Örökség? Kötelesrész..? Vagy kisemmiztek?

mrgabornak.
Kedves druszám.:
A bíróság a közös tulajdont a tulajdonostársak kérése megosztja. A vagyont a Ptk szerint a bírósaágnak elsősorban természetben kell megkísérelnie megosztani, de ha az úgy nem megy, akkor valóban kötelezheti az egyik felet arra, hogy az egészet magához váltsa, vagy végső esetben elrendelheti az ingatlan árverés útján való értékesítését is. Ez utóbbi esetben a befoly vételárból a tulajdonostársak tulajdoni hányadaik szerint részesednek.
A bíróság tehát a tulajdonközösség megszűntetése során sokfajta módszert alkalmazhat, csak egyet nem: olyant, ami ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

pert indítható a közös tulajdon megszüntetése iránt, amiben kérni lehet a 1/4 tulajdoni hányad magához váltását - a bírsóág által megállaíptott forgalmi érteken - vagy a közös értékesítést - és a vételár felosztását.

Tiszteletem!
Édesapámmal kötött eltartási szerződés keretein belül a tulajdonomba került szüleim házának fele, és Édesanyám után a jogos 1/4-ed is. Tehát most nekem van 3/4-edem, a bátyámnak pedig 1/4 része a házból. Felajánlottam neki, hogy vegye meg a részemet, ő erre nem hajlandó. Szeretném tőle megvásárolni az 1/4-ed részt, de ő ezért irreálisan magas (a ház értékének az1/2-edét) összeget kér. Nem tudunk megegyezni.
Kérdésem:
Van-e arra mód, hogy kötelezni lehessen az adás-vételre? Mert vevő az lenne a házra, de így nem lehet eladni.

Úgy érted, hogy esetleg elbirtokoltátok volna édesapád tulajdoni illetőségét?

És mi a helyzet az elbirtoklással?Ez miből áll?

A helyzetet némileg finomíthatja, ha a házat nem csupán édesapád építette a saját pénzéből, hanem mint házastársi közös szerzeményt édesanyáddal együtt. Ebben az esetben ugyanis a hagyatékot nyilvánvalóan csak az ingatlan fele képezi. Még akkor is, ha az ingatlan-nyilvántartásban csak édesapád szerepel tulajdonosként. (kivéve, ha édesanyáddal házassági vagyoni szerződést kötöttek, de ez már nagyon megbonyolítaná az esetet)
Az előző hozzászólásomban írtakat továbbra is fenntartva, a gyermekek szerzése ebben az esetben: 1/6-1/6-1/6.

A korábbi házasság felbontásakor kötött vagyonmegosztásnak semmi köze sincs az előző házasságból született gyermek örökléséhez. A törvényes öröklés rendje szerint ugyanis a hagyatékot az örökhagyó egyenes ági leszármazói öröklik egymás között egyenlő arányban, míg a vagyonközösség megosztása a két házasfél magánjogi megállapodása, amihez a gyerekeknek nem sok közük van. Ebből a szempontból nincs különbség a házasságban illetve a házasságon kívül született gyermekek között. Ha jól értem, összesen három gyermek van, kettő a jelenlegi, egy pedig a korábbi házasságból. Ez azt jelenti, hogy végintézkedés hiányában a három gyermek 1/3-1/3-1/3 részben öröklik meg az ingatlant. Természetesen az ingatlanon a túlélő házastársnak (a második feleségnek) holtigtartó haszonélvezeti joga keletkezik (amennyiben a házassági vagyonközösség a halál bekövetkeztének időpontjában fennállt). Vagyis az állagörökösök (a gyermekek) az özvegy hozzájárulása nélkül szinte semmit sem tehetnek a lakással.
A kérdéseidre a válasz:

• Az első házasságból született gyermek ugyanakkora részt kap a hagyatékból, mint a többi gyermek. Ha hárman vagytok, akkor 1/3 részt.
• A vagyonmegosztásnak semmi jelentősége.
• Szimplán megkérhetitek, hogy mondjon le a hagyatéki igényéről, de miért tenné meg?

27 évi házasság után apám kb egy hónapja meghalt.Örökösödési tárgyalás még nem volt,és elég nagy krízis elé nézünk ebben az ügyben.Előző házasságából van egy lánya.A házat,amiben a második feleség és a két gyerek él,már jóval a válás után kezdte el építeni.Elvileg a törvényes örökösök sorába beletartozik az első házasságból származó lány is,ami persze nem a két gyerek érdekét szolgálja,ugyanis a féltestvér külön él,részben az apja által vásárolt lakásban.A volt feleség és a lány az apa által újonnan felépített házban 8 évig lakott külön lakrészben,majd a volt feleség által beadott lakásigénylésre az beugró részletet az apa fizette ki.Az első házasságból származó lány tehát két lakással is rendelkezik.Az apa és második családjának a házából az előző házasságból született lány milyen arányban részesül?Jelent-e valamit,hogy a válás,a vagyonmegosztás az első feleséggel megtörtént?Vagy szimplán kérjük meg,hogy mondjon le a örökösödési jogáról ha van ilyen neki?Köszönöm a választ!

Köszönöm a gyors választ!

Igen egyenesági leszármazottként vette meg, de anyám tudta nélkül. Nem emelt szót, mert nem is tudott róla!! Amúgy akkor is lett volna üzlet, mégpedig úgy hogy anyám is beszáll a vételár 1/3-ával. A rosszhiszeműség szerintem nyilvánvaló..
Lehet ezt még valahogy támadni?

Én először alaposan megvizsgálnám azt a megállapodást, amellyel a nagyapa a lakást szolgálati lakásként megkapta. Abból valószínűleg kiderülne, hogy
1.) Kié volt akkor a lakás tulajdonjoga ( az Államé, a Tanácsé, a MÁV-é, vagy a nagyapa tuléajdonjogot szerzett-e rajta esetleg. _ ez utóbbira utal ui. az a körülmény, hogy a nagypapa halála után a nagymama haszonélvezetett szerzett a lakás felett.)
2.) Milyen rendelkezések vannak a szerződésben arra vonatkozóan, hogy mi történik, ha a nagyapa munkaviszonya amegszűnik, vagy meghal, és nincs-e rendelkezés benne arra vonatkozóan, hogy a lakás tulajdonosának esetleg elhelyezési kötelezettsége volna az ottlakókkal szemben.

Meg kellene azonkívül vizsgálni azt is, hogy az önkormányzat - amennyiben ténylegesen tulajdonosa lett a lakásnak - azt a lakástörvényben foglaltaknak megfelelően idegenítette-e el, mert úgy emlékszem egyetlen bérlakást sem lehetett eladni annak idején a benne lakók tudta, - és talán beleegyezése - nélkül, és anélkül meg pláne nem, hogy a benne lakók elhelyezéséről ( itt a mama nővérére gondolok - az önkormányzat ne gondoskodott volna.

Milyen alapon és hogy vette meg az ingatlant egyedűl?
Elképzelhető, hogy -mint a bérlő egyenesági leszármazotja- megvette, és a testvéreit kiteszi az utcára.

Mivel a vétel jogszerű is lehet, és nem emelt szót senki, már meg sem támadható!?!

Esetlegesen jogalap nélküli gazdagodásként követelhető tőle az elosztás a három testvér között!

Tanácsot szeretnék kérni!
A szitu röviden:
196X-ben nagyapám ikerházrészt kap szolgálati lakás címén a Mávtól, ami később tanácsi, majd önkormányzati tulajdonba került. Anyámék hárman vannak testvérek, Õ a középső. A kilencvenes évek végén, anyám húga megvásárolja az ingatlant az önkormányzattól, természetesen anyám tudta nélkül. Ekkor a nagyanyámnak haszonélvezeti joga volt még, és itt lakik a legidősebb testvér is haszonélvezet nélkül. 4 éve nagymama is meghalt. A mostani helyzet pedig, hogy az ingatlan a húg által eladásra kerül, és mivel a nővér nem rendelkezik haszonélvezeti joggal, valószínű albérletbe kényszerül.
Az lenne a kérdésem, van-e még itt valami keresnivalója anyámnak, megilleti-e valamiféle örökösödési rész?
Meg lehet-e akadályozni valami módon, hogy az idősebb nővér albérletbe kerüljön?
A válaszokat előre is köszönöm.