A Tulajdoni hányad 1/33.3 mindenkinek, de a telek külön szerződésben van leosztva kinek mekkora és meddig terjed, stb. a kaputól az én telkemig van egy szolgalmi rész, amit közösen használunk mind a három tulajdonos a kérdés arra vonatkozott, hogy ennek a résznek a kerítése is közös költségű, ha megcsináltatjuk. Az út meg a csatorna az nekem egyértelműen közös, de a kerítésben nem vagyok biztos.
adam1999
Ugyanannak a megállapodásnak kellene választ adnia a kérdésedre, amelyik a telek használatát szabályozza.
Ellenkező esetben a kerítés azé aki építette, így neki is kell fenntartania.
Utolsó mondatot újragondoltam. Ellenkező megállapodás hiányában a felépítmény tulajdonjoga osztja a telek sorsát, magyarán osztatlan közös tulajdon.
Kötelező lemondatni a tulajdonostársakat elővásárlási jogukról, el a 30/200 tul hányadomat el akarom adni? Holnap megyünk adás-vételizni, de erről még nem beszéltünk. Illetve aláírom az adás-vételit, és vele egyidőben utalják a vételárat. Mi van, ha nem érkezik meg a vételár és én már aláírtam?
Pici78
Az adásvételi szerződést csak ügyvéd készítheti el. Ő tudni fogja a kérdéseidre a választ(egyébként nyilván benne kell lennie a szerződésben a fizetés megtörténte, esetleg a halasztott fizetés teljesítésének időpontja.....stb) A földhivatal nem is vezet át olyan szerződést, melynek kapcsán nincs igazolva a fizetés megtörténte.
„ A földhivatal nem is vezet át olyan szerződést, melynek kapcsán nincs igazolva a fizetés megtörténte.”
Ez tévedés. Őket nem érdekli, ki van-e fizetve a vételár.
Felénk volt rá példa, hogy a szerződésben benne volt a fizetési haladék és a földhivatal bekérte az átvételről és a birtokba adásról szóló elismerést. Lehet, hogy ez egy egyedi ügy volt? Nos, ezt nem tudom.
Bár ha belegondolok, hogy ma már csak az ügyvéd adhatja be az átvezetési kérelmet..... akkor a földhivatalnak miért is kellene ezt vizsgálnia?
Kedves Fórumozok!
Az alábbi esetben kérnék segítséget.
2000ben vásárolt termőföldet eladtam, de volt egy közös tulajdon megszüntetés, ami egyébként nem az volt, csak elrontotta az ügyvéd. Lényeg, hogy a megszüntetés miatt illetéket szabtak ki, megállapítottak egy forgalmi értéket. Viszont így adóköteles jövedelmem lett. Viszont alacsonyabb áron adtam el, mint a megállapított forgalmi érték. Kérđésem, hogy ebben az esetben kell- e adóznom? Azt olvastam, hogy nem. De honnan fogják látni, hogy tényleg nem? Főleg, hogy még az adóhivatalhoz nem is ment be semmi papír a földhivataltól.
A másik, hogy ha kell, akkor viszont megoszlik, mivel egyik része 14 ev utan, a masik fele 3 éve lett "eladva". Gyakorlatban egyébként nem.
"Kötelező lemondatni a tulajdonostársakat elővásárlási jogukról, el a 30/200 tul hányadomat el akarom adni?"
Milyen ingatlanról van szó (lakás, föld stb.)?
„a földhivatal bekérte az átvételről és a birtokba adásról szóló elismerés”
A bejegyzéshez hozzájáruló nyilatkozatot kérték be.
"a földhivatal bekérte az átvételről és a birtokba adásról szóló elismerést."
Valószínűleg a vételár átvételének elimeréséről szóló eladói nyilatkozat meg az eladó tulajdonjog bejegyzési engedélye egy okiratban kerül megszerkesztésre. A földhivatal az utóbbira volt kíváncsi.
Lakás. Osztatlan közös 30/200-ad tulajdoni hányad.
K_B_S
Azt. ;)
"Kötelező lemondatni a tulajdonostársakat elővásárlási jogukról,"
Nem lemondatni kell, hanem - a szerződés részükre történő igazolt elküldésével/átadásával - téjkoztatni őket az elővásárlási joguk gyakorlásának lehetőségéről. A szerződés ismeretében önként lemondhatnak az elővásárlási joguk gyakorlásáról, illetve amennyiben a részükre megadott határidőn belül nem élnek az elővásárlási jogukkal, akkor úgy kell tekinteni, hogy azzal nem kívánnak élni.
Társasház osztatlan közös tulajdonban lévő kertben egyik tulajdonos leylandy ciprusbol, magassága 20 mis lehet tervez sövényt ültetni,ez lakásomat már a növény3 m magasság esetén bearnyekolna mit tehetek,ha a többi tulajdonost nem zavarja,csak engem jogi megoldást várok, kérem jogászok válaszát, nem azokat amelyek a növény elpusztítása adnak tanácsot
Édesapámtól 10 éve örököltem osztatlan közös tulajdonú szántóföldet, melyet bérleti szerződéssel a helyi "tsz" használ. Azt szeretném kérdezni, hogy ha eladom a részem,/a vevő saját maga szeretne gazdálkodni rajta/ az az osztatlan földtulajdon megszűnését eredményezi-e, mert valami olyat olvastam, hogy ha igen, akkor nem kell utána adóznom.
A választ előre is köszönöm!
Osztatlan közös tulajdonba lakok Édasanyám 2011 ben meghalt örököltem utána egy tetemes adosságot és egy pert a féltestvéremmel.A pert halála elött megfellebbezte indoklás nélkül mert arra idö nem maradt sajnos.Eközben az örökség átadásra került a Fövárosi itélötábla hozott 1 itéletet melyben mint örököst engem köteleztek a perböl fakado követelés kiegyelitésére.Ez az itélet 2014 Juniusába született ügyvédem betegségéböl fakadoan én erröl tudomást csak decemberben szereztem mikor az már jogerös volt.2014 December honapban a közös tulajdonu lakásra érkezett 1 vevö de a báttyám akit kikelett volna Fizetnem(a Birosági itélet alapján)az adásvételt megtagadta.Ügyvédi tényvázlatban nyilatkozta hogy nem áll szándékában az ingatlanrészét értékesiteni.(1/6tulajdonos!)Azonban 1 héttel késöbb végrehajtást inditott ellenem,mely kapcsán most az ingatlant árverezni kivánják adóértéken!!!!!Ienkor mit tudok tenni?Kérem segitsenek!A Biroságok ide oda küldözgetnek.:-(Köszönöm
Először is fogadj ügyvédet!
Mondj ellent a fizetési meghagyásnak, ezzel időt nyersz.
A többit az ügyvéded megoldja.
Tisztelt Fórumozók!
Az alábbi esetben kérnék segítséget.
Anyukám után örököltem 3/12 részt a szomszédingatlanból.
A tulajdonlapon négyen szerepelünk a húgom 1/12 részel
akik lakják az ingatlan 4/12 részel és aki már 1 éve elhunyt
4/12 részel.
Én mivel nem használom az ingatlan szeretném hogy a részemet fizessék ki pénzben és ezt szóban el is mondtam nekik.de ők engem perrel meg bírósággal fenyegetnek.
Én miképp érvényesíthetem jogaimat a tulajdon részemre??
„de ők engem perrel meg bírósággal fenyegetnek.”
Nem úgy volt, hogy azt mondták: "perelj be"? Mert ebben tulajdonképpen igazuk is van. Mondjuk, a halott tulajdoni hányadát még ahhoz is rendezni kellene előbb.
Kérheted - bírósági eljárás - a közös
tulajdon megszüntetését
vagy kifizetnek,vagy árverezés lesz.
Tisztelt Fórumozók!
Segítséget szeretnék kérni Önöktől, mivel ikerház-szomszédunkkal kezd elfajulni a közös kocsibejárónk körüli vita. Külön helyrajzi számon van a két ház, azonban a kocsibejáró közös tulajdonban van. Nekünk a saját udvarunkon van egy fedett és egy nyitott kocsibeálló, nekik van egy dupla garázsuk, valamint előtte egy nyitott kocsibeállónak is alkalmas térkövezett rész. Jelenleg egy gépkocsijuk van, amivel rendszerint a közös kocsibeállón parkolnak, mivel "macerás" beállni a garázsba. Beköltözésünkkor kérdezték, hogy parkolhatnak-e ott, akkor még megengedtük, majd később kértük őket, hogy csak hétköznap éjjel álljanak be, a hétvégéken pedig egyáltalán ne (az utcán is van lehetőség parkolásra). Egy ideig tartották, most pedig újra ott parkol az autó, mert szerintük mivel az a rész az övék is, joguk van ott parkolni. Kiállnak mindig pár percen belül, ha szólunk, de ha vendégünk jön, akkor már ellenkeznek, hogy miért jár be egy idegen azon a kocsibejárón, ami az övék is, és kijelentették, hogy idegenek miatt nem lesznek készenlétben. Továbbá kaput szeretnének szerelni a kocsibeálló elejére, ami nyilvánvalóan az ő ott parkoló autójukat védené, nekünk viszont akadályozná a kijárásunkat (két nagykapun kellene kijárnunk, míg nekik az utcafrontra van kiskapujuk is). Megfenyegettek minket, azzal, hogy nekik van pénzük bíróságra menni... Jegyzőhöz szeretnénk fordulni, de félek, hogy ez csak ront a helyzeten, kicsit kétségbe is estem, hogy lehet-e az ügynek jó vége? Várom segítségüket, Önök szerint jogos-e az igényünk, hogy a kocsibeálló szabadon álljon, és a jegyző ebben segítségünkre lehet-e? Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
Esztergomban van egy osztatlan közös tulajdonban lévő házunk a vár alatti szűk utcák egyikében
Évekkel korábban kötöttünk használati megosztást, így a kertrészeinket külön tudjuk élni.
A tulajdonostársunk engedéllyel átépítette a házrészét és most jutott a mi személyi és gépjárműbejárónkkal párhuzamos hátsó falához a felújítással. Tegnap közölte, hogy jövő héten hétfőn jönnek szigetelni a mi kertrészünkben lévő falszakaszukat, mert már náluk készen vannak, sajnos tényleg ott dolgoznak már két hete emberek.
Az a problémám, hogy a házrészük sarkánál annyira leszűkűl a falrészük és a szomszéd fakerítése közötti egyébként is kanyarodó útvonal szélessége - hogy a szigetelést követően már csak 1,8 méter lesz a mi házrészünkben lévő garázsunk felő vezető útszélesség. Mivel ezek két-háromszáz éves házak ezek az elhelyezkedési viszonyik mindig ugyanezek voltak.
Megtagadhatom-e tőlük a szigetelés kivitelezését azért mert nem fogom szokásos módon használni a bejáratot? Ők az OTKE vagy mire hivatkozva azt mondják, hogy az a magasabbrendű építési előírás, ezért nincs jogom megtagadni a szigetelést, nekik az OTKE 37-es pontjában. Segítsen valaki kérem igaz lehet ez? Ráadásul nem is találom ezt a törvényt sehol. Köszönöm
Utólag vettem észre,hogy nem jól használtam az előző levelemben a kocsibeálló és kocsibejáró szavakat, ezért elnézést kérek. Szóval van egy közös kocsibejárónk, az első házban lakóknak pedig van egy dupla garázsuk, és előtte egy kicsi térköves udvarrész, ami nyitott kocsibeállónak is alkalmas, kapuval elzárva (a két ház közötti részen). A garázsban nem áll autó jelenleg. A mi kocsibeállóink a telkünkön vannak, és csak a közös kocsibejárón közelíthetőek meg, amin rendszerint a szomszéd parkol. Mivel nem sokat használjuk az autónkat (csak hétvégén, vagy hétköznap este), kompromisszumra hajlanánk, de ők nem, így kénytelenek vagyunk lépni, ha nem akarunk életünk végéig telefonálgatni, hogy álljanak ki, mert indulnánk, vagy megérkeztünk. A kaput pedig a közös kocsibejáró utcafrontjára szeretnék építeni birtokvédelemre hivatkozva.