6 lakásos társasház

MDómusz
De!
1977. évi CLVII. törvény 21. § (3) Az olyan társasházban, amelyben legfeljebb hat lakás van, a 21-38. §-ok helyett a Ptk.-nak a közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(21-38. §-ok a th szervezetéről a közgyűlésről, a közös képviselőről és a számvizsgáló bizottságról szólnak.)

Magyarán a törvény szerint a 6 lakásos társasház osztatlan közös tulajdonos szabályai szerint működött.
Ettől eltérően az alapító okirata sem rendelkezhetett. ;)

Szerintem ha alapító o van, akkor már th. Ha nincs, akkor osztatlan közös.
THT 5-9§ egyértelműen kimondja, ha alapító okirat létrejön...
Azt meg visszacsinálni szerintem nem naon lehet, társasház megszűnésre nincs szabályozás, max akkor szűnik meg, ha lebontják.

Andi
Nem vagy képben. Nem az volt a kérdés, hogy társasház-e, hanem az, hogy milyen formában működik. ;)
Természetesen van alapító okirat, erre a kérdező is utalt. Viszont nincs szervezeti és működési szabályzat, de van helyette ptk. Meg a társasházi törvény, mely kimondja, hogy max 6 lakásig alapból a ptk osztatlan közös tulajdonra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. ;)

Azért ennek fussunk neki mégegyszer. Tételezzük fel hogy van egy társasház, ami mondjuk 1978-ban jött létre. Az alapító okirat szerint (amit természetesn minden tulajdonostársa aláírt) a lakások külön tulajdonban, míg a közös használatú területek osztatlan közös tulajdonban vannak. Azt akarjátok mondani, hogy ebben az esetben a tulajdonosok akarata ellenére a teljes házra osztatlan közös tulajdon jön létre ?

Hogy pontosabban fogalmazzunk: 13§ (3) A legfeljebb hatlakásos társasház közössége dönthet arról, hogy szervezetére és működésére az e törvényben meghatározott rendelkezéseket alkalmazza.
Ha a közösség ilyen határozatot nem hoz, e törvénynek a szervezeti-működési szabályzatra, a közgyűlésre, a közös képviselőre, illetőleg az intézőbizottságra és a számvizsgáló bizottságra vonatkozó rendelkezései helyett a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
Tehát nem alapból mondja ki, hogy 6 lakásig osztatlan közös, hanem dönthet róla, és döntés hiányában osztatlan közösként üzemel. Azt viszont nem tudni, hogy volt-e ilyen döntés...

Én is így gondoltam :). Így viszont kissé megtévesztő a válasz, mert látni kellene mi van az alapító okiratban.

Még pontosabban:
A kérdező szerint az alapító okirat még a régi társasházi törvényen alapul, amelynek rendelkezései alapból nem adtak lehetőséget a társasház tagjainak arra, hogy döntsenek.
Ma már dönthetnének, de pont az ellenkezőjét akarják, magyarán, hogy közös tulajdon szabályai szerint működhessenek. Ez meg alapból megvan nekik. ;)

Szerintem a tv módosítások automatikusan felülírják az alapító okirat működésre vonatkozó részeit. Az Szmsz-t szokjuk módosítani az új szabályokhoz, de mostanában olyan sűrűn változik, hogy azt se:)

Akár felül is írhatják. De mivel ebben a kérdésben az új törvényben mindössze annyi a változás, hogy megadja a lehetőséget a T. háznak, hogy dönthessen, ha tházként kíván működni, így ameddig ilyen tartalmú döntés nincs, marad az osztatlanként történő működés.
Én legalább is úgy értettem, hogy erre vonatkozott a kérdés.

Hogy őszinte legyek én nem tartom elképzelhetőnek, hogy manapság olyan több lakásból álló ház létezzen (kivéve persze ha családtagok laknak együtt) ahol eleve nem kö9tötték volna ki, hogy a lakások magántulajdonban vannak, és a közös használatú helységek pedig osztatlan közösben. Tehát eleve elég elméleti a kérdés.

A kizárólagos tulajdonú részeket és a közös tulajdonú részeket az alapító okirat meghatározza. A lakások a földhivatalban önálló albetétekként nyilvántartásra kerülnek. A közös tulajdon szabályai szerinti működés nem erre vonatkozik, hanem arra, hogy nincs lakógyűlés, meg közös képviselő, hanem minden kérdésben közösen kell dönteni, illetve a többiek hozzájárulását be kell szerezni.

Illetve arra is vonatkozik, hogy a közös tulajdonú részek nem tulajdoni hányad arányában vannak meghatározva így a közös teherviselés sem e szerint van felosztva. Aminek mondjuk akkor van nagyobb jelentősége, ha van 2db 32 nm garzon, a 100 nm lakások mellett. Egyébként csak ezért szerintem fölösleges módosítani az alapító okiratot, vagy változtatni az eddigieken, mert semmi egyéb különbség nincs. Ugyanúgy közösen kell dönteniük mindenben, és a többség döntése a mérvadó ebben az esetben is.

Kedves fórumozók!

Mivel elolvastam már minden, a témába vágó bejegyzést, feltenném bátortalan kérdéseimet.
Lakást vettem egy négy lakásos, 1967-ben épült társasházban (kilencvenes években készült alapító okirat), ahol a közelmúltig még közös költséget sem fizettek, esetlegesen dobták össze a szükséges minimumot. Mivel rendbe szerettem volna tenni a ház ügyeit, ezért a többség eldöntötte, hogy fizet közös költséget, illetve kötöttünk extra biztosítást az osztatlan közös tulajdonban lévő részekre. Tekintettel arra, hogy van a négyből egy lakás, aki nem hajlandó fizetni, illetve semmiben részt venni (például az állagmegóváshoz szükséges, beázó tető javíttatásában), ezért arra a következtetésre jutottam, hogy érdemes lenne a társasházi törvény alapján működnünk, mert a közös költség hátralékot csak így tudjuk ráterheltetni a lakására.
1, Jól értelmezem a törvényt, hogy a társasházi törvény szerinti működésről az egyszerű többség dönthet?
2, Ha a képviseletet elvállalom én (gyakorlatilag már úgyis azt csinálom, én kezelem a ház számláját stb.), az SZMSZ elkészítésén kívül lesz még a háznak valamilyen más kötelezettsége is (különböző bizottságok vagy egyéb)? Esetleg az SZMSZ vonatkozásában tud valaki segíteni, mert se jogász nem vagyok, és soha sem foglalkoztam még ilyen dolgokkal?

Előre is köszönöm a segítséget.

Kedves Fórumozók!
Szeretném a segítségeteket kérni:
Nemrég épült 6 lakásos társasház földszinti lakásában lakunk. (2 éves gyermekünkkel) Lakásunk egyik felének ablakai (3 helység: fürdő, gyerekszoba, hálószoba) az előkertre néznek. Ablakunk és a társasház kerítése között kb. 3 méter van. Szóval egy 3 méteres sávban fut az ablakunk előtt az előkert. A többi lakó részéről felvetődött, hogy ők az előkertbe nem virágot meg füvet akarnak, hanem csúzdát, esetleg asztalt, padokat még a nyársaló kérdése is felvetődött. Minket (és kizárólag minket, mert az összes többi lakást nem érintené, az ő ablakuk másik oldalra néz) ez nagyon zavarna, hiszen mint írtam a gyerekszoba, hálószoba és fürdőablakunk altt lennének ezek, ott járkálnának, söröznének, cigiznének, trécselnének, ami főleg nyáron, amikor legalább bukóra kinyitnám az ablakot, nagyon zavarna minket, meg egyébként is.
Kérdésem az lenne, hgy tudunk-e valamit tenni az egész ellen és mit? Van ilyenkor amolyan "vétójogunk"? Tudom, hogy közös tulajdon, de ez a mi nyugalmunkat rendkívüli módon zavarná.
Köszönöm válaszaitokat!

Kedves Fórumozók!
Egy családi házban lakunk ,melyben 6 lakás lett kialakítva ,mind a 6 albérlet ! A tulaj valamiért ódzkodik attól,hogy társasházzá legyen nyilvánítva ,ami most a mi szempontunkból nagyon rossz ,mert 1 fő villanyóra van ,így emelt rezsit kell fizetnünk ,hiába fogyasztunk lakásonként az átlagfogyasztás alatt! Nagyon szeretnénk megtudni mi lehet az oka ,hogy nem akar társasház lenni! Más az adózás? Esetleg azért nem akar az Elmühöz fordulni,mert talán nem is működhetne ebben a formában ez az egész? Minden segítséget nagyon szépen köszönök!

„mi lehet az oka ,hogy nem akar társasház lenni!”
Ezt tőle kérdezd meg.

Bizony ezt a tulajtól kell megkérdezni.
De sok ok lehet. Pl. az a 6 lakás egyenként és külön külön nem elégití ki az önálló lakás fogalmát.
Mi kell egy önálló lakáshoz ,
Hát eleve külön bejárat, legalább 1 db. 15 nm vagy annál nagyobb lakószoba, amelynek az ablak a szabadba néz.
Ezenkívül a közművek legyenek szét választava és legalább almérővel mérve a fogyasztásuk. A víz , a gáz minimum. nem ártha a csatorna és külön van választva. Ja és a falak min 25 cm -esek(igaz a 38 -as téglafal se fele meg fele meg a hatályos hőtechnikai előírásoknak. Nyilván ez hatalmas költség, a szolgátatók csak akkor foglalkoznak vele, ha az ő belső elírásainak is megfelelnek műszakilag a bekötés feltételei.
És ha ez mind megvan akkor jöhet a társasházzá nyilvánítás jogi prcedurja. minek csináln áa tulaj ha amúgy is kiaja,bérbe.
Egy 15 nm -es helyiséget is lehet lakássá nyilvánítani ha az aki használja úgy látja jónal.
Így lehet egy garázs is lakás, ha az aki benne lakik annak tekinti. Lakás, punktum, kinek mi köze hozzá.

Cs. házból ditrekte 6 lakás. ??
Meredek. Úgy általában felezni szokták, de az is évek munkája, fizikai tovább építése.

Első lépés a fizikai szétválasztás. Ha megfelelően nagy az a ház, akkor készítenek 2 külön bejáratot, ha szerencsés helyzet van akkor nagyjából azonosak az alapterületek, de a vizeshelyiségek vagy az egyikbe kerülnek teljesen ( konyha , fürdőszoba, Wc ) vagy megosztva egyik ide másik oda. pl. az egyikben van konyha, de nincs fürdőszoba WC. Amelyikben nincs azt ott pótólni kell. Majd szétválsztani a villanyt vizet, csatornát. Ez még megy okosba, meglehet oldani almérőzéssel, de a gáznál eleve lehetetlen. Aztán ha az egyik vagy másik lakástulaja úgy gondolja bővítheti is a az új lakását. na ehhez már építési engedély kell. Hosszú költséges folyamat.
De mint írtam egy 10 - 15 nm -es helyiségben is elég jól el lehet lakni...... szerény körülmények között. Lavór , budi kint, fűtés kályhával, vagy semmivel.
Úgy nevezi a köznyelv, hogy van fedél a fejed felett.

A szolgáltató egyébként abszolúte nem törődik azzal, hogy az társasház vagy nem. Ha megvannak a műszaki feltételek / ami egy bonyolult feltétel rendszer / ád villanyt ád gázt vagy vizet.... mérővel /. ha nincsenek meg ezek a feltételek, okosba mindent meg lehet .oldani.

Akkor leírom,mert félre értettetek!
A legkisebb lakás 35 nm,a miénk 55nm. Mindegyik lakásnak külön bejárata van ! Mindegyik lakásban van konyha ,fürdőszoba ,és mindegyik lakásnak van ablaka ami a kertre néz vagy az utcára ! Gázóra 6 db van ,vízóra is külön van mindenkinek ,egyedül a villany van így megoldva ,hogy 1 főóra és 6 almérő,amelyen látszik mindegyik lakás fogyasztása… De nem vagyunk társasház! Ha az lennénk,nem kellene piaci árat fizetnünk,de valamiért a tulaj nem akarja ! Nem mondja meg miért nem ,csak hantázik… Azt hozzátenném,közjegyzői szerződéssel vagyunk itt,be is vagyunk jelentkezve ide ,tehát adózik rendesen utánunk! Tudni szeretnénk,hogy mi lehet az ok,amiért nem akar társasházat,esetleg több az adó? Vagy mi lehet az ok? Ő nem mondja meg,kérdeztük! Tudni akarjuk a jogainkat,egyszerűen ez elfogadhatatlan ,hogy nekünk piaci árat kell fizetni,mikor nem fogyasztunk annyit! Gyerekek is vannak itt ,családonként 210 kw járna nem 35 kw….. :/

Tyraflorence,

Hol láttad, hogy villanyból is kedvezménye van társasháznak? A 259/2022-es korm. rend. 7. § szerint csak gázra jár. (Ez a rendelet a rezsicsökkentés csökkentéséről, ma reggel jelent meg.) Vagy azóta kijött egy újabb rendelet?
https://magyarkozlony.hu/…5e9/letoltes

Rajtatok az segítene, ha külön mérőórák lennének. Ahhoz nem kell társasház, bőven vannak több lakóegységes közös tulajdonú házak, ahol van. Viszont ezt kialakítani jó sokba kerül. Ha megkérdeztek egy csoportos mérőhelyek kialakítására feljogosított villanyszerelőt, az tud nektek nagyságrendi összeget mondani, és megmondja, hogy mik a főbb műszaki feltételek.

A tulaj addig nem fog mozdulni, amíg így is ki tudja adni a lakásokat, annyiért, vagy többért, mint most. Nem a rátok pikkel, csak ő is a piacról él...

Osztap!

Nagyon köszönöm! Valóban figyelmetlen voltam ,és valóban csak a gázra vonatkozik!
Így sajnos nincs mit tennünk,mint lenyelni ezt a békát :((
Köszönöm a segítséget!

Tyraflorence

„Egy családi házban lakunk ,melyben 6 lakás lett kialakítva ,mind a 6 albérlet ! A tulaj valamiért ódzkodik attól,hogy társasházzá legyen nyilvánítva ,ami most a mi szempontunkból nagyon rossz ,mert 1 fő villanyóra van ,így emelt rezsit kell fizetnünk ,hiába fogyasztunk lakásonként az átlagfogyasztás alatt!.....közjegyzői szerződéssel vagyunk itt,be is vagyunk jelentkezve ide ,tehát adózik rendesen utánunk”

Szerintem a magyarázat a kiemelt részben van. Ugyanis a kedvezmény csakis a saját magad által lakott lakásokra vonatkozik, ő viszont jövedelemszerző tevékenység formájában adja ki nektek hivatalosan. Íme a szabály:

„Aki saját háztartása – egy felhasználási helyet képező, egy vagy több lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs – fogyasztása céljára vásárol villamos energiát, és az így igénybe vett villamos energiával nem folytat jövedelemszerző tevékenységet.”

Végül is megoldható így. De nem 3 -4 hét alatt.
Amúgy saját tapasztalatom alapján pont az Elektromos művek és azok jogelődjei a legrugalmasabbak.

1961 -ben laktam egy Aréna u. -i /Dózsa gy út / ház első emeleti egyik polgárinak mondott lakásában. Mint ágybérlő. Egy sezlon és a nagy előszobában egy fél beépített szekrény rész a birtokom. Érdekes felállás - az öregmama egy volt kizsákmányoló özvegye. Irógépkereskedő 2 -3 alkalmazottal 49 -ig. A lakások államosítottak. Lakott ott egy erdész házaspár. A lakás un. társbélet volt. Egyszer látom szétválasztják a villanyt belűl - kettő mérő egymás mellett. Aztán később egy szintén elszocializált külvárosi cs. házban volt már kettő elektromos rendszer. Ide érkeztünk 'felszabadítóként' 1969 tavaszán, 4 -n frissen végzett ilyen olyan szakemberként.
bő 3 évig ment a harc- végül az egyik felmenő - a papa - egy az egyben kifizette a bérlőket.... 15 évi lakbért fizetett mint lelépési pénzt.

1969 július 20 nevezetes nap. Akkot lépett a Holdra az amérikai, mi meg az új tv-t nyomattuk ezerrel- puhitva a lakókat.
Nos ott volt már kettő leválasztott villanyrendszer- Más minden közös.
a gáz már eleve a szétválasztott lakásba érkezett..... a viz ami a legrégebbi szolgáltatás volt ( 1931 ) az lett legkésőbb szétválasztva.

• 500 eft.

Most van 3 lakás . kettő un. önálló mérőhelyekkel- gáz villany - víz - a szolgáltatókkal szerződve. a 3. a kistestvér az egyik lakás csecsszopója. Így itt is szívás van.
Társasház ? Mi is többször gondoltunk erre. De nincs jelentősége, legalább is eddig.

SolnesM

„Amúgy saját tapasztalatom alapján pont az Elektromos művek és azok jogelődjei a legrugalmasabbak.”

Viszont kétlem, hogy a tulajdonos nélkül szóba állnának a bérlővel.

Ez így igaz Néha túlzottan is makacsok.

Pl. az óra állást se fogadják el ha nincs megbízása az illetőnek. Tehát adatot egyik irányba sem áramolhatnak. Az ok. hogy nem adnak ki, de az korátoltságha az illető mondja a szerződés számt, a mérő gyári számát és akkor kételkednek a beékezőadatok valódiságában.
Volt olyan esetem,hogy halál miatti átírásnál makacsul ragaszkodtak a haotti anyakönyvi kivonathoz. Ez még ok. lenne, de ezzel párhuzamosan ott volt a szemük előtt a hagyatéki eljárásról szóló végzés, ami világosan kifejtette/bizonyította , hogy az illető meghalt.

Más . Egyik rokonnál a bérleti lakásában kikapcsolták a villanyt. Nem fizetés miatt- ment a halott tulaj menye, visszakapcsoltatni és simán visszakapcsolták.... természetese díjért.