osztatlan közös tulajdon

A családi háznak amiben lakunk 1/5 résBen van még egy tulajdonosa aki nem lakik itt. A falak vizesedése miatt szigetelést és nyílászáró cserét tervezünk. Az elektromos hálózatot is ki kell cserélni, mert többször kiégtek már vezetékek a falban és balesetveszélyes. A tulajdonostárs nem szeretné a változtatásokat sem a költségek rá esö részét vállalni viszont ez jelentösen növelné a ház értékét.

1. Elvégezhetö a módosítás a beleegyezése nélkül?
2. Ráterhelhetö a rá esö költség a házrészére?
3. Mi számít állagmegörzésnek és mi felújításnak?

Az a kiadás, ami nélkül állagromlás következhet be, arányosan teljes egészében követelhető a tulajdonostárstól. (Ha pedig a bíróság megítéli, végrehajtható a tulajdoni hányadából is.) Az értéknövelő beruházások esetén, amennyire azok még a rendes gazdálkodás körén belül vannak (szerintem a szigetelés még mindenképpen), szótöbbséges határozat esetén szintén egészében követelhető a tulajdonostársakra eső rész.

Üdvözlök Mindenkit!
Van egy évek óta fennálló, összetett problémám. Egy 4 épületrészből álló társasházban lakom, amiből 2 épület négyemeletes, kb.35-45 lakásos épületek (A.és B.épület). A harmadik épület 8 lakásos (V.épület), a negyedik (amiben én lakom) 3 lakásos épület, plusz 2 tároló helység és egy üzletrész egysége, (F.épület). Egyedül az F.ép. építették közös gázkazánnal. Az elsődleges problémám az, hogy a falszomszédságomban lévő tároló helység sohasem volt fűtve. Az elválasztó fa vastagsága 10cm válaszfal. Folyamatosan penészednek a falaim, és képtelenség befűteni a szobákat. Ha mégis sikerül felfűtenem a lakást, akkor 100.000.-es nagyságrendű fűtésszámlám keletkezik. A szomszéd tároló tulajdonosa ugyan felrakatott 5cm nikecelt a közös válaszfalunkra, mivel fűteni nem akarja a tárolót. De úgy érzem az nem segít semmit. A következő problémám, hogy mivel a két tároló, és az üzlethelység tulajdonosa nem fűt, így a kazán túl méretesnek tűnik, rengeteg a hulladékhő. Ami leginkább az én fűtésszámlámban jelentkezik. Hőenergetikai szakértő javaslata, a gázkazán kisebb, modernebb cseréje. Namármost ezt a kazáncserét meg kellene szavaznia a társasház tulajdonosainak? Mivel csak 3 lakás érintett ebben a problémában, szinte biztos hogy a többi 90-100 lakóból nem lesz annyi szavazat a kazáncsere mellett, hogy meg valósulhasson a csere. Ilyenkor mi a teendő? Nincs egyértelmű irat arról hogy a kazán, és a kazánház kihez tartozik. A miénk, vagy a társasházhoz tartozik? A közös képviselő nem ad konkrét választ a kérdésünkre. Kit terhel a kazán javítása, cseréje? A többi lakó elzárkózik a problémánktól. Kihez fordulhatok? Köszönettel:Péter!

Kedves fórumozók, feltennék egy kérdést, hátha tudtok benne segíteni.

Nagyszüleim halála után -többen örökösök- örököltünk egy családi házat és egy telket (mely egy üres telek). Hagyatéki tárgyalás még nem volt.

Nagypapám 2003-ban hunyt el, nagymamám tavaly decemberben.

Most vita helyzet alakult ki: mi ketten a bátyámmal örökösök és anyukám, akinek tulajdon része van nagyapám után (a nagymamai részt fogjuk most megörökölni) szeretnénk használni a házat a kerttel. Nem állandóan, hanem egy hónapban 1-2-szer.

A másik két örökös viszont ezt nem akarja engedni, arra hivatkozva, hogy erkölcsi okokból (mivel hogy nem látogattuk a beteg alzheimeres nagyimat), illetve, hogy akkor hogy fizetjük annyian a rezsit címszóval.

Ők hivatkoztak egy jogszabályra, miszerint egyet nem értés esetén szavazásra bocsájtják a kérdést az örökösök között és persze ők leszavaztak minket. Azt mondták hogy a házat nem használhatjuk, csak a telket. Oda járjunk ki, amin még egy ház sincs. Csak egy vízcsap és egy wc a kertben. Hozzá teszem, 3 gyermekem van, a legkisebb 2 éves.

Ez sem zavarja őket. Azt állítják, hogy mivel két ingatlanról van szó, így ők dönthetik el, hogy melyiket használják, illetve, hogy mi a tanyára mehetünk.

A kérdésem az lenne, hogy ezt tényleg megtehetik? A 3 gyermekemmel csak az üres telket használhatjuk és a családi házat a kerttel pedig nem?

Mit tanácsoltok? Ők hajthatatlanok ez ügyben.

Akkor perelni kell. (Én nem a használatért perelnék - kinek hiányzik az ilyen társakkal - hanem a közös tulajdon megszüntetéséért.)

Abban egyetértés van az örökösök között, hogy a házat el szeretnénk adni, de addig is ragaszkodnak ahhoz, hogy amíg el nem kel a ház, addig mi ne mehessünk oda.

Ezt jogilag megtehetik? Arra hivatkozva, hogy nekünk használatra ott van az üres telek?

Persze nem egy időben akartuk velük használni, csak úgy értve, hogy nyáron kimenni a gyerekekkel, játszanak a kertben, vagy szalonnát sütnénk. Ilyesmi.

Erre az volt a válasz, hogy menjek velük kirándulni, meg játszótérre.

PeetC

A szomszédos tároló tulajdonosa ellen szerintem indítható birtokvédelmi eljárás. A kazán az társasházi közös tulajdon, a többségnek meg kellene szavaznia a cserét.

Árvácska17

Akkor a használatért kell perelni, illetve esetleg többlethasználati díjért.

Árvâcska.
Az ingatlant minden tulajdonos jogosult használni (ptk). Ez nem szavazás kérdése.

Kbs-nek teljesen igaza van, ilyen moslék családdal, nem érdemes közösködni,inkább szállj ki a buliból.

Azért azt vesd fel nekik, hogy a te aláírásod nélkül
nem lesz semmi a ház eladásából sem, tehát pengessenek szelídebb húrokat.

Köszönöm :)

Nincs egyértelmű irat arról hogy a kazán, és a kazánház kihez tartozik. A miénk, vagy a társasházhoz tartozik?

Hogyne lenne! Az Alapitó Okirat!

Meglepne ha nem közös tulajdon lenne a kazán!

Obudafan tanácsa jogszerű de nem jó!

A többi 97 lakó nagy ívben leszarja a ti 3 lakásotok (ráadásul külön epűletben) l problémáját.
A birtokvedelem azért nem játszik, mert a Jegyző nem kötelezhető a tároló tulajdonosát hogy fűtse a helyiséget, ezt a bíróság sem teszi meg, ráadásul könnyű kivédeni.
A tárolót én sem fűteném a tulaj helyében, még szép tőle hogy leszigetelte a feladat.

Az a kérdés hogy áll a kérdéshez, a másik két lakástulajdonos?

Ha 3-an összefogtok, akkor a társasház közgyűlése várhatóan rábólint arra, hogy a kazán csere költségének a felét fizeti a társasház, a másik felét meg ti.

Ez a békésebb út, próbáljátok meg.
Ha nem megy, akkor egyedül kell háborút indítanom, de jelzem, költséges lesz.

A másik két tulajnak mi az álláspontja?
Nekik is van gondjuk?

Kedves Szakemberek!
Szeretnénk vásárolni egy lakást amihez van mélygarázs/teremgarázs beálló is. Azonban ez egy osztatlan közös területen van nyilvántartva egy helyrajzi számon. Kb. 120 beálló van és 160-an vannak bejegyezve (gondolom van olyan hely ami 1/2-1/2-re van osztva két tulajdonos között). Na most ugyebár őket megilleti az elővásárlási jog, de ha 160 ember-t egyesével megkeresni és írásos nyilatkozatot kérni nem 1-2 nap hanem hónapok akár évek is lehetnek főleg ha nem tartózkodik Magyarországon az illető. Közös képviselővel beszéltünk, Ő azt mondta, hogy ebből nem szokott gond lenni, de nem beszéltünk róla mélyebben. Ilyen esetben mi a teendő? Mit tudunk tenni? Később érhet-e probléma/per minket ez miatt? Köszönöm.

Az ügyvéded keresse meg a földhivatalt, hogy tekintsen el a társtulajdonosi nyilatkozattól.

köszönöm a választ, ez mit jelent pontosan?

Ha a tulajdonostársak száma nagy, akkor vagy hirdetményi közlés útján, vagy egyáltalán nem kell értesíteni őket.

"de ha 160 ember-t egyesével megkeresni és írásos nyilatkozatot kérni nem 1-2 nap hanem hónapok akár évek is lehetnek."
Úgy igen. De ha tértivevényes levélben keresed meg őket nem is annyira lehetetlen a kivitelezés. Nem kell tartózkodási hely után kutatni, a tulajdoni lapon lévő címre kell küldeni a levelet.
Az előttem hozzászólók is haszálható tanácsot adtak neked. Remélhetőleg azon a módon is megoldható lesz a problémád!

3 lakásos társasház előtti osztatlan közös területen mindenkinek van egy kocsibeállónyi helye ponyvagarázzsal. Na most az egyik szomszédunknak ez nem elég mert egy teherautóval meg két személyautóval parkol azon a csöpp udvaron úgy, hogy a garázsát tárolónak használja. Mi meg alig birunk be és kihajtani. Ha szólunk neki a füle botját sem mozgatja. Jogi úton mit tehetnénk ellene?

Birtokvédelmi pert lehet indítani.

Tisztelt fórumtársak egy osztatlan közös tulajdonú telken lakom ahol három tulajdonos van. Egy szolgalmi úton járunk, be meg szeretnénk csináltatni az utat, aminek a költsége úgy, gondolom közös a kérdésem az lenne, hogy a kerítés építése is közös, vagy csak aki ott lakik azé a költség?

Nem egyértelmű a kérdés:

Ha osztatlan a közös tulajdon, akkor a szolgalmi úton történő bejárás csak úgy lehetséges, ha nem azon a telken megyünk át, amelyik osztatlan. Azaz valóban a szomszéd telek és nem a három lakás közös telke.

Ez esetben ne akarjatok a szomszéd telkén a beleegyezésen nélkül semmit csinálni.

Ha a közös telketeken szeretnétek az utat megcsináltatni, akkor ez meg közös döntés. A döntést is a tulajdoni hányadotoknak megfelelően hozzátok és a költségeket is annak arányában osztjátok szét.

Üdv!
Mint kiderült örököltük egy osztatlan közös tulajdonú 54 hektáros külterület 1/200 ad részét (legelő,láp).
Mihez lehet ezzel kezdeni? 200 tulajdonos van.
Valamilyen módon pénzzé tehetjük e az örökséget?
Van e reális esélye annak hogy arányunknak megfelelő 1/1 es tulajdonú területet jegyeztessünk be?
Van e értelme egyáltalán foglalkozni az egésszel?
Kicsit olyan örököltünk is meg nem is érzésem van...

Válaszukat előre is köszönöm!
G

Tisztelt Fórum!

Sajnos a fórumban nem találtam az enyémhez hasonló esetet, ha mégis lenne elnézést kérek a figyelmetlenségemért...

A tulajdonomban van egy 50%-os tulajdonjog hányad (osztatlan közös tulajdon), ami földmérő által ki lett mérve és változási vázrajzzal rögzítve lett. Valamint ügyvéd által hitelesített szerződésünkben rögzítettük, hogy a másik telek félen közmű és bejárási szolgalmi jogom és elővásárlási jogom van.
A telek egyik oldalát belterületi utca határolja, az én felemen azonban külterületen futó aszfalt úttal határos, azonban 2013óta a közútkezelő nem engedélyezi a kihajtást ezen közútra. (korábbi kihajtók szerzett jogként elfogadva) Ezen ok miatt a helyi rendezési terv nem engedi a mélységben történő megosztást (/2)…
Mivel a telek településhatáron helyezkedik el és az ott futó közútra nem engedélyezett a hivatalos kihajtás, így jelenleg hivatalosan nem tudom különosztani a telkem, így építeni sem tudok rá külön lakóépületet.
A kérdésem a következő: lehetséges szolgalmi joggal külön választani a telket /2-re? Vagy valami más megoldást ha ajánlanának nagyon örülnék, mivel már eléggé kétségbeesett vagyok az ügy miatt…

Köszönettel:
Telek János

Vagy megállapodtok a tulajdonostársakkal, hogy ezt valak imagához váltja és aztán megpróbálja értékesíteni, vagy megpróbálhatjátok megkeresni az NFA-t, hogy nem akarja-e a részeteket megvenni. Esetleg ott van harmadik lehetőségként a közös tulajdon megszüntetése iránti per, ha megéri.

"Mihez lehet ezzel kezdeni?"
Ha csak ennyitek, van akkor nem sokat.
"Valamilyen módon pénzzé tehetjük e az örökséget?"
Adásvétel.
"Van e reális esélye annak hogy arányunknak megfelelő 1/1 es tulajdonú területet jegyeztessünk be?"
Felejtős! Ha egyáltalán engedélyeznék a megosztást, akkor is többe kerülne mint az ingatlan (hányadotok) értéke.
"Van e értelme egyáltalán foglalkozni az egésszel?"
Túl sok értelme nincs, de muszály (pl. művelési kötelezettség miatt).