osztatlan közös tulajdon

Nem is értem. Hogy kerül ide az építésfelügyelet?

Lehet egyszerre. Egyesített telekalakítási eljárásnak hívják.
338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól 17/A. § (2)

Ide nem kell a 312-es.

„a telekalakítást és az átvezetést is lehet egy kérelemben is kérni, mivel az engedélyező hatóság a földhivatal lett.”

Hát nem. Egyszer már leírtam a folyamatot. Az építésfelügyelet kéri fel a földhivatalt.
109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (Inytv. vhr.) 60. §.-tól

312/2012. (XI.8.) Korm.rend. 60. §. (15) bek. és 60/A. §.

Ja, szerintem is. Valószínűleg a nyomtatvány valami saját lehet, mert ilyet a Korm rendelet nem ír elő. Bejegyzés is jó lehet, bár ők valahogy úgy hívják: telekalakítás ingatlan-nyilvántartási átvezetése.
A kérelem tartalmában sehol nem látok kérelem rövid leírását, vagy egyéb szöveget, de gondolom nem ártana valahol megjegyezni, hogy a telekalakítás során a tulajdonjog tekintetében változás nem lesz, nehogy ők is elkezdjék keresni a szerződést. Bár mivel a mellékleteket meg kell jelölni, onnan esetleg tudhatnák.

Gondolom, ez a nyomtatvány. A kérelem tárgya viszont mi lesz? Telekalakítás bejegyzése?

Akárhogy nézem, de a kérelmen túl csak a vázrajz, a meghatalmazás és a befizetés szükséges.
A kérelem tartalmi követelményét nyilván ismered, de azért bemásolom:

1. számú melléklet a 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelethez285

„1. Az ingatlan-nyilvántartási kérelem első része az alábbi adatokat tartalmazza:
1.1. a kérelmező értesítési címe, ügyintézőjének neve;
1.2. a kérelmező személyi azonosítója, illetve statisztikai számjele;
1.3. a kérelmező állampolgársága, illetve cégjegyzékszáma;
1.4. a kérelemhez kapcsolódó földhivatali iktatószám;
1.5. a változással érintett ingatlanok darabszáma;
1.6. a bejelentett állandó lakcím átvezetését a kérelmező igényli-e;
1.7. a kérelmező soron kívüli ügyintézés igénylésére vonatkozó nyilatkozata;
1.8. az egyes ingatlanokra is tekintettel fizetendő összes igazgatási szolgáltatási díj megjelölése;
1.9. fizetés módjának megjelölése (készpénzbefizetés, készpénz-átutalási megbízás, átutalási megbízás);
1.10. egyéb megjegyzés;
1.11. mellékletek megjelölése;
1.12. a kérelem keltének helye és ideje;
1.13. a kérelmező, vagy képviselő aláírása;
1.14. készpénzbefizetés vagy bankkártyával történő fizetés esetén a földhivatali pénztáros nyilatkozata;
1.15. az ingatlan-nyilvántartási kérelem vizsgálatával kapcsolatos földhivatali megállapítások.
2. Az ingatlan-nyilvántartási kérelem második része a változással érintett ingatlan (ingatlanok) tekintetében az alábbi adatokat tartalmazza:
2.1. sorszámszerű megjelölés;
2.2. település megnevezése;
2.3. helyrajzi szám megjelölése;
2.4. a kérelem tárgyának meghatározása;
2.5. személyes vagy tárgyi mentességre vonatkozó nyilatkozat;
2.6. a fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékének megjelölése;
2.7. a kérelmező, vagy képviselő aláírása.

„De mivel régen is szerződés”
Szerződés nincs, a tulajdonos nem változik. Csak egy helyett két ingatlanja lesz.

Megköszönném.
Itt az engedélyezés megtörtént, jogerős a földhivatali határozat. Csak be kellene jegyeztetni.

KBS
Erre gondoltál?
Pontosan nem tudom. De mivel régen is szerződés, megbízás, záradékolt vázrajz no meg a suska kellett a kérelemhez, ebben gondolom sok változás nincs. Max annyi, hogy ma már a vázrajz záradékolását, a telekalakítást és az átvezetést is lehet egy kérelemben is kérni, mivel az engedélyező hatóság a földhivatal lett.
Ha fontos, akkor utánanézek.

Egyezség útján vagy bírósági ítélettel. Feltéve, ha az ingatlan megosztható.

A válaszokat látatlanban nem lehet megmondani.

A bojlert nem kellett volna kicserélni, hanem vissza kellett volna építtetni a szomszéddal a lebontott kéményt.
Nem tudom milyen birtoksértést követtél el a kéménnyel kapcsolatban, nem hiszek a helyi hatóságnak.

Tisztelt Fórum!

2010 évben nagymamámtól örököltem egy utcafronti házrészt, mely osztatlan közös tulajdonú telken fekszik. Mivel nagyon rossz emlékek kötöttek a kis házhoz, ott találtam meg nagymamámat mikor elvitte a mentő, csak egy héten egyszer mentem oda hónapokig( talán 4 hónapig) a halála után. Az én házrészem összeért a szomszédos 2. lakásegységgel, aki ezalatt a 4 hónap alatt tetőcserét végzett az ingatlanán, ennek következtében lebontotta a két ház közös kéményét, amibe az én működő gázbojlerem volt bekötve, és lezárta az addig meglévő padlásfeljárómat. Igaz a padlásfeljáró kialakítása csak úgy volt megoldható hogy én először az ő házának a tetejéről jutottam be az örökölt lakásegység padlására. Amikor kérdőre vontam azt válaszolta, hogy cseréltessem ki a gázbojlert villanyra, a padlásfeljárót meg oldjam meg ahogy akarom. Bejelentést tettem a Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztályán, jelenleg lebontatták vele a felújított ház szerkezetét, mivel sem a bontásra sem az építésre nem kért engedélyt. Én kicseréltettem a bojlert, ami nekem nem olcsó mulatság volt. Azt szeretném megtudni, hogy kártérítésre van e esélyem ha beperelem a bojlerrel kapcsolatban. A másik kérdésem hogy kötelezhetem-e a padlásfeljáró eredeti állapotú kialakítására, és ne egy kicsi tetőablakon kelljen megközelíteni a padlásomat, ami az ő tetőszerkezén lesz kialakítva, az addigi hagyományos "kutyaház-alakú helyett, amin sokkal könnyebb volt a padlástérbe bejutni, nem beszélve arról hogy tűz esetén vagy esetleges átalakításokkor is megfelelőbb lenne. A birtokvédelem már elutasított, mondván hogy a saját birtokháborításomat már elhárítottam, hogy kicseréltem a bojlert, a padlást pedig az ő pici tetőablakán megtudom közelíteni. Várom válaszát! Köazönöm.

Ha már itt vagy: telekalakítás (tkp. kettéosztás) bejegyeztetéséhez milyen iratok kellenek? A szokásos kérelemnyomtatvány, az engedély, megbízás? Még valami?

Kedves fórum ! sokat olvasgatom az oldalt és sok -sok jó dolgot tanultam ! most is lenne egy problémám amire szeretnék válasz kapni , és sajnos sűrgős lenne ! 12 lakásos egyenlőre még osztatlan közös tulajdonban lévő házról van szó ....a társasházzá nyílvánítás szinte lehetetlen az ügyvédek szerint .... de most nem is ezzel van a problémánk ! hanem kevés a tároló helyiség és a kazánházba ami közös helyiség tároljuk a kerékpárokat , a közösképviselő úgy döntött egyedül szavazás nélkül , hogy lecseréli a zárat , mert szerinte valaki állítgatja a kazánt . pedig nem !!! illetve a rongálás tényét nem tudja bizonyítani sem fényképpel sem úgy hogy a szerelő által adott számlán szerepelne, hogy a javítás rongálás miatt lett volna ! mivel még nem vagyunk társasház , így a társasházi jogszabályok nem érvényesek ránk ! így marad az osztatlan közös tulajdon ! kérdésem az lenne , hogy tényleg megteheti , hogy mind a 12 lakót kizárja a tulajdonából ? én úgy gondolom akkor lenne jogos a kizárás ha egy emberre rá tudja bizonyítani a rongálást és csak őt kizárni és nem mindenkit és ezt is csak a lakók többségi szavazatával ! 12 lakó nem tudja hova tenni a kerékpárjait mert tárolót viszont nem tud biztosítani helyette ! illetve még egy kérdés , hogy van -e a közösképviselőnek egyedüli döntési joga vagy neki azt kell teljesíteni amit a lakók többsége megszavazott a lakógyűlésen ! sajnos ő önhatalmulag dönt a lakók megkérdezése nélkül , meg teheti ezt ????? előre is köszönöm válaszukat ! tisztelettel : sinbo

Valami gebasz történt a legrégebbi bejegyzés került véletlenül legfelülre. :(

szeged
Igen lehet.

1. Közös megegyezéssel: a:) telekalakítással b) társasházzá alakítással c) a társtulajdonos tulajdoni hányadának magadhoz váltásával.
2. Közös megegyezés hiányában perben a) társasházzá alakítással; b) a társ tulajdoni hányadának magadhoz váltásával, c) vagy az ingatlan elárverezésével és a tulajdonosok tulajdoni hányaduknak megfelelő kifizetésével.

Az a megállapodás létrejöhet ráutaló magatartással is. Úgy tűnik, itt ez történt.
Fontos lenne, hogy a potenciális vevők értesüljenek a használat megosztásának kialakult módjáról, különben őket nem fogja kötni a megállapodás. (Persze, ha látható jele is van, mint például egy kerítés, akkor nehezen mondhatják, hogy nem tudtak róla.)

(Nem kell konszenzus, elég a többségi döntés is - az, akinek az érdekeit sérti, bírósághoz fordulhat.)

szabonebea
Mint írtad, osztatlan közös tulajdonról beszélünk. Ott nincs enyém, tiéd, övé. Csak "miénk" van.
A tulajdonosok természetesen közös elhatározással megállapodhatnak a telek használatának megosztásában, de ehhez szerintem konszenzus kell.

Tisztelt Szakértők!
A következő problémával fordulok önökhöz.
Van egy nyaralónk,amit úgy örököltünk.Osztatlan közös tulajdonban van.Ikerház,aminek a fele a miénk,a kertet fele-fele arányban használjuk.A tulajdoni hányad:100/240-ed rész a miénk,140/240-ed a másik félé.
A tulajdonostárs el akarja adni a saját részét,igy a kert kimérésre került.Ami következtében a fele udvarunk elmenne.De azt hozzá kell tenni,hogy mióta áll a ház a használat felesben ment,és mi is igy kaptuk.
A kérdésem az lenne,hogy visszaveheti-e a használatát az udvarnak a másik fél,vagy csak peres uton tudja ezt elérni,ha mi ragaszkodunk hozzá.
A 20-ad részének eladásába pedig nem megy bele.Kérem segitsenek,most mit kellene tennem.Köszönöm előre is.

pohicop !

Rendezett az most is ! eladhatják.az adásvételi szerződésben természetesen rögzíteni kell ,hogy konkrétan melyik részről van szó !

kitty38

A válás során a bíróság csak rendezte a lakáshasználatot, a továbbiakban is ez az irányadó, a tulajdonjogtól függetlenül. Ha nem került rendezésre, akkor viszont ő is használhatja az ingatlant a tulajdoni arányának megfelelően.
Perben vagy megállapodással lehet közös tulajdont megszüntetni.

pohicop

A vevőnek azt tudod eladni, amid van, vagyis ennek a teljes ingatlannak a rád eső részét, amelyre a tulajdonostársaidnak elővásárlási joga van.
Jó esetben írásban, rosszabb esetben szóban vagy ráutaló magatartással legalább a használat vonatkozásában valamilyen megállapodás ezek szerint csak létrejött, ez a vevőre is irányadó.

A közös tulajdont megszünteti a bíróság bármelyik tulajdonostárs keresetére.

A következőkre szeretnék választ kapni: Osztatlan közös tulajdonú családi házról van szó. Régi típusú L-alakú formátumban. Ebben a tulajdonosi felek 1/4 részben érdekeltek a földhivatali papírok szerint.
(Egy házaspár és egy testvérpár.) A ház 2 külön részre van bontva, fallal el van választva mely során mindkét fél külön rendelkezik bejárattal. A víz, szennyvíz, áram és egyéb számlák is külön vannak választva. A ház felújított részére (amit egy házaspár használ )érdeklődő is lenne megvásárlási szándékkel. A ház használói azaz a házaspár készíttettek a használt ingatlan részről teljes felmérést,tervet az általuk birtokolt szobák és helyiségek számáról, amelyet egy erre szakosodott személy készített el. A ház másik része mely a testvérpár birtokol lepukkant állapotban van arra nem fordítottak az évek során semmilyen beruházást.

A bökkenő az, hogy a ház a földhivatal szerint még mindíg 1/4 osztatlan közös tulajdonban áll.

Új vevő érdeklődése esetén ha adás-vételre kerülne a sor továbbra is maradna ez az 1/4 állapot osztatlan közös tulajdon ha meg szeretné vásárolni? Adás vétel esetén kell-e mind a 4 félnek a beleegyezése? Illetve hogy lehet ezt az állapotot megszüntetni?

Kérdéseim megválaszolása előtt még közölném, hogy a társasházzá alapításba a testvérek nem egyeztek bele illetve kivásárlási szándékuk sincs egyik félnek sem a másik irányába.
Mit tehet ilyenkor a házaspár, hogy végre rendezett legyen a tulajdoni jogviszon??

Tisztelt Szakértők!
Elváltunk, a két gyermekünkkel maradtam az ingatlanban, miután a volt férjem önként távozott. Követelte, hogy váltsam meg az ő 1/4 tulajdoni hányadát, amit én nem tudtam kifizetni. Ezek után, ő a mostani kapcsolatából született gyermeknek ajándékozta a tulajdon részét.
Kérdésem: köteles vagyok-e beengedni az újdonsült tulajdonostársat- és az anyját- a házba?
Kizárólag közös tulajdon megszüntetésére irányuló perrel lehet megszüntetni ezt az állapotot?
( Hozzáteszem más megoldásra nem hajlandóak, a ház eladásába sem egyeznek bele, tőlem pedig irreálisan magas összeget követelnének.)