osztatlan közös tulajdon


csunyi # 2013.12.05. 17:28

Tisztelt Fórum!

2010 évben nagymamámtól örököltem egy utcafronti házrészt, mely osztatlan közös tulajdonú telken fekszik. Mivel nagyon rossz emlékek kötöttek a kis házhoz, ott találtam meg nagymamámat mikor elvitte a mentő, csak egy héten egyszer mentem oda hónapokig( talán 4 hónapig) a halála után. Az én házrészem összeért a szomszédos 2. lakásegységgel, aki ezalatt a 4 hónap alatt tetőcserét végzett az ingatlanán, ennek következtében lebontotta a két ház közös kéményét, amibe az én működő gázbojlerem volt bekötve, és lezárta az addig meglévő padlásfeljárómat. Igaz a padlásfeljáró kialakítása csak úgy volt megoldható hogy én először az ő házának a tetejéről jutottam be az örökölt lakásegység padlására. Amikor kérdőre vontam azt válaszolta, hogy cseréltessem ki a gázbojlert villanyra, a padlásfeljárót meg oldjam meg ahogy akarom. Bejelentést tettem a Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztályán, jelenleg lebontatták vele a felújított ház szerkezetét, mivel sem a bontásra sem az építésre nem kért engedélyt. Én kicseréltettem a bojlert, ami nekem nem olcsó mulatság volt. Azt szeretném megtudni, hogy kártérítésre van e esélyem ha beperelem a bojlerrel kapcsolatban. A másik kérdésem hogy kötelezhetem-e a padlásfeljáró eredeti állapotú kialakítására, és ne egy kicsi tetőablakon kelljen megközelíteni a padlásomat, ami az ő tetőszerkezén lesz kialakítva, az addigi hagyományos "kutyaház-alakú helyett, amin sokkal könnyebb volt a padlástérbe bejutni, nem beszélve arról hogy tűz esetén vagy esetleges átalakításokkor is megfelelőbb lenne. A birtokvédelem már elutasított, mondván hogy a saját birtokháborításomat már elhárítottam, hogy kicseréltem a bojlert, a padlást pedig az ő pici tetőablakán megtudom közelíteni. Várom válaszát! Köazönöm.

Immaculata (törölt felhasználó) # 2013.12.06. 17:13

A válaszokat látatlanban nem lehet megmondani.

A bojlert nem kellett volna kicserélni, hanem vissza kellett volna építtetni a szomszéddal a lebontott kéményt.
Nem tudom milyen birtoksértést követtél el a kéménnyel kapcsolatban, nem hiszek a helyi hatóságnak.

lajcsó # 2013.12.06. 20:15

Egyezség útján vagy bírósági ítélettel. Feltéve, ha az ingatlan megosztható.

nanemaaa # 2013.12.07. 10:43

KBS
Erre gondoltál?
Pontosan nem tudom. De mivel régen is szerződés, megbízás, záradékolt vázrajz no meg a suska kellett a kérelemhez, ebben gondolom sok változás nincs. Max annyi, hogy ma már a vázrajz záradékolását, a telekalakítást és az átvezetést is lehet egy kérelemben is kérni, mivel az engedélyező hatóság a földhivatal lett.
Ha fontos, akkor utánanézek.

Kovács_Béla_Sándor # 2013.12.07. 10:59

Megköszönném.
Itt az engedélyezés megtörtént, jogerős a földhivatali határozat. Csak be kellene jegyeztetni.

Kovács_Béla_Sándor # 2013.12.07. 11:00

De mivel régen is szerződés
Szerződés nincs, a tulajdonos nem változik. Csak egy helyett két ingatlanja lesz.

nanemaaa # 2013.12.07. 11:33

Akárhogy nézem, de a kérelmen túl csak a vázrajz, a meghatalmazás és a befizetés szükséges.
A kérelem tartalmi követelményét nyilván ismered, de azért bemásolom:

1. számú melléklet a 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelethez285

„1. Az ingatlan-nyilvántartási kérelem első része az alábbi adatokat tartalmazza:
1.1. a kérelmező értesítési címe, ügyintézőjének neve;
1.2. a kérelmező személyi azonosítója, illetve statisztikai számjele;
1.3. a kérelmező állampolgársága, illetve cégjegyzékszáma;
1.4. a kérelemhez kapcsolódó földhivatali iktatószám;
1.5. a változással érintett ingatlanok darabszáma;
1.6. a bejelentett állandó lakcím átvezetését a kérelmező igényli-e;
1.7. a kérelmező soron kívüli ügyintézés igénylésére vonatkozó nyilatkozata;
1.8. az egyes ingatlanokra is tekintettel fizetendő összes igazgatási szolgáltatási díj megjelölése;
1.9. fizetés módjának megjelölése (készpénzbefizetés, készpénz-átutalási megbízás, átutalási megbízás);
1.10. egyéb megjegyzés;
1.11. mellékletek megjelölése;
1.12. a kérelem keltének helye és ideje;
1.13. a kérelmező, vagy képviselő aláírása;
1.14. készpénzbefizetés vagy bankkártyával történő fizetés esetén a földhivatali pénztáros nyilatkozata;
1.15. az ingatlan-nyilvántartási kérelem vizsgálatával kapcsolatos földhivatali megállapítások.
2. Az ingatlan-nyilvántartási kérelem második része a változással érintett ingatlan (ingatlanok) tekintetében az alábbi adatokat tartalmazza:
2.1. sorszámszerű megjelölés;
2.2. település megnevezése;
2.3. helyrajzi szám megjelölése;
2.4. a kérelem tárgyának meghatározása;
2.5. személyes vagy tárgyi mentességre vonatkozó nyilatkozat;
2.6. a fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékének megjelölése;
2.7. a kérelmező, vagy képviselő aláírása.

Kovács_Béla_Sándor # 2013.12.07. 11:37

Gondolom, ez a nyomtatvány. A kérelem tárgya viszont mi lesz? Telekalakítás bejegyzése?

nanemaaa # 2013.12.07. 12:05

Ja, szerintem is. Valószínűleg a nyomtatvány valami saját lehet, mert ilyet a Korm rendelet nem ír elő. Bejegyzés is jó lehet, bár ők valahogy úgy hívják: telekalakítás ingatlan-nyilvántartási átvezetése.
A kérelem tartalmában sehol nem látok kérelem rövid leírását, vagy egyéb szöveget, de gondolom nem ártana valahol megjegyezni, hogy a telekalakítás során a tulajdonjog tekintetében változás nem lesz, nehogy ők is elkezdjék keresni a szerződést. Bár mivel a mellékleteket meg kell jelölni, onnan esetleg tudhatnák.

Immaculata (törölt felhasználó) # 2013.12.07. 12:48

a telekalakítást és az átvezetést is lehet egy kérelemben is kérni, mivel az engedélyező hatóság a földhivatal lett.

Hát nem. Egyszer már leírtam a folyamatot. Az építésfelügyelet kéri fel a földhivatalt.
109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (Inytv. vhr.) 60. §.-tól

312/2012. (XI.8.) Korm.rend. 60. §. (15) bek. és 60/A. §.

Immaculata (törölt felhasználó) # 2013.12.07. 12:58

Ide nem kell a 312-es.

Kovács_Béla_Sándor # 2013.12.07. 13:31

Lehet egyszerre. Egyesített telekalakítási eljárásnak hívják.
338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól 17/A. § (2)

nanemaaa # 2013.12.07. 22:40

Nem is értem. Hogy kerül ide az építésfelügyelet?

Immaculata (törölt felhasználó) # 2013.12.08. 08:10

Kimásoltam egy földhivatali határozatból a két jogszabályt, mert másra nem volt időm. Meg alaposan átgondolni sem. Hát így.

dorka11 # 2013.12.10. 21:48

Szép estét mindenkinek!

Közös tul.megszünt.perben valószinüleg a felperes megváltja az alperesi tulajdoni hányadot. Alperes az általa jelenleg is lakott ingatlanban akar maradni. E célból a biróságtól X évre szóló haszonélvezeti jogot kért.

1.) Milyen feltételei vannak a haszonélvezeti jog biróság által történő alapitásának?
2.) A kérdés megitélése szakértői hatáskörbe, vagy kizárólag a biróság hatáskörébe tartozik?

A válaszokat előre is köszönöm

ObudaFan # 2013.12.10. 22:10

Nem nagyon tudok elképzelni olyan esetet, hogy ez szakkérdés legyen. Kivételesen, az alperes rendkívül méltányolható körülményei alapján lehetséges. Például ha a megváltási árból semmit nem tudna kezdeni.

Kovács_Béla_Sándor # 2013.12.11. 06:45

Szerintem nem alapíthat a bíróság haszonélvezeti jogot. Akkor már egyszerűen elutasítja a keresetet.

ObudaFan # 2013.12.11. 10:23

1/2008. (V.19.) PK. vélemény a PK. 10. számú állásfoglalás meghaladottá nyilvánításáról és a közös tulajdon megszüntetésének egyes kérdéseiről

II. Ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése esetén az abban lakó volt tulajdonostársat a bíróság kiköltözésre kötelezi. Ha azonban ez méltányos érdekét súlyosan sértené, a bennlakó volt tulajdonostárs kivételesen az ingatlanban való bennmaradásra is feljogosítható. Ilyen esetben a bíróság ítéletében meghatározza a bennlakó volt tulajdonostárs lakáshasználatának jogcímét. Ez történhet a felek megállapodása alapján, vagy haszonélvezeti jog, illetve használat joga bíróság által történő alapításával. A bíróság a volt tulajdonostárs indokolt szükségleteihez mérten meghatározza a lakás vagy lakrész használatnak terjedelmét, annak időtartamát és - dologi jog alapítása esetén - rendelkezik a jogosultság ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről

Kovács_Béla_Sándor # 2013.12.11. 10:44

Köszönöm, érdekes. Szerintem ennek jogszabályi alapja nincs.

karpati1973 # 2013.12.11. 16:35

Tisztelt Fórumozók!

Nem biztos hogy jó topicba írok, ezért előre is elnézésüket kérem.

Problémám a következő. 1/4 rész osztatlan közös tulajdonrészem szomszédságában saját tulajdonú (1/1) földem van. Ennek egy részét az osztatlan közös tulajdonban lévő tulajdonostársam a tudtunk nélkül lekerítette, majd tulajdonjogát eladta.
Az új tulajdonosok állítják hogy az adásvételi szerződésükben az szerepel hogy a kerítéssel elkerített részt vették meg.. Én állítom hogy abban a magántulajdonom is benne van. Ráadásul kaput nyitottak a földemre és azon járkálnak. (az ingatlanba való bejutás egyébként más módon megoldott) Több ügyvédi felszólítást is küldtünk de semmi érdemleges nem történt.

A kérdésem az, hogy ha tényleg szerepel az adásvételiben hogy a kerítéssel elkerített részt vették meg és abban a magántulajdonom is benne van mit tehetek?? Mert gondolom más nem nagyon adhatja el ami az enyém :/

Válaszaikat,tanácsaikat előre is köszönöm.

Kovács_Béla_Sándor # 2013.12.11. 17:53

Több ügyvédi felszólítást is küldtünk
Tehát van ügyvéded. Akkor őt kell kérdezni. Már csak azért is, mert ő ismeri az ügy összes részletét.

dorka11 # 2013.12.11. 18:47

ÓbudaFan, Kbs - köszönöm a válaszokat.

Egyébiránt a biró azt mondta, hogy van rá lehetőség, hogy az alperes haszonélvezeti jogot kapjon X évre. Szakértőnek lesz kiadva, hogy állapitsa meg a lakottság értékcsökkentő hatását. Logikusnak tünik az, amit ÓbudaFan irt, hogy haszonélvezeti jog alapitása főleg akkor indokolt, ha tul.hányadáért olyan kis összeget kapna, melyen nem tudna másik ingatlant vásárolni. 10 mft-ot vélhetően kap az ingatlan hányadáért.
A "szükségleteihez mérten" mit jelent? Ki állapitja meg, hogy egy embernek mennyi a szükséglete? A háznak, melyben alperes lakik, csak a fele az ő tulajdona.

Köszönöm.

Immaculata (törölt felhasználó) # 2013.12.11. 18:48

karpati1973

Szerintem már beszélgettünk kisajátítás ügyben, Te mondtad azt, hogy egy nagyon jó nevű ügyvéded van.

:) Megint hozzá fordultál?

Nem érvényes az olyan szerződés, amelyben nem a tulajdonos adta el a tulajdonát.

Csak bírósághoz fordulhatsz és kérd a birtoksértő állapot megszüntetését.

karpati1973 # 2013.12.11. 21:13

Kedves Imma!

Beszéltünk igen, de akkor még messze nem így állt a helyzet.
Azt pedig biztosan nem írtam hogy nagyon jó nevű ügyvédem van. De van az tény..
Csak tájékozódni szerettem volna én is.. Mint laikus..

Azért köszönöm a válaszokat..

dorka11 # 2013.12.12. 17:36

ObudaFan, Kbs!

Kérnék választ a kettővel lejjebb irt hozzászólásomra.

Köszönöm.