osztatlan közös tulajdon

1/3 arányban a férjemé, 2/3 arányban az enyém az ingatlan. Köszönöm, hogy követi az ügyet, megírom, hogyan alakul. Előre láthatólag jövő héten kerül sor a helyszíni szemlére.

Majd írd meg.

Egyedüli tulajdonos vagy a részeden?

Köszönöm a válaszokat! A "közgyűléssel" próbálkoztam még korábban, sajnos nem hajlottak rá, így akkor megyünk a jegyzőhöz.

Akkor te vagy a Főnök!
Hívj össze
,, közgyűlést,, és szavaztasd meg a kocsibeâllo használatának szabályozásât.

Társasház vagyunk, és külön helyrajzi száma van az ingatlanjainknak. Az alapító okirat szerint a kocsibejáró közös tulajdonban van, melyből az eszmei hányadrészünk kb duplája, mint a szomszédé (mivel a telkünk is jóval nagyobb).

nanemaaa

Réka ügyében osztatlan közös tulajdonon egy társasház lehet. Osztatlan közös tulajdon esetében mellékesek a tulajdoni arányok és nincs szolgalmi jog.

nanemaaa

„Valóban meg kell engedned a szigetelést, ha az építési engedélyben ez szerepel. Nézd meg, hogy mire szól”

ViewPoint ügyében a fenti eljárást kell figyelembe venni, amennyiben az építési tervekben szerepelt a hőszigetelés is.

Réka 12
Szerintem fordulj ügyvédhez. Tisztázni kellene azt a közös tulajdon dolgot, hogy mire is terjed ki. A tulajdoni hányadok sem mellékesek. Tisztázandó az is, hogy a szomszéd telkére van-e bejegyzett átjárási szolgalmi jog a te ingatlanod javára?

ViewPoint
Szerintem megtagadhatod. osztatlan közös tulajdon a telek, az épület, annak a szigetelni tervezett homlokzata is. Ha a szigetelés okán a telek használata veszélyeztetetté válna (nem tudnál behajtani, parkolni...stb), akkor nyilvánvalóan a társtulajdonos téged nem korlátozhat a telek használatában. Kérj birtokvédelmet a jegyzőtől.
Mellesleg az utólagos hőszigetelés nem építési engedély köteles tevékenység.

Réka

Én bírósághoz fordulnék a közös terület használati megállapodása érdekében.

ViewPoint

Nem vagytok szomszédok, a lenti jogszabályhely nem vonatkozik rátok. Valóban meg kell engedned a szigetelést, ha az építési engedélyben ez szerepel. Nézd meg, hogy mire szól.
Neked, mint tulajdonostársnak, beleszólásod lehetett volna az építési engedélyezési eljárásba.

253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet
az országos településrendezési és építési követelményekről
37. § (1)121 Épületnek a szomszédos telekkel közös határvonalán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró, a telekhatár felé lejtő tetőfelületén nyílászárót, nyílást, szellőzőt - a szellőzőkürtő, a tetőkibúvó és a (4) bekezdésben említettek kivételével - létesíteni nem szabad.
(2)122 A szomszédos telekkel közös határvonalon álló határfalban (tűzfalban) kiképzett légaknára kizárólag nem huzamos tartózkodás célját szolgáló és nem tűzveszélyes anyag tárolására igénybe vett helyiségek szellőzői vagy a helyiség alapterület legfeljebb 1/10-ed részének megfelelő nyílófelületű szellőzőablakai nyithatók, a szellőzésre vonatkozó általános előírások megtartásával és legalább 1,80 m-es mellvédmagassággal.
(3) Az oldalhatáron álló beépítési módú telken az oldalhatáron álló épület esetén, annak eresze a terepcsatlakozás felett legalább 2 m magasságban és legfeljebb 0,5 m-re a szomszédos ingatlanra átnyúlhat a csapadékvíz saját telekre való visszavezetésével.
(4)123 Az épületnek a telek oldalhatárán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró, a telekhatár felé lejtő tetőfelületén csak tároló-, közlekedő-, tisztálkodó-, főzőhelyiség és illemhely, legalább 1,80 m-es mellvédmagasságú és helyiségenként legfeljebb 1 db 0,40 m2 nyíló felületű szellőzőablaka, szellőzőnyílása lehet. Az épület pinceszintjén és alagsori szintjén lévő helyiségeinek, tereinek nyílásai, nyílászárói, szellőzői a telek oldalhatárán vagy a telek oldalhatárától 1 m-en belül álló határfalán nem lehetnek.

Nem tagadhatod meg.
Köteles vagy megengedni a munkát.

Réka
a kapu csak a te hozzájárulásoddal épülhet meg.
A beálló használatáról kössetek megállapodást. Ha nem megy, akkor marad a Jegyző és a birtokhaboritás.

Nem korlatozhatja, hogy ki jön hozzád látogatóba.

Utólag vettem észre,hogy nem jól használtam az előző levelemben a kocsibeálló és kocsibejáró szavakat, ezért elnézést kérek. Szóval van egy közös kocsibejárónk, az első házban lakóknak pedig van egy dupla garázsuk, és előtte egy kicsi térköves udvarrész, ami nyitott kocsibeállónak is alkalmas, kapuval elzárva (a két ház közötti részen). A garázsban nem áll autó jelenleg. A mi kocsibeállóink a telkünkön vannak, és csak a közös kocsibejárón közelíthetőek meg, amin rendszerint a szomszéd parkol. Mivel nem sokat használjuk az autónkat (csak hétvégén, vagy hétköznap este), kompromisszumra hajlanánk, de ők nem, így kénytelenek vagyunk lépni, ha nem akarunk életünk végéig telefonálgatni, hogy álljanak ki, mert indulnánk, vagy megérkeztünk. A kaput pedig a közös kocsibejáró utcafrontjára szeretnék építeni birtokvédelemre hivatkozva.

Esztergomban van egy osztatlan közös tulajdonban lévő házunk a vár alatti szűk utcák egyikében
Évekkel korábban kötöttünk használati megosztást, így a kertrészeinket külön tudjuk élni.
A tulajdonostársunk engedéllyel átépítette a házrészét és most jutott a mi személyi és gépjárműbejárónkkal párhuzamos hátsó falához a felújítással. Tegnap közölte, hogy jövő héten hétfőn jönnek szigetelni a mi kertrészünkben lévő falszakaszukat, mert már náluk készen vannak, sajnos tényleg ott dolgoznak már két hete emberek.
Az a problémám, hogy a házrészük sarkánál annyira leszűkűl a falrészük és a szomszéd fakerítése közötti egyébként is kanyarodó útvonal szélessége - hogy a szigetelést követően már csak 1,8 méter lesz a mi házrészünkben lévő garázsunk felő vezető útszélesség. Mivel ezek két-háromszáz éves házak ezek az elhelyezkedési viszonyik mindig ugyanezek voltak.
Megtagadhatom-e tőlük a szigetelés kivitelezését azért mert nem fogom szokásos módon használni a bejáratot? Ők az OTKE vagy mire hivatkozva azt mondják, hogy az a magasabbrendű építési előírás, ezért nincs jogom megtagadni a szigetelést, nekik az OTKE 37-es pontjában. Segítsen valaki kérem igaz lehet ez? Ráadásul nem is találom ezt a törvényt sehol. Köszönöm

Tisztelt Fórumozók!
Segítséget szeretnék kérni Önöktől, mivel ikerház-szomszédunkkal kezd elfajulni a közös kocsibejárónk körüli vita. Külön helyrajzi számon van a két ház, azonban a kocsibejáró közös tulajdonban van. Nekünk a saját udvarunkon van egy fedett és egy nyitott kocsibeálló, nekik van egy dupla garázsuk, valamint előtte egy nyitott kocsibeállónak is alkalmas térkövezett rész. Jelenleg egy gépkocsijuk van, amivel rendszerint a közös kocsibeállón parkolnak, mivel "macerás" beállni a garázsba. Beköltözésünkkor kérdezték, hogy parkolhatnak-e ott, akkor még megengedtük, majd később kértük őket, hogy csak hétköznap éjjel álljanak be, a hétvégéken pedig egyáltalán ne (az utcán is van lehetőség parkolásra). Egy ideig tartották, most pedig újra ott parkol az autó, mert szerintük mivel az a rész az övék is, joguk van ott parkolni. Kiállnak mindig pár percen belül, ha szólunk, de ha vendégünk jön, akkor már ellenkeznek, hogy miért jár be egy idegen azon a kocsibejárón, ami az övék is, és kijelentették, hogy idegenek miatt nem lesznek készenlétben. Továbbá kaput szeretnének szerelni a kocsibeálló elejére, ami nyilvánvalóan az ő ott parkoló autójukat védené, nekünk viszont akadályozná a kijárásunkat (két nagykapun kellene kijárnunk, míg nekik az utcafrontra van kiskapujuk is). Megfenyegettek minket, azzal, hogy nekik van pénzük bíróságra menni... Jegyzőhöz szeretnénk fordulni, de félek, hogy ez csak ront a helyzeten, kicsit kétségbe is estem, hogy lehet-e az ügynek jó vége? Várom segítségüket, Önök szerint jogos-e az igényünk, hogy a kocsibeálló szabadon álljon, és a jegyző ebben segítségünkre lehet-e? Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Kérheted - bírósági eljárás - a közös
tulajdon megszüntetését
vagy kifizetnek,vagy árverezés lesz.

„de ők engem perrel meg bírósággal fenyegetnek.”
Nem úgy volt, hogy azt mondták: "perelj be"? Mert ebben tulajdonképpen igazuk is van. Mondjuk, a halott tulajdoni hányadát még ahhoz is rendezni kellene előbb.

Tisztelt Fórumozók!
Az alábbi esetben kérnék segítséget.
Anyukám után örököltem 3/12 részt a szomszédingatlanból.
A tulajdonlapon négyen szerepelünk a húgom 1/12 részel
akik lakják az ingatlan 4/12 részel és aki már 1 éve elhunyt
4/12 részel.
Én mivel nem használom az ingatlan szeretném hogy a részemet fizessék ki pénzben és ezt szóban el is mondtam nekik.de ők engem perrel meg bírósággal fenyegetnek.
Én miképp érvényesíthetem jogaimat a tulajdon részemre??

Először is fogadj ügyvédet!

Mondj ellent a fizetési meghagyásnak, ezzel időt nyersz.
A többit az ügyvéded megoldja.

Osztatlan közös tulajdonba lakok Édasanyám 2011 ben meghalt örököltem utána egy tetemes adosságot és egy pert a féltestvéremmel.A pert halála elött megfellebbezte indoklás nélkül mert arra idö nem maradt sajnos.Eközben az örökség átadásra került a Fövárosi itélötábla hozott 1 itéletet melyben mint örököst engem köteleztek a perböl fakado követelés kiegyelitésére.Ez az itélet 2014 Juniusába született ügyvédem betegségéböl fakadoan én erröl tudomást csak decemberben szereztem mikor az már jogerös volt.2014 December honapban a közös tulajdonu lakásra érkezett 1 vevö de a báttyám akit kikelett volna Fizetnem(a Birosági itélet alapján)az adásvételt megtagadta.Ügyvédi tényvázlatban nyilatkozta hogy nem áll szándékában az ingatlanrészét értékesiteni.(1/6tulajdonos!)Azonban 1 héttel késöbb végrehajtást inditott ellenem,mely kapcsán most az ingatlant árverezni kivánják adóértéken!!!!!Ienkor mit tudok tenni?Kérem segitsenek!A Biroságok ide oda küldözgetnek.:-(Köszönöm

Édesapámtól 10 éve örököltem osztatlan közös tulajdonú szántóföldet, melyet bérleti szerződéssel a helyi "tsz" használ. Azt szeretném kérdezni, hogy ha eladom a részem,/a vevő saját maga szeretne gazdálkodni rajta/ az az osztatlan földtulajdon megszűnését eredményezi-e, mert valami olyat olvastam, hogy ha igen, akkor nem kell utána adóznom.
A választ előre is köszönöm!

Társasház osztatlan közös tulajdonban lévő kertben egyik tulajdonos leylandy ciprusbol, magassága 20 mis lehet tervez sövényt ültetni,ez lakásomat már a növény3 m magasság esetén bearnyekolna mit tehetek,ha a többi tulajdonost nem zavarja,csak engem jogi megoldást várok, kérem jogászok válaszát, nem azokat amelyek a növény elpusztítása adnak tanácsot

"Kötelező lemondatni a tulajdonostársakat elővásárlási jogukról,"
Nem lemondatni kell, hanem - a szerződés részükre történő igazolt elküldésével/átadásával - téjkoztatni őket az elővásárlási joguk gyakorlásának lehetőségéről. A szerződés ismeretében önként lemondhatnak az elővásárlási joguk gyakorlásáról, illetve amennyiben a részükre megadott határidőn belül nem élnek az elővásárlási jogukkal, akkor úgy kell tekinteni, hogy azzal nem kívánnak élni.

K_B_S
Azt. ;)