Hát nem.
osztatlan közös tulajdon
a haszonélvező húzza az ingatlan hasznait, azaz ő jogosult azt használni. nem köteles beengedni a tulajdonost, ha nemakarja. az ingatlan életvitelszerű használatára a haszonélvező jogosult, akár a tulajdonossal szemben is.
ezt egy birtokvédelmi eljárásban a jegyző is elmondja az "értetleneknek", 2200 ft a díjja. lesz szembesítés, békítés, stb. hasznos eljárás.
Kedves Bea! Köszönöm a választ és értem is. A nagymamám már nagyon idős, és éppen azért hoztuk el a lakásból, mert a folyamatos zaklatásnak volt kitéve, tehát nem visszük vissza a lakásba. A cél az lenne, hogy addig el legyen adva lakás ,amíg ő él, ezt szeretné ő is. Azt is értem, hogy amíg ő él és ő a haszonélvező, addig ő kitehet bárkit a lakásból.
De ha a nagymamám nem élne már és beköltözne a fia, mit tehet az édesapám? Maradna a bíróság és a pereskedés? vagy van más megoldás? (sajnos elég sok jel arra utal, hogy ki akarják sajátítani a lakást) (esetleg végrendeletben kikötheti, hogy el kell adni a lakást és nem költözhet be oda senki?)
A bíróságon kérjétek a közös tulajdon megszüntetését, és fizessétek ki ti a testvért.
Levonva a részéből azokat az értékeket amiket bizonyíthatóan elvittek a lakásból!
Köszönöm mindenki törődését a válaszaival és rögtön elnézést kérek nem tudtam reagálni és olvasni sem napokig, mert nem volt net elérés az utóbbi héten az utcában, a munkahelyemről korlátozottan tudok internetezni.
Sajnos az itteni válaszokban ugyanaz olvasható, ami valójában történik is körülöttünk.
Aki jogászt eddig kérdeztem, egyesek is azt mondják, akkor kellett volna észen lennem, amikor iratismertetésen voltam az építési osztályon az esztergomi építési osztályon, s meg kellett volna fellebezni a fennmaradási és továbbépítési engedélyben foglaltakat. Sajnos akkor nem tettem. Viszont az általam használt bejáraton eddig tudtam - ha nehezen is - autóval közlekedni. A szigetelés után viszon már biztosan nem. 1,9 méter szélességben nem fér már el gépjármű.
Az lenne a kérdésem, hogy mi az előbbre való, a szokásjog, - mármint hogy én már akkor is ugyanígy használtam a bejáratunkat amikor még ők nem kezdtek el felújítani, sőt még nem is voltak tulajdonosok a másik épületrészen. Vagy a szokásjogot felülírja az építési engedélyben foglalt 10 centiméter szigetelés.
A héten már be akartak jönni az embereik és rendőrt is akartak hívni, a munkakezdéshez, de valahogy biztosra kell mennem, ne szúrjam el örökre a lehetőségemet, ha netalán mégis van lehetőségem megtagadni a kivitelezést. Nem akarok én senkinek sem rosszat, de magam sem szeretnék egy visszavonhatatlan döntést meghozni.
Sajnos a helyzet még bonyolultabb, mert a garázsomat még az átkosban építettem fel, aztán kértem ár fennmaradási engedélyt. Büntetést is kellett fizetnem, de megadták a fennmaradási engedélyt, de ez már több mint tíz éve volt. Most a szomszéd tulajdonostárs arra is hivatkozik, hogy a behajtási útszélesség sohasem volt meg 2,5 méter, ezért mindegy is már, mekkora lesz a szélesség a szigetelés után. Tisztelt Jogászok mit gondolnak, nem írja-e felül az előírásokat, és az építési engedélyüket az én korábbi években rögzült szokásjoga? Ha megbíznék ingatlanjoghoz értő jogászt sikerrel védené Önök szerint az álláspontomat? Hívhatnak-e rendőrt, ha jönnek a munkákat végezni, és nem engedjük be őket dolgozni? Köszönettel minden értő véleményezésért.
Szüleimnél a szomszéd ház telekhatáron volt. Amikor a szomszéd szigetelt u.e. volt a probléma. Anyukám nem járult hozzá, hogy átlógjon a telkére a szigetelés, meg balesetveszélyes is lett volna, végül belülről, a szobában szigeteltek. De mondjuk ők ebben meg tudtak egyezni a szomszéddal.
ViewPoint
„nem írja-e felül az előírásokat, és az építési engedélyüket az én korábbi években rögzült szokásjoga? ”
Ez az építési kérelem és a vele járó engedély minden tulajdonostárs egyező akarata. A tied is, mert hozzájárultál.
Bírósághoz fordulhatsz, és kérheted ideiglenesen az építési munkák kivitelezésének felfüggesztését a bírósági eljárás befejezéséig.
Ki kell találni egy jó perlési alapot. Ebben nem tudok neked segíteni. Pld. Az eddigi életviteledet megváltoztatja, jelentősen megnehezíti, tulajdonosi jogaidat oly mértékben korlátozza, sérti, amely miatt birtokvédelmet kérsz. stb.
A jegyző ehhez nem elég, jogkérdésről van szó.
Nagyon köszönöm a törődést a problémámmal. Igazából csak szomorú vagyok a helyzet miatt, nagyon akadékoskodni sem akarok, pereskedni meg végképpen nem, a jegyzői eljárásokban meg nem hiszek. A szomszédaim nagyon meg akarják oldani ezt a szigetelést, és tényleg sokat költöttek a házukra és igényesen dolgoznak.
Ma megmutatták azt a rendeletet, amivel állítólag végképpen bizonyítják az igazukat, az építész barátjuk mutatta meg nekem is. Kikerestem a Web-en idemásolom.
253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről,
III. Fejezet ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE
Általános előírások
A telek beépítésének feltételei
Az elő-, oldal- és hátsókert előírásai
35. § (1) Építési határvonalra helyezett épületrész esetén az építési határvonalra a végleges külső (vakolt vagy burkolt) felületnek kell kerülnie. Az előírt legkisebb elő-, és oldalkert méretén belül épületrész - az 1,0 m-nél nem nagyobb kiállású eresz, 0,6 m-nél nem nagyobb kiállású angolakna és alaptest, valamint az építmény alagsori vagy pinceszinti megközelítését biztosító lépcső vagy lejtő és annak támfala, továbbá a (8)-(9) bekezdésben és a helyi építési szabályzatban foglaltak kivételével - nem állhat.
(8) Az épületek utólagos hőszigetelése és homlokzatburkolása az elő-, oldal- és hátsókert méretét, valamint a telek homlokvonalára kiépített épület esetében a közterületet csökkentheti. A telek beépítettsége ennek megfelelően eltérhet az övezetre előírt megengedett legnagyobb beépítettség mértékétől.
Na ez a 8. pont állítólag ami mindent felülír. De már csak mint érdekességet tettem ide be. Tipikus zűrös probléma, mindenkinek igaza van és senkinek.
Köszönöm a segítséget.
nonolet:
Sajnos osztatlan közös tulajdonról, az épület oldalkertjének számító útvonalról, csak az én általam kizárólagos használati területrészre esik. Valami olyat kell elképzelni mint egy nyeles telek, csak még kanyarodik is.
Köszönöm a figyelmét.
Véletlenül is,, megsérülhet,, a szigetelés a helyhiány miatt.
Nagyon köszönöm a törődést a problémámmal. Igazából csak szomorú vagyok a helyzet miatt, nagyon akadékoskodni sem akarok, pereskedni meg végképpen nem, a jegyzői eljárásokban meg nem hiszek. A szomszédaim nagyon meg akarják oldani ezt a szigetelést, és tényleg sokat költöttek a házukra és igényesen dolgoznak.
Ma megmutatták azt a rendeletet, amivel állítólag végképpen bizonyítják az igazukat, az építész barátjuk mutatta meg nekem is. Kikerestem a Web-en idemásolom.
253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről,
III. Fejezet ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE
Általános előírások
A telek beépítésének feltételei
Az elő-, oldal- és hátsókert előírásai
35. § (1) Építési határvonalra helyezett épületrész esetén az építési határvonalra a végleges külső (vakolt vagy burkolt) felületnek kell kerülnie. Az előírt legkisebb elő-, és oldalkert méretén belül épületrész - az 1,0 m-nél nem nagyobb kiállású eresz, 0,6 m-nél nem nagyobb kiállású angolakna és alaptest, valamint az építmény alagsori vagy pinceszinti megközelítését biztosító lépcső vagy lejtő és annak támfala, továbbá a (8)-(9) bekezdésben és a helyi építési szabályzatban foglaltak kivételével - nem állhat.
(8) Az épületek utólagos hőszigetelése és homlokzatburkolása az elő-, oldal- és hátsókert méretét, valamint a telek homlokvonalára kiépített épület esetében a közterületet csökkentheti. A telek beépítettsége ennek megfelelően eltérhet az övezetre előírt megengedett legnagyobb beépítettség mértékétől.
Na ez a 8. pont állítólag ami mindent felülír.
Ma tudtam meg, hogy a legnagyobb ütőkártyájuk nem is az OTÉK és nem is az építési engedélyben foglaltak önmagában, hanem az, hogy a használatbavételi engedélyt csak az energetikai és így a hőszigetelés kivitelezését igazoló bizonylat megléte esetén adják ki számukra. Itt a kör bezárult szerintem.
De már csak mint érdekességet tettem ide, mert már beletörődtem a tényekbe, és nem is akarok szemétkedni senkivel és tisztelem a befektetett munkájukat.
Köszönöm a segítséget mindenkinek.
És a te kôzlekedésedre mi az űtōkártyájuk?
MajorDomus
Úgy tűnik arról nincs most alkalmuk és idejük gondolkodni, dolgozni kell nekik.
Valójában azt látom most, hogy nem is az építési engedélyükben foglaltak a lényegesek, hanem az, hogy az előírt energiatanúsítványt nem kaphatja meg a házrészük, ha nem csinálják meg a szigetelést, ennek következtében nem kaphatják meg a használatbavételi engedélyt. Valami ilyesmit magyarázott az egyik jogász barátom, de már nem nagyon értem ezt az egészet. Hogyan adhatnak ki egy szigetelési előírással rendelkező építési engedélyt egy olyan falszakaszra is, ahol nincs meg az előírt közlekedési útszélesség, még akkor is ha ott egy fennmaradásival megerősített nagyon régen engedély nélkül épített garázs van.
az esztergomi hatóságnál azt mondták, hogy szigetelni nem kötelező, miközben az engedélyükben meg kötelezték őket annak az elvégzésére. Olyan mintha mindenkinek éppen a neki tetsző választ mondanák a hivatalban, de nem csak mondják...
szigetelni napjainkban már belülről is lehet.
a megoldás: az autóbejáró egyik oldalát meg kell magasítani, kb 20-30 cm-el. ebben az esetben kb 20 cm-el keskenyebb helyen fér el.
mit gondolsz, akik az autókat az oldalsó kerekeire állítva is tudják vezetni, azok csak vagánykodnak?
nem, csak szűk a beállójuk, mert utólagosan leszigetelték nekik a falakat MINDKÉT IRÁNYBÓL, és így kell beállniuk.
A kérdező járjon motorral a te logikád alapján.
Az én kérdésemre köszönöm a választ, még egy kérdésem lenne:
Amennyiben a nagymamám mint haszonélvező nem intézkedik , hogy kiköltözzenek a lakásból, édesapám tud bármit is tenni, hogy kirakassa a testvére gyerekét a lakásból, ha az beköltözik oda a tudta nélkül?
Minden megoldás érdekelne, ami hatásos de nem bűncselekmény, és hamarabb hoz eredményt mint a pereskedés.
és még egy kérdés, van rá esély, hogy egy lakás 50 százalékos tulajdonjogát megvegye valaki? Ingatlanirodák azt mondták nem foglalkoznak tulajdonrész értékesítéssel.
Van!
Sőt utaznak rá hogy megszerezzék olcsón a másik felét.
Kezdeményezzetek a közös tulajdon megszüntetését, kivásárolva a testvért.
A közös tulajdon megszüntetését a bíróságnál kell kezdeményezni? úgy hallottam kb 5-6 év mire lezárul vagy hamarabb lesz eredmény?
Az is opció lenne, hogy apukám kivásárolja a testvérét, de a piaci árnál kb 30 százalékkal többet kér.
(értve a testvér tervét vagy piaci ár feletti árat akarna kapni édesapámtól vagy minek adja el, hiszen majd beköltözik a fia és így ingyen lakhat, apukám meg pereskedhet évekig)
Azt is áruld el kérlek, hogy mégis milyen forráson lehet megkeresni egy ilyen fél tulajdonjogra a vevőt.
Tegyek fel hirdetést és várjam , hogy jelentkezzenek?
Jó Napot!
Húgom és én árvák vagyunk, nagykorúak. Van egy közös tulajdonban lévő lakásunk (1/2-ed rész 1/2ed rész). Ebbe a lakásba 3 évig én éltem a kisebb szobába 2 albérlővel (a nagyobb szobában), az albérleti díjat hazaadva édesanyámnak és húgomnak. Fél évet párommal laktam a nagyobb szobába 1 albérlővel ezt az albérleti díjat húgom kapta. Ezek után fél évig párommal laktunk a nagyobb szobába húgom pedig a kisebben. Édesanyám ekkor halt meg. Húgom saját döntéséből kiköltözött. Édesanyám halála után családi pénzügyi találkozókat tartottunk idősebb rokonokkal. Itt az a megegyezés született, hogy mivel húgomé félig a lakás, ezért én és párom fizetjük az ő albérleti díját ott ahová költözött. Ő pedig a közös költség és az általányok felét. Nyáron nem kellett albérleti díjat fizetnie ingyen lakott ismerősöknél. Mi pedig nem használtuk nyáron azt a szobát, amiben ő lakott mivel a dolgait nem vitte el onnan. Húgom barátja azzal a követeléssel keresett meg, hogy húgomnak tartozom mivel a a saját tulajdoni hányadomból keletkező haszonhoz már hozzájutottam, hiszen ott élek a lakásban. És hogy visszamenőleg nyárra is és most is többlethasználati díjjal tartozom húgomnak. Én úgy a gondolom a nyári időszakot, felülírja a megegyezésünk. Kérném erről és a nyár utáni helyzetről jogi szempontból a véleményeket! Előre is nagyon köszönöm!
MajorDomus kérted, hogy írjam meg, mi lett az ügyünk vége. A jegyző helyt adott a birtokvédelmi kérelmünknek, és kötelezte a szomszédainkat a közös közlekedőn történő parkolás megszüntetésére. Sajnos a férjem köszönését az eljárás megindítása óta az egyik szomszédunk nem fogadja el, nekem visszaköszön, ha előre köszönök. Szóval jogilag siker, a többit meg majd meglátjuk.
Rendben, örülök hogy jól alakult.
Tisztelt MajorDomus!
Az ingatlannak melyben jelenleg ékünk 6 tulajdonosa van. Édesapám,bátyám,én és édesapám 3 testvére.elég régi az ingatlan felújításra szorul az egyik része nagyon rossz állapotban van.Az utolsó hagyatéki tárgyalás 11 éve volt Anyukám halála után.A 3 testvér azóta nem is járt a környékünkön sem, az ingatlan körül felmerülő költségekbe sosem szálltak be.Megpróbáltam velük beszélni hogy adják el nekem a részüket de mereven elutasítottak.(kb.1/25. részük van fejenként) Azt mondták inkább dőljön össze az egész.Kérdésem az lenne hogy ebben a helyzetben mit lehetne tenni?Nagyon szeretném ha a 3 testvér nem lenne az ingatlan tulajdonosa.
Előre is nagyon köszönöm!

kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02