dorka11
Hát ki állapítaná meg? A bíró. Nyilván megnézi, hogy egyedül él-e, vagy kell valakit eltartania a saját háztartásában, az egészségi állapota mit indokol és azt is, hogy mennyi a tulajdoni hányada.
Osztatlan közös tuajdonú ingatlanon, több társtulajdonos esetén, akik önálló lakrészekben laknak, mi a helyzet az alábbi esetben:
melléképület és főépület korábban egy gáz és elektromos áram főmérőn volt. A főépület tulajdonosa levágta a melléképületet a két vezetékről. Most bírósági határozat van, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot (ami számára sérelmes, mert díjfizetéssel kapcsolatos vitái voltak). A melléképület tulajdonosa új gáz - és elektromos főmérőt akar fölszerelni.
Kérdések: az osztatlan közös ingatlanon jellemzően minden közműbekötéshez kell(ett eddig) a tulajdonostársak hozzájárulása? Ebben az esetben erre nincs szükség, a bírósági határozat ezt a kötelezettséget übereli?
Érdemes-e és ha igen, hol, miylen formában, milyen fórumon lépéseket tenni annak érdekében, hogy a két főmérőt ne szerelhesse föl a melléképület tulajdonosa?
Köszönöm a választ!
ÓbudaFan!
Persze, értem - ha indokolt, akkor nyilván megkapja a jogot.
Egyébként a beköltözhető forgalmi értéknek kb. hány százaléka a lakott, + haszonélvezeti joggal terhelt forgalmi érték?
Előre is köszönöm a választ.
Ez erősen függ a haszonélvező életkorától.
71 éves.
Ha illetéket kellene számolni, az adóhatóság az ingatlan értékének 1/5-ét venné figyelembe. Ez a táblázat a polgári jogi jogviszonyokra nem irányadó, vagyis egy perben ezt szakértő mondja meg, de közelítésnek jó.
Volt dolgom egy szakértővel, aki ragaszkodott az Itv. szerinti értékhez, nem is értette, mi a problémám. Pedig arra is rámutattam, hogy ha ez ilyen egyszerű és mechanikus lenne, akkor őt nem kellett volna kirendelni. Egy osztást és egy szorzást a legtöbb bíró is el tud végezni. Ha másképp nem, géppel.
És a valóság aligha olyan mechanikus, hogy ugyanakkora a haszonélvezet értéke 65 éves haszonélvezőnél, meg 120 évesnél.
ÓbudaFan!
Ha az Itv. táblázata polgári jogi jogviszonyokra nem irányadó, akkor a szakértő mi alapján számol? Nem hiszem, hogy hasraütésszerüen.
Milyen jogszabály, illetve iránymutatás alapján állapitja meg az értéket?
Köszönöm a választ.
Főleg NAV adatbázis alapján.
ObudaFan!
Bocs, de nem az ingatlan forgalmi értékére gondoltam, hanem a haszonélvezet értékére, - hogy szakértő azt mi alapján állapitja meg. (határozott idejü x évre szóló haszonélvezeti jogról van szó).
Köszönöm a választ előre is.
Pl. az adott területen a hasonló adottságú ingatlanok átlagos éves bérleti díja.
Köszönöm a választ.
Még mindig nem világos, hogy szakértő az adott területen lévő, hasonló adottságu ingatlanok átlagos éves bérleti diját honnan, milyen adatbázisból veszi?
nem fogod elhinni!
megkérdezi! !!
Gondolom, például NAV adatbázisból, mert elvileg az ingatlan bérbeadása is adóköteles. :)
2003. évi CXXXIII. törvény
a társasházakról
A társasház szerveinek törvényességi felügyelete
27/A. §29 A társasház szerveinek, e szervek működésének törvényességi felügyeletét a jegyző az egyesülési jogról, a közhasznú jogállasról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvénynek a civil szervezetek feletti törvényességi ellenőrzés szabályai megfelelő alkalmazásával látja el.
29 Megállapította: 2013. évi CCXXXI. törvény 2. § (1). Hatályos: 2014. II. 1-től.
Tisztelt Fórumozók!
Közös tulajdon keletkezett ráépítéssel, a tulajdoni hányadokról az építés végén megállapodtak, bejegyezték. Lehetséges a tulajdoni hányad módosítása utólag? (Az ingatlanhoz azóta nem nyúltak.)
Szerintem nem. Konkrét BH van az ügyben?
Egyező akarattal miért ne?
megegyezéssel többre mentek mint a BH val!
Természetesen az lenne a legegyszerűbb módja, na de jelen helyzetben ezt csak az egyik fél akarja a saját javára, nincs megegyezés az ügyben...
Egy osztatlan közös tulajdonú zártkerti ingatlan 2/1 részét vettük meg a tavalyi évben.
Az adás-vételi szerződés megkötésekor a zártkert másik 3 tulajdonosától, (8/10 rész ) elővásárlásról lemondó nyilatkozatot kellett kérnünk.
A múlt héten viszont eladták úgy az ingatlan 6/10 részét, hogy bennünket nem kérdeztek meg, annak ellenére, hogy jeleztük, hogy ha eladó lesz az ingatlan valamelyik része -mi megvennénk.
Időközben változott a törvény? Vagy bennünket nem kellett volna értesíteni?
Van valamilyen jogorvoslati lehetőségünk?
Előre is köszönöm a válaszokat?
Segítség kellene. Tudni szeretnék 1-2 konkrét és néhány általános dolgot. A helyzet a következő: édesapámnak és a húgának volt egy háza, amely osztatlan közös tulajdonuk volt. Édesapám Októberben meghalt, a részét én örököltem. Mivel van saját házam, nem tartottam használati igényt a szóban forgó házra, azt a nagynéném lakja a továbbiakban. Apunak a volt szobájában akartam néhány ritkán szükséges holmit elhelyezni, amolyan raktárfélének használva. Nem bútorokról volt szó, a gyerekek néhány értékesebb játéka például, amit az egyik már kinőtt, de a másiknak nagy még, néhány üres, csak nyaralásra használt bőrönd, stb. Eddig nem is volt gond, ma átmentem érte és néhány holmimat kirakott és közölte velem, hogy azonnal vigyek el onnan mindent, amit odavittem, mert nem használhatom. (Közben a hagyatéki eljárás során kiderült, a tulajdoni lapról, hogy holtig tartó haszonélvezettel ruházta fel apám a halálán, a nagynénémet). Mivel a hagyatéki eljárás kezdetén én ezt nem tudtam, nem foglalkoztam vele. Most kiderült, hogy amiket ott hagytam eddig, ami apué volt, azt sem hozhatom el, mert csak az ingatlan lett leltárba véve, az ingóságok nem. Gyakorlatilag van egy fél ház tulajdonom, amiből egy szobát sem látogathatok, ugyanis állítólag törvényesen kizárhat a házból és az öröklött ingóságokat sem hozhatom el, mert, ha ő azt állítja, hogy nem apué volt, nekem kell bizonyítani, meg pereskedni, meg költeni rá és akkor is csak a (fél)tulajdonosa leszek, a háznak, ami csak költségekkel jár. Tényleg van ilyen törvény, hogy egyik tulajdonos kizárhatja a másik tulajdonost, csak azért, mert ő haszonélvező is???? És tényleg pereskednem kell az öröklött ingóságaimért csak azért mert senki nem mondta nekem, hogy az ingóságokat is leltárba kellett volna vennie a leltár készítőnek? Így, hogy tulajdonostárs lettem, ez jogokkal is jár vagy csak kötelezettségekkel? Mik illetnek meg ebben a közös tulajdoni viszonyban és mit kell elviselnem, mert csak ő a haszonélvező?
Köszönetel
ténykeg van ilyen törvény,tanulmányozd a Ptk
,,a haszonélvezet,,cimű fejezetét!
a haszonélvező engedélye nélkül nem
léphetsz be a házba sem!
az ingóságokat perben követelheted,
de tiéd a bizonyitási teher!
csak megjegyzem,hogy nem lehetett jó kapcsolatod apáddal,ha ilyen hagyatékot
kaptál
hiszen ezzel kizárt a vagyonból mig nagynénéd él!
normális apa ilyet nem tesz,csak akkir,ha a fiu nem normálisan áll a dolgokhoz!
Egy osztatlan közös tulajdonú zártkerti ingatlan 2/10-ed részét vettük meg a tavalyi évben.
Az adás-vételi szerződés megkötésekor a zártkert másik 3 tulajdonosától, (8/10 rész ) elővásárlásról lemondó nyilatkozatot kellett kérnünk.
A múlt héten viszont eladták úgy az ingatlan 6/10 részét, hogy bennünket nem kérdeztek meg, annak ellenére, hogy jeleztük, hogy ha eladó lesz az ingatlan valamelyik része -mi megvennénk.
Időközben változott a törvény? Vagy bennünket nem kellett volna értesíteni?
Van valamilyen jogorvoslati lehetőségünk?
Előre is köszönöm a válaszokat!
Támadjátok meg a szerződést