Építésügyi bírság, fennmaradási engedély

Kedves Hozzáértők!

Egy ingatlant vásároltunk, amelyen van egy annak idején a tervtől eltérően megépített, de használatba vételit megkapott melléképület. Összesen 30 nm, kb. 3 m gerincmagasság. 1979-es épület. Le kellene cserélnem a tetőt szerkezetestül. Bontsam le az egészet vagy kérjek építési engedélyt? Úgy tudom a helyi szabályzat felülírta az országosat és mindent engedélyhez köt.

esetleg ők épitették!

sefu
Mondani (pláne négyszemközt) és bizonyítani két dolog.
De, ha van rá 15.000,- Ft-od, akkor kezdeményezhetsz eljárást a járási építési hivatalokban működő építésfelügyeleti hatóságnál.
Bár gyanítom, ott már hozni fog a szomszéd 2-3 olyan tanút, akik igazolni fogják, hogy a kérdéses épület már akkor is ott volt, amikor a hunok megjelentek a Vereckei hágón.

megtekintett állapotban

Sajnos vásárláskor abba a tudatba voltam hogy a ház nem teljesen a mezgyébe van ....
kb 1 éve vettem és be is adtam utána nem soká most várom az eredményt .
A volt tulaj azt mondta nincs 10 éve hogy teljesen rátoldta az épületemre ....

Az építésfelügyeleti hatóság szempontjából igen.
Esetleg bírósághoz fordulhatnál birtokvédelemért, de ha eddig nem vetted észre, hogy akadályozva vagy a birtoklásod szabad gyakorlásában, akkor túl sokra ott sem számíthatsz. Pláne, ha eleve ennek tudatában vetted meg a telket.

Érdeklődnék hogy vásároltam egy ingatlant , ami mezgyébe épült .
A szomszéd a melléképületét viszont nem építkezési oldalára hanem az ellenkező oldalba teljesen az én ingatlanomra építette.
Az utcai kerítésére tett tetőt . Mind az előkert ill. oldalkert 2m szabályát semmibe véve (itteni HÉSZ ) .
Az ingatlanomat be se tudom szigetelni ill. vakolni annyira.
Kérdésem ha van esetleg tíz éve hogy ezt a tákolmányt csinálta …akkor ez így marad ?????

Előre is Köszönöm

Fagin
Alapvető tévedésben vagy:

1. Az építési hatósági iratok soha nem voltak selejtezhetők. Így ha valaha voltak tervek az építményről, akkor azok most is megvannak.
2. A kérdésed nem arra irányult, hogy mi van a 30 éves épületeddel, hanem arra, hogy most szeretnél rá új tetőt építeni. Arra baromi nehéz lesz nem hamis tanút elővarázsolni, aki majd tanúsítani tudja, hogy az a tető, aminek még meg sem vetted a faanyagát, több mint 10 éve elkészült. Főleg, ha megtudja a tisztelt tanú, hogy mennyi a büntetési tétele egy hamis tanúzásnak.
3. Az elsőfokú döntés ellen lesz jogorvoslati lehetőséged, melyet a másodfokú építési hatóság fog elbírálni. A probléma ott kezdődik, hogy mind az elsőfokú, mind a másodfokú építésügyi hatóságok dolgozói felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező építészek, akik némiképp értenek az építési munkákhoz.

Ha elég kitartó leszel, eljuthatsz majd akár a bíróságig is, de a bíróság nem foglalkozik szakmai kérdésekkel, mindössze az eljárás jogszerűségét és szakszerűségét vizsgálhatja.
És hogy a hogyanra is kapj választ:
Először el fogják rendelni a bontást. Ha nem teljesítesz határidőre, akkor megbüntetnek. A büntetés - magánszemély esetében - 5000 Ft-tól 500.000,- Ft-ig terjedhet és a végrehajtásig ismételhető. Ha nem fizeted meg a bírságot, akkor adók módjára behajtják, ami egyben azt is jelenti, hogy kamatozni fog a tartozásod. Mondjuk néhány alkalommal kiszabják a bírságot, és eljutnak arra, hogy már megfizettél 1-2 milliót, akkor csak az irántad érzett részvét alapján nem büntetnek tovább, hanem elbontatják a költségedre. Kirendelnek egy kőműves brigádot, akik mivel önkormányzati megbízás, legalább duplán fognak számlázni. Annak a költségét is behajtják rajtad.
Alighanem nem te vagy az egyetlen, aki azt hiszi és hangoztatja, hogy majd kidumálja magát és azt majd a hatóság be is vesz, oszt jónapot. ;) Az ügyvéd jó dolog, de az esetek nagy többségében fogalmuk sincs az építéshatósági eljárásokról és szabályokról.
Vagy ahogy az öreg Szalacsi mondta valamikor: "Az ellen nem véd, csak a vízbül veszi ki a zoxigént." :D

Pinochet
Ha nem járt tartószerkezeti változtatásokkal, akkor valóban nem kell (most) rá engedély. Arra viszont mindenképpen gondolni kell, hogy a tetőtérben fel is kell jutni, és pl a lépcső már önmagában is tartószerkezet.

„de egy bírósági tárgyaláson ha nekem több tanúm van ”
Úgy értsem, hogy az engedély nélküli építést fokozni akaron hamis tanuzásra felbújtással?

Hát ezt a házat néztük ki, mert árban meg mindenben ez a megfelelő. Viszont ma beszéltem az építésüggyel akik azt az infot adták, hogy ha szerkezeti változás nem történt, akkor nem is kell engedély a tetőtéri beépítéshez. Ez a jelenlegi szabályozás. Ezek szerint ha nem történt ilyen beavatkozás gyakorlatilag inkább értéknövelő tényező nem? Vagy én nem értelmeztem jól a dolgot? Előre is köszi

Pinochet
Ez az egy eladó ingatlan van csak a környéken? Miért nem veszel olyat, ami jogilag is rendezett?
Válasz és megoldás persze van, de hosszú és macerás. (fennmaradási engedély, használatbavételi engedély, ezek költségei...következményei stb) De akkor már az értékbecslő - sőt az eladó is! - más összeget fog mondani.

Fagin
Bajod? Semmi. Le fogják bontatni. Mivel a lebontott tetőt egy az egyben nem lehet visszatenni, vélhetően az egész épületet.
(Fal vakolásnál azért kicsit több is belefér egy állagmagóvásba. Persze nem árt előtte tanulmányozni a helyi építési szabályzatot. ;))

Tisztelt Jogi fórum!
Következő kérdésben kérném a segítségét: Házvásárlási szándék miatt felkért a hitelintézetünk egy értékbecslőt. Az értékbecslés folyamán kiderült, hogy a kb 60%-os készültségi szintű tetőtérről nincs építési engedély, és emiatt lakhatási sincs. Az értékbecslő azt mondta, hogy gyakorlatilag így a teljes háznak nincs lakhatási engedélye, mert az az engedély nélküli építéssel bukott. A tetőtér és az alsó szint külön bejáratú, az alsó szinthez külön, zárható ajtó tartozik. A ház 28 év körüli, és a tetőteret is 15-20 éve kezdték el beépíteni, de ez abbamaradt, mert elváltak. Van-e elévülési idő ebben az esetben? (ha van azt hogyan bizonyíthatom) Kb 100m2 körül (inkább kevesebb) a tetőtér. Ezt hogy tudnánk legolcsóbban hitelessé tenni? Fennmaradási engedély, vagy egy építési és gyorsan kikérni rá a lakhatásit, vagy ebben az esetben mit tegyünk? Érdemes egyáltalán kínlódni ezzel? Elbonthatom a tetőteret, és akkor semmi probléma, vagy mik a lehetőségek 2014-es szabályok szerint? 4.4M értékelte a becslő a 650m2 telekre épült 110m2 szigetelt házat, ami gyakorlatilag 2 szintes, hivatalosan 1. A ház amúgy tökéletes állapotú. Előre is köszönöm

wega
„Mi a szabály az ikertelekre a közös határra épített házrészzel kapcsolatban. Átnyúlás engedélyezett? és hogyan, mennyit? Épitési engedély hiányában való építkezés elévülési ideje??”

OTÉK fogalommeghatározás:
„54. Ikerház: két szomszédos építési telek közös oldalhatárán álló, egymástól független épületszerkezetekkel és közműbekötésekkel megvalósított, tűzfalakkal csatlakozó két olyan önálló épület, amely külsőleg egy épület képét mutatja.”

Ezek alapján egyértelmű, hogy a közös telekhatár mentén mindkét épületnek tűzfalas kialakításúnak kell lennie, ami magyarul azt jelenti, hogy egyik épület egyetlen része sem nyúlik át semennyire.

Elévülés: 10 év, illetve az építésfelügyeleti hatóságnál a tudomásra jutástól számított 3 hónap (egyesek szerint, bár erre nem vennék mérget)

Megjegyzem az építési hatóságnak hivatalból is észlelnie illett volna a szabálytalan építést, és ha 2013. óta már nem is járhat el az ügyben, de legalább jeleznie kellett volna az építésfelügyelet felé. Főleg, hogy a nálad végzett helyszínelés kapcsán gyakorlatilag kiverte a szemét.

Üdvözlök Mindenkit,

Az alábbi dologhoz szeretnék segítséget kérni:

Édesanyám nekünk ajándékozott lakhatásra egy "zártkerti, gyümölcstároló" besorolású ingatlant.

Kb. 620 nm2- es telken van egy 40nm alapterületű kis házikó. Lakhatásra alkalmas, de kissé szűkös ezért építenénk hozzá.
Amúgy nem kellett lebontani, minden rendben van vele hatóságilag. Víz,és az áram is be van vezetve.

A kérdésem, hogy a meglévő házikót leszámítva építhetek hozzá a telek 3%-val megegyező négyzetméterű részt, vagy már nem építhetek hozzá mivel így is több mint kellene hogy legyen?

Köszönöm a válaszokat!

Üdvözlöm!
Ikertársak vagyunk,az elmúlt években mindketten hozzáépítést végeztünk a hátsó fronti részhez. Mi érvényes engedéllyel építkeztünk, a szomszéd engedély nélkül. Az építkezést két lépésben végeztük. Az alsó szint elkészülte után a szomszéd is gyors építkezésbe fogott és mire mi észbe kaptunk már állt is az épülete... A hatóség javasolta, hogy jelentsük fel, de mi nem tettük. A szomszéd hozzáépítése a mi tetőnk fölé lóg mintegy 50 cm rel kb 2 m hosszan. Ez persze jelentősen megnehezítette a mi 2. lépésben tervezett emeleti építkezésünket, továbbá mintegy félmillió forint többletköltséget okozott! 4 hónap után vettük kézhez a lakhatási engedélyt. Kérdésönkre kiderült, hogy a szomszéd többszöri feljelentése miatt tartott ilyen sokáig a lakhatási engedély kiadása. Most az építési hatóság ismét vizsgálja az épületünket a határidőn belüli szomszéd fellebbezése, feljelentése miatt. Kifogásolják, hogy az épületünk tetőszerkezetének 50 cm szakasza, mintegy 50 cm-t átlóg az ikerszomszéd telekre.
Valóban ha már lakhatási engedély a birtokunkban van amit a hatóság 4 hónap alatt - többszöri vizsgálatok után hibát nem találva - állított ki, a fellebezés után mire lehet számítani?
Mi a szabály az ikertelekre a közös határra épített házrészzel kapcsolatban. Átnyúlás engedélyezett? és hogyan, mennyit? Épitési engedély hiányában való építkezés elévülési ideje??

Ha az épület befoglaló méreteit nem változtatja meg az építési naplóba történő bejegyzéssel akkor is megvalósítható újabb építéshatósági engedély nélkül, ha az egyébként érinti az építmény tartószerkezetét. Ha nem érinti az eredetileg betervezett tartószerkezeteket, akkor pedig egyébként is megvalósítható. Mindössze arra kell figyelni, hogy legkésőbb a használatbavételi eljárásig a megvalósult állapotról un. megvalósulási terveket el kell készíteni.

Köszönöm a válaszát(01. 29.)!

Lehet rosszul fogalmaztam meg a kérdésem, elnézést.
Tehát a ház szerves részét képező télikert tetőfedésébe kellene elhelyezzünk tetőtéri bevilágító ablakokat. Ezek elhagyása milyen következményekkel járna?

Köszönettel,

Vikt
Általánosságban a kivitelezés megkezdésétől számított 5 éven belül. Kivéve, ha jogszabály ennél rövidebb határidőt állapít meg, vagy ha az építési hatóság - külön kérelem alapján - az engedély érvényét egy alkalommal egy évvel meghosszabbítja.

stk5
A környező, csatlakozó végleges, rendezett terepszinttől kell mérni. Lejtős terepen a magasabbtól. Erre pontos utalást nem találsz, de kerítések esetére van ilyen jogszabályban rögzített előírás, így gondolom az egységes jogértelmezés elve alapján nyugodtan lehet így kezelni a kérdést.
Elvileg valóban lehetséges, hogy a terepszint megváltoztatásával megváltoztatod a telek beépítettségét is. A terepszint változtatás jogszerűsége ugyanakkor kérdéses lehet. Egyrészt helyi építési szabályzatnak lehetne erről rendelkeznie, másrészt van egy általános szabály erre az OTÉK-ban, mely szerint általában a terepszint változtatás nem támogatott, kivéve, ha a szomszédos telkeken meglévő terepszinthez történő igazodás a cél.

Kérdésem az lenne, hogy a lakóház jogerős építési engedély dátumától mennyi idő van a használatba vételi engedély megkérésére.
Mivel a médiában szociálpolitikai támogatás emeléséről van szó, szeretnénk várni hátha megemelik.
Üdvözlet

Köszönöm a válaszát!
Az idézett jogszabályban az 1 métert pontosan mitől kell mérni?
Egy korábbi meghatározásban benne volt, hogy a közvetlen terepcsatlakozáshoz képest, de a hatályos szerint nem tudni.
Kérdés még az is, hogy

1. mi a helyzet ha pl. az építmény egyik oldalán 0,9 m, a másikon 1,2 m a magasság a terepcsatlakozáshoz vagy földszinthez képest? és nem azért mert az építmény magassága változik, hanem mert az azt körbevevő terep
2. ha mondjuk a 0,9 m magas építmény körül lesüllyesztem a járdát/udvart 20 centivel akkor ezzel megnövelem a telek beépítettségét és ezzel szabálytalanságot követek el ha mondjuk így már túllépem a max. beépíthetőséget?

drotos5
"bármilyen gondod" lehet, mindent én sem tudhatok. :D

Az épület tartószerkezetét is érintő felújítása, átalakítása önmagában is építési engedélyhez kötött tevékenység. Mivel vélhetően az épületre nem volt korábban építési engedély, így arra utólag fennmaradási engedélyt lenne célszerű kérned, mely tartalmazza a további tervezett építési munkát (felújítás, megerősítés...stb) is.
Ha a tervezett építési munkát is elvégzed, az ügy vélhetően használatbavételi engedéllyel fog zárulni, melynek utána intézkedhetsz (intézkedned kell) az épület feltüntetése ügyében is.

stk5
Az 1 m feletti építményrész kontúrvonala által határolt terület.
OTÉK fogalommeghatározásai szerint:
„114. Telek beépített területe: a telken álló épület 1,00 m-nél magasabbra emelkedő részeinek, az 1,00 m-es vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege. A vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni

1. mezőgazdasági, gazdasági és különleges beépítésre szánt területen a legfeljebb 9,00 m-es, egyéb területen a legfeljebb 4,50 m-es gerincmagasságú növényház (üvegház) és fóliasátor,
2. az épülethez tartozó előlépcső, tornác, előtető, valamint a terepcsatlakozástól legalább 2,00 m-rel magasabban lévő erkély, függőfolyosó, ereszpárkány - az épület tömegétől kiálló részeinek - az épülettől számított 1,50 m-es sávba eső vízszintes vetületét.”