Építésügyi bírság, fennmaradási engedély

dopeman
Ha valóban veszélyhelyzet elhárítás történt és ezt tudod igazolni is, akkor érdemes mielőbb megtenni. Persze kérdés, hogy mennyi idő telt el az elvégzett munka óta. Az nem tűnik járhatóan, hogy mondjuk a munka elvégezte után rápihensz egy-két évet és csak utána jelented be. (Mellesleg a veszélyhelyzet elhárításának különös szabályai csak 2013. január 1. óta léteznek.)

Ha a támfal magassága nem haladja meg az 1 m-t, akkor az nem volt engedély köteles.

Bakker! Már megint megfordult a sorrend! Hogy mi a fenének csinálja ezt a fórum oldalának motorja! Nincs itt valami rendszergazda, aki felügyelné az oldalt és biztosítaná a helyes működését? :(

hajnika7
Először is a 200.000 Ft-os alapbírságra. Ezen felül az elvégzett tartószerkezeti átalakítások (pl födém kivágás, lépcső, esetleg az ablakok kiváltói, szarufa kiváltások) után számított építményérték 50 %-a, ha az meghaladja a 200.000 Ft-ot.
Nem tartozik a bírság körébe, de mindenképpen számolnod kell még a tervezés és a szakértő költségeivel is, amelyek alkalmasint szintén nem filléres dolgok. Főleg, ha él még az eredeti tervező szerzői joga.

Persze

nem kockaztatsz semmit

Kedves Fórumozók!

Engedély köteles (de engedély nélküli) támfal felújítás és tetőcsere történt (muszáj volt, mert a fölső út elindult lefelé, a tető meg ázott). Belterület. Az új támfal és tető nem nagyobb vagy más szerkezetű/formájú mint a régi volt, nem lóg ki-be-át stb.

A hatóság névtelen bejelentés (tudom hogy nem szomszéd volt) alapján eljárást indított. Ma volt szemle, nem tettem nyilatkozatot, mindenki nagyon kedves volt, senki se méricskélt semmit.

A támfal felülete 80nm, a tető 110nm.

Mennyi lesz a bírság?

További kérdésem, hogy érdemes-e még a hatóság határozat előtt írni nekik, hogy vészhelyzet elhárításához volt szükséges az azonnali munka, vagy ez tök mindegy?

Köszönettel

Rossz szomszédság török átok

Hát sajnos nem értem a dolgot.

Azért vannak az építési szabályok és a szomszéd jogok, hogy azokkal éljetek. Sajnos név nélkül nem megy.

Az építési szabályoknál és a szomszéd jogoknál is értelem szerűen a szomszédnak van a legnagyobb szerepe.

Az épület magassága adott, ha magasabb mint lehetne le kell bontani.

Ha a használatbavételi engedély előtt költöztek be ismételten ok lehet a feljelentésre, mivel a használatba vételi engedély lényege, hogy a funkciójára alkalmas és a jogszabályoknak megfelel. Azaz, ha nincs használatbavételi engedély, akkor nem alkalmas lakhatásra még.

A telek feltöltése sem túl bonyolult szomszédjogi kérdés.

Az is kérhető, hogy a feléd néző ablakok legyenek átláthatatlanok, ha a privát életedbe belelátnak.

Úgy gondolom, hogy a panoráma kérdést én fordítva nézném. Amennyiben az építési szabályoknak megfelel az épület, akkor nem nagyon fogsz vele mit kezdeni. Amikor megvetted a telked/házad és mellette üres telek volt, akkor tudnod kellett, hogy be fogják építeni valamikor. Azaz az a panoráma meg fog szűnni. Ha nagyobbat építettek akkor más a kérdés.

Az hogy gazdag a szomszéd sok esetben előny, de attól az 1 cm, vagy az 1 méter mint mértékegység nem változik. A 8 méteres gerinc, nyolc méter marad, bármennyire is gazdag az ember.

Viszont azt amit szeretnél akkor lehet véghez vinni ha névvel vállalod. A kérdés inkább az, hogy vállalod a rossz szomszéd szerepet, vagy nyelsz inkább egy nagyot és továbblépsz.

Kedves 1Ilona!

Én is azt mondom, s írtam korábban is, hogy mindenképpen bolygatnod kell az ügyet, méghozzá írásban!!!

Az utolsó mondatod nagyon elkeserítő megállapítás, amellyel egyet kell értenünk nagy sajnálattal...
Közvetlen saját és közvetett, mások általi tapasztalok okán...

nanemaaa!

Annyi már a papír, hogy lassan kiszorulunk a házból. No' de: "addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik" - talán most már következhet a mi érdekünk is? De valahogy nem akar a fejembe férni, hogy megint egy újabb egy év eltelt, és még mindig semmi. Igaz, a túloldali szomszédjuk a múlt héten újságolta, hogy voltak náluk az szomszéd porta ügyében. Bizonyára most értek el odáig, hogy megkérdezik a környékbelieket. Engem már nem kell, és még akkor amikor megtudtam, hogy hozzájuk került az ügy, önként jelentkeztem, hogy tudom segíteni munkájukat akár fotókkal is, hogy mi mikor létesült. Azt el is felejtettem megemlíteni, hogy viszont a jelenlegi állapot - minden jogerős határozat nélkül - még akkor (2007-ben) az ingatlannyilvántartásba bejegyzésre került. Ezt onnan tudtam meg, amikor a nyugalom zavarásért viszontkeresetet indítottam, és be kellett mutatni a két ingatlan (a miénk és az övék) elhelyezkedését és térképvázlatot kértem a Földhivataltól. Ezt akkor meg is kifogásoltam, a Földhivatal vezetőjét kértem, hogy saját hatáskörében javítsa, de az is elmaradt, később pedig az ügyészség utasította el a bejelentésemet azzal, hogy az az idő már eltelt, amennyit ilyen okirat hamisításért kapni lehetne, úgyhogy elévült. Minősíti, hogy milyen világot élünk.
De azért köszönöm.

Bedit77
Mint szemben lévő szomszédnak semmi ráhatásod az ügyre, mert nem lehetsz érintett szomszéd.
Ennek alapján közömbös, hogy odaírtad a neved, vagy sem. Bár névtelen bejelentés esetében az sem lehetetlen, hogy egyszerűen kukába dobják. Azt úgysem tudja okkal keresni senki. ;)
Ha valóban azt szeretted volna, hogy bontson, akkor nem kellett volna megvárni, hogy teljes egészében elkészüljön, építkezés közben is ébredhetett volna benned gyanú arra vonatkozóan, hogy ez neked nem tetszik. 3-4 méteres feltöltés már nem vicc, azt talán észre lehetett volna venni. Hogy számodra mi a kielégítő szankció, alighanem tőled senki sem fogja megkérdezni.
Az, hogy egy ház hivalkodó, vagy sem, önmagában nem szankcionálható, ilyen fogalom a jogszabályban nem létezik. Számomra pl a szomszédasszony szilikonmelle a hivalkodó, mégsem realizálhatom vele szemben a megbüntetésére kiötlött elképzeléseimet.

1Ilona

Tigrisként azért ne felejtsd el, az államigazgatás írásos műfaj. A hatóság kérdezgetése nem közigazgatási aktus, így az minden látható nyom nélkül pereg le a hatóságról. Hatékonysága párhuzamba állítható a postással, vagy a zöldségessel folytatott párbeszédekkel. Ha valami kérdésed, mondanivalód van a hatóság felé, azt mindig írásban tedd, akár csak ide a fórumra, mert ha ide is csak szóban tennéd fel a kérdéseidet, garantáltan nem kapnál választ rá. ;)

Tiszteletem!

Szeretném tudni, mit tehetek, ha a velem szemben lévő telek tulajdonosa szabályellenesen magas házat épített, valamint 3-4 méterrel feltöltötték a telkét. Az elkészült ház hivalkodó, betolakodik a kertembe, a tulajdonos így belelát a számba, és eltakarja a panorámát. Feljelentést tettem a járási kormányhivatalnál, de nem mertem vállalni a nevemet, mert nagyon gazdagok, befolyásos személyek. Semmiképpen nem szeretném, ha fennmaradási engedélyt kapna, számomra csak az épület bontása lenne kielégítő. Használatbavételi engedélyt még nem kapott, de már beköltözött a házba néhány napja. Kérem segítsenek, mit tehetek!
Köszönöm

Panna50!

Mondhatni, hogy az idők folyamán kis nyusziból tigrissé váltam, vagyis: a "vitézéken" igencsak megedződtem. Mai "nemzeti klasszist" idézve: "folytatjuk".

Köszönöm a biztatást, remélem, most már hamarosan csak meg lesz az újabb első fokú döntés, de azért időnként az érdeklődést a hivatal felé megteszem,- s annak ismeretében meglátjuk, hogy kell-e folytatni,- halkan mondom: azért még reménykedem, talán még van a közigazgatásban valamicska kötelességtudat.
Majd jelentkezem, akárhogyan végződik is.
Köszönet a hasznos információkért, tanácsokért, ötletekért.
Üdv. a segítőknek, érdeklődőknek.

Kedves 1Ilona!

Így már minden világossá vált!!! A jog és az igazság sokszor nem fedi egymást, nem esik egybe. Ötletem sajnos nincs ehhez, mert "ahonnét a szél fúj" hát azt gondolom, oda nem ötlet hiányzik, hanem egy jó erős ellenszél, hogy nagyon finoman fogalmazzak. Úgy érzékelem el fogsz menni a végsőkig, hiszen ez már elvi kérdés nálad. (nálunk is azzá vált menet közben, a sok hivatali belekalamolás okán, ami ugye kizárólag a jogsértőknek kedvezett, ő miattuk lett bevetve minden lehetséges és lehetetlen eszköz is)
Kellene valami befolyásos profi szakavatott személy, aki elő tudná mozdítani az ügy "haladását". Egy igazi nagyágyú, aki ellenszél lehetne...

Én mindenképpen azt mondom, ezt tapasztalom most is (jelenlegi peres ügyünkben) hogy amennyiben a helyi hatóságoknál a befolyásos személyek bele kalamolnak az ügy eljárásába, ahogyan kikerül, felkerül felsőbb szintre, ott azért helyére kerülnek a dolgok (én legalábbis nagyon akarok bízni ebben, mert ha nem így van megette a fene az egész igazságszolgáltatást, a jogállamot mindenestül, ahogy van.

Kitartást, bátorságot, erőt és erényt kívánok a továbbiakhoz. Az ilyen nehéz úton szerzett tapasztalat erénnyé válik. Egyet kívánhatok még, hogy mindenki kapja meg ami neki jár!!!

Panna50!

Nem hogy a szomszédoktól nem kért, de még a hatóságtól sem. Utólag a megváltozott, a környezetet terhelő éjszakai forgalom megnövekedése okán próbálkoztunk, és keletkezett az ügy 2005 vége táján, az akkori városi rendőrkapitány írásba adta azon javaslatát az önkormányzatnak, hogy a megoldás az lenne, ha a kocsma 22 órakor bezárna. 2006-ban a követlen szomszéd - lehetett köze ennek az ügynek, ill. az ügynek ilyenkénti hatósági (önkormányzat, rendőrség) kezelésének is - meghalt, a további két közli ingatlanokban vállalkozás működik (este 6 óra után már nem tartózkodnak itt, másik szomszéd fiataljai a diszkó látogatói voltak, én az előbbi, elhalt szomszéd után maradt ingatlan részbeni örököseként tudtam fellépni, mert a mi ingatlanunkat a kocsmaépülettől mindössze egy belterületi út választja el, és mi esünk hozzájuk a legközelebb. Bírósági ügy is volt, de ott a építési engedéllyel nem foglalkoztak, csak a működéssel, ítéltek is meg kártérítést nem vagyoni kárként. Büntető ügy is keletkezett abból kifolyólag, hogy az üzemeltető azért mert a hangoskodás miatt a rendőröket gyakran kihívtuk, igaz, a hírük hamarább ideért, mint ők, az üzemeltető beperelt bennünket, s a bíróság folyosóján az üzemeltetőnek a fia alattomosan pofon ütött. Ezért kapott fél évet, de másodfokon a letöltését felfüggesztették, mert időközben házasságon kívül ugyanannak a hölgynek megszületett tőle a második gyereke. Ez akkorra már a hetedik büntetése volt. Mára már alig-alig fordulnak meg vendégek a kocsmában, de ragaszkodnak a éjféli, hétvégeken a hajnal 3 órai nyitva tartáshoz, bár ezt nem tartják be, de kiszámíthatatlan, hogy mikor esnek be éjszakai vándorok. Ezt is hiába tettem szóvá, a jegyző válaszra sem méltat.
A mindenben eljáró az üzemeltető fent körülírt helyben "nagytekintélynek örvendő" fia, aki korábban építési vállalkozást vitt, de a felújítást nem ő végezte, hanem valami maszekok. Előbb én is úgy voltam vele, hogy ráfér egy kis karbantartás a sarki zöld házra (kocsma), de amikor a tetőn az ablakok beépítésre kerültek, akkor néztem nagyot. 2008-as évektől az építési vállalkozása kapta itt helyben az önkormányzati beruházások kivitelezését, majd kb. 2-3 éve az építési vállalkozását eladta, most húskereskedést visz. No' innen fúj a szél, ezért nem egyszerű az eset. Hogy megvalljam, számomra ennyi megpróbáltatás után már presztízskérdés. Ne rajtam nevessenek!
Ha van még ötleted, köszönettel veszem.

Kedves 1Ilona!

Érdemes lenne társakat toboroznod, hiszen ha nem egyedi esetként, hanem közérdek okán van akármilyen fórumra, vagy hatósági eljárásra terelve, az már erősebb kényszerpályára lesz erőszakolva.
Biztosan más szomszédokat is zavar ez az áldatlan állapot, s ha ennek írásos nyoma is lesz, az mindenképpen erősebb, mert nem kizárólag a te szubjektív álláspontod, érzeted.
Azt nem értem, hogy ehhez az egész "buli-hoz" az ötletgazdának miért nem kellett a hozzájárulási nyilatkozatot kérnie a közvetlen és a távolabbi lakóktól?
Kérnie kellett volna, és nem megadni neki. Akkor esetlegesen pert indíthatott volna jognyilatkozat pótlásáért, s a bíróságon elő lehetett volna adni az összes körülményt, az okokat, ami az ügyhöz tartozik. És nyilván nem pótolható ilyen jognyilatkozat bírósági úton (bár nálunk első fokon lazán pótolva lett ítélettel, majd a másodfok ezt szépen rendbe is tette: új eljárás első fokon, ott ismét ugyanolyan döntés, majd ismét másodfok, ahol helyére kerültek a dolgok)
Minden építéshez, működési engedélyeztetési eljáráshoz az alapvető előfeltétel a hozzájárulási nyilatkozatot beszerzése, ennek birtokában lehet szó bármiről is a továbbiakban. Ráadásul itt nem egy sima lakó élettér bővítéséről van szó, hanem egy vállalkozási tevékenység kiterjesztéséről... (nekem ez a véleményem, de nyilván lesz majd az ügyben jártas szakértők hozzászólása is)

nanemaaa!

Sejtem, de nem akarom tudomásul venni.

Panna50!

Köszönöm a biztatást. Próbálkozom-próbálkozom. Azért annyit már sikerült elérni, hogy a tetőtérben a diszkózás megszűnt, de a kiépített hangosító berendezést nem bontatták le - feltehetően időzítő kapcsolóval működtetik, épp az imént be is indult - a dübörgés (akusztikus zaj) lecsapódik a lakóingatlanunk helyiségeibe, - ezt vetik be un. pszichés terror gyanánt, de még erre sem sikerült intézkedésre alkalmas eljáró hatóságot találni. A kocsmaajtó nyitva, onnan zene ki nem hallatszik, de olyan, mintha a fejem felett a padlásunkon tombolnának.
Erre a problémára is várok segítséget, hová fordulhatok, mert helyi szinten erre sincs fogadókészség. Oka: narancsködben élünk.

Az engedély nélküli bontási ügyhöz együttérzésemet és részvétemet küldöm.

Hasonló szituációban voltunk kénytelenek részt venni. 2004-ben indult az eljárás, s a bontás 2007-ben történt meg, számtalan hatósági cselekményt "kierőszakolván". A helyi építésügyi hatóságnál indult az ügy, majd megyei szintre került, s közben bírósági peres eljárás is indult.

Nem szabad ráhagyni, írni kell minden számításba vehető és lehetséges hatósághoz, hogy a későbbiekben mindig legyen írásos nyoma, amire hivatkozni lehet. Ez az egyetlen módja annak, hogy ne lehessen elsumákolni az ilyen eseteket, vagyis mozgásban kell tartani, bolygatni folyamatosan.

„Hajdú-Bihar megyében ez így működik.”

Nyugi, az egész országban így működik. ;)

nanemaaa!

Köszönöm az újabb információkat. No, ez az, hogy már követhetetlen, mert volt már helyi önkormányzat, majd megyei ép.hatóság, majd lett kijelölt I. fokú ép. hatóság, megyei közigazgatási hivatal, most meg már van Kormányhivatal ép.és örökségvéd.hivatala, az alatt a járási hivatal. Ami még érdekesebbé teszi, hogy kisvárosunknak is van járási hivatala, de ebben az ügyben egy másik város járási hivatala illetékes, egy 2013. évtől érvényes jogszabályból eredően, mint az érdeklődésemre mondták. (Lehet benne valami, mert egy másik (örökölt) ingatlan esetében (melyben résztulajdonos vagyok) bontási kötelezettséget írtak elő egy melléképület (nyári konyha) vonatkozásában még a bírságoltak is, és azt az ügyet továbbra is a helyi polgármesteri hivatal építési hatósága viszi, s hogy már a gazdasági épületek is kezdenek romossá válni, abban viszont ugyan az a járási hivatal jár el, amely az eredeti kérdésben szereplő ügyben. Amikor rákérdeztem, hogy egy portán van mindkét építmény, akkor mondták, hogy a folyamatban lévő ügyek maradtak náluk, az újabbakban már a járási hivatal illetékes, s a mi városunkban lévő járási hivatalnak építési ügyekben nincs jogosultsága, ezért van az más város járási hivatalánál. Hajdú-Bihar megyében ez így működik.
Hogy ki kivel van arról van sejtésem. Ezért is próbálkoztam itt is, talán valami jogszabályi hely megjelölésével kapok segítséget, hogy tudjak utána tudjak olvasni, és tudjak rá hivatkozni.
A bíróságtól kértem volna a kikényszerítés elrendelését, onnan azt a választ kaptam, hogy ebben nem illetékesek, az közigazgatási úton lehetséges.
De ennyi idő elteltével, ennyi változás után azt sem tudom, hogy kinek, minek ki, vagy mi a jogutódja.
A helyi jegyző meg válaszra se méltat sem ebben a kérdésben, sem a működéssel kapcsolatos problémák tekintetében. Úgy néz ki, hogy országunkban jogállam ide, jogállam oda, a jegyző megteheti, hogy a megkereséseket válasz nélkül hagyja, mert még a Ombudsmani Hivatalnak, sem a Fogyasztóvédelmi Hatóság megkeresésére sem reagál.
A javasolt megkeresést megteszem.
Köszönöm az eddigi hasznos válaszokat, ajánlásokat.

1Ilona
A Kormányhivatallal csak óvatosan! Ugyanis a járási hivatal is kormányhivatal. Nem mindegy, hogy melyikről beszélünk. Mellesleg nem a járások kialakítása okán lehet a tárgyi hivatalban az ügy, mivel a járásnak alapból nincs hatásköre fennmaradási kérelem elbírálására, legfeljebb akkor, ha erre a másodfok (kormányhivatal) az elsőfokú hatósággal szemben fennálló kizáró ok miatt kijelölte.

Az eljárás lefolytatásának menetét és a határidőket a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben találod. A hatóság legfeljebb kétszer hívhatja fel a kérelmezőt hiánypótlásra. A hiánypótlásra megállapítható határidő legfeljebb 20 nap lehet. A rendeletben nincs olyan, hogy hiánypótlási határidő hosszabbítása. A hatóságok ilyen esetben a Ket mögé szoktak bújni, mondván, hogy a Ket (mely törvény, így magasabb rendű a kormányrendeletnél) nincs tiltás a hosszabbításra. Igaz, hogy engedmény se, de ez már mellékes kérdés.

A jelen fennmaradási ügy 2012-ben indult. Ami miatt az ügyfélnek érdeke az eljárás elhúzása, az, hogy a 2007-es bontási kötelezése elévüljön. Gondolom a hatóság "elfelejtette" azon eljárását felfüggeszteni a fennmaradási ügy befejezéséig.

Az ügyintézési határidő a fennmaradási engedély ügyében elvileg 15 nap lenne, amibe mondjuk a hiánypótlások és a szakhatóságok közreműködésének ideje nem számít bele. A határidő meghatározását ugyanakkor a korm rendelet ("véletlenül") elbaltázta, mert a 15 nap a kérelem teljessé válásával indul. Az, hogy egy kérelem hány év után lesz teljes....nos arról nincs szó a rendeletben.

Talán érdemes lenne egy kérelmet benyújtani az elsőfokú hatósághoz, hogy a jogerős és végrehajtható bontási kötelezettség ügyében tegye meg a lehetséges és szükséges végrehajtási cselekményt. Egy kérelmet megérne. Már csak azért is, hogy ne lehessen elsummantani az ügyet, illetőleg abból már majd láthatod, hogy ki kivel van. ;)

nanemaaa

Köszönöm a hasznos információt. Az ügy a járások kialakításával összefüggésben kerülhetett át. Az érdeklődéseimre újabban a megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivataltól kapom a válaszokat. Legutóbb olyasvalamit közöltek, hogy a második hiánypótlási felhívásra a hiánypótlást teljesítették, s ezzel lett teljes a fennmaradási engedélyezési tervdokumentáció, melyhez még az érintett szakhatóságok véleményezése szükséges. A kötelezett/kérelmező a szakhatósági eljárásokban is hiánypótlási határidő hosszabbítást kért.
Ebben kérik a türelmemet, amíg "az ellenérdekű ügyféltől függő összes dokumentum a kormánytisztviselő rendelkezésére áll, hogy a jogszabály által előírt 15 napon belül megszülessen a döntés".
Mint írják: "Ezekkel a jogszerűen biztosítandó hiánypótlási határidő hosszabbításokkal jelentősen nő a .....Építésügyi Hivatal döntéshozatali ideje."

Tényleg jogszerű, hogy így elhúzódjon az ügyben való döntés? Alapügy indult 2006-ban (de lehet, hogy 2005-ben), mert én csak "elörököltem",visszabontásra kötelezésre jogerős döntés 2007-ben, majd a fennmaradási engedélyezési eljárásban 2012. decemberében, ami megsemmisítésre került 2013. áprilisában. Az újabb egy év elteltével sincs még első fokú döntés. Jogszerű ügyintézési határidők tartása mellett lehetséges ez?

Az eddigi hasznos információkat megköszönve kérdezem:
Az ügyintézési folyamat jogszerűségének hol lehetne utána olvasni?

1Ilona
A 10 éves jogvesztő határidő eltelte nem jelenti azt, hogy a szabálytalan építési munkára - ha ez nem felel meg a rá vonatkozó előírásoknak - a hatóságnak ki kellene adnia a fennmaradási engedélyt. Fennmaradási engedély csak olyan építési munkára (építményre, építményrészre) adható, melyre az építési engedély is megadható lett volna. Hogy a fennmaradási engedélyezési eljárás hogyan kerülhetett a járáshoz, azt nem értem, hiszen ez a hatáskör a járásszékhely települési jegyzőnél maradt. Legfeljebb akkor kerülhetett a járáshoz, ha vagy a jegyző, vagy az ügyfél a hatósággal szemben kizáró okot jelentett, és a másodfokú hatóság ki is zárta.
Ha 2012-ig bírságolással próbálta a hatóság kikényszeríteni a szabályossá tételt, akkor a kötelezés nem évült el (ehhez 3 évnek kellene eltelnie a végrehajtás érdekében tett eljárási cselekmény nélkül).
Ha érintett ügyfél vagy, akkor jogodban áll az ügy irataiba betekinteni, az ügyről tájékoztatást kérni. Ha gyanúsan nem történik érdemi ügyintézés, akkor kérelemmel fordulhatsz a kormányhivatal építésügyi szakigazgatási szervéhez, hogy utasítsa eljárásra az elsőfokú hatóságot. Ha az utasítást követő 8 napon belül a hatóság nem hoz érdemi döntést, akkor a másodfok újabb építési hatóságot fog kijelölni, vagy magához vonja az ügyet.

nanemaaa!

A jogerős határozat végrehajtása tekintetében többszöri bírságolás történt. Majd 2012. évben - valamiféle sugallatra - fennmaradási engedélyezési eljárás indult, melyben első fokon született is határozat, bírság kiszabása mellett. Közben a padlástérhez kialakított lépcsőfeljáró megszüntetésre került, illetve a fedett terasz tetőzete és az azt tartó oszlopok részben visszabontásra kerültek. Ezt fellebbezés folytán a másodfokon eljáró hatóság megsemmisítette 2013. áprilisában, és új eljárásra kötelezte az időközben jogszabályváltozás miatt illetékes járási hivatal építési hatóságát, mely hatóság mind a mai napig (2014. április vége) nem hozott benne újabb határozatot.
(Egy családi házból 1990-es években kialakított kocsmáról van szó, a bővítés előtti időben este 9 órakor bezárt. Az engedély nélküli bővítéssel a padlástérben diszkót tartottak heti rendszerességgel, mígnem az ügy át nem került más hatósághoz. A nyitvatartási időt kitolták hétköznap 24 óráig, hét végekre másnap hajnal 3 óráig)
Egyébként un. üdülőövezeti besorolású terület, a porta beépítettsége a 30 %-al szemben 60-70 %-ra tehető.)
Mint "ellenérdekű ügyfél" - szomszédos ingatlan tulajdonosa - időnként érdeklődni szoktam az ügy állásáról.
Hát itt tartunk, közeledik a 10. év.
Minden segítséget köszönettel veszek, mert az építészet igen csak távol áll tőlem, a jogszabályok pedig állandóan változnak, számomra követhetetlen.

1Ilona
Okosabbak lennénk, ha tudnánk, a hatóság tett-e és milyen lépéseket a jogerős határozata végrehajtása érdekében 2007. óta. Ha nem, akkor a kötelezés már rég elévült. Persze az még nem jelenti azt, hogy a fennmaradási kérelem ügyében nem hoz újabb bontásra kötelező döntést.
A 10 év abszolút jogvesztő határidő (lenne) ha közben az ügy érdemében nem hoz döntést a hatóság. De a kérdés szerint már 2007-ben egyszer hozott. Kérdés a végrehajthatósága.