osztatlan közös tulajdon

Ha nem is mondanám alkotmányosnak, de a lakhatás alapfeltétele az ivóvíz.
Mivel a bekötéshez szükséges jognyilatkozatot megtagadták Öntől pert kell indítani a jognyilatkozat pótlására.
Anyagi lehetőség hiányában forduljon a területileg illetékes kormányhivatal jogi segítségnyújtó szolgálatához.

Osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanomba szeretnék vizet beköttetni. Már az egyik tulajdonostársnak van vízbekötése csak ikresítéssel megoldható, ehhez nem járul hozzá. Mi más lehetőség híján itt lakunk. Megakadályozhatja a vízbekötést? Tudtommal az ivóvíz alkotmányos jogom. Egyedül nevelem gyerekeimet. Nem tudtam már fizetni a hitelt. Nem jutottam BAR listáig, eladtam az otthonunkat, a hitel visszafizetése után a maradékból próbálok talpra állni. Víz nélkül maradhatok a télre???

Nem kell.

Hagyatéki eljáráshoz kell az elhunyt halotti bizonyítványa. Viszont az önkormányzat tulajdonostársi jogcímen nem adott halotti bizonyítványt.

Kezdeményezheti a tulajdonostárs.

Ki kezdeményezhet egy ilyen hagyatéki/póthagyatéki eljárást, ha az elhunyt nem rokon? Valószínűleg a tulajdonrészt lehet majd eladni, de csak a jogviszonyok tisztázása után.

Az örökösöket hagyatéki (póthagyatéki) eljárásban kell tisztázni. Aztán vagy meg lehet egyezni a tulajdonostársakkal a közös értékesítésben, vagy külön értékesíted a saját hányadodat, vagy közös tulajdon megszüntetése iránt pert lehet indítani.

Osztatlan közös tulajdon (zártkert, erdő,stb) tulajdonostársa meghalt ismert örökös nélkül. A saját tulajdonrészt el szeretnénk adni. De ehhez kell a tuljdonjog tisztázása. Harmadrészt az állam is tulajdonostárs.

Köszönet

Ez valami vicc? Én nem értem.

Amennyiben a tulajdoni részek nem egyenlőek, akkor lehet beszélni osztatlan közös tulajdonról;-)))

Igazából nincs ilyen megkötés, a felmenők mindenféle megkötés nélkül örökölhetnek; a dédszülőknél távolabbi felmenők leszármazói viszont már nem örökölnek az ő helyükön.

Nem volna egyszerűbb a konkrét kérdést feltenni? (Megjegyzem, a tulajdonostárs arra ne számítson, hogy övé lesz az egész ingatlan. Legfeljebb az állammal lesz közös tulajdona.)

TF!

Osztatlan közös tulajdonú ingatlan tulajdonostársa meghalt ismert örökös nélkül. Az lenne a kérdésem, hány felmenőig, oldalágig örökölhet ilyenkor valaki?

Köszönet

Tomisixty, a két kiinduló állításod szögesen ellentétes. El kellene dönteni, melyik az igaz.

„Ennek előfeltétele, hogy a részrulajdonok nagysága és aránya a tulajdoni lapon szerepeljen.”
???

Kedves bansko!

Elvileg osztatlan közös tulajdonú ingatlan egyes részei önállóan is terhelhetők, anélkül, hogy a többi résztulajdonos ingatlanát érintené.
Ennek előfeltétele, hogy a részrulajdonok nagysága és aránya a tulajdoni lapon szerepeljen.
Így mind jogilag mind fizikailag az egyes résztulajdonok elkülöníthetők.
A tulajdoni lapon pontosan látható, hogy melyik résztulajdon van terhelve és annak ki a tulajdonosa.

Tisztelt Fórumozók!

A segítségeteket, tanácsotokat szeretném kérni:

• Adott egy ingatlan, amely két részre lett osztva (változási vázrajz) és ebből az egyik (építmény nélküli) eladó
• vétel esetén osztatlan közös tulajdonba kerülnék az eladóval a telken.

Milyen főbb előnyökkel/hátrányokkal járna ez?
Milyen egyéb módja van a vásárlásnak, úgy, hogy elkerülhető legyen az osztatlan közös tulajdon?

Tisztelt Tagok!

Az alábbi esethez kapcsolódóan kérném reális észrevételüket:

• adott egy egy osztatlan közös tulajdonú ingatlan, melyen 10 db különálló lakóház áll.
• ebből 1 db eladó (9,5% a teljes területhez viszonyítva a házhoz kapcs. telekméret)
• a tulajdoni lapon szerepel 1% területet érintően végrehajtás az egyik tulajdonrészhez kapcsolódóan (25 milla)

Mélyen a piaci ár alatt is nagy hibának minősülne egy ilyen ház megvásárlása?

Köszönöm, ha időt szánnak a válaszra.

Üdv.
bansko

Ez nem jelenti a követelés megszűnését az adóssal szemben

OlléLászló

Szívesen!

Erröl szólt a, ,Jézusom,,

Wildmann! Köszi! Tehát a pert csak max "örökölhetem".

Régi "szabály", hogy az apák bűneiért nem felelnek a fiúk. Mindenki a saját hülyeségéért felel.

ÉRTSD. Ha valamit elbaltáz az apád, azt miért neked kellene megfizetni. Innentől egy lépés lenne, hogy két településsel arrébb történik valami és veled fizettetik meg. Mi közöd hozzá? Semmi.

Szóval a fiának semmi köze nincs a pervesztes apja tartozásaiért.

(Abban az esetben lehet majd, ha az apja meghal és örököl. Persze addig a követelés nem évülhet el és az örökséget ne utasítsa vissza, stb. Ez azonban nagyon messzire visz.)

mi a "jézusom"?

Jézusom...

TF!

Ha a felperes elveszti a pert, a bíróság kötelezi a perköltség megtérítésére, de a felperesnek nincs vagyona, a fiának viszont van háza, a bíróság tehet-e jelzálogot a házra?

Köszönettel!