osztatlan közös tulajdon

Tisztelettel kérném a segítségüket, igyekszem rövid lenni, de az eset hosszú.
Osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan utcafronti részét vettük meg, egy a legfőbb ügyészségen dolgozó hölgy és a férje az épület hátsó résznek kisebbségi tulajdonosa. Az ő lakrészük egy nagyon keskeny úton közelíthető meg hátrafelé. (2 méter 15 cm)
A kertrészek használati szerződéssel megosztottak.
Az ügyésznőék hátsó kertjében egy több éve engedély nélkül épült garázs van, amire később fennmaradási engedélyt kértek és kaptak. A garázshoz vezető útvonal soha nem volt szélesebb mint most.
Engedély nélkül, szerkezeti elemeket megváltoztatva nagy területet beépítettek a lakrészükön is. (pl. emeleti nyitott terasz is szobává alakult)
Ezeket a módosításokat közvetlenül a mi vásárlásunk előtt egy akkor készített Társasházi erősen túlterjeszkedő alapító okirattal és a kötelező földmérési melléklettel próbálták legalizálni, beadva a földhivatalhoz, de mindehhez használatbavételi engedélyük nincs.
Az utcai közterületen parkolót építettek, amit velünk bontatott el az önkörmányzat, viszont perlekedést és eljárásokat indítottak ellenünk az ügyésznőék.
Mi komoly felújítást és átépítést végeztünk a vásárlás után, fennmaradási és továbbépítési engedélyt kértünk, megkaptuk. Energiaszámítási mellékletet kért tőlünk a helyi éphat., valamint erre vonatkozó tervezői nyilatkozatot és komplett mérnöki rajzi mellékleteket követeltek meg. Lassan lejár az engedélyünk, de az előírt szigetelést nem tudjuk a bejárójuk felé eső falunkra feltenni, mert arra hivatkoznak, hogy az útvonalat leszűkítjük, ezért ehhez nem járulnak hozzá. Mi kompromisszumként felajánlottuk, hogy vékonyabb szigetelést használunk, de valamit fel kell tennünk, hogy az energiatanúsítványt és ezzel majd a használatbavételi engedélyt megkaphassuk. A férjem intézi az összes a házhoz kapcsolódó ügyet, de már egy komplett őrület az egész számára, uis. az ügyésznőék minden lépésünket rosszhiszemű akadékoskodásba fordítanak át. Ez egész ügymenet a joggal és hivatali hatalommal való visszaélés már, két birtokvédelmi eljárást indítottak már, bírósági per, kaptunk már vagy negyven levelet tőlük, állandóan valami követelésük kérésük van.
Kérdéseim:

1. mi számít jogilag előbbrevalónak? A hatályos építési engedélyben kötelezett munkálatok elvégzése, vagy egy soha nem szabályos bejáró szélességének fenntartása azon az áron, hogy nem kapjuk meg a használatbavételi engedélyt.
2. a jegyző csak indítja a birtokháborítást, vagy kérhetjük tőle a tűrésre való kötelezést?
3. a több éve keletkeztetett alapító okirat módosítására nem hajlandóak, mert azt mondják, csak a mi építéseink miatt kell változtatni? Lehet-e bíróság által jognyilatkozat pótlásra köteleztetni őket, illetve a régi alapító okiratot rosszhiszeműen keletkeztetett szerződésként újraíratni?
4. ők mindenhol a nettó alapterületet számolják el, mi pedig minden határozatban hasznos alapterületet kapunk a hatóságoktól, összevethető-e egyáltalán ez a kettő a tulajdonrészek számításánál?
5. A földhivatalhoz beadott alapító okirat elég-e a bejegyzéséhez, nem kötelezhetőek-e a használatbavételi engedély csatolására is az alapító okirathoz?

Minden jogász mást mond ezekben, és lassan nem ártana tisztán látnunk legalább a legfontosabb kérdésekben.

Hugi
Nagyon egyszerű.
Indíts pert a bíróságon, a közös tulajdon megszüntetését kérve. Ha nem egyeznek meg veled, akkor a bíróság megszünteti a közös tulajdont, s a 3/25-õd részt kifizeted nekik.
Ha 10 milliot ér az ingatlan, akkor 1,2 millió jár nekik, de ebből lejön az az(3 /25-öd resze) összeg, amit az ingatlan fenntartására, felujitására fordítottál. Abba nem mész tönkre. Fogadj ügyvédet.

Köszönöm, megpróbáljuk.
Előtte persze rendezzük itt a terepet és keresünk az ügyhöz alkalmas jogászt. Barátot ismerőst nem akarunk ebbe bevonni, mert már előttük is égés ez az egész ügy. Normális embereknek teljesen érthetetlen, miért nem tudunk megegyezni.
Egyébként is mást mond minden jogász is, akikkel eddig szakterületi ügyvédként is beszéltünk azok meg a legtöbb esetben mellébeszélnek. Tudjuk meg kell ismerni az ügyet alaposan, de az egész nem sokkal több mint amit az indító hozzászólásomban leírtam.
Minden jót kívánok Önnek, nagyszerű látni, hogy vannak itt is olyan emberek, akik veszik a fáradtságot és segítenek másoknak.

Írd meg az eredményt!

szemecske

„Ez egész ügymenet a joggal és hivatali hatalommal való visszaélés már”

Ez az egész ügymenet egy olyan tulajdonostárs önkényes építkezése, amihez a másik tulajdonostárs nem járult hozzá.

Ha valaki osztatlan közös tulajdonú ingatlanrészt vesz, akkor előzetesen meg kell bizonyosodnia afelől, hogy megvalósíthatja-e álmát, avagy sem.
Építési engedély nélkül kezdtetek építkezni, amihez sem a tulajdonostárs, sem az építési hatóság nem járult hozzá. Ezért kaptatok fennmaradási és továbbépítési engedélyt. Amikor az egyik tulajdonostárs bővít, a másik tulajdonostárs tulajdoni hányada csökken. Ezért kell mindent előzetesen egyeztetni a másik tulajdonostárssal.

A lényeg, hogy tisztességtelenül vágtatok bele mindenbe, figyelmen kívül hagyva mások érdekeit.
Nem számít a használati engedélyetek, nem számít az energiatanúsítvány, egy számít, hogy a tulajdonostársnak olyan sérelmeket okoztok, melyek nem férnek meg egy osztatlan közös tulajdon esetében.

A szigetelést belülről kell elkészítenetek a kérdéses falon.

1. Természetesen a tulajdoni viszonyok erősebbek, mint egyes tulajdonostársak egyéni érdekei. (Már azon is csodálkozom, hogy nem támadták meg az építési engedély kérelmet.)
2.Jegyző nem kényszeríthet egy tulajdonost olyan tűrésre, ami a tulajdoni érdekeit sérti.
3. Az alapító okiratot a valóságnak megfelelően kell módosítani.
4. Nem vethető össze. Az alapító okiratban a hasznos (nettó) területet kell figyelembe venni.
5. A földhivatal is hatóságilag engedélyezett épületet tüntet fel. Szükség lesz a használatbavételi engedélyre.

„Normális embereknek teljesen érthetetlen, miért nem tudunk megegyezni.”

Igen, az egyik jogszerűen él, a másik pedig önkényesen. Aki megegyezést vár az önkényes cselekménye után, háttérbe szorítva a másik midennemű érdekeit, az miért vár bármiféle engedményre?

szemecske

1. Teljes tévedésben vagy. Az építési engedély nem kötelez építésre, mindössze lehetőséget biztosít. A határozatban benne van (az építési törvényben is), hogy a hatóság engedélye polgári jogi igényt nem dönt el. Jelen esetben van közöttetek egy használati megosztás (polgári jogi szerződés) amit te fel akarsz egyoldalúan rúgni azzal, hogy az utólagos hőszigeteléssel elépíted a másik fél kizárólagos használatában lévő telekrészt.
Az utólagos hőszigetelés nem volt az általad tervezett átalakítás járulékos kötelezettsége, utólagos hőszigetelésre senki nem kötelezhet. A használatbavételi engedély kérelem benyújtásával egy időben valóban fel kell tölteni az OÉNY-be, de tanúsítványt bármilyen állapotú épületre el lehet készíteni. Legfeljebb az épület tanúsított besorolása más lesz. Így ezzel nem tudod megindokolni (megalapozottan), hogy miért is akarsz a "szomszéd" telkére építeni.
2. Szerintem egy építési engedélyben szereplő építési munka elvégzése érdekében nem lehet társtulajdonost tűrésre kötelezni, de ha valaki jogosult erre, az a bíróság.
3. Alapító okirat módosítása 100 %-os szavazati aránnyal lehetséges. 80 % megléte esetén a maradék 20 %-al szemben lehet esetleg bíróságra menni. Esetedben ez nyilván nem teljesül.
4. Összevethető, de nem megfeleltethető. Alighanem másra gondoltál. A kérdésed valós tartalmára nézve a válasz: nem.
5. De. Az alapító okirat módosításához csatolni kell a használatbavételi, vagy fennmaradási engedélyt.

Köszönöm a válaszokat, majd megmutatom a férjemnek, bár ő még nem tud arról, hogy itt kérdeztem, az sem biztos hogy boldog lenne tőle.
Senkit nem akarunk kijátszani, tisztességgel élő és gondolkodó emberek vagyunk, etikusan próbálunk meg eljárni minden élethelyzetben. A válaszaikat is ezek szerint próbálom értékelni.
Sok jogász van körülöttünk, sokféle választ adnak az esetünkre. Specialista kell az biztos, mert apró részlet nem ismerése is elviszi az eredő véleményt.
Még egy kérdés:
Mi van akkor, ha a most érvényes alapító okirat nem valós adatokon alapult, illetve pont a korábban itt élő jogász tulajdonostársak néhány éve történt engedély nélküli építkezésit volt hivatva legalizálni a földmérési vázrajz földhivatlahoz történe beadásával?

Immaculata:
Figyelmesen olvasom újra és újra a hozzászólását, és azt kell mondjam, vagy félreértett engem, vagy az esetet ismeri elkötelezve. Hónapok óta olvasom a fórumjukat, tudom hogy jogász és azt is, hogy sok segítséget ad.
Nem kell mentekegetőznöm, mert nem építkeztünk önkényesen, műszaki állagmegóvást kellett elvégeznünk egy igen silány épületen, amin a részletek csak a vásárlást követően derültek ki. Majdnem emberek haltak meg amikor például rájuk omlott egy emeleti fal. Hosszan tudnám sorolni a problémákat.
A jogászok mondják a maguk jogi érveit, az építészek meg a műszaki érveket. Úgy látom kevesen tudnak affinitással foglalkozni a másik oldal ismereteivel mindkét irányból.

nanemaaa:

1. ma megkérdeztem a férjemet, energiaszámítási terv beadására kötelező végzést kaptunk és a régegtervekkel kellett ábrázolni a rajzokon a szigetelések módját és fajtáit. Ma délután tárgyaltam az építésvezető mérnökkel, és azt mondta, ha valaki jókedvében fölös pénzének égetésével akar szigetelni, akkor az OTÉK úgy is lehetőséget ad, még ha közterületből is foglal helyet, de még a közlekedési utakból is enged elvenni. A szomszéd közlekedő útjából is elhasználható 10 cm. Nem csak abban az esetben, ha az a törvényesen előírt autókra előírt szélességgel rendelkezik, ami itt 3 méter és kétoldalt 25 cm kellene legyen, mert mindkét oldalon falakkal határolt az itteni környezet, hanem még akkor is, ha nincsenek meg az elvárt méretek.
Meglehet butaság amit mondok, ti vagytok a jogászok, de az építész nekem ezt mondta. Nagy beruházásokat csinál, nem családiház tervezőmérnök.
Nem szereném elfoglalni a fórumot, csak gondoltam megírom Önnek, itt talán mások a feltételek, mint amire írta a válaszát, de megtisztelt a válaszával.

a szigetelés egyébként sem engedélyköteles, csak bejelentésköteles.

Beácska, Szemecskéék már így is több biztatást kaptak, mint amennyit kellett volna, maradj ki ebből.

„műszaki állagmegóvást kellett elvégeznünk egy igen silány épületen, amin a részletek csak a vásárlást követően derültek ki. Majdnem emberek haltak meg amikor például rájuk omlott egy emeleti fal. Hosszan tudnám sorolni a problémákat.
A jogászok mondják a maguk jogi érveit, az építészek meg a műszaki érveket. Úgy látom kevesen tudnak affinitással foglalkozni a másik oldal ismereteivel mindkét irányból”.

Szemecske!

Elhiszem, hogy rossz állapotú volt az épület. Meg kell értened, hogy azért, mert valami rossz, nem jelenti azt, hogy nekiesünk és óvunk. Ha tervezőt hívtok, aki átvizsgálja tüzetesen az épületet, bizony észreveszi, hogy az épület életveszélyes állapotban van, ezért a bontást és felújítást szakszerűen tervezi meg.

Ha majdnem meghaltak emberek, az annak a következménye, hogy életveszélyes házba engedtél munkásokat, akiknek nem feladatuk a hiba észlelése. Szakszerű tervezés és kivitelezés nélkül álltatok a felújításnak.

Ha ezt nem érted meg, nincs miről tovább beszélnünk.

A terveket ha átbeszélitek a tulajdonostársakkal, láthatták volna, hogy az évek óta használt bejáratukból elvennétek szigetelésre területet. Egy olyan kapcsolatnál, ahol a tulajdonostársak tisztelik egymást, ott megegyezésre lehet jutni. Még most sem tartom indokoltnak, hogy a gépkocsibejáróból akármennyi területet elvegyetek.

A jogászi és az építészi szakma két külön álló terület. Nem szükséges egybemosni, ahogyan gondolod. Az építész megtervezi a házat, az építéshatóság engedélyezi, amit a jogszabály lehetővé tesz, a jogász pedig óvja a Te, a tulajdonostársak és a szomszédok érdekeit, hogy senki se sérüljön jobban, mint amennyire az indokolt volna.

„Mi van akkor, ha a most érvényes alapító okirat nem valós adatokon alapult, illetve pont a korábban itt élő jogász tulajdonostársak néhány éve történt engedély nélküli építkezésit volt hivatva legalizálni a földmérési vázrajz földhivatlahoz történe beadásával?”

Az osztatlan közös tulajdon előnye, hogy azt minden tulajdonostárs használhatja a másik tulajdonostárs sérelme nélkül.
Az eladód nem tett kifogást a tulajdonostárs építkezése ellen, ezért ha a tulajdonostárs a tulajdoni hányadánál nagyobb területet épített be, ezt úgy tehette, hogy ez ellen az eladód nem tiltakozott.
Te, új belépő tulajdonostársként már nem tiltakozhatsz visszamenőlegesen, mert ilyen kialakult viszonyok mellett vásároltad meg a jogelődöd tulajdoni hányadát.
Ha a földhivatalban az újonnai állapot még nincs legalizálva, az nem olyan nagy baj. Ha ti is elkészültök az építkezéssel, akkor közös költségen lehet az alapító okiratot módosítani.

Immaculata:
Köszönöm, szakszerű volt mint mindig. Tényleg hálás vagyok érte, és azért vagyok az, mert nem feltétlenül az a célunk, hogy átverjünk, vagy megkárosítsunk bárkit is. Fontosabb a helyes döntés, legyen is az akár hátrányos a számunkra, ha ez manapság nem is annyira közkeletű felfogás.
Az normál közember eladónk nem tett kifogást az akkori átalakításaik ellen, csak részben ő is át volt verve egy jogász és csapata által, s csak éppen szobát rajzoltattak oda ahol az nem volt, és szoba lett a tetőteraszból az alapító okirat földmérési mellékletein a tulajdonostársak részén. Ha érthető akarok lenni: nem hiteles nem valós adatokat tartalmaz az okirat. Mi hibánk oly sok minden, az is hogy ezt későn fedeztük fel, de a legfőbb, hogy megvettük ezt az ingatlant.
Az építészeket csak az állandó OTÉK mantrázás miatt hoztam fel, nagyjából tudom mi a különbség a két szakma között.
Tényleg nem akarok itt ingyen ebédet, megfizetett jogászok foglalkoznak a témával. Mégis jó talán ha itt is olvassa más is az ügyet, mert mindenki tanul belőle, mint ahogy én sokat köszönhetek akár régebbi más ügyeimben ennek a fórumnak konkrétan Önnek is. Most is tanultam Önöktől.

Immaculata:
" Ha tervezőt hívtok, aki átvizsgálja tüzetesen az épületet, bizony észreveszi, hogy az épület életveszélyes állapotban van, ezért a bontást és felújítást szakszerűen tervezi meg."

Szerintem volt már nem egy olyan ügye a pályán, amikor tervezők néztek meg ingatlant és csak később derült ki, hogy kuka az egész, de nagyon. Röntgennek hívják ami a falak alá lát.

szemecske
Láttam már építészt, olyat is, aki nagy házat is tervezett. Pestit és vidékit is, ha kellett.
Mindezek tudatában írtam amit írtam. Amit te írsz, annak nem sok köze van ahhoz a polgári jogi kérdéshez, amiből itt a problémád származik. Mellesleg, ha időben tájékoztatod a tervezőt a tulajdoni viszonyokról és arról, hogy szeretnéd a köztetek fennálló szerződést tiszteletben tartani, akkor tervezett volna más megoldást. A tervezőnek nem kell tudnia a használati megosztásról, az OTÉK-ot meg nem érdekli. ;)
Arról meg, hogy mi kötelező és mi nem....nos ezen nem nyitnék vitát.

Sok arca van a legegyszerűbb dolognak is, s még a fények is számítanak, nem hogy a szemlélők személye.
Köszönöm mindenkinek a hozzászólásokat.
Most én ezt az egészet részemről lezárnám
Megfelelő kezekben van a probléma a férjem szerint, és ebben feltétlenül bízom.
Csak a végeredményt fogom itt közölni, s tényleg csak mások okulására és MajorDomus kérésének megfelelően.

nanemaaa:

Tényleg csak azért válaszolok, mert a jogifórumon vagyunk és adódik ha már a szakmákat hasonlítjuk:
Csodálkozna milyen építészeket ismerünk, tényleg nemzetközi szinten a szakmai csúcsteljesítmény az életük és a munkásságuk.
Jogászok között is van mindenféle, viszont csak a mi a közvetlen környezetünkben is láttunk már olyan jogászt aki olyan fegyházat kapott, hogy csak úgy zúgnak el mellette az évek, és nem emberölés volt a háttérben.
Mindenfélék vagyunk, és valamiért a jogászokra különösen igaz. Az, hogy megnézik kinek milyen válaszokat adnak és ugyanarra a kérdésre tudnak többfélét is, egy dolog, de az etikus normák sokaknak hiányoznak a repertoárból.
Tisztelet a kivételnek.

Sok sikert.

szemecske
„....de az etikus normák sokaknak hiányoznak a repertoárból.”

Ezzel maximálisan egyetértek. A végeredményre én is kíváncsi leszek.

Jó Napot! Kérném továbbra is a segítséget MajorDomusttól vagy hozzáértőktől.
Jó Napot!
Húgom és én árvák vagyunk, nagykorúak. Van egy közös tulajdonban lévő lakásunk (1/2-ed rész 1/2ed rész). Ebbe a lakásba 3 évig én éltem a kisebb szobába 2 albérlővel (a nagyobb szobában), az albérleti díjat hazaadva édesanyámnak és húgomnak. Fél évet párommal laktam a nagyobb szobába 1 albérlővel ezt az albérleti díjat húgom kapta. Ezek után fél évig párommal laktunk a nagyobb szobába húgom pedig a kisebben. Édesanyám ekkor halt meg. Húgom saját döntéséből kiköltözött. Édesanyám halála után családi pénzügyi találkozókat tartottunk idősebb rokonokkal. Itt az a megegyezés született, hogy mivel húgomé félig a lakás, ezért én és párom fizetjük az ő albérleti díját ott ahová költözött. Ő pedig a közös költség és az általányok felét. Nyáron nem kellett albérleti díjat fizetnie ingyen lakott ismerősöknél. Mi pedig nem használtuk nyáron azt a szobát, amiben ő lakott mivel a dolgait nem vitte el onnan. Húgom barátja azzal a követeléssel keresett meg, hogy húgomnak tartozom mivel a a saját tulajdoni hányadomból keletkező haszonhoz már hozzájutottam, hiszen ott élek a lakásban. És hogy visszamenőleg nyárra is és most is többlethasználati díjjal tartozom húgomnak. Én úgy a gondolom a nyári időszakot, felülírja a megegyezésünk. Kérném erről és a nyár utáni helyzetről jogi szempontból a véleményeket! Előre is nagyon köszönöm!

1.hajsd el melegebb éghajlatra a barátot
Nem tulajdonos, nem is rokon. Mi köze hozzá?

A húgod holmija ott volt a szobában tehát lefoglalta.

Akkor miről beszélünk?

Fizesd ki a lakásból a hugodat és legyenek boldogok.

sos!jogisegítségkérő

Csatlakozom MD-hez.

Jogilag annyi, hogy használati díj akkor jár, ha kizártátok volna a húgodat a lakásból. Mivel nem zártátok ki, a holmija ott volt, így nem jár használati díj.
Egyébként használati díj a követelés időszakától jár, nem pedig visszamenőlegesen. Tehát, ha a húgod azt kéri, hogy fizess neki, akkor mondd, hogy költözhet a lakásba, nincs kizárva, így nem jár neki használati díj.

Ami pedig a rokonokat illeti, hát, nem is mondok semmit. A lényeg, hogy ha fizeted a húgod albérletét, akkor lassan kifizeted a lakás felét részére és még a lakása is megmarad. Nem is értem, hogy ezt hogyan lehet ésszerűen kigondolni.
Ez olyan mint a feneketlen bank. Csak fizetsz, fizetsz a semmiért.

Csak legyen annyi eszed, hogy az albérleti díj fizetéséről legyen bizonyítékod.
Legalább feladovevény vagy átutalás bankszamlárol.