Édesanyád után nem birtokolhatsz el, mert ahogy eredetileg írtad a mellette lévő ingatlan nem az övé volt.
Csak saját magad birtokolhatsz, ha megvan az elbirtoklási idő.
Mivel közös tulajdonban vagy a testvéreid örököseivel, csak együttesen birtokolhattok. És még a szomszédot nem is említettem.
Most már teljesen meg vagyok zavarodva..
meghaltak örökösök nélkül (ezt szeretném valahogy
megszerezni, hiszen mindig is mi műveltük)
szeretném valahogy megszerezni).
1956 óta lakunk itt, és mi használjuk az összesen 51 részt. Ha nem tudom megszerezni akkor az államé lesz?
Egyszerűbb ha édesanyám fordul ügyvédhez?
Egyáltalán van esély a megszerzésére?
Elég bonyolult!!!
MASZAT26
:) Tehát az egész terület osztatlan közös tulajdonban van.
Ebből a közös részből átengedtetek 21/72-d hányadot a szomszédnak.
Bár az egészet művelhetnétek, azonban csak részben műveltétek és most a saját tulajdonotokat akarjátok elbirtokolni.
Férjemnek örökségből adódó ingatlan van a nevén a Dunakanyarban, mely a nővérével közös osztatlan tulajdonú 50-50%-ban. Erre az ingatlanra még 1975-ben kötöttek biztosítást (anyósom), melyet halála után a férjem átvett és a mai napig (több mint 20 éve) saját maga fizet. Többszöri káresemény (ablak betörése, és ami itt a fontos árvízi károknál is) eddig és a szerződés alapján a kedvezményezett eddig a férjem volt lévén Ő a biztosított és a kedvezményezett is. Az idei nagy dunai árvíznél viszont azt az információt kaptuk, hogy tulajdonostársként a sógornőm is jogosult (egy bizonyos összeghatár fölött) a kárkifizetéskor egyenlő arányban. Hiába nem fizette a biztosítást és nem lakik ott életvitelszerűen, továbbá egyik árvíznél sem vett részt a védekezésben. Kérdem én, aki részt vettem az árvízi védekezésnél, ott lakom és fizetem tisztességesen a biztosítást jogosult vagyok-e a teljes összegre vagy tényleg létezik ilyen, hogy a sógornőm is egyenlő részben jogosult a biztosító által kifizetendő összeg felére?
duna70
Tulajdontársak között az elbirtoklás elvileg lehetséges egyedül is. Vagyis magad is elbirtokolhatod az ismeretlen helyen lévő tulajdonostársaktól. Az elbirtoklási idő 10. év, ha ez megvan, akkor egyedül is nekivághatsz.
Édesanyád nem tud elbirtokolni.
„Édesanyád után nem birtokolhatsz el, mert ahogy eredetileg írtad a mellette lévő ingatlan nem az övé volt.
Csak saját magad birtokolhatsz, ha megvan az elbirtoklási idő.”
Ptk. 122. § Az új birtokos saját elbirtoklásának idejéhez hozzászámíthatja azt az időt, amely elődjének birtoklása idején már elbirtoklási időnek minősült.
Az meg nem számít, hogy az elbirtokló a szomszéd teleknek tulajdonosa-e, ilyen feltétel nem létezik.
Hmmmm.
Most már idejét múlt a hozzászólásod, de azért megválaszolom.
Nem lehet egy darab földterületet úgy kiragadni, hogy mind a kiragadott rész, mind a megmaradt rész, ne feleljen meg a helyi építési szabályoknak.
Komprende???
Csak akkor tudott volna az édesanya elbirtokolni, ha van tulajdona és azt hozzá tudja csatolni a sajátjához. Elbirtokolni el lehet, de mint korábban mondtam szakkérdés, építéshatósági és földhviatali.
A másik eset az édesanya elbirtoklásánál, ha olyan nagy a telek, hogy az a helyi építési szabályok alpján megosztható.
Mindenkinek köszönöm.
Szeretnék egy kis segitséget kérni
A férjemnek a nevelö anyukájával van egy közös tulajdonuk
27% a férjemé az lenne a kérdésem le lehet e keriteni aszt a 27%-ot?
Tisztelt szakértök
1.5 éve örököltem egy osztatlan közös tulajdont lakóház,udvar,gazd épület 12/20 részben 1039 hsz a száma . Jelentkezett egy vevő hogy az én tulajdonrészemet kivásárolná meg mellé megvenné a 1040hsz számú 1/1 beépítetlen területet is ami az enyém. Viszont ugye a 1039hsz osztatlan közös tehát a tulajdonos társnak elővásárlási joga van.
A Kérdésem az lenne hogy igaz e az hogy előbb a tulajdonostársnak lekel mondani az elővásárlási jogáról különben nem adhatom el a saját részemet, vagy megoldható e úgy hogy a külsős személy tesz egy vételi ajánlatot az én részemre amit a tulajdonos társ vagy megad és akkor övé a tulajdonrészem vagy elutasít mondván nem tudja megvenni, de akkor már minden gond nélkül értékesíthetem a részem? Illetve mi van akkor ha a tulajdonostárs jóval kevesebbet akar érte adni mint a külsős vevő? Ilyenkor köteles vagyok eladni neki vagy eladhatom a külsős vevőnek ha ö többet ajánlj, még akkor is ha nem mondott le az elővásárlási jogról? A Válaszokat előre is köszönöm.
„vagy megoldható e úgy hogy a külsős személy tesz egy vételi ajánlatot az én részemre amit a tulajdonos társ vagy megad és akkor övé a tulajdonrészem vagy elutasít mondván nem tudja megvenni, de akkor már minden gond nélkül értékesíthetem a részem”
Ez az igaz, de az ajánlatnak komplett szerződésnek kell lennie.
angyalszárny
Nem kell lemondania az elővásárlási jogáról, hanem nem kell élnie vele. Ez két dolog, még ha az eredmény lényegében azonos.
A folyamatot helyesen írtad le, megállapodsz a vevővel, és a szerződött összegben a társnak elővásárlási joga van. Ha ezzel nem él, vagy a vételárat sokallja, akkor életbe lép a szerződés, oszt jónapot.
Tisztelt Szakértők!
Elváltunk, a két gyermekünkkel maradtam az ingatlanban, miután a volt férjem önként távozott. Követelte, hogy váltsam meg az ő 1/4 tulajdoni hányadát, amit én nem tudtam kifizetni. Ezek után, ő a mostani kapcsolatából született gyermeknek ajándékozta a tulajdon részét.
Kérdésem: köteles vagyok-e beengedni az újdonsült tulajdonostársat- és az anyját- a házba?
Kizárólag közös tulajdon megszüntetésére irányuló perrel lehet megszüntetni ezt az állapotot?
( Hozzáteszem más megoldásra nem hajlandóak, a ház eladásába sem egyeznek bele, tőlem pedig irreálisan magas összeget követelnének.)
A következőkre szeretnék választ kapni: Osztatlan közös tulajdonú családi házról van szó. Régi típusú L-alakú formátumban. Ebben a tulajdonosi felek 1/4 részben érdekeltek a földhivatali papírok szerint.
(Egy házaspár és egy testvérpár.) A ház 2 külön részre van bontva, fallal el van választva mely során mindkét fél külön rendelkezik bejárattal. A víz, szennyvíz, áram és egyéb számlák is külön vannak választva. A ház felújított részére (amit egy házaspár használ )érdeklődő is lenne megvásárlási szándékkel. A ház használói azaz a házaspár készíttettek a használt ingatlan részről teljes felmérést,tervet az általuk birtokolt szobák és helyiségek számáról, amelyet egy erre szakosodott személy készített el. A ház másik része mely a testvérpár birtokol lepukkant állapotban van arra nem fordítottak az évek során semmilyen beruházást.
A bökkenő az, hogy a ház a földhivatal szerint még mindíg 1/4 osztatlan közös tulajdonban áll.
Új vevő érdeklődése esetén ha adás-vételre kerülne a sor továbbra is maradna ez az 1/4 állapot osztatlan közös tulajdon ha meg szeretné vásárolni? Adás vétel esetén kell-e mind a 4 félnek a beleegyezése? Illetve hogy lehet ezt az állapotot megszüntetni?
Kérdéseim megválaszolása előtt még közölném, hogy a társasházzá alapításba a testvérek nem egyeztek bele illetve kivásárlási szándékuk sincs egyik félnek sem a másik irányába.
Mit tehet ilyenkor a házaspár, hogy végre rendezett legyen a tulajdoni jogviszon??
pohicop
A vevőnek azt tudod eladni, amid van, vagyis ennek a teljes ingatlannak a rád eső részét, amelyre a tulajdonostársaidnak elővásárlási joga van.
Jó esetben írásban, rosszabb esetben szóban vagy ráutaló magatartással legalább a használat vonatkozásában valamilyen megállapodás ezek szerint csak létrejött, ez a vevőre is irányadó.
A közös tulajdont megszünteti a bíróság bármelyik tulajdonostárs keresetére.
kitty38
A válás során a bíróság csak rendezte a lakáshasználatot, a továbbiakban is ez az irányadó, a tulajdonjogtól függetlenül. Ha nem került rendezésre, akkor viszont ő is használhatja az ingatlant a tulajdoni arányának megfelelően.
Perben vagy megállapodással lehet közös tulajdont megszüntetni.
pohicop !
Rendezett az most is ! eladhatják.az adásvételi szerződésben természetesen rögzíteni kell ,hogy konkrétan melyik részről van szó !
Tisztelt Szakértők!
A következő problémával fordulok önökhöz.
Van egy nyaralónk,amit úgy örököltünk.Osztatlan közös tulajdonban van.Ikerház,aminek a fele a miénk,a kertet fele-fele arányban használjuk.A tulajdoni hányad:100/240-ed rész a miénk,140/240-ed a másik félé.
A tulajdonostárs el akarja adni a saját részét,igy a kert kimérésre került.Ami következtében a fele udvarunk elmenne.De azt hozzá kell tenni,hogy mióta áll a ház a használat felesben ment,és mi is igy kaptuk.
A kérdésem az lenne,hogy visszaveheti-e a használatát az udvarnak a másik fél,vagy csak peres uton tudja ezt elérni,ha mi ragaszkodunk hozzá.
A 20-ad részének eladásába pedig nem megy bele.Kérem segitsenek,most mit kellene tennem.Köszönöm előre is.
szabonebea
Mint írtad, osztatlan közös tulajdonról beszélünk. Ott nincs enyém, tiéd, övé. Csak "miénk" van.
A tulajdonosok természetesen közös elhatározással megállapodhatnak a telek használatának megosztásában, de ehhez szerintem konszenzus kell.
Az a megállapodás létrejöhet ráutaló magatartással is. Úgy tűnik, itt ez történt.
Fontos lenne, hogy a potenciális vevők értesüljenek a használat megosztásának kialakult módjáról, különben őket nem fogja kötni a megállapodás. (Persze, ha látható jele is van, mint például egy kerítés, akkor nehezen mondhatják, hogy nem tudtak róla.)
(Nem kell konszenzus, elég a többségi döntés is - az, akinek az érdekeit sérti, bírósághoz fordulhat.)
szeged
Igen lehet.
Valami gebasz történt a legrégebbi bejegyzés került véletlenül legfelülre. :(
Kedves fórum ! sokat olvasgatom az oldalt és sok -sok jó dolgot tanultam ! most is lenne egy problémám amire szeretnék válasz kapni , és sajnos sűrgős lenne ! 12 lakásos egyenlőre még osztatlan közös tulajdonban lévő házról van szó ....a társasházzá nyílvánítás szinte lehetetlen az ügyvédek szerint .... de most nem is ezzel van a problémánk ! hanem kevés a tároló helyiség és a kazánházba ami közös helyiség tároljuk a kerékpárokat , a közösképviselő úgy döntött egyedül szavazás nélkül , hogy lecseréli a zárat , mert szerinte valaki állítgatja a kazánt . pedig nem !!! illetve a rongálás tényét nem tudja bizonyítani sem fényképpel sem úgy hogy a szerelő által adott számlán szerepelne, hogy a javítás rongálás miatt lett volna ! mivel még nem vagyunk társasház , így a társasházi jogszabályok nem érvényesek ránk ! így marad az osztatlan közös tulajdon ! kérdésem az lenne , hogy tényleg megteheti , hogy mind a 12 lakót kizárja a tulajdonából ? én úgy gondolom akkor lenne jogos a kizárás ha egy emberre rá tudja bizonyítani a rongálást és csak őt kizárni és nem mindenkit és ezt is csak a lakók többségi szavazatával ! 12 lakó nem tudja hova tenni a kerékpárjait mert tárolót viszont nem tud biztosítani helyette ! illetve még egy kérdés , hogy van -e a közösképviselőnek egyedüli döntési joga vagy neki azt kell teljesíteni amit a lakók többsége megszavazott a lakógyűlésen ! sajnos ő önhatalmulag dönt a lakók megkérdezése nélkül , meg teheti ezt ????? előre is köszönöm válaszukat ! tisztelettel : sinbo
Ha már itt vagy: telekalakítás (tkp. kettéosztás) bejegyeztetéséhez milyen iratok kellenek? A szokásos kérelemnyomtatvány, az engedély, megbízás? Még valami?