osztatlan közös tulajdon

Lakás. Osztatlan közös 30/200-ad tulajdoni hányad.

"a földhivatal bekérte az átvételről és a birtokba adásról szóló elismerést."
Valószínűleg a vételár átvételének elimeréséről szóló eladói nyilatkozat meg az eladó tulajdonjog bejegyzési engedélye egy okiratban kerül megszerkesztésre. A földhivatal az utóbbira volt kíváncsi.

„a földhivatal bekérte az átvételről és a birtokba adásról szóló elismerés”
A bejegyzéshez hozzájáruló nyilatkozatot kérték be.

"Kötelező lemondatni a tulajdonostársakat elővásárlási jogukról, el a 30/200 tul hányadomat el akarom adni?"
Milyen ingatlanról van szó (lakás, föld stb.)?

Kedves Fórumozok!
Az alábbi esetben kérnék segítséget.
2000ben vásárolt termőföldet eladtam, de volt egy közös tulajdon megszüntetés, ami egyébként nem az volt, csak elrontotta az ügyvéd. Lényeg, hogy a megszüntetés miatt illetéket szabtak ki, megállapítottak egy forgalmi értéket. Viszont így adóköteles jövedelmem lett. Viszont alacsonyabb áron adtam el, mint a megállapított forgalmi érték. Kérđésem, hogy ebben az esetben kell- e adóznom? Azt olvastam, hogy nem. De honnan fogják látni, hogy tényleg nem? Főleg, hogy még az adóhivatalhoz nem is ment be semmi papír a földhivataltól.
A másik, hogy ha kell, akkor viszont megoszlik, mivel egyik része 14 ev utan, a masik fele 3 éve lett "eladva". Gyakorlatban egyébként nem.

Bár ha belegondolok, hogy ma már csak az ügyvéd adhatja be az átvezetési kérelmet..... akkor a földhivatalnak miért is kellene ezt vizsgálnia?

Felénk volt rá példa, hogy a szerződésben benne volt a fizetési haladék és a földhivatal bekérte az átvételről és a birtokba adásról szóló elismerést. Lehet, hogy ez egy egyedi ügy volt? Nos, ezt nem tudom.

„ A földhivatal nem is vezet át olyan szerződést, melynek kapcsán nincs igazolva a fizetés megtörténte.”
Ez tévedés. Őket nem érdekli, ki van-e fizetve a vételár.

Pici78
Az adásvételi szerződést csak ügyvéd készítheti el. Ő tudni fogja a kérdéseidre a választ(egyébként nyilván benne kell lennie a szerződésben a fizetés megtörténte, esetleg a halasztott fizetés teljesítésének időpontja.....stb) A földhivatal nem is vezet át olyan szerződést, melynek kapcsán nincs igazolva a fizetés megtörténte.

Kötelező lemondatni a tulajdonostársakat elővásárlási jogukról, el a 30/200 tul hányadomat el akarom adni? Holnap megyünk adás-vételizni, de erről még nem beszéltünk. Illetve aláírom az adás-vételit, és vele egyidőben utalják a vételárat. Mi van, ha nem érkezik meg a vételár és én már aláírtam?

Utolsó mondatot újragondoltam. Ellenkező megállapodás hiányában a felépítmény tulajdonjoga osztja a telek sorsát, magyarán osztatlan közös tulajdon.

adam1999
Ugyanannak a megállapodásnak kellene választ adnia a kérdésedre, amelyik a telek használatát szabályozza.
Ellenkező esetben a kerítés azé aki építette, így neki is kell fenntartania.

A Tulajdoni hányad 1/33.3 mindenkinek, de a telek külön szerződésben van leosztva kinek mekkora és meddig terjed, stb. a kaputól az én telkemig van egy szolgalmi rész, amit közösen használunk mind a három tulajdonos a kérdés arra vonatkozott, hogy ennek a résznek a kerítése is közös költségű, ha megcsináltatjuk. Az út meg a csatorna az nekem egyértelműen közös, de a kerítésben nem vagyok biztos.

"Mihez lehet ezzel kezdeni?"
Ha csak ennyitek, van akkor nem sokat.
"Valamilyen módon pénzzé tehetjük e az örökséget?"
Adásvétel.
"Van e reális esélye annak hogy arányunknak megfelelő 1/1 es tulajdonú területet jegyeztessünk be?"
Felejtős! Ha egyáltalán engedélyeznék a megosztást, akkor is többe kerülne mint az ingatlan (hányadotok) értéke.
"Van e értelme egyáltalán foglalkozni az egésszel?"
Túl sok értelme nincs, de muszály (pl. művelési kötelezettség miatt).

Vagy megállapodtok a tulajdonostársakkal, hogy ezt valak imagához váltja és aztán megpróbálja értékesíteni, vagy megpróbálhatjátok megkeresni az NFA-t, hogy nem akarja-e a részeteket megvenni. Esetleg ott van harmadik lehetőségként a közös tulajdon megszüntetése iránti per, ha megéri.

Tisztelt Fórum!

Sajnos a fórumban nem találtam az enyémhez hasonló esetet, ha mégis lenne elnézést kérek a figyelmetlenségemért...

A tulajdonomban van egy 50%-os tulajdonjog hányad (osztatlan közös tulajdon), ami földmérő által ki lett mérve és változási vázrajzzal rögzítve lett. Valamint ügyvéd által hitelesített szerződésünkben rögzítettük, hogy a másik telek félen közmű és bejárási szolgalmi jogom és elővásárlási jogom van.
A telek egyik oldalát belterületi utca határolja, az én felemen azonban külterületen futó aszfalt úttal határos, azonban 2013óta a közútkezelő nem engedélyezi a kihajtást ezen közútra. (korábbi kihajtók szerzett jogként elfogadva) Ezen ok miatt a helyi rendezési terv nem engedi a mélységben történő megosztást (/2)…
Mivel a telek településhatáron helyezkedik el és az ott futó közútra nem engedélyezett a hivatalos kihajtás, így jelenleg hivatalosan nem tudom különosztani a telkem, így építeni sem tudok rá külön lakóépületet.
A kérdésem a következő: lehetséges szolgalmi joggal külön választani a telket /2-re? Vagy valami más megoldást ha ajánlanának nagyon örülnék, mivel már eléggé kétségbeesett vagyok az ügy miatt…

Köszönettel:
Telek János

Üdv!
Mint kiderült örököltük egy osztatlan közös tulajdonú 54 hektáros külterület 1/200 ad részét (legelő,láp).
Mihez lehet ezzel kezdeni? 200 tulajdonos van.
Valamilyen módon pénzzé tehetjük e az örökséget?
Van e reális esélye annak hogy arányunknak megfelelő 1/1 es tulajdonú területet jegyeztessünk be?
Van e értelme egyáltalán foglalkozni az egésszel?
Kicsit olyan örököltünk is meg nem is érzésem van...

Válaszukat előre is köszönöm!
G

Nem egyértelmű a kérdés:

Ha osztatlan a közös tulajdon, akkor a szolgalmi úton történő bejárás csak úgy lehetséges, ha nem azon a telken megyünk át, amelyik osztatlan. Azaz valóban a szomszéd telek és nem a három lakás közös telke.

Ez esetben ne akarjatok a szomszéd telkén a beleegyezésen nélkül semmit csinálni.

Ha a közös telketeken szeretnétek az utat megcsináltatni, akkor ez meg közös döntés. A döntést is a tulajdoni hányadotoknak megfelelően hozzátok és a költségeket is annak arányában osztjátok szét.

Tisztelt fórumtársak egy osztatlan közös tulajdonú telken lakom ahol három tulajdonos van. Egy szolgalmi úton járunk, be meg szeretnénk csináltatni az utat, aminek a költsége úgy, gondolom közös a kérdésem az lenne, hogy a kerítés építése is közös, vagy csak aki ott lakik azé a költség?

Birtokvédelmi pert lehet indítani.

3 lakásos társasház előtti osztatlan közös területen mindenkinek van egy kocsibeállónyi helye ponyvagarázzsal. Na most az egyik szomszédunknak ez nem elég mert egy teherautóval meg két személyautóval parkol azon a csöpp udvaron úgy, hogy a garázsát tárolónak használja. Mi meg alig birunk be és kihajtani. Ha szólunk neki a füle botját sem mozgatja. Jogi úton mit tehetnénk ellene?

"de ha 160 ember-t egyesével megkeresni és írásos nyilatkozatot kérni nem 1-2 nap hanem hónapok akár évek is lehetnek."
Úgy igen. De ha tértivevényes levélben keresed meg őket nem is annyira lehetetlen a kivitelezés. Nem kell tartózkodási hely után kutatni, a tulajdoni lapon lévő címre kell küldeni a levelet.
Az előttem hozzászólók is haszálható tanácsot adtak neked. Remélhetőleg azon a módon is megoldható lesz a problémád!

Ha a tulajdonostársak száma nagy, akkor vagy hirdetményi közlés útján, vagy egyáltalán nem kell értesíteni őket.

köszönöm a választ, ez mit jelent pontosan?

Az ügyvéded keresse meg a földhivatalt, hogy tekintsen el a társtulajdonosi nyilatkozattól.