Társasházat lehet alapítani bírói ítélettel is. ;)
Mit jelent az, hogy bővítette a házrészét? Mit szól ehhez az építési hatóság? Mert ha tényleg bővítés volt, ahhoz kellett volna a hozzájárulásotok is.
MD, KBS
Három éve folyik a huzavona, eddig három ügyvédet kerestünk meg. Mindegyik azt tanácsolta, hogy egyezzünk meg de nem megy. A telken lévő házban jelenleg egy idős házaspár lakik több évtizede. Övék az ingatlan tulajdon 30/75-öd része. Ők azt javasolták, hogy legyen az Övéké az 1140 m2-es telekből 610 m2 és a kétlakásos ház. Természetesen értékkülönbözet megfizetése nélkül. A többi 45/75 résszel rendelkező nyolc tulajdonosé pedig a leválasztható ( beépíthető ) 530 m2-es telekrész. Ehhez a többi tulajdonos értelemszerűen nem járul hozzá. Én nem látok más megoldást mint az árverezést. Ez természetesen mindenkinek kedvezőtlen, de legalább pont kerül az ügy végére. Vagy van valami jó ötlet ?
Köszönöm szépen a válaszokat, végülis csak marad a birósági eljárás. A békesség kedvéért nem akartam az önkormányzat épitési osztályát felkeresni a hozzáépités miatt. A ház elhelyezkedése miatt - mi az utca fronton vagyunk - a hozzáépités az utolsó házrésznél történt, amit mi nem is látunk, a közlekedő uthoz pedig nincs kulcsunk. Ezt a másik tulajdonos társ mondta, mert ő is engedély nélkül épitette be a tetőteret. Tehát a másik két tulajdonos társ a 862 m2 területet - a mi 98 m2-es területünkön kivül - használja.2003-ban kényszerüségből irtuk alá ezt a használati megállapodást, mivel már itt laktunk és a banki hitelhez szükséges volt a használati megállapodás, más a társak nem irtak alá. Ezt azért részleteztem ily hosszan, hátha másnak is segitségére lesz. Üdvözlettel
Az árverezés mindenkinek jelentős-veszteség.
Alakitsátok azz egészet társasházzá, az Alapitó Okiratot a biróság -itélete pótolja.itt valamennyi tulajnak perben kell állnia.
Kedves Forumozok!
Szeretnék kérdezni tőletek. Háromlakásos társasházban lakok, és ez egyik tulajdonos társnak 75% tulajdon része van az oszthatatlan telekből. Akkor, ha neki úgy van kedve a kocsi feljárót (bosszúból) befüvesítheti? A feljáró illetve a parkoló az oszthatatlan telken található.
Bocsánat, ha a tegezedéssel megbántottam valakit.
Akkor az nem társasház.
Bocsánat nem írtam oda, de társasház.
Akkor viszont a telek a társasház közös használatú része, nem állhat az egyik tulajdonostárs 75%-os (3/4 arányú) tulajdonában.
Tehát egy picit pontosítanék, az idén megvásárolt a 6 lakásos társasházból még kettőt eddig a tulajdonába tartozott. A telek egy és oszthatatlanként van benne az alapító okiratban. A telken van egy közös használatú falhajtó és a ház mellett lehet parkolni az autókkal.
Most miután megvásárolta a földszinti ingatlant, ezután szeretne a lépcsőházból az emeleti feljáró részt is, ami közös használatban és a maradék tulajdonosok tulajdoni hányada található a lépcsőházban. Még abba benne is lennénk, hogy elcseréljük a tulajdoni hányadunkat a terasz ajtónk elé egy terasz részre, ami kizárolagos használatú lenne. Ez 2 m2 - es terület. Viszont a felhúzott fal kérdésében nem tudtunk megállapodni. Mi jóval bejebb szeretnénk, mert így az ajtónktól a fal kb. 2 cm lenne nehezen tudnánk kinyitni és közlekedni rajta és állandóan falasak lennénk. Ahhoz normálisan közlekedhessünk az ajtónkat teljesen át kellene helyeztetnünk. Ebben nem akartunk bele menni erre jött azzal, hogy akkor a parkolót befüvesíti és nem állhat senki sem fel. Feleségem mozgás korlátozott. Megfenyegetett, hogy bíróságra megy, van e valamilyen jog alapja. Miben tud nekünk ártani, mint kisebbségben lévő tulajdonosok? Van joga a befüvesítéshez, vagy bármilyen korlátozásra jogosultsága a kertben azaz az osztatlan közös tulajdonban.
Bocsánat hogy kicsit hosszú volt, csak nem szeretjük, hogy valaki megfenyeget minket, mert nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkezik.
Előre is köszönöm a segítő válaszokat.
Üdv
Tehát eddig a tulajdonához tartozott 2 lakás, majd hozzá vásárolt még kettőt és így lett meg a 75% a teljes tulajdonból.
1999 - ben az alapító okirat társasháznak minősíti.
Üdv
Akkor ő a főnok !
A kisebbség jogos érdekeinek sérelme miatt birósághoz fordulhattok !
3 lakásos társsasházban lakok- irtad
Később megvásárolt még kettőt a meglévő kettő mellé, s te is laksz egyben. Akkor hány lakás van ? Vagy osztódással szaporodik ?
Ez biztos, hogy nem így van, mert osztatlan közös tulajdont nem oszthat meg nem rendelkezhet felette, és minden beruházáshoz 100 %-os hozzájárulás szükséges. A leírásban írtam, hogy 6 lakásos társasházból megvette 4 lakást maradt még kettő. így 3 tulajdonos uralja a ház részeit x hányadban.
köszönöm szépen az eddigi válaszokat ezek nyomán megpróbáltam tovább nézni a korábbi fórum bejegyzéseket és megtaláltam közben az új társasházi törvényt. Láttam a korábbi fórum bejegyzésre, ha pl van egy garázs osztatlan közös tulajdonban azt használhatja mindenki, akkor ha jól értem a mi parkolónkat és a feljárónkat sem szüntetheti meg senki?
A másik, amit még néztem, hogy a közös használati részeket elidegenítheti-e anélkül, hogy én hozzájárulnék és lemondanék a tulajdoni hányadomról. Erre ugyan még nem találtam választ, de az alapító okirathoz 100 %-os szavazatra van szükség, mint a rendes gazdálkodási kört meghaladó felújítások esetén, mert az egyik félelmünk a kisebbségnek az volt, hogy akkor ha nem járulunk hozzá amit szeretne, akkor a felújítási alapot fogja kezdeményezni megemelni. Amihez még úgy látom hogy joga van, hogy felemelheti a közös költségemet annyira ami már nagy összegű és esetleg nem tudnánk fizetni. Bár ezt ha jól gondolom a bíróságon megvétózhatom. Abban az esetben az eljárás végéig az emelés felfüggesztésre kerül?
Bocsánat, hogy ilyen csapongó vagyok, de próbálom a lehetőségeimet tisztázni.
Előre is köszönök még egyszer mindenkinek minden segíséget.
Mire kell még vigyáznom?
A -kőzős tulajdon elafdása 2/3-os többséggel történhet !
A 75 %-os többségével Alapito Okirat módositás és rendes gazdálkodás körét -meghaladó kiadás kivételevel mindenről dönthet.
A következő bejegyzéseket találtam az alapító okiratban:
" A társasházi lakás a tulajdonostárat megillető közös tulajdoni hányadrésszel együtt önálló ingatlan. A lakás és a közös tulajdonban lévő vagyonrészek eszmei hányada egységet képez, melyet csak együtt lehet elidegeníteni, illetve - mint tulajdont - átruházni, megterhelni. "
"Tulajdonosok egyhangú határozata szükséges:
" A tulajdonostársak a társasházi lakásra megilleti a birtoklás, használat, hasznok szedésének és rendelkezésének a joga, továbbá minden tulajdonostárs jogosult - a jogszabályok és hatósági rendelkezések keretei között - a közös tulajdon tárgyainak a biroklására és használatára. A tulajdonostársak e jogaikat azonban nem gyakorolhatják a többi tulajdonostársaknak e dologhoz fűződő joga és törvényes érdeke sérelmével. Jelen alapító okirat a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a tulajdonosok közösségére ruházza át, amennyiben az ingatlanrész - kivéve az épületszerkezetet, az épület biztonságát állékonyságát, a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrészeket, berendezéseket és felszerelési tárgyakat stb. (függetlenül attól, hogy az épületben hol helyezkedik el) - önálló ingatlanként kialakítható. Ebben az összes tulajdoni hányad legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazata dönt az elidegenítésről. A tulajdonostáraknak rendelkezni kell a külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni hányadok megállapításáról. A tulajdonostársak erre vonatkozó határozata az ingatlan nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat."
Ebben az utóbbi bekezdésben egy kis káoszt érzek. De ha jól értelmezem, akkor a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrészeket nem adhatja el kétharmados többséggel, mert azt mindha kivételnek írja, de a közös részekre pedig úgy rendelkezik, hogy az ingatlannal együtt értékesíthető, mert egységes részt alkot.
Van egy kis ellentmondás még, hogy ha eladja a közös tulajdonban lévő részeket azt érvényesíteni kell az alapító okiratban is, viszont ahhoz 100 % - os beleegyezés kell.
Ez egy kicsit sántít számomra.
Köszönöm még egyszer a türelmeteket és hogy ennyit rágódunk ezzel a kérdéssel.
Nincs ellentmondás.
Olvasd el mégegyszer előző beirásomat.
Csak azért írom le, mert úgy érzem hogy az előző postban nem volt elég részletes, amire írtam hogy ellentmondás. Ha valamit elad, azt az alapítóban érvényesíteni kell. Eladáshoz 2/3-os többség kell viszont az alapító változtatásához 100 %. Ha eladja a tulajdonom, én biztos, hogy elutasítanám abban a pillanatban az alapító okirat megváltoztatását.
Erre mondom, hogy ellentmondás.
Segítséget kérek az alábbiak miatt.
Osztatlan közös tulajdonú kivett lakóház, udvar tulajdoni lap szerint 4 tulajdonos részére ¼-ed hányadokkal.
Eredeti épület 80-as építésű 100 nm-es amit a szülők építettek, majd toldalék építése 90-ben kb 70 nm-es amit a mi a férjemmel. Térképszelvény szerint ez 2 ház.
Már az építés alatt eldőlt, hogy a nagyobb részbe költözünk mi a gyerekekkel a kisebbet a szülők fogják használni. (Tehát senki nem azt lakja amit épített) Később a nagyobb ház tetőterét is beépítettük, saját erőből, nincs építési és használatba vételi engedély rá, azért mert a lépcsőfeljáró belmagassága egy ponton nem felelt meg a követelményeknek. Ezt később a válásunk miatt még tetőztem egy olyan dologgal, hogy a lépcsőnél a ház hátsó falába egy ajtót raktam ami egy teraszról megközelíthető, így a mezsgye 3m-rét is csökkentettem, de ezzel és egy kis válaszfallal az egy új lakást, külön bejárattal hoztunk létre a nagyobb házból, két külön másfél szobás lakás lett. Most már eladnám azt a részt amit kialakítottunk, tehát a leválasztott tetőteret amihez nincs használatba vételi. Szerettem volna használati megállapodást kötni a szülőkkel, hogy valamennyire tisztázott helyzet legyen és főleg terhelhető legyen a lakás az eladáshoz. Mivel a mérőórák és a fűtésrendszer közös vállaltam, hogy megcsinálom, hogy nekik ne kelljen közösködni az új lakóval. A telek használatáról lemondtam csak a bejáró rész maradna nálam, de ez nekik még mindig kevés. A villany és a víz leválasztható, de a fűtés inkább csak almérővel lenne gazdaságos, amihez nem járulnak hozzá Sajnos 5 hónap alatt semmire sem jutottam, mert nem akarnak semmihez hozzájárulni aláírni. Napi szinten változik a szerződési feltételük. Megegyezésre nincs lehetőség.
Lehet? Természetesen a villany és víz külön órákat megcsináltatom és akkor a banknak külön lakásként funkcionálna…
Megoldást keresek és várok valakitől, aki ismer olyat aki már csinált ilyet:)
Köszönöm
Nehéz-ügy,mindenképpen fordulj ügyvédhez.
Megszegtél épitési szabályokat, engedély nélkül épitkeztél, ebből nehéz-lesz jól kijönni.
Tisztelt Fórumozók,
nővéremmel ketten osztozunk egy lakáson 2/3-1/3 arányban az ő javára. Ő mindenáron ki akar vásárolni engem, de a tulajdonszerzéskor megállapított értékért, ami azóta növekedett. Amikor értékbcselőt szerettem volna hívni, nem engedett be a lakásba.
Mi történik akkor, ha az általa ajánlott összegért nem szeretném eladni a tulajdonrészemet?
Az előző üzenethez tartozna még egy kérdés: a tulajdonrészem elajándékozható-e egy harmadik személnyek?(unokának) Köszönöm válaszukat, István
Igen, elajándékozható.
Nem muszáj eladnod a részedet azon az áron, amennyiért a társtulajdonos meg kívánja venni. Azonban fordulhat bírósághoz és kérheti a közös tulajdon megszüntetését, ott már a szakértő állapítja meg, hogy mennyi a lakás forgalmi értéke. A bíróság ez alapján fog dönteni.
tanácsot kérnék a következö témában feleségem részarány tulajdonos egy erdöben melyet a az erökezelö lábon értékesitet volt e joga hozzá atulajdonosok megkérdezése és hozzájárulása nélkül, mikor koteles elszámolni.
Ott valami félreértés van. Szerintem a kezelő egyáltalán nem adhatja el az erdőt. Merthogy nem az övé.