osztatlan közös tulajdon

Nagyon köszönöm a törődést a problémámmal. Igazából csak szomorú vagyok a helyzet miatt, nagyon akadékoskodni sem akarok, pereskedni meg végképpen nem, a jegyzői eljárásokban meg nem hiszek. A szomszédaim nagyon meg akarják oldani ezt a szigetelést, és tényleg sokat költöttek a házukra és igényesen dolgoznak.
Ma megmutatták azt a rendeletet, amivel állítólag végképpen bizonyítják az igazukat, az építész barátjuk mutatta meg nekem is. Kikerestem a Web-en idemásolom.
253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről,
III. Fejezet ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE
Általános előírások
A telek beépítésének feltételei
Az elő-, oldal- és hátsókert előírásai
35. § (1) Építési határvonalra helyezett épületrész esetén az építési határvonalra a végleges külső (vakolt vagy burkolt) felületnek kell kerülnie. Az előírt legkisebb elő-, és oldalkert méretén belül épületrész - az 1,0 m-nél nem nagyobb kiállású eresz, 0,6 m-nél nem nagyobb kiállású angolakna és alaptest, valamint az építmény alagsori vagy pinceszinti megközelítését biztosító lépcső vagy lejtő és annak támfala, továbbá a (8)-(9) bekezdésben és a helyi építési szabályzatban foglaltak kivételével - nem állhat.
(8) Az épületek utólagos hőszigetelése és homlokzatburkolása az elő-, oldal- és hátsókert méretét, valamint a telek homlokvonalára kiépített épület esetében a közterületet csökkentheti. A telek beépítettsége ennek megfelelően eltérhet az övezetre előírt megengedett legnagyobb beépítettség mértékétől.

Na ez a 8. pont állítólag ami mindent felülír.
Ma tudtam meg, hogy a legnagyobb ütőkártyájuk nem is az OTÉK és nem is az építési engedélyben foglaltak önmagában, hanem az, hogy a használatbavételi engedélyt csak az energetikai és így a hőszigetelés kivitelezését igazoló bizonylat megléte esetén adják ki számukra. Itt a kör bezárult szerintem.
De már csak mint érdekességet tettem ide, mert már beletörődtem a tényekbe, és nem is akarok szemétkedni senkivel és tisztelem a befektetett munkájukat.
Köszönöm a segítséget mindenkinek.

Véletlenül is,, megsérülhet,, a szigetelés a helyhiány miatt.

nonolet:
Sajnos osztatlan közös tulajdonról, az épület oldalkertjének számító útvonalról, csak az én általam kizárólagos használati területrészre esik. Valami olyat kell elképzelni mint egy nyeles telek, csak még kanyarodik is.
Köszönöm a figyelmét.

Nagyon köszönöm a törődést a problémámmal. Igazából csak szomorú vagyok a helyzet miatt, nagyon akadékoskodni sem akarok, pereskedni meg végképpen nem, a jegyzői eljárásokban meg nem hiszek. A szomszédaim nagyon meg akarják oldani ezt a szigetelést, és tényleg sokat költöttek a házukra és igényesen dolgoznak.
Ma megmutatták azt a rendeletet, amivel állítólag végképpen bizonyítják az igazukat, az építész barátjuk mutatta meg nekem is. Kikerestem a Web-en idemásolom.
253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről,
III. Fejezet ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE
Általános előírások
A telek beépítésének feltételei
Az elő-, oldal- és hátsókert előírásai
35. § (1) Építési határvonalra helyezett épületrész esetén az építési határvonalra a végleges külső (vakolt vagy burkolt) felületnek kell kerülnie. Az előírt legkisebb elő-, és oldalkert méretén belül épületrész - az 1,0 m-nél nem nagyobb kiállású eresz, 0,6 m-nél nem nagyobb kiállású angolakna és alaptest, valamint az építmény alagsori vagy pinceszinti megközelítését biztosító lépcső vagy lejtő és annak támfala, továbbá a (8)-(9) bekezdésben és a helyi építési szabályzatban foglaltak kivételével - nem állhat.
(8) Az épületek utólagos hőszigetelése és homlokzatburkolása az elő-, oldal- és hátsókert méretét, valamint a telek homlokvonalára kiépített épület esetében a közterületet csökkentheti. A telek beépítettsége ennek megfelelően eltérhet az övezetre előírt megengedett legnagyobb beépítettség mértékétől.

Na ez a 8. pont állítólag ami mindent felülír. De már csak mint érdekességet tettem ide be. Tipikus zűrös probléma, mindenkinek igaza van és senkinek.
Köszönöm a segítséget.

A jegyző ehhez nem elég, jogkérdésről van szó.

ViewPoint

„nem írja-e felül az előírásokat, és az építési engedélyüket az én korábbi években rögzült szokásjoga? ”

Ez az építési kérelem és a vele járó engedély minden tulajdonostárs egyező akarata. A tied is, mert hozzájárultál.

Bírósághoz fordulhatsz, és kérheted ideiglenesen az építési munkák kivitelezésének felfüggesztését a bírósági eljárás befejezéséig.
Ki kell találni egy jó perlési alapot. Ebben nem tudok neked segíteni. Pld. Az eddigi életviteledet megváltoztatja, jelentősen megnehezíti, tulajdonosi jogaidat oly mértékben korlátozza, sérti, amely miatt birtokvédelmet kérsz. stb.

Szüleimnél a szomszéd ház telekhatáron volt. Amikor a szomszéd szigetelt u.e. volt a probléma. Anyukám nem járult hozzá, hogy átlógjon a telkére a szigetelés, meg balesetveszélyes is lett volna, végül belülről, a szobában szigeteltek. De mondjuk ők ebben meg tudtak egyezni a szomszéddal.

Köszönöm mindenki törődését a válaszaival és rögtön elnézést kérek nem tudtam reagálni és olvasni sem napokig, mert nem volt net elérés az utóbbi héten az utcában, a munkahelyemről korlátozottan tudok internetezni.
Sajnos az itteni válaszokban ugyanaz olvasható, ami valójában történik is körülöttünk.
Aki jogászt eddig kérdeztem, egyesek is azt mondják, akkor kellett volna észen lennem, amikor iratismertetésen voltam az építési osztályon az esztergomi építési osztályon, s meg kellett volna fellebezni a fennmaradási és továbbépítési engedélyben foglaltakat. Sajnos akkor nem tettem. Viszont az általam használt bejáraton eddig tudtam - ha nehezen is - autóval közlekedni. A szigetelés után viszon már biztosan nem. 1,9 méter szélességben nem fér már el gépjármű.
Az lenne a kérdésem, hogy mi az előbbre való, a szokásjog, - mármint hogy én már akkor is ugyanígy használtam a bejáratunkat amikor még ők nem kezdtek el felújítani, sőt még nem is voltak tulajdonosok a másik épületrészen. Vagy a szokásjogot felülírja az építési engedélyben foglalt 10 centiméter szigetelés.
A héten már be akartak jönni az embereik és rendőrt is akartak hívni, a munkakezdéshez, de valahogy biztosra kell mennem, ne szúrjam el örökre a lehetőségemet, ha netalán mégis van lehetőségem megtagadni a kivitelezést. Nem akarok én senkinek sem rosszat, de magam sem szeretnék egy visszavonhatatlan döntést meghozni.
Sajnos a helyzet még bonyolultabb, mert a garázsomat még az átkosban építettem fel, aztán kértem ár fennmaradási engedélyt. Büntetést is kellett fizetnem, de megadták a fennmaradási engedélyt, de ez már több mint tíz éve volt. Most a szomszéd tulajdonostárs arra is hivatkozik, hogy a behajtási útszélesség sohasem volt meg 2,5 méter, ezért mindegy is már, mekkora lesz a szélesség a szigetelés után. Tisztelt Jogászok mit gondolnak, nem írja-e felül az előírásokat, és az építési engedélyüket az én korábbi években rögzült szokásjoga? Ha megbíznék ingatlanjoghoz értő jogászt sikerrel védené Önök szerint az álláspontomat? Hívhatnak-e rendőrt, ha jönnek a munkákat végezni, és nem engedjük be őket dolgozni? Köszönettel minden értő véleményezésért.

A bíróságon kérjétek a közös tulajdon megszüntetését, és fizessétek ki ti a testvért.
Levonva a részéből azokat az értékeket amiket bizonyíthatóan elvittek a lakásból!

Kedves Bea! Köszönöm a választ és értem is. A nagymamám már nagyon idős, és éppen azért hoztuk el a lakásból, mert a folyamatos zaklatásnak volt kitéve, tehát nem visszük vissza a lakásba. A cél az lenne, hogy addig el legyen adva lakás ,amíg ő él, ezt szeretné ő is. Azt is értem, hogy amíg ő él és ő a haszonélvező, addig ő kitehet bárkit a lakásból.
De ha a nagymamám nem élne már és beköltözne a fia, mit tehet az édesapám? Maradna a bíróság és a pereskedés? vagy van más megoldás? (sajnos elég sok jel arra utal, hogy ki akarják sajátítani a lakást) (esetleg végrendeletben kikötheti, hogy el kell adni a lakást és nem költözhet be oda senki?)

ezt egy birtokvédelmi eljárásban a jegyző is elmondja az "értetleneknek", 2200 ft a díjja. lesz szembesítés, békítés, stb. hasznos eljárás.

a haszonélvező húzza az ingatlan hasznait, azaz ő jogosult azt használni. nem köteles beengedni a tulajdonost, ha nemakarja. az ingatlan életvitelszerű használatára a haszonélvező jogosult, akár a tulajdonossal szemben is.

Hát nem.

zárcsere:

Ha mi zárat cserélünk, neki joga van azt lakatossal feltöretni, nem?

költözzön be a haszonélvező, merta haszonélvező akár ki is zárhatja a tulajdonost a lakásból. eladni azonban csak a tulajdonosok tudják, akár haszonélvezeti joggal terhelten is. zárcsere.

Kedves szakértők!

Tanácsot szeretnék kérni. Apukám és testvére fele-fele tulajdonos egy lakásban, nagymamám a haszonélvező. Mivel a lakás nem lakott, megállapodtak az eladásban, de a testvér visszavonta az eladási szándékát. Sajnos a kapcsolatuk rossz. A lakásból az értékes ingóságokat elvitte, ezeket édesapám és nagymamám hiába kérte vissza. Már nagyon régóta törekszik édesapám a megoldásra és megegyezésre, de mostanra belátta, hogy lehetetlen a testvérével megegyezni.Ilyenkor mit lehet tenni ?
A testvére, amit lehet megkaparint magának a két felnőtt gyerekével együtt (rendszeresen pénzt kérnek a nagymamámtól és sok értéktárgyat is elvittek)
Sajnos úgy tűnik a lakást a felnőtt fiának akarják.
Az értéktárgyak és pénz eltűnésének nem örültünk, de amit a nagymamám önszántából adott, azzal nem tudunk mit tenni, az ellen meg szóltunk, amik a tudta nélkül eltűntek (bár semmi se történt)
Mivel ez az eladandó lakás abban a házban van, ahol a testvére is lakik, a fia pedig albérletben lakik (aminek egy részét a nagymamám fizette) félünk, hogy beköltözik a lakásba.
Kérdésem, hogy mit lehet ebben a helyzetben tenni? A békés megoldás és megegyezés sajnos nem vezetett semmire.

1. Édesapám és nagymamám szeretné eladni a lakást. A testvér ezt megakadályozhatja?
2. Mit tud édesapám tenni, ha beköltözik a lakásba a testvérének a gyereke?

Ilyen tulajdonos társat nem nehéz!

Jó, hát aki keres, az talál.

„Osztatlan közös tulajdonnál nem lehet birtokháborítást elkövetni. ”
Hogyne lehetne?! Tipikus eset, mikor az egyik tulajdonostárs kizárja a másikat.

Szerintem lehet birtokvédelmet kérni, az akadályoztatás miatt!

Osztatlan közös tulajdonnál nem lehet birtokháborítást elkövetni. Akadályoztatva lehet, gépkocsiparkolásnál az egy pillanatnyi állapot, de arra a jegyző nem ad védelmet.

Imma
a birtokvédelem Jegyzői hatáskör.
Szerintem gyorsabb mint a bíróság.

Immaculata bíróságot írt, MajorDomus jegyzőt, akihez fordulhatunk. Mindkét választ köszönöm, és elfogadom. Azért a jegyzőt választottuk, mert ez egyszerűbbnek, gyorsabbnak tűnik. Bírósági ügyem nem volt, megmondom őszintén kicsit tarok is a bíróságtól, nem ismerem azt a világot, hivatali ügyekben jártasabb vagyok. Ha van rá esély, hogy jegyzői szinten megoldjuk, akkor megpróbáljuk ezt előbb. Köszönöm az információt MajorDomus!

2 tulajdonossal már lehet közgyűlést tartani. A levezető elnök lehet külsős is.
ezért kérdeztem.

Jegyző nem dönthet ebben az ügyben.

Bíróságot írtam, de mindenki azt csinál, amit akar.