elbirtoklás

1986-ban parcellázták ki édesanyámék üdülőtelkét, ami állami tulajdonú volt és kezelőnek az akkori tanácsot jelölték ki, aki 3 éves beépítési kötelezettséget írt elő.
Még akkor elkezdtek építkezni és a szemben lévő telket - családi ismerős beleegyezésével - használták tárolásra, majd miután vállalkozásba kezdtek, azt a telket használták telephelynek is. A szomszéd tulajdonos szinte sohasem ment a telekre, és egyetlen egyszer sem szólt, hogy ne használják azt. Anyukámék karban tartják és sajátjukként használják.
Most 18 év után megjelent az önkormányzat képviselője és a telek "tulajdonosa" akik előtt hivatkoztak az elbirtoklásra. Akkor

• szóban- senki sem vitatta ezt!

Ügyvédet kerestünk, aki eljárna a bíróságon, aki most azt a tényállást vezette fel, hogy mivel a telek tulajdonosa nem tett eleget beépítési kötelezettségének, az visszaszált az államra, és a polgármesterhez küldött, hogy jelezzük megvásárlási szándékunkat!!!
KÉRDÉSEM: A tulajdonos államtól el lehet e birtokolni?
Évek óta miért nem teljesítette tulajdonosi kötelezettségét (kaszálás stb.) ????
És évek óta miért nem szólított fel a telek elhagyására???
És még valami! Mivel a telektulajdonos házassági vagyonmegosztás perben áll, a telek -tudtommal - közös vagyonként szerepel és zárolva van.

Szia kiza!

Mivel 1991-ig tilalom állt fenn az állami tulajdonban álló telkek elbirtoklására, ezért csak 1991 óta lehet azokat elbirtokolni, tehát az elbirtoklási időtt inenntől kezdve kell számítani. Másrészt pedig a hatályos jogban 15 az ingatlanok elbirtoklási ideje, ezért mégha fenn is álltak az elbirtoklás feltételei, akkor sem következhetett be az elbirtoklás az idő hiányában.

Az önkormányzat azért nem szólított fel titeket korábban, hogy hagyjátok el a telkét, mert jól jött neki, hogy valaki karban tartja, gondozza azt, neki ez a 'móka' ingyen volt. Most amikor már kezd lejárni az elbirtoklási idő (2006-ra) hirtelen észbe kap természetesen és intézkedik. Pech

Smucig dolog volt az állam részéről az, hogy 2001-ben felemelte az elbirtoklás idejét az ingatlanok esetében 10-ről 15 évre. Ezt simán megsemmisíthette volna az Alkotmánybíróság, de azt hallottam senki se adott ilyen indítványt.

Még egy érv: Csak az hivatkozhat elbirtoklásra, aki az ingatlant a sajátjaként használta 15 évig. Ez nem azt jelenti, hogy úgy művelte a földert, mintha a sajátja lett volna, hanem azt, hogy 15 éven át abban a tudatban volt, hogy az a föld ténylegesen a sajátja. Tehát, ha tudtátok, hogy a szomszéd föld nem a tiétek, akkor azt a Ptk szerint sohase fogjátok elbirtokolni.

121. § (1) Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot sajátjaként ingatlan esetében tizenöt, más dolog esetében pedig tíz éven át szakadatlanul birtokolja.
(2) Aki bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton jutott a dolog birtokához, elbirtoklás útján nem szerez tulajdonjogot.
(3)
(4) Az ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján akkor sem lehet megszerezni, ha az elbirtoklás feltételei csak a föld egy részére vonatkozólag állnak fenn, és a föld nem osztható meg.
(5) Ha az elbirtokló a tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezteti be, a tulajdonszerzésre nem hivatkozhat azzal szemben, aki az ingatlanon az ingatlan-nyilvántartásban bízva ellenérték fejében jogot szerzett.
122. § Az új birtokos saját elbirtoklásának idejéhez hozzászámíthatja azt az időt, amely elődjének birtoklása idején már elbirtoklási időnek minősült.
123. § Ha a tulajdonos menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolhassa, az akadály megszűnésétől számított egy évig az elbirtoklás akkor sem következik be, ha egyébként az elbirtoklási idő már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb volna hátra.
124. § (1) Az elbirtoklás megszakad, ha

1. a tulajdonos a birtokost a dolog kiadására írásban felszólítja vagy eziránt bírósághoz fordul,
2. tulajdonos a dologgal rendelkezik (112. §),
3. a birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti, és azt egy éven belül nem szerzi vissza, illetőleg egy éven belül nem kéri a bíróságnál, hogy a dolog újabb birtokosa a dolgot adja vissza.

(2) Ha az elbirtoklás megszakad, a birtoklásnak addig eltelt ideje nem vehető figyelembe, és az elbirtoklás a megszakadást okozó körülmény elmúltával újból kezdődik.

Ha tudta, hogy az ingatlan más tulajdona, de a saját maga birtoklását véglegesnek tekintette, azt sajátjaként művelte, akkor is elbirtokolható!

Itt nem részeltszabályokról van szó, hanem arról, hogy ha nincs mega kellő idő akkor a továbbiakban nincs mit vizsgálni.

Kago: amit mondasz az esztelenség, nézz bele egy kommentárba, nem követelnek meg jóhiszeműséget, nem kell, hogy abban a tudatban legyen valaki, hogy az amit el akar birtokolni az az ő jogos tulajdona. Azt is el lehet birtokolni amiről tudom, hogy valójában nem az én tulajdonom.
A sajátjaként való birtoklás azt jelenti, hogy a birtokláshoz nem mástól kapom a jogcímet (pl. bérlet, haszonbérlet, haszonkölcsön stb.), hanem azt jelenti, hogy pontosan hiányzik az ilyen jogcím, nincs. Ekkor birtokolok sajátjaként.

Jav.: "sajátjaként" helyett "sajátomként".

Sziasztok,

egy elvi kérdést lehetne itt felvetni: vajon a 15 év elbirtoklás csak azokra a viszonyokra vonatkozik, ahol az új szabélyozás hatályba lépése után, tehát 2001-ben kezdődik az elbirtiklás, vagy pedig a korábban elkezdődött elbirtoklási időket is megohosszabítja a törvénymódosítás? Utóbbi esetben érzek egy kis visszaható hatályt: amikor elkezdtem az elbirtoklást 10 évvel szmoltam és utóbb derült ki, pont a vége előtt pár héttel, hogy még kell öt év - ez így alkotmnyossáégi szempontból rendebn van szerintetek?

Biztos vagyok benne, hogy a politikai célzat a második megoldásra irányult, de egyértelműen sehol nem mondták ki tudomásom szerint, hogy visszaható hatálya lenne a módosításnak - meghagyták értelmezésre szoruló kérdésnek ... Hogy érzitek, rendebn lenne ez a visszaható hatály? Ha nem, akkor elvileg a példában szerolő telek elbirtoklása is beállhatott volna ...

Maga a tv. módosítás (azt hiszem a 2001. évi XIX. tv.-ről van szó) nem szakítja meg az addig eltelt elbirtoklási időket, hanem a folyamatban lévő időket meghosszabítja

Attila, szerintem fennáll a visszaható hatály, politikáról van szó, nem vitás. Nem tudom eddig miért nem fordult senki az Alkotmánybírósághoz? (vagy leglábbis nem került erre utaló információ nyilvánosságra).

Ha elolvassuk az indokolást akkor találunk egy nagy adag történeti áttekintést (=rizsa), ami azt igyekszik bizonygatni, hogy mennyire fontos az, hogy hosszú legyen az ingatlanok elbirtoklási ideje. Majd kibújik a zsákból a szög, amikor az indokolás azt írja, hogy

„Az ingatlanok elbirtoklási idejének felemelését indokolja továbbá az a körülmény is, hogy a Ptk már említett 1991-es módosításának eredményeként az állami tulajdonban lévő dolgokra korábban fennállott elbirtoklási tilalom megszűnése folytán az állami tulajdon is elbirtokolhatóvá vált. Az állammal szembeni elbirtoklás legkorábban 2001. június 9-én következhet be. Az 1991-98 közötti időszakban az állami vagyon teljes körű felleltározása megkezdődött ugyan, de az állammal szembeni elbirtoklás megszakadását eredményező intézkedések megtételére - számos esetben objektív okból - a szükséges mértékben nem kerülhetett sor. A Ptk. 1991-es módosítása óta eltelt idő a társadalmi tulajdon lebontásának körülményei között - az ingatlan-nyilvántartás közismert állapotára is figyelemmel - nem volt elegendő arra, hogy az állam tulajdonában maradó dolgok tulajdoni és használati viszonyainak rendezése teljes mértékben megvalósulhasson.
”

Szóval ez van. Az indokolás még azt is mondja, hogy az elbirtoklásban lévő fél helyzete nem dologi váromány. Talán még ezt is le lehet nyelni. Viszont a következőt nem.

1. Az állam lehet tulajdonos. Ezért az állam magánjogi jogalany.
2. A magánjogi jogalanyok jogaikban egyenlőek.
3. Ellenben az állam megváltoztatta a magánjogi szabályokat a 2001. évi XIX. tv. vagyis mint a magánjog egyik alanya, sajátmaga alakította azt a jogviszonyt, amiben neki is csak - elvileg - ugyanolyan jogai lehetnének mint azoknak, akik állami tulajdonban álló ingatlanokat akartak elbirtokolni. Ez egy olyan "boxmeccs" ahol az állam az egyik játékos a másik a magánpolgár és az állam ügydönt meccsközbe, hogy ő nem akar veszíteni, ezért basebell-ütőt vesz a kezébe, míg a szerencsétlen állampolgár csak a két öklét használhatja. Tudjuk, hogy ki nyeri a meccset.

Fair-play? Nem. Alkotmányos? Aligha....

Szia,

teljes mértékben egyetértek Veled, és abban is iagazd van, hogy nemcsak a visszaható hatály miatt, hanem a jogegyenlőség miatt is alkotményellenes lehet a módosítás... valóban arról va szó - és ez nem volt titok sohasem - hogy éppenhogy letelt volna az államtól való elbírtoklás határideje - és ezért módosították a jogszabályt. HA én bíró lennék - vagy "megalkoztmánybíróságoztatnám" a módosítást, vagy úgy értlemezném a ptk-t, hogy csak a módosítás után induló ügyekben van 15 év - ekkor semmit nem érne a módosítás politikai célja ...

szóval nem lenne rossz egy próbaper ...

Attila

Szerintem az (egyedi) bírói úton, tehát egy konkrét perben való jogkeresés nem biztos, hogy eredményre vezetne és ha mondjuk első fokon el is fogadnák az értelmezésünket, másodfokon lehet, hogy törvénysértésre hivatkoznának.

Eredményesebb lehetne szerintem, ha az Alkotmánybírósághoz fordulnánk egyenesen. Utólagos normakontrollt bárki kérhet. A bökkenő az, hogy nem nekünk tűnik fel először ez a probléma. Több szakmabelitől is hallottam, hogy erősen kétséges volt a módosítás, Vékás Lajosnak is felvetettem a kérdést egy pár hónapja és akkor ő is azt mondta, hogy nem tud arról, hogy valaki is adott volna be beadványt az AB-hez. Mindesetre azt mondta, hogy az új Ptk. visszaállítja azt, hogy egységesen 10 év lesz az elbirtoklás ideje.

Ezzel a jogtörténelem képzeletbeli szemétdombjára kerülhet ez nem kifejezetten jogállami és a rendszerváltás utáni kelet-európai jogbiztonságát iéző törvénymódosítás.

Ha még fel is tesszük, hogy csinálunk ketten egy beadvány és az AB - sok év múltán helyt ad neki - akkor is legfeljebb határnapot tűz és megállapítja, hogy az OGY-nak módosítani kell a tv.-t vagy ilyesmi. De kevéssé képzelhető el, hogy most amikor az állam már visszapereli az ingatlanjait, akkor egy olyan AB határozat születne, ami kimondja, hogy visszaható hatállyal semmis a 2001. évi XIX. tv. és a Ptk. 121. § (1) bek., és az elbirtoklás mégis bekövetkezett már 2001. nyarán.

Amin el lehetne indulni az az, hogy ha az "elbirtoklófélben-létel" (tehát az a helyzet, hogy valakinél várhatóan be fog következni az elbirtoklás rövid időn belül) ugyan nem ismerhető el dologi várományként -állítja a miniszteri indokolás - de belefér a jogos várakozás kategóriájába, amit jogvédelemben kell részesíteni.

Mindenesetre örülök, hogy erről a kérdésről eldiskurálunk. Van egy másik dolog is ami hasonlóan érdekes lehet, még nem mélyültem el ebben a problémában - ha rossz a felvetésem, akkor lehet hogy ez az oka - de szerintem a regisztrációs díjjal kapcsolatban is lehetne jogvédelmet keresni, itt méghozzá Európa-jogi oldalról. Az EU alapítószerződései ugyanis kimondják, hogy tilos a vám, mennyiségi korlátozások és minden ezekkel azonos hatású intézkedések. Márpedig a regisztrációs díj a külföldről történő használtgépkocsi behozatalt eléggé visszaveti, hiszen a reg.díjjal megnövelt ár (hiszen az autóker. kénytelen áthárítani a vevőre ezt a tételt) miatt szinte eladhatatlanná válik az autó, ergo olyan ez mintha vámot vetettek volna ki a használt autóra. Korlátozza az árukat szabad mozgását, márpedig május 1-e óta ez a MK-ra is vonatkozik. Hasonlakat olvastam pl. a Simmenthal-ügyben is [C-106/77]. Kiváncsi vagyok, hogy a reg.díjról mi a véleményed.

Üdv.

Leiterjakab

Szia,

a reg. díjon fennakadtam én is, hasonló megérzésem volt a dologgal kapcslatban, de nem mélyültem el a témában. Viszont érdekesnek találom a dolgot, ha egy kicsit több időm lesz, majd összeszedem a gondolataimat, és megvitathatjuk a dolgot ...

egyébként örülök annak, hogy vannak itt a forumon gondolkodó-érdeklődő emberek, akikkel szakmailag együtt lehet fejlődni

A regisztrációs adó nem vám ugyan, de szerintem is kimeríti a vámjellegű egyéb díjtétel kategóriáját. Azért nem merném kapásból rávágni, hogy EU alapszerződésbe ütközik, mert ehhez meg kellene nézni a derogációs kikötéseket. Ha már itt tartunk, egyszer valaki a magyar termékek vásárlására biztató kampányok állami támogatását is megnézhetné. (ld. Buy Irish-ügy)

Üdv Stalker!

Lehet, hogy igazad van ami a derogációs kikötésket illeti. De ha ilyen nem lenne, akkor szerintem már elképzelhető lenne a közösségi jogsértés.

A Buy Irish-ügy rezüméje az EB honlapján:

http://europa.eu.int/…/cgi/sga_doc?…!celexplus!prod!CELEXnumdoc&lg=en&numdoc=61981J0249

Sziasztok

Kérem segítsetek az alábbi elbirtoklási ügyben, amit az állami, majd ök.-i tulajdonba adás fűszerez.
A telekingatlan 1932 től e

Sziasztok

Kérem segítsetek az alábbi elbirtoklási ügyben, amit az állami, majd ök.-i tulajdonba adás fűszerez.
A telekingatlan 1932 től eg

Szívesen segítünk, mihelyst sikerül leírnod... :-)

Üdvözletem mindenkinek!
Ha van egy ingatlan, melyen fennállnak az elbirtoklás feltételei, akkor hogyan lehet ezt érvényesíteni?
Pontosabban itt arra gondolok, hogy ugye ezt be kellene jegyeztetni a tulajdoni lapra a Földhivatalnál. De ehhez valamilyen okirat kell. Ezt a helyileg illetékes jegyzőnél kell beszerezni? Vagy hogyan megy ez?

Segítségeteket előre is köszönöm!

Helyi Bíróság!

Kéred az adott ingatlanra a tulajdonjogod elbirtoklással való megállapítását (eredeti szerzési mód), és kéred annak földhivatali bejegyzését!

csak a jogerős ítélet alapján jegyzi be a földhivatal tulajdonjogot, tehát a jegyzőn el fog hajtani ezzel a kéréssel.

Üdv Mindekinek!

Van egy 1987-ben épül garázsom, amely az önkormányzat tulajdonában lévő területre épült. Kérdésem az, hogy megszakíthatja e az elbirtokláshoz szükséges 15 évet, ha az ingatlan helyrajzi száma közben megváltozott, az építési engedély nem erre a hrsz-re vonatkozik, igaz némi utánjárással a földhivatal igazolta, az hrsz-ek cseréjét?!

miért változott meg a helyrajzi szám? és az építési engedélyt melyik helyrajzi számra kaptad: a telek (régi-új) hrsz-ra, vagy teljesen más telekre? mióta birtoklod a telket, hogy és mi alapján vetted birtokba, mi a telek rendeltetése a tulajdoni lap szerint?

Szia!

A helyrajzi szám azért változott meg mert 1 hrsz-re épült 12 garázs. Az építési engedély a 3 garázs építtetőjének a nevére szól! (a másik 9 kb 40 méterrel arrébb és időben később épült, vszínű ekkor változott meg a hrsz) Természetesen a telek ugyanaz, csak az eredetit felosztották. (1234/12 hrsz). A telket az építés óta birtoklom, illetve akkor az apám birtokolta, aki azóta elhunyt, ez ugye 17 év. A telek rendeltetése a tulajdoni lap szerint: ezt nem tudom, de gondolom, ha az engedély garázs építésére szól, akkor az. Ami miatt az elbirtoklás érdekel az, hogy a garázs így az önkormányzat tulajdonában van nem az enyémben.

A telekmegosztáshoz számos papírt kell aláírnia a tulajdonosnak - és ez a dologgal való rendelkezésnek számít , tehát megszakítja az elbirtoklást. Úgyhogy ha csak ez a kérdésed, akkor nincs elbirtoklás szerintem. De egy konkrét esetnél sok kérdést kell megnézni: fontos az is, hogy mikor történt a telekmegosztás.

Aztán: az elbirtoklásnak csak az egyi feltétele a 10-15 év, a sajétkénti birtoklás is kell hozzá: ehhez kapcsolódik, hogy édesapádnak (neked) engedélyezte valaki, hogy építs oda garázst (benne van a háromban)? esetleg azért kaptátok használatba a telket, hogy oda garázst építsetek? vagy csak úgy elfoglaltátok és építettetek egy garázst engedély nélkül?
Fontos, hogy hogyan, milyen jogcímen kerültetek birtokba - kaptatok -e a garázskénti használatra szóban, írásban vagy ráutaló magatartással engedélyt az önkormányzattól? Kérte -e valamilyen pénzt a hasznlatért vagy kikötötték az ingyenes használatot - kellett legyen valami szervezett formája a dolognak, ha épült oda 12 garázs). Ha van ilyen engedély, akkor az kizárja az elbirtoklást.