaci árnál kb 30 százalékkal többet kér.

(értve a testvér tervét vagy piaci ár feletti árat akarna kapni édesapámtól vagy minek adja el, hiszen majd beköltözik a fia és így ingyen lakhat, apukám meg pereskedhet évekig)

Azt is áruld el kérlek, hogy mégis milyen forráson lehet megkeresni egy ilyen fél tulajdonjogra a vevőt.

Tegyek fel hirdetést és várjam , hogy jelentkezzenek?

Van!
Sőt utaznak rá hogy megszerezzék olcsón a másik felét.

Kezdeményezzetek a közös tulajdon megszüntetését, kivásárolva a testvért.

és még egy kérdés, van rá esély, hogy egy lakás 50 százalékos tulajdonjogát megvegye valaki? Ingatlanirodák azt mondták nem foglalkoznak tulajdonrész értékesítéssel.

Az én kérdésemre köszönöm a választ, még egy kérdésem lenne:

Amennyiben a nagymamám mint haszonélvező nem intézkedik , hogy kiköltözzenek a lakásból, édesapám tud bármit is tenni, hogy kirakassa a testvére gyerekét a lakásból, ha az beköltözik oda a tudta nélkül?

Minden megoldás érdekelne, ami hatásos de nem bűncselekmény, és hamarabb hoz eredményt mint a pereskedés.

A kérdező járjon motorral a te logikád alapján.

szigetelni napjainkban már belülről is lehet.

a megoldás: az autóbejáró egyik oldalát meg kell magasítani, kb 20-30 cm-el. ebben az esetben kb 20 cm-el keskenyebb helyen fér el.

mit gondolsz, akik az autókat az oldalsó kerekeire állítva is tudják vezetni, azok csak vagánykodnak?

nem, csak szűk a beállójuk, mert utólagosan leszigetelték nekik a falakat MINDKÉT IRÁNYBÓL, és így kell beállniuk.

MajorDomus
Úgy tűnik arról nincs most alkalmuk és idejük gondolkodni, dolgozni kell nekik.
Valójában azt látom most, hogy nem is az építési engedélyükben foglaltak a lényegesek, hanem az, hogy az előírt energiatanúsítványt nem kaphatja meg a házrészük, ha nem csinálják meg a szigetelést, ennek következtében nem kaphatják meg a használatbavételi engedélyt. Valami ilyesmit magyarázott az egyik jogász barátom, de már nem nagyon értem ezt az egészet. Hogyan adhatnak ki egy szigetelési előírással rendelkező építési engedélyt egy olyan falszakaszra is, ahol nincs meg az előírt közlekedési útszélesség, még akkor is ha ott egy fennmaradásival megerősített nagyon régen engedély nélkül épített garázs van.
az esztergomi hatóságnál azt mondták, hogy szigetelni nem kötelező, miközben az engedélyükben meg kötelezték őket annak az elvégzésére. Olyan mintha mindenkinek éppen a neki tetsző választ mondanák a hivatalban, de nem csak mondják...

És a te kôzlekedésedre mi az űtōkártyájuk?